Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-16 / 347. szám
e Dunántúlt napló 1976. december 16., csütörtök Tovább növelik a fácánállományt Vadgazdálkodási tervek A lőtt'Vad fontos exportcikk Vadásztársaságaink a 30/ 1970. MÉM rendelet 13. §-a alapján kötelesek éves vadgazdálkodási tervet készíteni, melynek alapján egyidejűleg elkészítik a pénzügyi tervüket is. E tervjóváhagyó közgyűlések december első felében tárgyalják az 1977. évi vadgazdálkodási és pénzügyi tervet. Vadásztársaságaink önállóan, nagy körültekintéssel és kellő gondossággal készítik el terveiket. Küönös figyelemmel kell lenni a jóváhagyott távlati vadgazdálkodás fejlesztési tervekkel való összhangra és a MAVOSZ vadgazdálkodási programjában előirányzott szakmai szempontokra. A vadgazdálkodási tervek egyik legfőbb alapkövetelménye. a minőségi törzsállomány biztosítása. A kilövési számok meghatározásánál mindenkor fel kell mérni a reális éves szaporulatot. Nagyvadállományunknál — szarvas, őz, vaddisznó — az utóbbi években nagyobb arányú mennyiségi növekedés észlelhető. Ez bizonyos mértékben gátolja a minőségi fejlődést Ennek érdekében nagyvadból nagyobb arányú kilövést terveznek vadásztársaságaink. Ezt elsősorban a selejtezés bővítésével, és az örökös közepes minőségi állomány csökkentésével érjük el. Fokozottabb kíméletben kell részesíteni a kiváló tulajdonságú egyedeket, mert íqy biztosíthatjuk a jövőben a minőségfejlesztést. Apróvadállományunknál továbbra is vadászati kíméletet biztosítunk a nyúl- és fogolytörzsállománynak. A fácán- törzsállományt tovább növeljük a megyében. A kilövési tervekre épül fel vadásztársaságaink pénzügyi terve. Éves viszonylatban megyénk vadásztársaságainak pénzforgalma elérte a 10 millió forintot. A bevételek 90 százalékát a lőttvad-értékesítés biztosítja. Az értékesített lőttvad meny- nyiség jelentős része exportáru alapot képez. Ez komoly valutaforgalmat biztosít népgazdaságunk részére, különösebb állami beruházások, illetve hozzájárulások nélkül. Ezeket az eredményeket sportvadászaink jó munkája, és tervszerű vadgazdálkodás biztosítja. Távlati tervünkben az éves vadgazdálkodási tervek elsőrendű feladata az eltartható törzsállomány mindenkori biztosítása. Itt egyeztetnünk kell a mező- és erdőgazdasági termelés érdekeit vadgazdálkodásunkéval. A vadászati szezon befejeztével kell a vadgazdálkodás egyik legnehezebb feladatát elvégezni: a jó állomány- becslést Fel kell mérni a vadgazdálkodási tervekben meghatározott jó ivararányt és a törzsállomány minőségének alakulását. Farkas János megyei fővadász Pusztulóban Baranya egyik pillangója Az utóbbi évtizedek felfokozódott gyűjtőszenvedélye sok impozáns megjelenésű rovar egyedszámának jelentős csökkenéséhez vezetek A helyenként gyakorinak tartott nagy hőscincér, szarvasbogár ma már az egyik legritkább fajok közé tartozik. A bogarakkal foglalkozó kutatók szerint évek telnek el, míg egy nagy hős- cincérre találnak. Hasonló a helyzet más európai országban is. Angliában például az 1803- ban felfedezett aranylóan tűz- vörös, nagy tűzlepke (THERSA- MONIA DISPAR) éppen a gyűjtőszenvedély áldozataként teljesen kipusztult a szigetország egészéről. A Baranya megye területén éjő négy pillangófaj közül feltűnően kis számban figyelhető meg a fecskefarkú lepke (PA- PILIO MACHAON PANNONI- CUS). A Keleti-Mecsekben az utóbbi öt évben végzett vizsgálatok során csupán egy példány került elő. Ez az előkelő, rendkívül fajgazdag tropikus rokonsági körrel rendelkező lepke a századforduló táján még országszerte tömegesen repült Helyenként még a konyhakerti veteményekben is kárt okozott, a kapor, murokfélék (például a sárgarépa) és a kömény zöld részeinek fogyasztásával. A sárgászöld, fekete csikókkal és vöröses foltokkal díszített hernyókat emiatt rendszeresen irtották. így már nem meglepő, hogy napjainkban egyre gyérülő egyedszámban repül. Ezt súlyosbítja a tópnövény-kultúrák- ban elterjedten használt rovarirtószerek nagy mennyisége, s a rovarkereskedésekben tömegével felhalmozott, eladásra szánt kifejlett lepke. Fazekas Imre Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy év végi leltározás miatt munkaruházati egységünk Pécs, Sallai utca 8. 