Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-16 / 347. szám
1976. december 16., csütörtök DunantQlt fíaplö 3 Összehasonlítás a négy másik naggyal A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei szervezetének statisztikai szakcsoportja tanulmányt készített az elmúlt évek adatai alapján Pécs helyzetéről. Az elemzés városunkat a másik négy megyei várossal — Debrecennel, Győrrel, Miskolccal és Szegeddel — hasonlítja össze és így jut bizonyos következtetésekre, amelyekről r vitadélután keretében folytattak eszmecserét a közgazdászok. Lelassult a növekedés Tudnunk kell, hogy Baranya népességének 54,2 százaléka a városokban él, s hogy minden harmadik baranyai Pécsett lakik. A megyeszékhely helyzetének fontosságát — egyéb tényezők mellett ez határozza meg leginkább. A város népessége öt év alatt tízezer fővel gyarapodott, a növekedés azonban nem érte el a megyei városok átlagát. Nemcsak a természetes szaporodás maradt az átlag alatt, hanem az úgynevezett vándorlási különbözet is, ami arra utal, hogy Pécs az elmúlt években a megelőzőkhöz képest kevesebb letelepülőt vonzott. Ez bizonyos értelemben logikus, hiszen az 50-es, 60-as években a bányászat erőteljes fejlesztése következtében a város dinamikusan gyarapodott népességben és javakban egyaránt. A fejlődés stafétabotját a közelmúlt években mások vették át. Szegeden az olaj, Miskolcon a közeli leninvárosi olefinprogram, Győrött a Rába Vagon- és Gépgyár kiemelt fejlesztése voltak ugyanúgy hatással a város fejlődésére, mint nálunk annakidején a bányászat. Az elmúlt tervidőszakban Pécsett összesen 7,3 milliárd forint értékű népgazdasági beruházás valósult meg. A népességszámra vetítve Pécs részesedett a legkisebb mértékben a beruházási javakból a megyei városok között — nemcsak a gazdasági ágazatokban, hanem a kommunális ellátás területén is. A megyei városokban az egy lakosra jutó teljesített beruházások évi átlagos összege 12—19 ezer forint között volt, csupán Pécsett volt 9213 forint. A kommunális ágazatban 5056—6590 forint között volt a másik négy teljesítése, Pécsett 3798, a tanácsi beruházásoknál 4361—6963-mal szemben nálunk 3912 forint jutott egy lakosra. E tekintetben Pécs a megyei városok mellett a megyeszékhelyek között is az utolsók közé szorult. Vajon az úgynevezett területkiegyenlítési politikában kell-e probléma eredendő okát keresnünk? Aligha. Hiszen ez a politika, ami az elmúlt tervidőszak elejétől a fejlődésben leginkább elmaradt Békés és Sza- bolcs-Szatmár megyék „szintre hozását” célozta, az úgynevezett kiemelt településeket (Budapestet és az öt vidéki naII fejlődés kulcsa: az építési kapacitás Pécs helyzete a statisztika tükrében gyot) nem érintette. Jól tudjuk, hogy a tervidőszak derekán éppen ezek kaptak rendkívüli állami támogatást a lakásépítés és a tömegközlekedés fejlesztésére. Mindazonáltal az említett mutató alacsony volta magyarázattal szolgálhat Pécs vontatottabb fejlődésére. A lakásépítés számai Az összehasonlítás valameny- nyi tételének sorravétele helyett a lakásépítésre vonatkozót emeljük csak ki egy örvendetes megállapítással kezdve. Pécs lakásállománya a 15 éves lakásépítési program keretében 50 százalékkal gyarapodott. A középső tervidőszak volt a legeredményesebb a 7033 megépített lakással, a legutóbbi viszont a 6181 lakással alig haladta meg a második ötéves