Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-21 / 352. szám
6 Duncmtiiii napló 1976. december 21., kedd Miért? A kérdés jogos. Jobban mondva elorzom a tévéfilm címét a magam számára: miért a második műsorban este tíztől éjjel fél tizenkettőig lehetett látni ezt a széles érdeklődésre is számot tartó filmet? Igaz, hogy megismétlik majd az 1. műsorban is, 1977. január 4-én. Lehet, hogy ez a múlt szerdai adás amolyan főpróba volt? Ha igen, a főpróba sikerült, jöhet az előadás, ki lehet nyitni a kapukat. A tévéfilmnek mondott másfélórás történet tulajdonképpen inkább dokumentumjáték. Anyagát nem valamely író fantáziája, hanem az élet szolgáltatta. Köztudott, hogy az élet fölülmúlhatatlan fantáziával rendelkezik, de nem mindig jó szerkesztő. Egy kis húzás, egy kis tömörítés — és akkor készen is a novella (karcolat, regény, stb.). Az író-rendező, Dö- mölky János, a dramaturg, Schulze Éva és az operatőr, Illés János egyenrangúnak tűnő fésülést. Érdemük ott kezdődött, hogy „felcsípték” ezt a témát, amelyhez hasonlókat az élet — sajnos — garmadával kínál, de megragadásuk korántsem köny- nyű, eltévelyedhet az okoskodás és a „lelkizés” irányába egyaránt. Az alkotók érdemeinek hosszú sora végén pedig azt az önérzetes, mégis szerény, avagy a megkerülhetetlen erőszakosságot szakmai felelősségérzettel enyhítő magatartás áll, amellyel visszatértek működésük színhelyére, s amellyel szóra bírták, illetve „nyersanyagként" kezelték a történet valóságos szereplőit. Mármost magáról a történetről. Apró ügy, egy munkásasszonnyal kisebb méltánytalanságok történnek, s azokat a nehézkes gépezet csak nagysokára korrigálja. Illetve óriási ügy, hiszen mondom, egy munkásasszonnyal méltánytalanságok történnek. Mire vet fényt a történet? Nemcsak arra, hogy a gépezet nehézkessé válhat, nemcsak arra, hogy a bürokrácia légkörében gondolkodó, felnőtt emberek válnak papoló géppé, nemcsak arra, hogy a felsőbb vezetés és a dolgozók közé a végrehajtóknak olyan sora ékelődik, akik között mindenféle előfordul . . . Ezek is mind nagyon fontos dolgok, nagyon érdekesen ábrázolódnak a filmben, hogy ne mondjam: élvezetesen. Igen, az igazgatói irodában lezajló beszélgetés, szó szerint az életből ellesve, kitűnő színészek által előadva, a film egyik legremekebb részlete. Gyötrelmesen nyúlós, hátborzongatóan kisstílű mellébeszélés, jellemtanulmány és szociológiai képlet. A tévéfilm más részeit bevallottan úgy „találták ki” az alkotók, de ezek is élők és frappánsak, csak itt-ott, egészen halványan üt át rajtuk némi csináltság, például Dégi István „diplomása" tűnik kissé erősnek, szatirikussá élezettnek, ámbár lehet, hogy ilyet is produkál az élet. Az asszonyok, azaz az őket alakító színésznők érezhetően boldogok voltak, hogy amolyan köznapi, kimódo- latlan közegben mozoghattak, beszélhettek. Molnár Piroska tiszta egyszerűséggel és nagyon rokonszenvesen játszotta el a főszerepet, de mellette ragyogó figurák bukkantak fel Máthé Erzsi, Pádua Ildikó és mások személyében. Erős színekkel festett, tanulságos életdarab — érdemes lesz megnézni az 1. műsorban is. H. E. Ismerjük meg rendetefeinkef A hozzánk fordulók kérdései, problémái s az elmúlt több mint egy év alatt szerzett tapasztalatok alapján szükséges a családi pótlékra vonatkozó rendelkezések egyes részeinek ismertetése. Ezért az alábbiakban néhány fontosabb jogszabályi előírással foglalkozunk. Változatlanul probléma, hogy kit kell egyedülállónak tekinteni. Az egyedülállósággal kapcsolatban a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat 9. és 28. §-a ad kellő eligazítást. I E jogszabályhelyek értel- mében egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastórsától külön él, kivéve, ha élettársa van. M Egyedülállónak kell te- # kinteni azt, akinek: aj