Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-14 / 345. szám
6 Dunántúlt napló 1976. december 14., kedd Januári-tői új szemétszállítási díj lép életbe Tulajdonszerzési korlátozás Az állampolgárok telek- tulajdonának egyes kérdéseiről szóló 31/1971. (X. 5.) korm. számú rendelet és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 25/1971, (X. 5.) ÉVM—IM. számú együttes rendelet, valamint az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. (X. 5.) korm. számú rendelet és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 26/1971. (X. 5.) ÉVM—IM. számú együttes rendelet 1971. október 5-én lépett hatályba. A rendelkezések szerint egy személy, illetőleg egy család tulajdonában a) egy lakás és egy üdülő, vagy b) egy lakás és beépítetlen üdülőtelek, vagy c) egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő, vagy d) egy beépítetlen lakótelek és egy beépítetlen üdülőtelek lehet. Kinek lehet többletingatlana? Ennek ellenére azonban a rendelkezések lehetővé teszik, hogy bizonyos esetekben átmenetileg az állampolgárnak többletingatlana legyen, illetve újabbat vásárolhat. Az alábbiakban kívánom részletesen ismertetni, hogy milyen esetben lehet a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentést kérni, illetve a kérelemhez mit kell csatolni. A rendelkezések semmilyen esetben sem teszik lehetővé másik üdülő vagy üdülőtelek tulajdon megszerzésének engedélyezését. Tehát, ha valakinek tulajdonában üdülő vagy üdülőtelek van, az addig semmilyen körülmények között sem szerezhet újabbat vagy másikat, amíg az előzőt el nem idegenítette. Ez alól a rendelkezés alól csak öröklés esetében lehet eltekinteni, de akkor nem kell külön felmentést kérni, hanem a hagyatékátadó végzéssel a tulajdonjogot meg lehet szerezni. A többletüdülőt vagy üdülőtelket azonban két éven belül el kell idegeníteni. A lakótelek vagy lakás megszerzésére azonban már bizonyos esetekben lehet felmentést kérni, illetve a vásárlást, vagyonátruházást engedélyezni lehet. A rendelkezések értelmében abban az esetben lehet beépítetlen lakótelket vagy lakást vásárolni; a) ha a tulajdonában álló lakást más személy lakás céljára használja, alóli felmentés b) ha a tulajdonában és használatában álló lakás a város (község) külterületén van és a kérelmező a belterületre kíván betelepülni, c) ha a tulajdonában és használatában álló lakás a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát nem elégíti ki, vagy a kérelmező magasabb komfortfokozatú lakásba kíván jutni, d) ha az állandó lakhelyéről a munkaviszonya vagy egyéb körülményei folytán más városba (községbe) kell költöznie, e) ha a beépítetlen lakótelke vagy lakása a rendelet hatálybalépésekor másnak a haszonélvezetében vaa és azon a kérelmező nem tud lakást építeni, illetve a lakást haszonélvező használja. Beépítetlen lakótelek megszerzésének engedélyezésekor azonban a hatóságnak két évre szóló beépítési kötelezettséget és a beépítésig elidegenítési tilalmat kell előírni. A fentieket egy-két közérthető példával kívánom illusztrálni. Tehát a felmentést akkor lehet kérni, ha a tulajdonban álló lakásban bérlő lakik, oda nem tud beköltözni és meg kíván vásárolni egy lakótelket, ahova építkezni tud, vagy egy üres lakást, ahova be tud költözni. Ha a város külterületén, Patacson lakik és a munkahelye a város központjában, a Széchenyi tér közelében található és annak közelébe kíván költözni. Hol döntenek a felmentésről? Igen gyakori eset, hogy a kérelmező vidéken lakik, például Siklóson, és naponta jár be Pécsre, munkahelyére. Siklóson van egy családi háza, de a munkahelyéhez közel akar költözni. Ilyen esetben a felmentést meg lehet adni. A felmentési kérelmek elbírálása minden esetben a megvásárolni kívánt lakótelek, illetve lakás fekvése szerint illetékes tanács szakigazgatási szervéhez tartozik. Első fokon az ügyekben a községi tanács szakigazgatási szervei, Pécsett a kerületi hivatalok igazgatási osztályai járnak el. A kérelmet 20 forintos illetékbélyeggel kell ellátni, ahhoz csatolni kell annak az ingatlannak adás-vételi szerződés másodpéldányát, amelyet megvásárolni kíván és a meglévő ingatlan telekkönyvi szemléjét. A kérelemben fel kell tüntetni azt, hogy milyen okból szeretne újabb ingatlant vásárolni. Az említett példákon kívül például: a család