1976. december 23-tól 31-ig zárva tart |J( 1977-ben is nagy áruválasztékkal állunk vásárlóink rendelkezésére. A magashegységek sajátos képződménye a gleccser. A hóhatár felett lehulló csapadékból keletkezik sajátos szerkezetű jégtömege. Lassú mozgással húzódik le a lejtőkön. A megismétlődő olvadás és újra- fagyás következtében előbb a tejfehér, majd a jégmozgás hatására kékeszöld színű. A lehúzódó jégár mozgási sebessége naponként néhány deciméter, például az Alpokban, de Grönlandon eléri a 2—20 métert. A mozgó jég letarolja az útjába eső kőzeteket, ebből keletkezik a moréna. Alsóbb szinttájra érve ezeket maga előtt tolja, és amikor a gleccser elolvad, a moréna gátként tavat tart vissza. A Föld leghosszabb gleccsere a Pamirban a Fedcsenkó- gleccser: több mint 70 kilométer hosszú. Jégtömegének közepes vastagsága 620 méter. Európában a legnagyobb gleccser Svájc területén található, az Aletsch- gleccser: 26,8 kilométer hosszú, a jég közepes vastagsága 472 méter. A gleccserek felszínformáló tevékenysége jelentős. A jégtömegbe fagyott kődarabokkal vésik, csiszolják medrüket. Ennek következményeként U alakú, meredek falú (sokszor 500 —600 méter) teknővölgyek jönnek létre. A hatalmas jégtömeg felszínén a napsütés, az olvadás hatására mély, meredek falú repedések jönnek létre, ezek sokszor veszedelmesek, mert a tetejükön vékony jégréteg jön létre, amely könnyen beszakad a gyalogló lába alatt. A glecs- cser-túra egyébként az alpinisták kedvenc, de meglehetősen veszélyes sportja. Képünkön hatalmas, mellékággal rendelkező gleccser látható, Alaszkában. Baglyok és verebek harca Párizsban A hőforrások elovitaga A meleg az élőlények egyik éltető eleme. De a „jóból is megárt a sok" közmondás az élőlények többségére is vonatkozik. A hőtűrés határai fajonként nagyon különbözőek lehetnek. Annyi azonban bizonyos, hogy 40 Celsius fok feletti hőmérsékletű víz a legtöbb vízi élőlény számára pusztulást jelent. Kivételek itt is akadnak: hőforrások, geizirek vizében több élőlény is megél. Ilyenek elsősorban a hőtűrő mikroorganizmusok. Ezek mellett itt megtalálhatók még a kékalgák és más algafajok is. A forró természetes vizekből az állatok sem hiányoznak; bár ezek számára a felső határ 50°C körül van; a 40°C fokos vízben azonban még megél néhány rovarfaj, azok lárvája pedig a forró iszapban találja meg létfeltételét. Akadnak a hőforrások vizében egysejtűek, kerekesférgek és puhatestűek is. A hőtűrő szervezeteknek a kutatása azért is érdekes, mert ezek életkörülményei hasonlóak a mintegy 2 millió évvel ezelőtt feltehetően érvényre jutott létfeltételekhez. Az egész világon elterjedt baglyokat az ember hosszú időn keresztül „rossz omen"-ű madaraknak tartotta és hajlamos volt irtásukra. A legtöbb bagoly éjszaka vadászik és talán ez az életmód volt az oka annak, hogy évszázadok folyamán az ember képzeletében a baglyot különféle negatív, többek között „halálthozó" tulajdonságokkal ruházta fel. Pli- nius például az ókorban azt írta, hogy a házra rászálló bagoly terméketlen házasságot jelent. Az ókori népek egyébként a baglyot természetfölötti tulajdonságokkal ruházták fel. At- héné-nek, a görög mitológia istennőjének emblémáján bagoly látható, de ez a madár számos ókori görög pénz egyik oldalán is megtalálható. Később nemcsak az európai folklór színes világában, de a primitív népek képzeletében is fel-feltűnt a bagoly. Apacs indiánok az óriás bagolyban emberevő szörnyet tiszteltek. Az irodalomban is gyakran szerepel ez az éjjeli ragadozó, így például Shakespeare „Mach- beth”-jében. A tévhittel ellentétben a baglyokat nemcsak különös szemük, de igen éles hallásuk is segíti a zsákmányszerzésben. A gatyás kuviknak például 95 ezer halló idegsejtje van. (ösz- szehasonlításul a hollónak 27 ezer.) A baglyok általában rágcsálókkal és madarakkal táplálkoznak. A párizsi macskabagoly általában a verebeket irtja. Francia ornitológusok becslései szerint Nagy-Párizs területén — beleértve a vincennes-i erdőt és a Bois de Boulogne-t — összesen 38—40 macskabagoly pár fészkel. Számítások és felmérések szerint egy bagolypár Párizsban egy év alatt 1600 verebet ejt el. Ez 38-cal szorozva 60 800 verebet jelent egy év leforgása alatt. 