Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-01 / 332. szám
1976. december 1., szerda Dunántúli napló 400 000 tudós dolgozik pusztító eszközökön Tudomány és enyhülés Harc az influenza ellen A világán évről évre végigsöprő influenza- járványok szinte azt sejtetik,, hogy az ember tehetetlen ezzel a kellemetlen betegséggel szemben. Ennek az az okö, hogy kórokozója,, az influenzavírus rendkívül változékony, minduntalan új változatai jelennek meg. Az elmúlt évben alaposan meg rettentette az Amerikai Egyesiült Államok egészségügyi kormányzatát az a járvány, amely egy városban több mint 500 embert érintett, többen meg is haltak. Az egészségügyi szakemberek arra gyanakodnak, hogy sertésinfluenza1 típusú törzs tűn# fel ismét, és nem sokat tudtak tenni ellene. A kongresszus ezért 135 millió dollárt utal# ki a Ford-kormány kérésére: hogy kutatással és oltóanyag-termeléssel elejét vegyék a járvány idei kibontakozásának. A tervek szerint kb. 200 millió adag oltóanyagot gyártanak, hogy minél több amerikai megkaphassa a védőoltást. Az influenzavírusos fertőzésen átesett ember vagy átlát vérében megvannak a vírussal szembeni ellenanyagok, ezen alapszik az ellene való védekezés is. Az oltóanyag termelésére kiválóan alkalmas a tyúktojás. Az USA-ban, West Point-ben a Merck Sharp és Dohme intézetben folyik az ellenanyag termelés. Jelenleg ez a típusú vakcina még kísérleti stádiumban van, de az orvosok már több éve kísérleteznek hasonló típusú vakcinávalMűanyagból Van-e közvetlen összefüggés az össz-európai békés célú tudományos együttműködés kibontakoztatása és a fegyverkezési verseny korlátozása között? Negatív példával lehet a választ a legtalálóbban megvilágítani. A légkör ipari szeny- nyeződése elleni küzdelemnek kevés igazi eredménye lehetett, amíg az atmoszférát a különféle égéstermékeken, füstökön és gázokon kívül még valami más is szennyezte: azok az anyagok, amelyek a folytatódó atomkísérletek következtében kerültek a légkörbe, onnan a csapadékba .. . Kutatás Amióta a részleges atomso- rompó-egyezményhez az államok nagyobb része csatlakozott, a helyzet megváltozott — és jó irányba fordult. Azon a tudományos konferencián, amelyet nemrég Budapesten rendezett az Országos Béketanács, Straub F. Bruno Kossuth- díjas akadémikus rámutatott, hogy Földünk atmoszférája most, a hetvenes esztendők második felében kezd ismét emlékeztetni az „atomkorszak előtti" légkörre. Ilyen körülmények között természetesen már fokozott eredményességgel folyhat a kutatómunka a légkör olyan mérgezése ellen, amelynek nincs köze az atomkísérletekhez. Egyebek között a probléma mélységes időszerűségével kapcsolatos ilyen meggondolások álltak a javaslatkomplexum mögött, amelynek több testvérpárt küldötte hangot adott a kommunista és munkáspártok 1976. június 29—30-i berlini konferenciáján. A javaslatok realitása több tényezővel is összefügg. Mint Helsinki is tükrözte, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének gyakorlata ma már sokkalta több, mint háború nélküli állapot: készség a feszültségi gócok felszámolására, az együttműködésre a lehetséges szférákban. Ez pedig azt jelenti, hogy az államok közt létrejött a bizalom egyfajta minimuma. Ehhez kapcsolódik a második ok: az ilyen tudományos együttműködés, amely néhány esztendővel ezelőtt lehetetlen lett volna, ma tovább erősíti a bizalmat, nehezíti azoknak a dolgát, akik — mintha csak elnézték volna az óra járását — változatlanul a „szovjet veszély" és a „keleti fenyegetés" hazug jelszavaival próbálják a fenyegetettség érzetét felkelteni Nyugat-Európában. És harmadszor — de egyáltalán nem utolsó sorban — mind több az olyan terület, ahol elengedhetetlenül szükséges a tudományos kapacitások összegezése, ahol óriási megtakarítást lehet elérni az átfogó, Európa keleti és nyugati részét is magában foglaló nemzetközi méretű tudományos munkamegosztással. Ma emellett tért hódít egy ezen túlmutató új felismerés is, hogy kiváltképp a komplex problémák megoldása egyszerűen nem is lehetséges másképp, mint a legszélesebb körű tudományos összefogással. N. Ivanov szovjet professzor írja a Mirovaja