létszáma megszaporodott, az egy szoba-konyhás lakás már szűknek bizonyul. Pécsett igen gyakori eset, amikor a kérelmezőnek van egy olyan lakása, ahova nem tud beköltözni, vagy igen szűkén laknak és a lakásügyi hatóság részére biztosít tanácsi értékesítésé lakás vagy OTP-öröklakás vásárlására lehetőséget. Ilyen esetekben is, ha előző lakása a kérelmező tulajdonát képezte, felmentést kell kérni. Az említett mellékletekkel a kérelmet az I. fokú hatósághoz kell benyújtani és az köteles az ügyben 30 napon belül határozatot hozni. A kérelmet megvizsgálja és amennyiben a felmentés megadható, határozattal az ingatlan vásárlását engedélyezi. A határozat egyúttal kötelezi a kérelmezőt arra, hogy megadott határidőn belül a meglévő ingatlanát idegenítse el. Amennyiben az elidegenítési kötelezettségének nem tud vagy nem tesz eleget a kérelmező, úgy a tanács végrehajtó bizottsága a kényszerelidegenítést elrendelheti. A határozat ellen fellebbezést lehet 15 napon belül előterjeszteni. Másodfokon községek vo: natkozásában a járási hivatalok igazgatási osztályai, Pécsett a kerületek vonatkozásában pedig a Pécs megyei városi Tanács VB Igazgatási Osztálya jár el. Mikor nem kell felmentés? Végezetül megjegyezni kívánom, hogy csak abban az esetben kell a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentést kérni, ha az állampolgár, vagy a család tulajdonában legalább egy beépítetlen lakótelek, vagy egy lakás van. Ameny- nyiben a tulajdoni hányad az egy egész lakást nem teszi ki, úgy felmentést nem kell kérni. Például egy öröklakás két testvér tulajdonában van és azt az egyik használja csak a családjával együtt. Viszont, ha egy két lakásos háznak fele-fele részben tulajdonosai a testvérek, abban az esetben mór az újabb ingatlan megszerzésére felmentést kell kérni. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik egy egész lakás vagy lakótelek tulajdonnal, vagy ingatlan nincs a tulajdonában, akkor községek vonatkozásában a pénzügyi hatóságok, Pécsett a II, kerületi Hivatal Pénzügyi Osztálya záradékolt nyilatkozatot ad az ügyfélnek, amelyet az adásvételi szerződéshez csatolni kell. Dr. Lajos László Pécs megyei városi Tanács VB. Igazgatási Osztály főelőadója Téli utak, téli tanácsok II. Pécs város lakossága előtt köztudott; hogy az energiahordozók, valamint az üzem- és alapanyagok árrendezése következtében a szállítási tevékenységet végző gépjárművek üzemelési költsége 25—30 százalékkal emelkedett. Ebből következik, hogy az olyan szolgáltatás árát, mely szállítási tevékenységgel függ össze, rendezni szükséges. Pécsett is szükségessé vált a háztartási szemét díjának felülvizsgálata, miután a szemétszállítási költség alakulását döntően a szállítási tevékenységet végző gépjárművek üzemelési költsége határozza meg. Jelenleg helyiségenként havonta 3,— forintot kell az érdekelteknek a háztartási szemét szállítási díjaként megfizetni, az e lakossági szolgáltató tevékenységet ellátó Pécs Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak. Ez viszont még a költségeket sem fedezi, így a reális díjtétel megállapítását célzó, a vállalat által készített kalkulációt osztályunk felülvizsgálta. Ennek alapján megállapította, hogy az csak az önköltségen alapuló díjat, helyiségenként 4,- forintot tartalmaz, tehát reális és megalapozott, és ez a díjtétel illeszkedik az ország más városában is alkalmazott tételek árszínvonalába. Az építési és közlekedési osztály, mint árhatóság az illetékesek véleményének kikérése utón 1977. január 1-től a háztartási szemét díját helyiségenként 4,— forintban állapította meg. (A helyiség fogalmát egyébként a helyi tanács- rendelet szabályozza.) Ezúton kérjük a város lakosságának megértését és egyetértését az igen indokolt szolgáltatási díj felemelésével. Pécs megyei Város Tanácsa V. B. Építési és Közlekedési Osztálya Technikusi vizsgára telkészítő tanfolyam A Széchenyi István Szakközép iskola technikus minősítő vizsgára felkészítő tanfolyamot indít 1976. február elején. Technikus minősítő vizsgára jelentkezhetnek a gépjárműtechnilcaf és az autószerelő szakközépiskolákban végzettek, valamint autószerelő vagy autóvillamossági szakmunkás bizonyítvánnyáI rendelkező érettségizettek — 2 éves szakmai gyakorlat igazolásával. A jelentkezők közül azoknak, akik nem az 1965. évi 