Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-30 / 360. szám

1976. december 30., csütörtök Dunamnn napló 3 Gazdálkodó tanácsok Irta: dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Nyolcvanmilliós forgalom a Konzumban Minden kész — és mégsincs kész Januárban lesz mozgólépcső, lift, föld alatti parkoló... Belpolitikai életünk két fon­tos eseménye zajlott le a kö­zelmúltban. ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés. Mindkét ülés napirendjén népgazdasági helyzetünk értékelése, jövő évi feladataink meghatározása volt. Ügy az értékelés, mint a kitűzött célok, széleskörűen érintik a tanácsok munkáját, hiszen a tanácsi gazdaság szerves része a népgazdaság­nak. A tanácsok 1976. évi gazdálko­dása alapjában eredményes volt. A tanácsi beruházásban megépülő mintegy 25—26 ezer állami lakás, a gyógyító szol­gálatba belépő 3300 új kórhá­zi ágy, a gyermekek fejlődését szolgáló újabb 4 ezer bölcső­dei, 20 ezer óvodai férőhely, a több mint 620 általános is­kolai tanterem, az ellátást ja­vító kereskedelmi, szolgáltató és szociális létesítmények, szá­mottevően hozzájárulnak a la­kosság életkörülményeinek ja­vításához. Kedvezőnek ítélhet­jük, hogy többségében — el­sősorban a lakásépítésnél — a tervezettnek megfelelően alakultak a beruházási ráfordí­tások, ily módon sikerült meg­állítani vagy mérsékelni az építési költségek emelkedését. Sajnos, a tervezett beruhá­zások nem mindenütt valósul­tak meg. Ennek oka, hogy a tanácsok egy része olyan cé­lokat tűzött maga elé, amelyek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek. Helyenként még mindig él az a helytelen szem­lélet és gyakorlat hogy első­sorban a pénzszerzésre és nem a meglévő lehetőségek terv­szerű megvalósítására fordít­ják a nagyobb gondot. A tanácsi intézményekben a nehezebb gazdálkodási körül­mények ellenére sem romlott az ellátás színvonala. Kedvező az is, hogy hosszabb idő óta először sikerült elérni, hogy a tanácsi kezelésben levő lakó­házak, utak, hidak felújítása megközelítette a tervezett szin­tet. Viszont nem volt kielégítő a tanácsi intézmények rekonst­rukciójának üteme, bár a lehe­tőségek ehhez is megvoltak. A Központi Bizottság határo­zata, az országgyűlés által jó­váhagyott 1977. évi költségve­tési törvény is a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsí­tását, a gazdasági egyensúly helyreállítását, s ennek érde­kében a központi és helyi erő­források, lehetőségek jobb ki­használását, a hatékonyabb gazdálkodást jelölte ki célul. Ennek megfelelően kell a ta­nácsoknak is gazdasági mun­kájukat végezniök. A tanács össz-tevékenységén belül nö­vekvő szerepe van a gazdaság- szervező munkának. A taná­csok gazdálkodási tennivalói a termelés elősegítésén túl, elsősorban a társadalmi fo­gyasztással kapcsolatosak. Ezért gazdasági feladatuk a terület, a település összehan­golt fejlesztése, a lakosság el­látásáról való gondoskodás, működési területükön a gazda­ságpolitikai feladatok eredmé­nyes koordinálása. A helyi tanácsok január— február hónapban tárgyalják meg az 1977. évi tervüket, költségvetésüket. Az ország- gyűlés a tanácsok részére jövő évre 31 milliárd forintot fejlesz­tésre és 42 milliárd forintot fenntartási, ellátási célokra ha­gyott jóvá. Most az a teendő, hogy az 1977. évi tervüket reá­lisan, az összes lehetőségeik fi­gyelembevételével készítsék elő és terjesszék a tanácsülés elé. Megalapozottságának fontos követelménye a lakosság és a nem tanácsi szervezetek szé­les körű bevonása a tervkészí­tésbe. A rendelkezésre álló pénzeszközöket a legszüksége­sebb — a népgazdasági és a helyi érdekeket egyaránt szol­gáló — célokra kell fordítani. Ha a lehetőségek szűkösebbek, mindig .nagy