tervet. Érdekes az erre vonatkozó táblázat. Az 1966—70. közötti időszak még meglehetősen szórt képet mutat a megyei városok között, bár a már akkor is kiugró Győrtől eltekintve kiegyenlítettnek tűnt a lakásépítés. Ám 1971—75. között változik a kép. A kiegyenlítettség — az előzőnek csaknem kétszeresével — marad, de Pécs ebben már nem szerepel. Az ezer lakosra jutó épített lakások évi átlaga a megyei városokban 12,5—13,8 között mozog, ugyanez a mutató Pécs esetében: 7,8. Feljegyeztük a vita néhány érdekes gondolatát. Egy kérdésre válaszolva Elmer János- né dr. — a tanulmány egyik készítője — megállapította: az, hogy minden harmadik baranyai Pécsett lakik, egyelőre csak állapot, ami urbanizációs eredménnyé akkor válik, ha az itt lakók minden tekintetben jó ellátást kapnak. Pénz és lehetőség Dr. Sümeghy Mihály, a Megyei Tanács főelőadója így tette fel a maga által megválaszolt kérdést: kaphatott volna-e Pécs több pénzt az államtól? A város krónikus építőipari kapacitáshiányát az országos szervek is ismerik, ezért ennek kevés valós lehetősége volt. Ma viszont úgy néz ki, hogy ha a város nagyobb építési kapacitást mutathatna fel, több eséllyel állhatna sorba az állami támogatásért. Dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese a tanulmányra is alapozva jelentette ki: a jövőben jobban, mint eddig bármikor az építési kapacitáson múlik Pécs jövője, s e téren már ma szükség van azokra az erőfeszíté? sekre, amelyeknek haszna évek múlva jelentkezik. Elhangzott az is, hogy túl hosszú Pécsett a beruházások megvalósulásának folyamata, s ez is szembetűnőbbé teszi az elmaradást. A statisztikai elemzés közelmúltunk számaival szolgálja a mai pécsi várospolitikát. Hársfai István Portugál fogyasztási cikkek bemutatója A Portugál Export Fejlesztési Alap szervezésében 16 portugál vállalat részvételével fogyasztási cikk kiállítás nyílt szerdán a Gellért Szállóban, kereskedelmi szakemberek számára. A bemutatót Lopes Vieira, Portugália budapesti nagykövete nyitotta meg. Magyarország és Portugália 1975-ben kötött kereskedelmi megállapodást. Az árucsere-forgalom is akkor indult meg. Portugáliából egyebek mellett írógépek, parafa és más nyersanyagok érkeznek, s s Magyarországról húst, mézet és textilárut vásárolnak. Az idén tovább élénkül a forgalom, értéke várhatóan eléri a hétmillió dollárt. Negyvenmilliós beruházás Korszerű fafeldolgozó üzemHosszúhetényben Hulladékból alapanyag a MOFA-nak Befejezés előtt a hosszúheté- nyi fafeldolgozó rekonstrukciója. Három év alatt csaknem 40 milliót költött a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a Vasas-bányától vásárolt telepre, ahol ma már 60 millió forintos termelési értéket produkáló fafeldolgozó üzem működik. A hét hektárnyi terület igen alkalmasnak látszott üzemtelepítésre. Az erdészetekhez közel fekvő telepen megvolt a szállítás szempontjából lényeges iparvágány is. A kárászi fa- gyártmány-üzem 1972 második felében Hosszúheténybe költözött. Egy évvel később felépült Egy hónappal az átadás után • Naponta T2 kocsi • Fekete szék a divat • 750 tonna könyv Több fontos létesítményt adtak át megyénkben november hónapban. A Pécsi Szikra Nyomdában, az AFIT szervizben és a mohácsi székgyárban néztünk körül: mi történt az elmúlt egy hónap alatt, mi újság van náluk harminc nappal az átadás után? Jó hírrel fogadott Tóth