Ekonomika i Mezsdu- narodnüje Otnyosenyija egyik idei számában: „Ami a környezetvédelem problémáit illeti, az általánossá váló tudományostechnikai forradalom időszakában az ember nem tud szabadulni a következtetéstől, hogy az alapvető megoldások csak más központi kérdésekkel együtt képzelhetők el, a nyersanyagéi energia-, a kommunikációs problémákkal, s a várostervezési kérdésekkel együtt. Például olyan gépjármű-motorok kialakítása, amelyek nem szennyezik égéstermékeikkel a levegőt, nemcsak a természeti környezet újjáéledését tenné lehetővé, hanem felbecsülhetetlen hozzájárulás lenne a közlekedési és a városfejlesztési gondok megoldásához.” Más kutatók a globális megközelítést kívánó problémák közé sorolják az alapvető technológiai problémáknak úgynevezett „zárt rendszerekben" való megoldását. Ez azt jelenti, hogy az iparban — különösen a vegyiparban — ez a „zárt rendszer" feldolgozná, illetve teljesen ártalmatlanná tenné a káros melléktermékeket. Ez technológiailag teljesen lehetséges, ha nem is könnyű, de olyan óriási anyagi eszközöket követel, amelyeket csakis a fegyverkezési költségvetések csökkentésével lehet előteremteni. Ha ilyen összegek felszabadulnának, akkor ebből egyébként nemcsak az érintett országok népei húznának hasznot, de Afrika államai, valamint más harmadik világbeli országok megszabadulhatnának az éhség rémétől — s attól a tehertől, amelyet az évről évre növekvő gabonaimport okoz. Küzdelem Ma világszerte 400 000 tudós és magas képzettségű mérnök csupán pusztító eszközök előállításával, tökéletesítésével foglalkozik. A küzdelem a konstruktív együttműködés fejlesztéséért, az enyhülésellenes erőkkel szemben ebben az ösz- szefüggésben nagyon is konkrét tartalmat nyert, mert az emberiség közös problémáinak megoldásáért is folyik. Vajda Péter Lakóépület - egy nap alatt A műanyag, mint építőanyag, már eddig is igen sok jó tulajdonságát bebizonyította. Viszonylag olcsó, könnyű, ezért jól szállítható, kiváló hang- és hőszigetelő képességű stb. Mindezek ellenére a műanyag házak elterjedése még valószínűleg igen sokára valósul meg. (Egyszerűen azért, mert megjelenése a mai életmódot, hagyományokat és szokásokat gyökeresen átformálná, s ebbe még nem tudott beletörődni a világ. A kezdeményező, kísérletező kedv azért nem lankad. Ezt bizonyítja a kép is, amely egy, az NSZK-ban előállított műanyag ház-típust mutat be. Az ún. Ca- sanova-elemeket egymáshoz illesztve egy nap alatt beköltöz- hetővé tehető egy többszobás lakás. Különösebb alapozásra sincs szükség, csak némi terep- rendezésre, hogy az alapot képező betonlapokat lefektethessék. A tizenkét négyzetméter alapterületű elemeket üvegszállal erősített poliészterből, szendDió furnérozósú „LOLITA” szekrénysor vásárolható a Pécsi Bútorgyárban Pécs, Somogyi Béla u. 6. Tel.: 10-099 Zsibbasztó rája egy kiállítás központjában Érdekes kiállítás volt Párizsban 1976. szeptember 25. és október 3. között. Az elektromosság történetének kiemelkedő fejezeteit mutatták be ELEKT- RIONS címszó alatt a Salpet- riere kórházban. Az áramütéseket adó zsibbasztó ráját mutatta be a kiállítás első tablója, míg az utolsó az orvosi technika nagy vívmányával, a szív ritmustkeltő berendezésével (pacemaker) foglalkozott. A ráják elsősorban a trópusi és a szubtrópusi vizekben élnek. A márványos zsibbasztó rája homokba temetkezve lapul és lesi áldozatát. Amikor a hal gyanútlanul közelébe ér, villámgyorsan támad, gyors áramütésekkel „megsorozza", és miután elkábította vagy megölte zsákmányát, helyben el is fogyasztja. A zsibbasztó rája elektromos áramot termelő szerve a korong alakú felső testének két oldalán levő képződményben található. Az elektromos szervek egyébként idegekhez kapcsolódnak, amelyek az agynak egy külön részéből, az elektromos lebenyből indulnak ki. A kisülések rövid időközökben történnek egymás után. A ráják életét tanulmányozó kutatók jelentős áramfeszültségeket mértek. Értékük 70—300 Volt között ingadozik. Nem egészen világos az a fizi- ko-kémiai folyamat, amelynek során a rája áramot termel és ütéseket mér áldozatára. Any- nyi bizonyos, hogy elektromos fegyvere