férje sorkatonai szolgálatot teljesít; b) házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény — ideértve a hittudományi főiskolát (akadémiát, teológiát) is — nappali tagozatán tanul; ej házastársa a háztartásukban lévő gyermekről a gyámügyi feladatokat ellátó illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik. m Ugyancsak egyedül- # állónak kell tekinteni azokat a házas- társakat is, akik az illetékes orvos igazolása szerint látásuk csökkenése miatt munkaképességüket kétharmad részben mindketten elvesztették és ez az állapotuk előreláthatóan hat hónapon át fennáll. ■ Egyedülállóként kell | Y * figyelembe venni azt is, akinek a házastársa; aj az illetékes orvos igazolása szerint betegséae, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét kétharmadrészben elvesztette, és előrelófrhatóan ez az állapota hat hónapon át fennáll; » b) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, étmeneti segélyben, rendszeres szociális segélyben, hadigondozási járadékban részesül; ej kényszergyógykezelés alatt áll; d) (letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti, és e házastársa, havi keresete, jövedelme — ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat — az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (17/1975. (VI. 14.) Mt. sz, r. 7. § (1) bek.) nem haladja meg. A családi pótlékról A korlátozás csak a IV, pontban aJ-c/J-ig ismertetett esetekre vonatkozik. Tájékoztatásul közöljük, hogy 1976. július 1. napja utáni emeléssel — 60,— Ft — együtt az öregségi nyugdíj legkisebb összege 1020,- Ft. Arról is tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a nyugdíjak összegét 1?77. január 1. napjával 2 százalékkal, illetve legalább havi 50,— Ft- tal emelik, tehát az öregségi nyugdíj legkisebb összege 50,— Ft-tal emelkedik, V Többször felmerülő kér- dés, hogy az egy lakásban lakó, de külön élő házastársakat mikor lehet ténylegesen is külön élőnek tekinteni. Ilyen esetben csak akkor lehet a különélést vélelmezni, ha a házassáq felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy bírói ítélet (bírói egyezség) alapján házastárs részére tartósdíjat, illetőleg gyermektartásdíjat fizet a másik házastárs. Ugyancsak többször okoz problémát a változások bejelentésének az elmaradása is. A családi pótlékkal kapcsolatos rendelkezések alapján a családi pótlékban részesülő személy köteles a családi pótlékra jogosultságot és a családi pótlék folyósítását érintő változásokat azok bekövetkezésétől számított 8 napon belül bejelenteni. Névváltozás esetén az erre vonatkozó okmányt is be kell mutatni, illetőleg azt csatolni kell. Ha a családi pótlék iskolai tanulmányok folytatása címén jár, annak megszüntetését csak abban az esetben kell bejelenteni, ha az az iskolai év közben következett be. Nem kell bejelenteni a gyermek 16. életévének betöltését, illetőleg ha a gyermek után iskolai tanulmányok folytatása címén jár a családi pótlék, 19. életévének betöltését. A változást, ha a családi pótlékot aj a munkáltató folyósítja, munkáltatónál, b) az illetményhivatal vagy a társadalombiztosítási igazgatóság folyósítja, és a családi pótlékra igénytadó jogviszony fennáll, a munkáltatónál, ha pedig a jogviszony már megszűnt, az illetményhivatalnál, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatóságnál, ej felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok címén a felsőfokú oktatási intézmény folyósítja, ennél az intézménynél, d) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, ennél az Igazgatóságnál kell írásban bejelenteni. \mm Az érvényes rendel- YI kezések értelmében * családi pótlék csak az után a gyermek után jár, akit a háztartásban eltartanak. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a gyermeket ténylegesen eltartják, de mégsem jogosult a szülő utána családi nótlplírn. A családi pótlékra jogosító gyermekek számának megállapításánál figyelembe kell venni a biztosított háztartásában levő valamennyi gyermeket, tehát az árvaellátásban részesülő, valamint a harmadéves szakmunkástanuló gyermeket is. Ugyancsak figyelembe kell venni a gyermekek számának megállapításánál a biztosítottnak a háztartásán kívül elhelyezett vér szerinti és örökbe fogadott gyermekét, tekintet nélkül arra, hogy közvetlenül az ő háztartásából helyezték-e el máshova. A mostohagyermeket, testvért és az unokát pedig akkor lehet a gyermekek számának megállapításánál figyelembe venni, ha a biztosított háztartásából helyezték el szakmunkás-tanuló otthonba vagy ingyenes intézetbe, nevelőotthonba, illetőleg csecsemő- vagy gyermekotthonba. Hl | Befejezésül feli kell Y | I # hívnunk olvasóink figyelmét arra, hogy a családi pótlékot igénybejelentés alapján lehet fizetni. Ez azt is jelenti, hogy igénybejelentés nélkül — a jogosultság fennállása esetén — nincs családi pótlék fizetés. A családi pótlékot legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap 1. napjától lehet folyósítani, ha az egyéb feltételek is fennállnak. Ez azt is jelenti, hogy későbbi igénybejelentés esetén a hat hónapon túli időre az igény elévült. Ezért munkaviszonyba állás stb. esetén a családi pótlék igényt az érdekelt személy azonnal jelentse be, hogy később ne lekoccan oló\ríilác Századik évfordulóját ünnepli a közep-csehországi PODEBRAD üveggyára. A képen: a japán megrendelésre készült 60 cm magas csiszolt üvegváza „Mindenki iskolája” Vizsgaidőszak január 1-től február 8-ig Ez év őszétől kezdődően „mindenki iskolája” elnevezéssel több évre tervezett művelődési mozgalom »indult. A televízió és rádió adások szeptember 15-től az általános iskola 7. osztályának tananyagát sugározzák. Úgy állították össze a műsort, hogy azok a dolgozók, akik egyéni tanulással kívánják befejezni tanulmányaikat, a sorozat alapján fel tudjanak készülni a magánvizsgára. A 7. osztály anyagának sugárzása a vége felé közeledik. 1977 január az ismétlés időszaka. Azok, akik nézik és hallgatják az adásokat és a dolgozók általános iskolájának tankönyveiből egyénileg tanulnak — 1977. január 10-ig magánvizsgára jelentkezhetnek az alábbi iskolákban: Pécs, Dolgozók önálló Általános Iskolája, 7622 Pécs, Jókai u. 49. Komló Dolgozók Általános Iskolája, Mohács, Szigetvár 1. sz. Általános Iskola, Mozsgó, Kétújfalu, Nagydobsza, Somogyapáti, Boly, Dunafalva, Hímesháza, Lánycsók, Lippó, Majs, Nagy- nyáród, Somberek, Szederkény, Véménd, Pécsvárad, Görcsöny, Egerág, Siklós 1. sz. Általános Iskola, Sellye, Vajszló, Villány, Sásd, Abaliget, Magyarszék, Gerényes, Mágocs, Bikái, Mó- zaszászvár 1. sz. Általános Isko- la, Gödre, Felsőmindszent. A jelentkezéskor be kell nyújtani az eddigi tanulmányokról szóló iskolai bizonyítványt. A vizsga: magyar nyelv és irodalomból, matematikából, írásbeli és szóbeli, a többi tantárgy csak szóbeli részből áll. Az írásbeli magánvizsgára tantárgyanként 120 perc áll rendelkezésre. A hallgatók minden tárgyból tételt húznak, majd a felkészülési idő után a szóbeli felelet következik. Sikeres vizsga esetén a hallgatók a 7. osztályból teljes értékű bizonyítványt kap»' nak. A magánvizsga időszaka: 1977. január 1.