jelentősége és szerepe van a rangsorolásnak. Fontos az is, hogy a feladato­kat mindenki, akit érint, világo­san ismerje meg, értse meg a teendőket és munkálkodjék an­nak következetes végrehajtá­sán. Ezért van nagy szerepe annak az eddig is jól bevált módszernek, hogy a helyi taná­csi tervekről a lakosság kapjon tájékoztatást, vitalehetőséget a Hazafias Népfront helyi szervei által szervezett falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon és más közéleti fórumokon. A reáljövedelem és keresetek növekedésének mérsékeltebb üteme fokozza a tanácsok fele­lősségét a lakosság életkörül­ményeit érintő célkitűzések kö­vetkezetes megvalósításában. Éppen ezért — figyelembe vé­ve a központi célkitűzéseket — úgy a tervezésben, mint a meg­valósításban nagyobb gondot, szervezettséget, figyelmet kell fordítani a tervnek megfelelő város- és községfejlesztésre, a lakóházak, intézmények felújí­tására, karbantartására, a szol­gáltatások színvonalának nö­velésére, a sokoldalú helyi el­látás javítására, a fogyasztói árak fokozottabb ellenőrzésére, a szociális gondoskodásra. A tanácsi gazdálkodásban társadalompolitikai szempont­ból is kiemelkedő az 1977. évre tervezett 88 ezer új lakás és ezen belül a 31 ezer állami la­kás megépítése és a kapcsoló­dó közmű, kereskedelmi, egész­ségügyi, oktatási s egyéb, a lakosság szolgálatát hivatott lé­tesítménynek a lakással egy­idejű beléptetése. Az országgyűlés ülésszakán is megfogalmazódott az a kö­vetelmény, hogy nagyobb erő­feszítések szükségesek a terü­leti építőipari teljesítőképesség növeléséhez. Az építőipari ka­pacitás hiánya számos megyé­ben, településen gond. Éppen ezért nékülözhetetlen, hogy a tanács a reális beruházási igény és a meglévő építőipari kapacitás összevetésével vizs­gálja meg az építőipar teljesí­tőképességének fokozása_érde- kében szükséges intézkedése­ket, Ezek sorába tartozik a ta­nácsi építőipari vállalatok, il­letve szükség esetén a minisz­tériumi és a szövetkezeti építő­ipar tanácsi támogatása. A be­ruházások jó előkészítése, az építőipari kapacitással össz­hangba hozása fontos biztosí­téka annak, hogy a beruházási költségek ne növekedjenek, s a beruházások terv szerint meg­valósuljanak. A jövő évi tanácsi gazdálko­dás eredményei nagyban függ­nek a takarékossági intézkedé­sek következetes végrehajtásá­tól. A korábbi takarékossági terveket ki kell egészíteni azok­kal az 1977. éves tervek meg­valósulását elősegítő intézke­désekkel, amelyek egyben a folyamatos takarékosságra ösz­tönöznek. A tanácsi költségvetés 1977. évi lehetőségei mérsékeltebbek. Ez a helyzet méginkább indo­kolttá teszi, hogy a területen jelentkező, közös érdekű fel­adatok megoldására a taná­csok szélesebb körben szervez­zék az együttműködést, a kö­zös fejlesztések mellett keres­sék az együttes fenntartásnak, a közös hasznosításnak a lehe­tőségét. A tanácsok egymás­közti együttműködéssel is se­gítsék elő a helyi feladatok jobb megoldását olyan közös költségvetési üzemek, iskolai kollégiumok, szociális otthonok és más intézmények létesíté­sével, amelyeket külön-külön, egy-egy tanács nem tudna megvalósítani, de gazdaságo­san kihasználni sem. A jól szer­vezett területi koordináció nö­veli a gazdasági hatékonysá­got. Ezzel ugyanis elkerülhető a párhuzamosság a beruházá­sokban, intézmények fenntartá­sában, gazdaságosabban le­het szervezni a lakosság ellátá­sát szolgáló tevékenységet. Az eredményes gazdálkodási tevékenység fontos feltétele, hogy a tervek kialakításában és azok végrehajtásában a veze­tés következetességének erősí­tése mellett — a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, a lakosság bevonása révén — to­vább szélesedjék a szocialista