1974-ben Párizs verébállománya 500 000 darab volt. A macskabaglyok tehát több mint 10 százalékát pusztították el a verebeknek. így a baglyok csekély számuk ellenére is jelentős szerepet vállalnak Párizsban a biológiai egyensúly fenntartásában. A francia ornitológusok ezért egyre inkább kezdenek felfigyelni a baglyokra, fogyatkozó számukra. A baglyok legnagyobb ellensége az ember, nemcsak a puskás ember, de az is, aki kivágja az öreg od- vas fákat, urbanizál és eközben egyre szűkíti életterüket. „Kacagó " „Repülő drágakő"-nek is nevezik trópusi tarka színe miatt a nálunk is élő jégmadarat. Nagy-Britanniától a Csendes-óceánig egész Eurázsiában megtalálható, de Eszak-Afrikában, sőt Szumátra szigetén is honos. Háta csodálatosan szép kék színű, hasa pedig rózsaszínes. A kemény teleken sajnos sok egyede elpusztul, de sokleié indokolatlanul pusztítják is, mert attól tartanak, hogy kárt tesz a halastavak halállományában. £ miatt számuk nagyon megritkult. Jégmadarunknak közeli rokna a halción félék. Ezek közül különlegesen érdekes az óriás halcián, amelyet hazájában, Ausztráliában „kacagó Jancsi"-nak neveznek, mert esténként az erdőkben és a parkokban mindig felhangzik sivitó kacagása. Nagy, háromszögletű csőrével rovarokat, rákokat, halakat, sőt fiatal madarakat is el tud kapni. Három fiókája laodukban vagy a termeszek építményeibe fúrt lyukban jön a világra. A zürichi állatkertben látott napvilágot a képen látható „kacagó Jancsi", amely élénken tiltakozik a kézben tartás ellen. A Kossuth Könyvkiadónál jelent meg az „Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945" című, a Magyar Országos Levéltárral közösen gondozott dokumentum-sorozat ötödik kötete, amely a magyar ellenforradalmi rendszer belpolitikáját és gazdasági helyzetét ismerteti, az 1927. és 1931, közötti időszakból. (A sok, rendkívül érdekes s részben most először publikált dokumentumot Karsai Elek válogatta kötetbe, s ő látta el az iratokat jegyzetekkel is.) Berend T, Iván tanulmánykötete, „A szocialista gazdaság története Magyarországon 1945-1968", ezúttal második kiadásban jelent meg, a Közgazdasági és Jogi Kiadóval közös gondozásban. Kalmár György könyve a „Ghana útjai"; Gedő András tanulmány- kötete a „Válságtudat és filozófia". A polgári ideológia és a revizionizmus bírálata című sorozatban látott napvilágot Ripp Géza tanulmánykötete, „A válság gazdaságtana". „Marx gazdaságelméletének kialakulása" a címe W. Tuchsheerer könyvének. Megjelent „A szocializmus és a nemzetek" című ösz- szefoglaló mű is. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közül említést érdemel Arnold Gehlen: „Az ember természete és helye a világban" című kötete, amely a Társadalomtudományi Könyvtár sorozatában jelent meg. Újabb, átdolgozott és bővített kiadásban került a könyvesboltokba P. Bres- tyánszky Ilona: „Ismerjük meg a kerámiát" című összefoglaló munkája, amely a kerámia és a porcelán történetével ismertet meg, sok érdekes illusztráció kíséretében. A Világjárók sorozat új kötete a „Gyalogszerrel Európában", szerzője John Hillaby. Megjelent Rényi Alfréd: „Napló az információelméletről" című kötete, Révész Pál bevezetőjével. Mihail Hrapcsenko tanulmányaiból közöl érdekes válogatóst az „Irodalmi tanulmányok" című kötet. Szintén újabb, javított kiadásban jelent meg a Bartók Béla életét és életművét bemutató könyv, Újfalussy József értő munkája. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közt Déry Tibor: „Kyvagiokén" című regényes életrajza és „A gyilkos és én" című, a szerző által „bűnügyi be- szély”-nek minősített írása, egy kötetben jelent meg. Kellér Dezső: „Leltár" című kötete az 1974—75-ből származó írásait tartalmazza, Kaján Tibor illusztrációival. A fiatalon elhunyt Ősz Ferenc humoreszkjeinek kötete az „Archimedes a Rubrikán". Simon István verseskötete, a „Gyönyörű terhem", Gáli István regénye „A ménesgazda". Újabb, bővített kiadásban jelent meg Déry Tibor válogatott verseinek kötete, „A lelhőállatok", az író munkáinak sorozatában. Az Európa Könyvkiadó megjelentette Lion Feucht- wanger: „A zsidóháború" című regénytrilógiáját két kötetben; ebben kapott helyet A zsidóhóború, A fiúk és az Eljön a nap! című három regény. Az Európa Zsebkönyvek jubiláns, 150. kötete a Vlagyimir Tyendrjakov kisregényeit tartalmazó „Tavaszi tótágas". A Modern Könyvtár új kötete mai svájci német költők verseiből ad kitűnő válogatást, „Vándorkő" címmel. A kötet anyagát Hajnal Gábor válogatta, s ő írta az utószót, valamint a jegyzeteket is. Viktor Asztafjev könyve „Szénaillat" címmel látott napvilágot.