Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-17 / 348. szám
1976. december 17., péntek Punöntmt ngpiö 3 Országgyűlés előtt az 1977. eui költsegwetes Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter: Exportunk és importunk alkalmazkodjon jobban a körülményekhez (Folytatás a 2. oldalról.) ésszerűen megtakarító termékek termelését. E lehetőségeket eddig nem használtuk ki kellő mértékben, ez olyan feladat, aminek megoldásához gyors ütemben hozzá kell látnunk. Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran nem gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés legfontosabb tényezőjével, a munkaerővel, amelynek külső, üzemen kívüli forrásai lényegében kimerültek. Egyszóval, nem lehetünk elégedettek a mozgósítható tartalékok feltárásával. Tisztelt Országgyűlés! A szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk. Pedig ez a munkatermelékenység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának igen fontos eszköze. Sajnos még sok vállalati és gyakran az irányító szervek sem tulajdonítanak kellő jelentőséget a szervezésnek, a jó példák követésének és elterjesztésének. Közös akarattal, összehangolt és konkrét intézkedésekkel el kell érnünk, hogy a foglalkoztatottak ott dolgozzanak, ahol erre a népgazdaságnak leginkább szüksége van. Abból kell kiindulnunk, hogy sem rö- videbb, sem hosszabb távon nincs lehetőségünk a munka- erőforrások számottevő bővítésére. Gyökeres változás szükséges a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos szemléletben és gyakorlatban. Minden gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglévő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt célok megvalósításához, a feladatkör legésszerűbb ellátásához a létszámot. Meggyőződésem, hogy ha így változtatjuk a sorrendet, kiderül: van még mozgósítható tartalékunk ebben is. Ezzel párhuzamosan természetesen törekedni kell az élőmunkát helyettesítő fejlesztések megvalósítására, különösen az anyagmozgatási és általában a kiszolgáló műveletek gépesítésére, termelékenységének fokozására. Mindenütt vissza kell állítani jogaiba a teljesítménybérezést, bővíteni kell az alkalmazásának körét. Ez szorosan összefügg a munkafegyelem, a munka minősége javításának feladatával. Lehetőségek a mezőgazdaságban Tisztelt Országgyűlés! Valamivel részletesebb megvilágítást igényel az a célkitűzés, hogy jövőre a mezőgazdaság termelése 7—8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki és technológiai feltételek, oldaláról ez megalapozott. Itt jegyzem meg, hogy a mezőgazda- sági termelés ez évre előirányzott 4 százalékos növekedésének személyi és anyagi feltételei adottak voltak, hogy úgy mondjam: benne volt ez a mezőgazdaságban. Ha ez megvalósul és erre emelnénk most további 3—4 százalékos növekedést, ez is hasonló erőfeszítéseket követelne. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetés- szerkezet mellett — a termelési érték 10 százalékos növekedését irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyümölcs- termesztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertéstenyésztésben kedvezőek az idei intézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az eredményeket meg keli őriznünk, gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvasmarhatenyésztés, bővüljön a tehénállomány, növekedjék a tejtermelés. Természetesen a teljesítés fontos tényezője, hogy minden érdekelt — az irányítóktól a végrehajtókig — megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki feltételek biztosítására, a termelési és az értékesítési biztonság fokozására. Támogatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fejlesztését szolgáló társulásokat és vállalkozásokat. Gondoskodni kell arról, hogy az állami gazdaságok és a tsz-ek az eddiginél hatékonyabban használják ki a termelési adottságaikat. Fokozottabban gondoskodni kell a megtermelt értékek megőrzéséről, a termékek ütemes átvételéről, tárolásáról és feldolgozásáról. Jobban előkészíteni a beruházásokat Kedves Elvtársak! A beruházásokról szólva megállapíthatjuk, hogy növekszik a száma azoknak a beruházásoknak, amelyek jól előkészítve, határidőre, a tervezett kapacitással, az előirányzott költségkeretek betartásával kezdik meg a termelést, lépnek üzembe. A jövő évben több nagy beruházás fejeződik be és mód nyílik arra, hogy az ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is, hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a helyzeten. Az előkészítés, a kivitelezés hiányosságai továbbra is gondot okoznak. A körülményes eljárások, az engedélyező hatóságok nem kellően koordinált munkája: az, hogy méq mindiq a beruházási pénzforrások megszerzésében mutatkozik a nagyobb aktivitás, nem pedig a tervszerű kivitelezésben — fékezi a fejlődést. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdasági tervünk teljesítése feltételezi, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Erőfeszítéseinket, továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat. A szocialista export és import arányos, kiegyensúlyozott növelése mellett azonban igen nagy feladat a nem rubel elszámolású kivitel erőteljes növelése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb feladata, hiszen a terv 18 százalékos növekedést ír elő. Különösen a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek kivitelében, az ipari — ezen belül a gép- és vegyipari — cikkek exportjában kell előre lépnünk. A terv a lakosság fogyasztásának 3,7—4 százalékos növekedését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az életszínvonal ideinél gyorsabb emelkedésével számolunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gozda- sági fejlődés és a személyi jövedelmek kiáramlásának üteme, továbbá sor kerül központi bérpolitikai és szűkebb körben központi szociálpolitikai intézkedésekre, és az ideinél mérsékeltebben növekszik a fogyasztói árszínvonal. A termelő vállalatoknál a bérpolitikai intézkedések alapvető formája a műszakpótlék emelése lesz. Az iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben és a vendéglátóiparban 1977. július 1-től sor kerül — éppen a termelés hatékonyságát ösztönözve — a műszakpótlék egységesítésére, bevezetésére és jelenlegi átlagos mértékének növelésére. Ezzel egyidőben a villamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelik. Tervszerű, fegyelmezett tevékenységet Kedves Elvtársak! Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a gazdaságban van szükség tervszerű, fegyelmezettebb munkára, de az élet minden területén, az igazgatásban, o szolgáltatásokban, a tudományos és kulturális életben éppúgy, mint az egészségügy és az oktatás területein, egyszóval mindenütt. A jövő évi terv sikeres teljesítésének1 az a legfontosabb feltétele, hogy egységes akarattal fogjunk munkához. Minden munkahelyen és minden beosztásban fegyelmezetten hajtsuk végre feladatainkat. A kormánynak az a legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze a gazdasági élet főbb folyamatait és ha szükséges, időben intézkedjék, hogy az éves terv teljesítésének fő arányai megfeleljenek a számításainknak. Ez az ágazati irányításnak is fontos feladata. A minisztériumok a vállalati hatáskörbe tartozó ügyekbe szük- séqtelenül ne avatkozzanak be, de gondoskodjanak arról, hogy a vállalati terveket a népgazdasági tervben foglalt követelményekkel összhangban hajtsák végre. Közösen a célokért Kedves Elvtársak! A XI. kongresszus megállapította, hoqy gazdaságirányítási rendszerünk jól szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósítását. A nehezebbé vált gazdasági feltételek közepette még inkább az a feladat, hogy érvényt szerezzünk bevált alapelveinek. Ezért a tervszerűség javítása érdekében, egyidejűleg erősítjük a központi irányítást és a helyi önállóságot, felelősséget. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó kollektívákat mindenütt rendszeresen tájékoztassák az országos és a helyi gazdasági feladatokról, igényeljék javaslataikat, támo- qassák kezdeményezéseiket. Egyszóval még jobban kell élnünk minden munkahelyen a szocialista demokrácia nagy lehetőségeivel. A szocialista társadalom építésében népünk sok nagy feladatot megoldott, számos nehézséget leküzdött. Ha csak a legutóbbi két évtizedre tekintünk is vissza, mindenki tudja, hogy pártunk és kormányunk teljesítette a nép szolgálatában vállalt feladatait. Népünk becsüli, nagyra értékeli a közös munkával elért eredményeinket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseinket, amelyekért érdemes odaadással, becsülettel dolgozni. Népgazdaságunk, társadalmunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjaival. Ha mindenki maradéktalanul meqteszi azt, ami kötelessége és felelősséqe, a iövő évben sikerrel meqoldjuk feladatainkat. Munkatársunk telelonjelentése. A cár „atyuskát" és annak családját őrizte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a ma 90 esztendős Kálmán László. Az egykori vörösőr ma Szolnok megyében lakik. A munkás hatalomért