demokratizmus. A tervek ismer­tetése, mind több embernek végrehajtásukba, ellenőrzésük­be való bevonása amellett, hogy társadalmi kontrollt is nyújt, elősegíti a tanácsok „nyíltabb" és egyben hatéko­nyabb gazdálkodási tevékeny­ségét, ami társadalmi, népgaz­dasági célok teljesítésének fon­tos záloga. Évszázados Dióit után Megszűnik a marhalevél Több mint száz éves múlt után január elsejével megszű­nik a marhalevél. A Miniszter­tanács 35/1976, (IX. 29.) ren­deleté, valamint a MÉM által kiadott 31/1976-os végrehajtási utasítás alapján az eddigi ügy­intézés egyszerűsödik, meg­szűnik a különféle nyomtatvá­nyok vezetése. A marhalevél helyett január elseje után úgynevezett állat­kísérőlapot kell 'kitölteni a tu­lajdonosnak, amit az illetékes tanácsnak kell bemutatni a nyil­vántartásba vétel céljából. Az állatkísérőlapot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a tu­lajdonos eladja az állatot, vagy a szarvasmarhatartáshoz álla­mi támogatást kíván igénybe venni. Az állatkísérőlapot az illetékes tanácson kaphatják meg az állattartók. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek és állami qazdaságok több, azo­nos fajú állatot is feltüntethet­nek az okmányon, még a ház­táji gazdaságoknak minden egyes állatról külön állatkísérő lapot kell kitölteni, amely alap­ján hat napon belül adható el a szarvasmarha, vagy egyéb állat. A forgalmazási engedély három alkalommal újítható meg, illeték ellenében. Az ál­latkísérőlap továbbra is illeték köteles, mértéke hasonló lesz a korábbinak. A január elseje előtt váltott illetékkel ellátott marhalevelek mindaddig érvényesek, míg a tulajdonos el nem adja az ál­latot: első alkalommal nem kell illetéket fizetni az állatkísérő­lap átvételekor. Ha a tulajdo­nos állami támogatást kíván igénybe venni január elseje után szarvasmarhára, úgy nem kell állatkísérőlapot kitöltenie, a marhalevél tehát érvényes. Elkészül-e a Konzum az év végére? A kérdés fölöttébb bi­zarrul hangzik, hiszen két hó­napja — a nyitás óta — egy­huzamban és szünet nélkül tart a vásárlók ostroma Pécs új áru­házában, amely eddig több mint 80 millió forintot forgalmazott. Mindezek után tehát hogyan is kérdezhetjük: elkészül-e? Emlékszünk: a november 5-i avatásra kompromisszumokkal kerülhetett sor. Nem készült el a mozgólépcső, nem volt sze­mélyfelvonó, nem voltak felira­tok, nem volt meg minden ki­rakat, nem .. . Szóval akadt egynémely hiányosság, amiknek megszüntetését — azaz az áru­ház építésének teljes befeje­zését — az év végére ígérték. Vegyük hát sorra! December 22-én tartották meg a kivitelező, a beruházó és más szervek részvételével az épület átadási eljárását. Ez al­kalommal a még meglévő hiá­nyok kiküszöbölésére végső ha­táridőket állapítottak meg. A mozgólépcsőt már megta­nították járni, azaz a próba- üzemelést december 21-én be­fejezték és a szerélők haza is utaztak. Járni — azaz vásárló­kat szállítani — azonban ja­nuár 15-e előtt nem fog, mert nem készült el még a lépcső­karok mellett a szintek burko­lása és az eredetileg tervezett korlátot nem fogadta el az Építésügyi Minőségellenőrző In­tézet. Ha végre eltávolíthatják a palánkokat mindhárom szin­ten, az áruház belső terei egy­szerre kitágulnak. A személyfelvonó működőké­pes ugyan, de üzembehelyezé­sét ugyancsak az ÉMI nem en­gedélyezte. A gépház ugyanis a szabvány szerinti 50 méternél távolabbról közelíthető meg. Az ÉVM december 27-re ígért ideiglenes engedélyétől függ az üzembehelyezés. A tetőn lévő gépházat végül majd a szom­széd irodaházból közelíthetik meg „szabványon belül". A mintegy 70 gépkocsi befo­gadására alkalmas föld alatti parkolón az utolsó aszfaltsimí­tásokat végzik. A karácsonyi szünet miatt