támadásnál és védekezésnél egyaránt beválik. A reprezentatív kiállítás végigvezeti az érdeklődőt az elektromosság történetének századain. Szemlélteik a nagy kísérleteket, az utakat, a távútokat, és ízelítőt kap a látogató, hogy a történelem folyamán mi mindenre használták fel az elektromosságot. Guericke, Gal- vani, Volta és társai sorakoznak a kísérletezők táborában, és számos állat, halak, békák stb. mint kísérleti alanyok. A modern élet napjainkban elektromosság nélkül már nehezen képzelhető el. Könyvek sorozatban Gyorsuló idő Minden sorozatnak valamilyen társadalmi igény az életre hívója. A Gyorsuló idő kiadványai korunk alapvető társadalom- és természettudományi kérdéseit próbálják tisztázni. A Gyorsuló idő 1975-ben indult Vekerdi László irodalom- és tudománytörténész szerkesztésében. Nem egészen két év alatt húsz könyvecske jelent meg a sorozatban. Címét Marx György széles körű érdeklődést keltő tanulmánya adta, mintegy jelképezve, hogy az itt megjelenő írások valamiképpen kapcsolatban vannak a „meglódult idő” felvetette problémákkal. Szembetűnő azonban bizonyos arányeltolódás a társadalomtudományok javára. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a természettudományok bonyolult kérdéseiről jóval nehezebb a közember számára is érthető nyelven szólni, mint akár egy irodalom- elméleti, akár egy történelmi problémáról. Hogy mégis lehet, arra kézenfekvő példa Marx György Kimeríthetetlen anyag és Szent- Györgyi Albert Az élet jellege című munkája. Marx György a magfizika legel- vontabb területét érinti, mégis érdeklődéssel és fokozódó figyelemmel olvassuk tanulmányát, mert elméleti fejtegetéseinek kiindulópontja az egész emberiség gondjaival egybevág. Hasonlóan Szent- Györavi Alberté is. A No- bel-díjas tudós nemcsak természetességével, közvet- az-embeiek- re^-'mint Ff a néhány évvel ezelőtti tv-adás bizonyította — hanem írásainak szuggesztív erejével is. A társadalomtudományok változatos problémákkal képviseltetik magukat a sorozatban. Ma is az irodalomelmélet elevenébe talál Lukács György A művészet és az objektív igazság című tanulmánya, melyet a szerző közel négy évtizeddel ezelőtt írt. Éppígy másik munkája, a Tolsztoj és a realizmus fejlődése. A felfedezés erejével hat Bóka László József Attila esszéje és Fülep Lajos Rippl-Rónai- ról, Csontváryról és Der- kovitsról szóló munkája. Illyés Gyula az anyanyelv kérdéseit fejtegeti és a népművészet jelenkori sorsáról töpreng a sorozat két nagy érdeklődést keltett tanulmányában. Egy-egy könyv sikerét legtöbbször az is növeli, ha jól időzítik a megjelenését. Perjés Géza tanulmánya — Az országút szélére vetett ország — a Mohácsról szóló viták kellős közepén látott napvilágot. így nem csoda, ha a sorozat egyik legkeresettebb könyve lett. Nagy érdeklődés kísérte Fekete Sándor munkájának, A nemzet prókátorának a kiadását. Deák Ferenc halálának századik évfordulója adta a gondolatot a szerzőnek, hogy a haza bölcséről reális, torzításoktól mentes képet rajzoljon. Fekete miközben Deák érdemeit és hibáit egyformán mérlegre teszi, egy máig élő, helytelen történelemfelfogást is leleplez. Nemes Dezső könyve, A fasizmus kérdéseihez, az európai fasizmusok mai megítéléseivel száll vitába; Todero Frigyes spanyolországi politikai és társadalmi körképe a diktatúra három és fél évtizedéről. A Gyorsuló idő könyvei kis formátumúak, a száz oldal terjedelmet csak ritkán haladják meg, olcsón, néhány forintért kaphatók. Kovács Sándor A MECSEK ÁLLATTENYÉSZTŐ SZÖVETKEZET értesíti tagjait és Pécs I. kerületében lakó kistermelőket, hogy süldő-, hízó- és szarvasmarhaszerzödései két, szállítási bejelentéseiket Megyeri út 3. sz. alatt megtehetik, szerdán és csütörtökön 8 órától 16 óráig Ügyintéző: Kovács Telefon: 13-342, 13-046 vics-szerkezettel állítják elő. Ha lehetőség van a közüzemi — víz, csatorna, gáz, villany — hálózathoz való csatlakozásra, az is nyomban megoldható, az elemeket ugyanis a belső csőrendszerrel és szerelvényekkel együtt szállítják a helyszínre. Az újfajta műanyag ház nemcsak lakásul szolgálhat, hanem vendégfogadók, munkásszállások, irodák stb. is kialakíthatók