fegyvert fogott 1957 tavaszán is, belépve a munkásőrök soraiba. Közeleg a munkásőrség megalakulásának 20 esztendős jubileuma és az egykori szolnoki veteránt úgy tartják számon, mint a legidősebb munkásőrt. Aktív ma is. Többek között róla is szót ejtettek tegnap délelőtt Buda— A külkereskedelem helyzetét természetszerűleg nem tekinthetjük át belső gazdasági életünkkel szoros összefüggésben állnak. A termelés és a fogyasztás, valamint az export dinamikus kapcsolatban van egymással, ezért a külkereskedelem feladata nem lehet egyetlen ágazat — a külkereskedelmi ágazat — ügye. Nyilvánvaló: a külkereskedelmi forgalom gazdaságos növelése messzemenően függ attól, hogyan tudunk beilleszkedni q világgazdaság fejlődési folyamatába, mennyire tudjuk ipari és mezőgazdasági termelésünket alkalmassá tenni a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek optimális kihasználására. — 1976. évi külkereskedelmi forgalmunkat értékelve már ma biztonsággal megállapíthatjuk — mutatott rá —, hogy gazdaságunkban helyes irányú fejlődés indult meg. Gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban, erősödött a végrehajtás tervszerűsége, a népgazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A miniszter az 1976. évi nép- gazdasági terv legfontosabb külkereskedelmi előirányzatainak várható teljesítéséről szólva elmondta: — A KGST-országokkal külkereskedelmi forgalmunk tervszerűen fejlődik. A kedvezőtlen időjárás okozta termés-kiesés miatt friss és tartósított gyümölcs- és zöldségszállítási kötelezettségeinket nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Emiatt a teljes export értéke is valamelyes; a tervezett alatt marad. Kötelezettségeinknek azonban minden más területen pontosan eleget téve, exportunkat a tervnek és az államközi megállapodásokban foglalt kereteknek megfelelően teljesítjük. — A rubel elszámolású importban a tervezettet valamelyest meghaladó forgalmat bonyolítunk le. Egészében véve nem alakul kedvezőtlenül a nem-rubel elszámolású kereskedelmi forgalmunk sem. Az áruforgalmi mérleg a tervezetthez közelálló lesz, azonban a számítot'jnál kisebb volumenű export és import mellett. Tisztelt Országgyűlés! — Az 1977. évi tervben foglaltak szerint fokozni kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megoldása, a gazdasági egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a képesten, a Munkásőr Parancsnoki Iskolán tartott sajtótájékoztató szünetében. Természetesen a fő téma a munkásőrök mai életének bemutatása, és a jubileumi ünnepségre való felkészülés volt. A sajtó képviselőinek Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese elmondotta, hogy az 1967. elején megalakult testület, amely a népha- talom védelme érdekében adott fegyvert a munkások kezébe, ma szervesen beépült a társ- fegyveres erők és testületek közé. Céljai a húsz esztendő alatt nem változtak: kiveszik részüket az ország védelmezéreskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export. — 1977-ben is különösen jelentős a KGST-országokkal, köztük kiemelten a Szovjetunióval kialakított kápcsolatunk fejlesztése. Ehhez alapvető politikai érdekeink mellett, gazdasági érdekek is fűződnek. E kapcsolatokban megtestesülnek a szocialista nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök, ezek biztosítják a terv- gazdálkodásunk szempontjából felbecsülhetetlenül fontos termelési, értékesítési és beszerzési biztonságot. A KGST-országokkal való együttműködés a magyar gazdaság fejlesztési céljaival összhangban álló export és import árustruktúrában valósul meg. Az ezekkel az országokkal folytatott kereskedelmünkben változatlanul azt a célt tűzzük magunk elé, hogy az államközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeket kölcsönösen teljesítsük. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a nyersanyagtermelő kapacitások közös fejlesztésére is. — A KGST-n kívüli szocialista országokkal is — terveinknek megfelelően — internacionalista politikánk alapján, a kölcsönös előnyök figyelembe vételével az együttműködés növelésére és szélesítésére törekszünk. A fejlett tőkés országokkal igyekszünk kapcsolatainkat tovább növelni. — A tervelőirányzatban foglaltaknak megfelelően 1977- ben a nem-rubel viszonylaté behozatal volumenének mintegy 8 százalékos növelését tervezzük. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása megköveteli, hogy a kivitel növekedési üteme az import növekedésének ütemét több mint kétszeresen haladja meg és 17—18 százalék legyen. A legnagyobb feladat e tekintetben — az idei csökkenés után — az élelmi- szeripari és mezőgazdasági ágazatokra hárul. A tervezett export-növekmény mintegy 60 százalékát e két ágazattól várjuk, természetesen a többi ágazatnak is jelentős erőfeszítéseket kell tennie a terv teljesítése érdekében. Jogosan merül fel a kérdés: milyen feltételek mellett lehet e feladatoknak eleget tenni? 1977-ben gazdasági szabályozóink lényegében nem változnak. Eredményeinket tehát színvonalasabb irányítással, jobb munkaszervezéssel, a korszerű termelési formák alkalmazásával, a népgazdaság egyéb irásében rájuk háruló feladatokból, végzik a közügyek szolgálatát, segítik a lakosság értékeinek megvédését, védekeznek a természeti katasztrófák ellen. A munkásőrség tagjai a párt katonái, a kor követelményeihez igazodott szemlélettel. Természetes az is, hogy az a társadalmi bázis, amire a munkásőrség épül, mindig biztos utánpótlást ad. A munkásőrök 81 százaléka párttag, 70 százaléka fizikai dolgozó, többségük szocialista brigádokban dolgozik, példát mutatva a munkában is. S bár e társadalmi hivatás öt esztendő alapszolgálati időt kér a munkásőröktől, többségük, amíg ereje és egészsége bírja, nem lép ki alakulatából. Ma a munkásőrök tíz százaléka alapító tag, 21 százalékuk pedig 15 esztendeje kiveszi részét a közös feladatokban. A húszesztendős jubileum január-február hónapokban kezdődő ünnepségei szerények lesznek. Papp Árpád, a munnyú tartalékainak feltárásával kell megalapoznunk. Ezt hivatott elősegíteni az a minisztertanácsi határozat, amely előírja: a termelő és külkereskedelmi vállalatok, valamint a vállalati vezetők munkájának megítélésében, anyagi elismerésében alapvető kritérium legyen az, hogy a vállalat tevékenysége mennyiben segíti elő a népgazdasági terv külgazdasági céljainak elérését. — Nem-rubel elszámolású exportunk és importunk nagyobb része olyan termék, amelynek árát tőzsdei, vagy más nemzetközi árjegyzések, döntően, tehát a világpiaci ármozgások határozzák meg. Az ármunkát ebben a körben elsősorban a vételi és az eladási időpontok jó megválasztásával javíthatjuk. összefoglalóan megállapítható, hogy az 1977. évi terv feszített. Teljesítése minden gazdasági szervezettől összehangolt tevékenységet, széles körű összefogást igényel. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a terv reális. Idei eredményeink bizonyítják, hogy népgazdaságunk a megváltozott körülmények között is képes nagyobb feladatok ellátására. Az elmúlt év eredményei, tapasztalatai jó alapot és biztatást adnak 1977. évi feladataink megoldásához. Ezért is helyes a tervnek az a koncepciója, hogy az 1976. évi külkereskedelmi lemaradást 1977. folyamán pótolni kell és e két év tervteljesítésének együttes mutatói feleljenek meg az V. ötéves tervben kitűzött céloknak. * Az országgyűlés költségvetési vitájában felszólaltak: Sas Kálmán Heves megye, 4. v. k., Dancsák Lászlóné Nógrád megye, 4. v, k., dr. Tóth János Bp., 35. v. k., Vincze József Bács-Kiskun megye, 19. v. fe„ Inokai János Bp., 2. b. v, k., dr. Técsi János Komárom megye, 10, v. k., dr. Hegedűs Lajos Szolnok 7. V. k., Teleki Ist- vánné Borsod megye, 21. v. k., dr. Petri Gábor Csongrád megye, 5. v. k., Balogh Lászlóné Békés megye, 14. v, k„ Hosszú László Szabolcs-Szatmár megye, 3. v. k., Avar István Bp., 18. v. k. és dr. Cselőtei László Pest megye, 2. v. k. Ezzel az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Péter János, Raffai Sarolta és Inokai János — véget ért. A tanácskozás péntekén a költségvetésről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatódik. kásőrség országos parancsnoka hozzászólásában említette: a munkásőr egységgyűléseken emlékezhetnek meg a két évtizedes munkáról a legméltóbban. Az egyetlen közös rendezvény a márciusban — még pontos időpont nincs —1 megtartandó munkásőrök első országos értekezlete lesz, ahol újra megfogalmazhatják eddigi eredményeiket és a jövő feladatait. A sajtótájékoztató végén a résztvevők megtekintették a Munkásőr Parancsnoki Iskolát Az iskola tanárai bemutatták azokat a korszerű oktatási eszközöket, melyek segítségével három hónap bentlakásos tanfolyam során felkészítik a jövendő szakasz- és századparancsnokait. Az audiovizuális berendezésekkel felszerelt oktatótermek mindegyike egy-egy technikai laboratórium, ahol nem gond a tanulás, tanítás. Az iskolán két esztendeje hivatásos tisztképzés is folyik. Kozma Ferenc Jövőre Húszé sztendös a munkásőrség Őrizte a cárt és családját