László, a karbantartó állomás vezetője: a tervezett 1 millió 700 ezer forintos árbevételüket kilenc százalékkal túlteljesítették novemberben. Naponta átlagosan 72 kocsit javítottak, míg a Munkácsy utcában közel ötve- net tudtak „helyrehozni”. S ami igen fontos: elégedetten távoztak a megrendelők a szervizből. Noha budapesti anyagbeszerzőjükön kívül rendszeresen két anyagbeszerző utazott a fővárosba alkatrészekért, nem tudta megvásárolni, zökkenők voltak az ellátásban. Például az apró karosszéria tartozékok, Trabant alkatrészek egyik napról a másikra „eltűntek” a piacról. Pedig ezekre a karambolos gépkocsik javításánál is nagy szükség lenne. Az eltelt 30 nap alatt ötven sérült kocsit vittek a Szigeti útra. öt fényező és 12 lakatos dolgozik a helyreállításukon. A rendkívüli munka azonban több szakembert igéKorszerű gépek az új nyomdában nyelne, de a vártnál kevesebben jelentkeztek felvételre. Autószerelőből viszont nincs hiány. A karbantartó állomás jelenleg 90 embert foglalkoztat. Nagy gondjuk, hogy nem kaptak építési engedélyt üzemanyagtároló létesítésére, mert a szerviz mellett játszótér és garázssor van. Pillanatnyilag a Munkácsy Mihály utcai tárolójukat használják. A karbantartó állomás bemutatásakor jeleztük: új szolgáltatásként bevezették az autórádió beszerelését. A gépkocsitulajdonosok által hozott rossz tartozékok miatt több alkalommal nem tudtak eleget tenni a megrendeléseknek. Ezért legkésőbb január elsejétől már Új- mecsekalján is árusítanak tartozékokkal együtt autórádiót. Fekete szék a divat az NSZK- ban. Naponta hatszáz ilyen ülőalkalmatosságot gyártanak Mohácson, az új gyárban. Termelésük jelentősen emelkedik, ha az elkövetkező hetekben is ilyen „simán” megy minden, december 24-ig teljesítik százezres exporttervüket. S karácsonyra kapható lesz új négydarabos ülőgarnitúrájuk — az Antónia, melyből 100 garnitúrát mintegy piackutatásként szállítanak a Bútorértékesítő Vállalatnak. Az Antóniát és a szintén újdonságnak számító Salome garnitúrát jövő év első felétől szeretnék gyártani nagy szériában. Új megoldásokkal, új típusú magyar szövetekkel. Akárcsak a svéd IEKA cégnek készülő karfa nélküli fotelt. A Convoy fantázia nevet viselő gyártmány 1977. első negyedévében kerül a gyártószalagra, összesen huszonötezret készítenek majd belőle. Jövő évi exportjuk összességében is tovább növekedik: 220 000 szék indul svéd, NSZK, angol és finn piacra. öt-hat gép ugyan dolgozik délutánonként, valójában egy műszakban termelnek 1977 elejéig. A modern, új gépek nem Az új AFIT szervizben Szokolai felvétele okoznak nehézséget, hiszen a régi üzemben megismerték azokat a dolgozók. Az elmúlt hónapban száz- egy tonna Dunántúli Naplót, csaknem négy és fél tonna egyéb folyóiratot, 56 tonna propaganda anyagot és nyomtatványt, valamivel több mint 48 tonna könyvet szállítottak ki a Szikra Nyomdából. Az itt készült tízféle könyvből karácsonyi ajándéknak is ajánlhatunk néhányat: Szabó Magda: Ókút- ját, Mesterházi Lajos: Prome- theus-át, a Csillagászati Év- könyv-et és nem utolsó sorban a kerékpárosoknak szóló KRESZ-könyvet. Ám a szedöter- mekben már a tavaszi ünnepi könyvhétre kerülő kiadványokon és a 77/78-as tanév könyvein dolgoznak. Rövidesen megkezdik az Angliába szállítandó húsvéti kifestőkönyvek gyártását is. Félmilliót küldenek a szigetországba. A Pécsi Szikra Nyomda