január elejére vár­ható az átadás. A feliratok közül csak a Kos­suth téri van fent a nyitás óta, az is illegálisan. Mindmáig vár­ják az Országos Műemléki Fel­ügyelőség jóváhagyását. Igaz, a Hal téri és a Rákóczi úti fel­iratok az engedély birtokában sem kerülhetnének fel, hiszen a gyártással megbízott budapesti szövetkezet még nem szállította le a betűket. A mintegy 100 méternyi ki­rakatból a nyitásra körülbelül 60 méternyi készült el úgy, hogy be is rendezhették. A többi 40 méternek azóta is csak a fémváza van meg. A kivitele­ző mentsége: üvegezőit az év .végi lakásátadások miatt a la­kóépületeknél kellett összponto­sítania, ezért ezt a munkát nem tudta elvégezni. ígéret szerint szilveszterre beüvegezik mindet, de ezeket már csak újév után rendezik be. Végére hagytuk azt, ami kez­dettől fogva megmosolyogtatta a pécsieket: a Rákóczi úti ki­járati lépcsőt, közepén a vil­lanyoszloppal. Ezt az eleve ideiglenesnek szánt kijáratot (a véglegesek a Bem utca felé néző, de a szomszédban kez­dődött építkezés miatt lezárt ajtók lesznek) a lépcsővel együtt egyértelműen vészkijá­ratnak szánták. A kivitelező ugyan idejében észrevételezte mind az oszlopot, mind pedig azt a körülményt, hogy a ter­vezett formában az úttestre ve­zeti a lépcső a tömeget, a ter­vező ragaszkodott ehhez a megoldáshoz. Az eredmény: a legfrissebb megállapodás sze­rint ezt a lépcsőt elbontják, s helyette olyant építenek, ami a tömeget kettéválasztja és a járdára viszi. Az „új" lépcső lehetővé teszi, hogy végre meg­nyissák a Rákóczi úti bejáratot is. Hogy mikor? Remélhetőleg még januárban. Bevezető kérdésünkre tehát ez a válasz: a Konzum január­ra készül el. H. I. Csináld magad — olcsón Fusizni barkácsmííhelyben is lehet Bedőcs Gyula, a MÉV II. bá­nyaüzem robbantómestere már törzsvendég a műhelyben, most a porszívó forgórészét csoma­golja ki, a beégett kollektort szeretné leszabályoztatni. Egy kissé görbe a tengely — így nem lehet esztergálni, — de Bcdó József nem ismer lehe­tetlent. Egy-két tizedmillimétert lehasít, most már egyenletesen eszi majd a szénkefét és a te­levíziót sem zavarja. Az egész tizenkettő ötvenbe került, sok­kal olcsóbb, mintha beadta volna valahová javíttatni a por­szívóját. Hozott vagy a helyszínen — a boltban — vásárolt anyagból minden fém- és elektromos munkát meg lehet csinálni a VILLGÉP barkácsműhelyében Pécsett, az Endresz György úton. A vashulladék ára kilón­ként négy forint, az új idomvas kilója — gömbvastól a beton­vasig — hat ötventől tizennégy forintig, de kaphatók villany­szerelési és vízszerelvény áruk, alumínium idomok, polcanya­gok, háztartási gépekhez alkat­részek, zárak és vasalások. Csináld magad. — Ha nem megy, lakatos és esztergályos segít Esztergapad, satupadok, bádogos munkákhoz lemezvá­gó, lemezhenger, élhajlító és peremező, kézi- és gépi köszö­rűk, külön műhelyben ív- és ponthegesztő, állványos és kézi fúrógépek, kézi szerszámok bő választéka várja potom pén­zért a szükségből vagy hobbi­ból barkácsolókat. Az öntevé­keny szerviz hétköznap délután kettőtől nyolcig, szombaton reg­gel nyolctól délután négyig rendelkezésre áll bárkinek. A munkalapok tanulsága sze­rint sokan, sokféle munkát: ga­rázs-, pince- és kertkapuk, vas­kerítések, falipolcok, virágtar­tók- és állványok, esőcsatornák, térelválasztók, álló- és falilám­pák garmadáját készítették már itt, de volt, aki betonkeverőt, sőt kertitraktort is barkácsolt. Ha két órás hegesztést is vé­gez valaki a napi hat órás nyit- vatartás alatt, a szerszámok, gé­pek és a műhely díját összesen száz forintból megússza. A vál­lalkozó kedvűeknek megéri. A pécsi barkácsbolt műhelyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom