Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-16 / 347. szám

1976. december 16., csütörtök DunantQlt fíaplö 3 Összehasonlítás a négy másik naggyal A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei szervezetének statisztikai szakcsoportja tanulmányt készített az elmúlt évek adatai alapján Pécs hely­zetéről. Az elemzés váro­sunkat a másik négy me­gyei várossal — Debrecen­nel, Győrrel, Miskolccal és Szegeddel — hasonlítja össze és így jut bizonyos következtetésekre, amelyek­ről r vitadélután keretében folytattak eszmecserét a közgazdászok. Lelassult a növekedés Tudnunk kell, hogy Baranya népességének 54,2 százaléka a városokban él, s hogy minden harmadik baranyai Pécsett la­kik. A megyeszékhely helyzeté­nek fontosságát — egyéb té­nyezők mellett ez határozza meg leginkább. A város népessége öt év alatt tízezer fővel gyarapodott, a növekedés azonban nem ér­te el a megyei városok átla­gát. Nemcsak a természetes szaporodás maradt az átlag alatt, hanem az úgynevezett vándorlási különbözet is, ami arra utal, hogy Pécs az elmúlt években a megelőzőkhöz ké­pest kevesebb letelepülőt von­zott. Ez bizonyos értelemben lo­gikus, hiszen az 50-es, 60-as években a bányászat erőteljes fejlesztése következtében a vá­ros dinamikusan gyarapodott népességben és javakban egy­aránt. A fejlődés stafétabotját a közelmúlt években mások vették át. Szegeden az olaj, Miskolcon a közeli leninvárosi olefinprogram, Győrött a Rába Vagon- és Gépgyár kiemelt fej­lesztése voltak ugyanúgy ha­tással a város fejlődésére, mint nálunk annakidején a bányá­szat. Az elmúlt tervidőszakban Pé­csett összesen 7,3 milliárd fo­rint értékű népgazdasági be­ruházás valósult meg. A népes­ségszámra vetítve Pécs részese­dett a legkisebb mértékben a beruházási javakból a megyei városok között — nemcsak a gazdasági ágazatokban, ha­nem a kommunális ellátás te­rületén is. A megyei városok­ban az egy lakosra jutó telje­sített beruházások évi átlagos összege 12—19 ezer forint kö­zött volt, csupán Pécsett volt 9213 forint. A kommunális ága­zatban 5056—6590 forint között volt a másik négy teljesítése, Pécsett 3798, a tanácsi beru­házásoknál 4361—6963-mal szemben nálunk 3912 forint ju­tott egy lakosra. E tekintetben Pécs a megyei városok mellett a megyeszékhelyek között is az utolsók közé szorult. Vajon az úgynevezett terület­kiegyenlítési politikában kell-e probléma eredendő okát keres­nünk? Aligha. Hiszen ez a po­litika, ami az elmúlt tervidő­szak elejétől a fejlődésben leg­inkább elmaradt Békés és Sza- bolcs-Szatmár megyék „szintre hozását” célozta, az úgyneve­zett kiemelt településeket (Bu­dapestet és az öt vidéki na­II fejlődés kulcsa: az építési kapacitás Pécs helyzete a statisztika tükrében gyot) nem érintette. Jól tudjuk, hogy a tervidőszak derekán ép­pen ezek kaptak rendkívüli ál­lami támogatást a lakásépítés és a tömegközlekedés fejlesz­tésére. Mindazonáltal az emlí­tett mutató alacsony volta ma­gyarázattal szolgálhat Pécs vontatottabb fejlődésére. A lakásépítés számai Az összehasonlítás valameny- nyi tételének sorravétele he­lyett a lakásépítésre vonatko­zót emeljük csak ki egy örven­detes megállapítással kezdve. Pécs lakásállománya a 15 éves lakásépítési program keretében 50 százalékkal gyarapodott. A középső tervidőszak volt a leg­eredményesebb a 7033 meg­épített lakással, a legutóbbi vi­szont a 6181 lakással alig ha­ladta meg a második ötéves tervet. Érdekes az erre vonat­kozó táblázat. Az 1966—70. közötti idő­szak még meglehetősen szórt képet mutat a megyei városok között, bár a már akkor is ki­ugró Győrtől eltekintve ki­egyenlítettnek tűnt a lakásépí­tés. Ám 1971—75. között vál­tozik a kép. A kiegyenlítettség — az előzőnek csaknem két­szeresével — marad, de Pécs ebben már nem szerepel. Az ezer lakosra jutó épített laká­sok évi átlaga a megyei váro­sokban 12,5—13,8 között mo­zog, ugyanez a mutató Pécs esetében: 7,8. Feljegyeztük a vita néhány érdekes gondolatát. Egy kér­désre válaszolva Elmer János- né dr. — a tanulmány egyik készítője — megállapította: az, hogy minden harmadik bara­nyai Pécsett lakik, egyelőre csak állapot, ami urbanizációs eredménnyé akkor válik, ha az itt lakók minden tekintetben jó ellátást kapnak. Pénz és lehetőség Dr. Sümeghy Mihály, a Me­gyei Tanács főelőadója így tet­te fel a maga által megvála­szolt kérdést: kaphatott volna-e Pécs több pénzt az állam­tól? A város krónikus építő­ipari kapacitáshiányát az or­szágos szervek is ismerik, ezért ennek kevés valós lehetősége volt. Ma viszont úgy néz ki, hogy ha a város nagyobb épí­tési kapacitást mutathatna fel, több eséllyel állhatna sorba az állami támogatásért. Dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese a tanulmányra is alapozva je­lentette ki: a jövőben jobban, mint eddig bármikor az építé­si kapacitáson múlik Pécs jö­vője, s e téren már ma szük­ség van azokra az erőfeszíté? sekre, amelyeknek haszna évek múlva jelentkezik. Elhangzott az is, hogy túl hosszú Pécsett a beruházások megvalósulásá­nak folyamata, s ez is szem­betűnőbbé teszi az elmaradást. A statisztikai elemzés közel­múltunk számaival szolgálja a mai pécsi várospolitikát. Hársfai István Portugál fogyasztási cikkek bemutatója A Portugál Export Fej­lesztési Alap szervezésében 16 portugál vállalat rész­vételével fogyasztási cikk kiállítás nyílt szerdán a Gellért Szállóban, kereske­delmi szakemberek számá­ra. A bemutatót Lopes Vieira, Portugália buda­pesti nagykövete nyitotta meg. Magyarország és Portu­gália 1975-ben kötött ke­reskedelmi megállapodást. Az árucsere-forgalom is akkor indult meg. Portugá­liából egyebek mellett író­gépek, parafa és más nyersanyagok érkeznek, s s Magyarországról húst, mézet és textilárut vásárol­nak. Az idén tovább élén­kül a forgalom, értéke vár­hatóan eléri a hétmillió dollárt. Negyvenmilliós beruházás Korszerű fafeldolgozó üzemHosszúhetényben Hulladékból alapanyag a MOFA-nak Befejezés előtt a hosszúheté- nyi fafeldolgozó rekonstrukció­ja. Három év alatt csaknem 40 milliót költött a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a Vasas-bányától vásárolt telep­re, ahol ma már 60 millió fo­rintos termelési értéket produ­káló fafeldolgozó üzem műkö­dik. A hét hektárnyi terület igen alkalmasnak látszott üzemtele­pítésre. Az erdészetekhez közel fekvő telepen megvolt a szállí­tás szempontjából lényeges iparvágány is. A kárászi fa- gyártmány-üzem 1972 második felében Hosszúheténybe költö­zött. Egy évvel később felépült Egy hónappal az átadás után • Naponta T2 kocsi • Fekete szék a divat • 750 tonna könyv Több fontos létesítményt ad­tak át megyénkben november hónapban. A Pécsi Szikra Nyomdában, az AFIT szervizben és a mohácsi székgyárban néz­tünk körül: mi történt az el­múlt egy hónap alatt, mi új­ság van náluk harminc nappal az átadás után? Jó hírrel fogadott Tóth László, a karbantartó állomás vezető­je: a tervezett 1 millió 700 ezer forintos árbevételüket kilenc százalékkal túlteljesítették no­vemberben. Naponta átlagosan 72 kocsit javítottak, míg a Munkácsy utcában közel ötve- net tudtak „helyrehozni”. S ami igen fontos: elégedetten távoztak a megrendelők a szer­vizből. Noha budapesti anyagbe­szerzőjükön kívül rendszeresen két anyagbeszerző utazott a fővárosba alkatrészekért, nem tudta megvásárolni, zökkenők voltak az ellátásban. Például az apró karosszéria tartozékok, Trabant alkatrészek egyik nap­ról a másikra „eltűntek” a piac­ról. Pedig ezekre a karambolos gépkocsik javításánál is nagy szükség lenne. Az eltelt 30 nap alatt ötven sérült kocsit vittek a Szigeti útra. öt fényező és 12 lakatos dolgozik a helyreál­lításukon. A rendkívüli munka azonban több szakembert igé­Korszerű gépek az új nyomdában nyelne, de a vártnál keveseb­ben jelentkeztek felvételre. Autószerelőből viszont nincs hiány. A karbantartó állomás jelenleg 90 embert foglalkoztat. Nagy gondjuk, hogy nem kaptak építési engedélyt üzem­anyagtároló létesítésére, mert a szerviz mellett játszótér és garázssor van. Pillanatnyilag a Munkácsy Mihály utcai tároló­jukat használják. A karbantartó állomás bemu­tatásakor jeleztük: új szolgál­tatásként bevezették az autó­rádió beszerelését. A gépkocsi­tulajdonosok által hozott rossz tartozékok miatt több alkalom­mal nem tudtak eleget tenni a megrendeléseknek. Ezért legké­sőbb január elsejétől már Új- mecsekalján is árusítanak tar­tozékokkal együtt autórádiót. Fekete szék a divat az NSZK- ban. Naponta hatszáz ilyen ülőalkalmatosságot gyártanak Mohácson, az új gyárban. Ter­melésük jelentősen emelkedik, ha az elkövetkező hetekben is ilyen „simán” megy minden, december 24-ig teljesítik száz­ezres exporttervüket. S kará­csonyra kapható lesz új négy­darabos ülőgarnitúrájuk — az Antónia, melyből 100 garnitú­rát mintegy piackutatásként szállítanak a Bútorértékesítő Vállalatnak. Az Antóniát és a szintén újdonságnak számító Salome garnitúrát jövő év első felétől szeretnék gyártani nagy szériában. Új megoldásokkal, új típusú magyar szövetekkel. Akárcsak a svéd IEKA cégnek készülő karfa nélküli fotelt. A Convoy fantázia nevet viselő gyártmány 1977. első negyed­évében kerül a gyártószalag­ra, összesen huszonötezret ké­szítenek majd belőle. Jövő évi exportjuk összességében is to­vább növekedik: 220 000 szék indul svéd, NSZK, angol és finn piacra. öt-hat gép ugyan dolgozik délutánonként, valójában egy műszakban termelnek 1977 ele­jéig. A modern, új gépek nem Az új AFIT szervizben Szokolai felvétele okoznak nehézséget, hiszen a régi üzemben megismerték azo­kat a dolgozók. Az elmúlt hónapban száz- egy tonna Dunántúli Naplót, csaknem négy és fél tonna egyéb folyóiratot, 56 tonna propaganda anyagot és nyom­tatványt, valamivel több mint 48 tonna könyvet szállítottak ki a Szikra Nyomdából. Az itt ké­szült tízféle könyvből karácsonyi ajándéknak is ajánlhatunk né­hányat: Szabó Magda: Ókút- ját, Mesterházi Lajos: Prome- theus-át, a Csillagászati Év- könyv-et és nem utolsó sorban a kerékpárosoknak szóló KRESZ-könyvet. Ám a szedöter- mekben már a tavaszi ünnepi könyvhétre kerülő kiadványokon és a 77/78-as tanév könyvein dolgoznak. Rövidesen megkez­dik az Angliába szállítandó húsvéti kifestőkönyvek gyártá­sát is. Félmilliót küldenek a szigetországba. A Pécsi Szikra Nyomda idei termelési értéke várhatóan el­éri a 135 millió forintot, a ta­valyi 118 millióval szemben. Különösen könyvgyártásuk „ugrott" meg: 750 tonna könyv készült Pécsett, míg a múlt esz­tendőben „csak” 350 tonna. A dolgozók létszáma nem emel­kedett, sőt négy főt azonnal tudnának alkalmazni a szállí­tásnál és az anyagmozgatás­nál. Horváth Teréz az első gyártócsarnok: terjesz­kedett az üzem, de az építke­zés ideje alatt is termelt Sző­lőkarót, parketta alapanyagot, bányadeszkát gyártott. A korszerűsítés következő szakaszában, 1974-ben 100 ada­gos konyhát, ebédlőt, öltözőket, fürdőket adtak át. Tavaly újabb üzemanyagcsarnokot építettek és a már meglévőt kibővítet­ték. A telep másik végében tá­rolóteret létesítettek: három hektárt aszfaltszőnyeggel borí­tottak. 1975 júniusától a MO- BIL-csarnok gépei is dolgoznak. Az erdőkben kitermelt fát Hosszúheténybe szállítják és ott feldarabolják. A papír és tűzi­fa a MOBIL-csarnokba kerül. A 14 méter fesztávolságú sínpá­ron futó, oldalfalak nélküli mű­helyben az egyméteres darabo­kat daruval a hidraulikus ha­sítógépre emelik, amely 8 óra alatt 20—25 köbméter papír- és tűzifát hasít méretre. Ezzel a módszerrel 217 forintra csök­kent egy köbméter fa termelési költsége. A MOBIL-csamokban feldarabolt évi 15 ezer köbmé­ter fa 74 százaléka felel meg az ipari fa minőségi követel­ményének, a hagyományos ha­sítás 64 százalékával szemben. A minőség javulásával tehát tovább növelhető az olasz, ju­goszláv és osztrák papirfa ex­port. A csarnokban a kérqezésen kívül valamennyi munkafázist gépesítették, de az erdőgazda­ság terveiben kérgezőgép vá­sárlása is szerepel. A feldarabolt fa tetemes részét és a társerdészetekből beérkező fát, évenként összesen mintegy 35 ezer köbmétert, talpfának, szelvényárunak, par­kettának, bútorelemnek dolgoz­nak fel a gyártócsarnokokban. Ilyen nagy mennyiségű fa fel­dolgozásakor sok hulladék ke­letkezik: a feldolgozott meny- nyiség mintegy 50 százaléka. Hogy ez ne vesszen kárba, egy- részét géppel felaprítják és alapanyagként eladják a Mo­hácsi Farostlemezgyárnak. A másik részét pedig juttatásként a dolgozók kapják. A december 20-tól teljes ka­pacitással üzemelő hosszúheté- nyi fafeldolgozót a kárászi, a pécsváradi, az árpádtetői és a kisvaszari erdészet látja el fá­val. Két műszakban 150 mun­kás dolgozik. A korszerű fél­automata gépek kvalifikált dol­gozókat igényelnek. Ezért kü­lönböző tanfolyamokon képez ki szakembereket a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság. H. T. Burgonyatároló, ragasztott fából Szerdán a Somogy megyei vízvári Kossuth termelőszövet­kezetben fatartókból épült bur­gonyatárolót helyeztek üzembe. A rétegelt, ragasztott fatartók — a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság csur­gói gyáregységének gyártmá­nyai. A 21 méter fesztávolságú, 84 méter hosszú épület kétharma­da — légkondicionált, 240 va­gon burgonya befogadására alkalmas tárolótér, míg egy- harmadában a burgonyaosztá­lyozó gépsor van beépitve. A tárolót kívül hullámlemezzel burkolták, belül hungarocellel hőszigetelték. A fatartók és a többi faszerkezet 880 000 fo­rintba került, így a közös gaz­daság jelentős költségeket ta­karított meg. A tárolót a ter­melőszövetkezet építőbrigádja alig hat hónap alatt készítette el. A rétegelt, ragasztott faszer­kezet alkalmas állattartó — szarvasmarha-istállók — léte­sítésére is. :;!! •*écse«t éw BHoi*őe*on

Next

/
Oldalképek
Tartalom