—február 8. A vizsga idejéről a jelentkezőket írásban értesíti az iskola. A vizsga díjtalan. A munkaügyi miniszter 23/1974. (IX. 4.) MŰM sz. rendeleté alapján a „mindenki iskolájának” hallgatója akkor részesülhet tanulmányi szabadságban, ha vizsgaszándékát a kijelölt iskolában időben bejelenti. Jelentkezésének elfogadása és a vizsga közötti időben jogosult a 6 nap tanulmányi szabadságra. A magánvizsgára való felkészüléshez pedagógusok segítséget adnak az alábbi konzultációs központokban: Pécs Dolgozók Általános Iskolája, Komló Május 1. Művelődési Ház, Siklós Művelődési Központ, Pécsvárad Művelődési Központ, Sásd Általános Iskola, Szigetvár 1. sz. Általános Iskola. A felkészítés díjtalan. A jelentkezők részletes felvilágosítást a helyszínen kapnak. A Mecseki Kultúrpark biológiai oktatótermében (Pécs, Állatkert); biológiából, földrajzból, magánvizsgára készíti elő a jelentkezőket szerdai napokon 17 órától. Kérjük azokat a felnőtteket, akik az általános iskola 7. osztályának anyagából magánvizsgát kívánnak tenni, hogy mielőbb jelentkezzenek a kijelölt iskolákban. SZMT kulturális osztálya Téli menettulajdonságok A különböző építésű járművek „viselkedése", szaknyelven sajátkormányzási tulajdonsága, egymástól eltérő. Kedvező útviszonyok esetén ez a tulajdonság csak nagyobb sebességnél válik a vezető számára is érzékelhetővé. Elsősorban kanyarvételnél és oldalszélnél, de bizonyos mértékben a tartós egyenesekben is. A csúszós téli utakon a jellemző viselkedés sebességhatára jelentősen csökken. így a különböző konstrukciók téli használhatósága is eltérést mutat. A hagyományos orrmotoros, hátsómeghajtású kocsik ebből a szempontból a legkedvezőtlenebbek. A meghajtott kerekek tengelyterhelése — a többi megoldáshoz viszonyítva — mérsékelt. Ezért erőteljesebb gázadásnál, ha az út csúszós, a kerekek könnyen túlpörögnek. Hasonló a helyzet mélyebb hóban és a síkos hegyi utakon is. Ezek a hátrányok mérsékelhetők. A csomagtartó megterhelésével (pl. homokzsák) a kocsi „magatartása" kedvezőbbé tehető. A diagoná- Iis abroncsokkal szerelt kocsik menetbiztonsága tovább javítható téli gumikkal. Különösen a kevésbé gondozott havas, sáros mellékutakon való közlekedésben. A téli abroncsokat gyakran csak a hátsó kerekekre szerelik fel. Abban az esetben, ha elöl radiális szerkezetű gumi van, figyelembe kell venni, hogy ez a kocsi túlkormány- zottsági hajlamát idézi elő, illetve növeli azt. A farmotoros kocsik meghajtott kerekeire nagyobb terhelés nehezedik. így ez a típus a téli utakon kedvezőbben viselkedik. Különösen a hegymászó képessége jó, minthogy ilyenkor a hajtott kerekek terhelése még fokozódik. Szélsőséges körülmények között (pl. nagyobb hóban) a téli gumik használata itt is előnyös. Ha azonban a kocsi abroncsai radiálisak, csere esetén mind a négy kerékre téli abroncsot kell szerelni. A csak hátul alkalmazott téli gumi a konstrukció amúgy is túl- kormányzott tulajdonságát balesetveszélyes mértékben megnöveli! Csúszós úton e konstrukció hátránya a faroláshajlam. A bekövetkezett megcsúszást ilyen körülmények között kivédeni szinte lehetetlen. A helyesen megválasztott sebességgel tehát ezt a veszélyt meg kell előzni I Ez hatványozottan érvényes a síkos útkanyarokban való haladáskor. A csomagtérbe helyezett teher itt a kormányzás hatásfokát javítja és némileg tompítja a túlkormányzottságot. A gyakorlatban elterjedt konstrukciók között a legkedvezőbb megoldást a mellsőkerék meghajtású kocsi jelenti. A meghajtott kerekekre ható nagyobb terhelésen kívül további előnyt jelent a stabilitás szempontjából, hogy a hajtóerő nem tolja, hanem vonja a járművet. Mindezek a tényezők a téli használhatóságot pozitív irányba befolyásolják. A kocsi mind egyenesben, mind kanyarban nyugodtan viselkedik kedvezőtlen útviszonyok mellett is. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az adottságokhoz megfelelő sebességre ne kelljen ügyelni. A radiális abroncsokkal ellátott jármű téli menetbiztonsága a hazai időjárási körülmények között kielégítő, a téli abroncsok használata ebben az esetben nem indokolt. A csak előre szerelt téli gumi, ha hátul radiál marad, ennél a konstrukciónál az alulkormány- zási hajlamot növeli, tehát már ezért sem tanácsos ezt a megoldást választani. Búsbarna László