idei termelési értéke várhatóan eléri a 135 millió forintot, a tavalyi 118 millióval szemben. Különösen könyvgyártásuk „ugrott" meg: 750 tonna könyv készült Pécsett, míg a múlt esztendőben „csak” 350 tonna. A dolgozók létszáma nem emelkedett, sőt négy főt azonnal tudnának alkalmazni a szállításnál és az anyagmozgatásnál. Horváth Teréz az első gyártócsarnok: terjeszkedett az üzem, de az építkezés ideje alatt is termelt Szőlőkarót, parketta alapanyagot, bányadeszkát gyártott. A korszerűsítés következő szakaszában, 1974-ben 100 adagos konyhát, ebédlőt, öltözőket, fürdőket adtak át. Tavaly újabb üzemanyagcsarnokot építettek és a már meglévőt kibővítették. A telep másik végében tárolóteret létesítettek: három hektárt aszfaltszőnyeggel borítottak. 1975 júniusától a MO- BIL-csarnok gépei is dolgoznak. Az erdőkben kitermelt fát Hosszúheténybe szállítják és ott feldarabolják. A papír és tűzifa a MOBIL-csarnokba kerül. A 14 méter fesztávolságú sínpáron futó, oldalfalak nélküli műhelyben az egyméteres darabokat daruval a hidraulikus hasítógépre emelik, amely 8 óra alatt 20—25 köbméter papír- és tűzifát hasít méretre. Ezzel a módszerrel 217 forintra csökkent egy köbméter fa termelési költsége. A MOBIL-csamokban feldarabolt évi 15 ezer köbméter fa 74 százaléka felel meg az ipari fa minőségi követelményének, a hagyományos hasítás 64 százalékával szemben. A minőség javulásával tehát tovább növelhető az olasz, jugoszláv és osztrák papirfa export. A csarnokban a kérqezésen kívül valamennyi munkafázist gépesítették, de az erdőgazdaság terveiben kérgezőgép vásárlása is szerepel. A feldarabolt fa tetemes részét és a társerdészetekből beérkező fát, évenként összesen mintegy 35 ezer köbmétert, talpfának, szelvényárunak, parkettának, bútorelemnek dolgoznak fel a gyártócsarnokokban. Ilyen nagy mennyiségű fa feldolgozásakor sok hulladék keletkezik: a feldolgozott meny- nyiség mintegy 50 százaléka. Hogy ez ne vesszen kárba, egy- részét géppel felaprítják és alapanyagként eladják a Mohácsi Farostlemezgyárnak. A másik részét pedig juttatásként a dolgozók kapják. A december 20-tól teljes kapacitással üzemelő hosszúheté- nyi fafeldolgozót a kárászi, a pécsváradi, az árpádtetői és a kisvaszari erdészet látja el fával. Két műszakban 150 munkás dolgozik. A korszerű félautomata gépek kvalifikált dolgozókat igényelnek. Ezért különböző tanfolyamokon képez ki szakembereket a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. H. T. Burgonyatároló, ragasztott fából Szerdán a Somogy megyei vízvári Kossuth termelőszövetkezetben fatartókból épült burgonyatárolót helyeztek üzembe. A rétegelt, ragasztott fatartók — a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság csurgói gyáregységének gyártmányai. A 21 méter fesztávolságú, 84 méter hosszú épület kétharmada — légkondicionált, 240 vagon burgonya befogadására alkalmas tárolótér, míg egy- harmadában a burgonyaosztályozó gépsor van beépitve. A tárolót kívül hullámlemezzel burkolták, belül hungarocellel hőszigetelték. A fatartók és a többi faszerkezet 880 000 forintba került, így a közös gazdaság jelentős költségeket takarított meg. A tárolót a termelőszövetkezet építőbrigádja alig hat hónap alatt készítette el. A rétegelt, ragasztott faszerkezet alkalmas állattartó — szarvasmarha-istállók — létesítésére is. :;!! •*écse«t éw BHoi*őe*on