24. sz. törvény- rendelet alapján szervezett (újtípusú) gépjárműtechnikai szakközépiskola tananyagából érettségiztek, különbözeti vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: — gépjárműszerkezettan (írásbeli és szóbeli) — technológia (szóbeli). Különbözeti vizsga előkészítő tanfolyamára jelentkezhetnek érettségizett autószerelő, autóvillamossági szerelő és karosszérialakatos szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők, írásban vagy személyesen 1977. január 15-ig az iskola igazgatói irodájában. A hótól, jégtől csúszós úton nemcsak megállni sokkal nehezebb, de elindulni, sőt kapcsolni is. Az elindulás receptje egyszerű: ne az első sebességet kapcsoljuk, hanem a másodikat, harmadikat. A tengely- kapcsolót csak lassan engedjük fel, miközben növeljük a motor fordulatát. A meghajtott kerekek így nem pörögnek túl és a kocsi lassan lendületbe hozható. Mélyebb hóban az erőszakos indulás következménye az, hogy a túlpörgő kerekek beássák magukat és a kocsi alváza, fenéklemeze „leül”. Ekkor már csak a kocsi kiásása segít, ami, mondjuk hóviharban, nem éppen öröm. Ezt ejkerülhetjük, ha a közvetlen indulás helyett a kocsit „hintáztatjuk”. Felváltva kapcsolunk előre, hátra fokozatba, majd amikor már elegendő helyet tapostak az abroncsok, nekifutással indulhatunk. A nyomaték (sebesség) váltásánál is sokkal óvatosabban kell eljárnunk, mint száraz úton. A kerekek ilyenkor is könnyen túlpöröghetnek, ami a kocsi stabilitásának elvesztésével jár. Tehát a megszokottnál hamarabb váltsunk, az egyes fokozatokat ne húzassuk ki. A tengelykapcsolót ne hirtelen, hanem fokozatosan engedjük fel mérsékelt gázadás mellett. Bár e rovatban esett már erről szó, ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy csúszós úton a féket, a kormányt óvatosan, kimérten kezeljük, akár a gázpedált. Sohase fékezzünk és kormányozzunk egyszerre I A jeges úton kitörő kocsi megfékezése szinte reménytelen vállalkozás. Egyetlen biztos módszer a megelőzés. Nagyon ajánlatos, ha egy széles, forgalommentes helyen barátkozunk meg csúszkáló kocsink tulajdonságaival, a kormányzásra, fékezésre való reagálásával. „Megszelídítését” is így sajátíthatjuk el biztonságosan, hatásosan. Nem műszaki, vezetéstechnikai kérdés ugyan, de mégis a biztonsághoz tartozik: a helyes öltözködés. Könnyen, de rétegesen öltözködjünk. Ez melegebb is és a kocsi vezetésében sem akadályoz. Lábbelink is legyen könnyű. Nehéz bakancsban nem lehet a pedálokat érzékelni. Több külföldi országban például tilos sí- bakancsban vezetni. A hölgyek se használjanak magassarkú cipőt, mert abból is sok baj származott már. A divat és a célszerűség egyszerűen megoldható egy kényelmes tartalék cipővel a kocsiban. Zárt, szellőzetlen kocsiban lehetőleg kerüljük a dohányzást. Akár vezetünk, akár utasok vagyunk. A dohányzással járó tevékenység elvonja a vezető figyelmét, a dohányfüst, ha kis mértékben is, de csökkenti a vezető alkalmasságát. Minden eshetőségre felkészülve helyes, ha a kocsi téli felszerelését a következőkkel egészítjük ki: egy kis zsák homok, egy Uapát (rövid nyéllel), két 00—100 cm hosszú elhasznált szőnyeg. A szőnyegekre kössünk egy-egy 3—4 m hosszú zsinórt. Ha a túlpörgő kerekek miatt nem tudunk elindulni, jeges úton a homoknak vehetjük hasznát. Néhány maréknyit szórjunk a gumik alá, ez elegendő tapadást biztosit az elinduláshoz. Hóban a szőnyegeket használhatjuk eredményesen. Terítsük a meghajtott kerekek elé, végeiket amennyire lehet, nyomkodjuk az abroncsok alá. A zsinórok szabad végét kössük a vésihá rí tóhoz, így a sikeres indulás után sem megállni, sem a szőnyegekről lemondani nem kell. Az ablakmosó tartályát fagyálló folyadékkal (pl. víz és denaturált szesz fele-fele arányú keveréke) töltsük fel. A szélvédő menetközben! jégtelenítésénél jó hasznát vehetjük. Búsbama László A Bakony egyik völgyében fekvő kis község, Magyarpolány, a népi építészet remekeit őrzi. Az 1634 lakost számláló faluban, a Petőfi utcában nem is olyan rég még 43 műemlék jellegű ház állt. A szabadkéményes, tornácos házakat sajnos ma már csak az öregek lakják szívesen. Képek a Petőfi utca életéből. Százéves a finn felnőttoktatás A legnépszerűbbek a népfőiskolák Általános iskolától az érettségiig — Finnországban a felnőtt- oktatás százéves múltra tekint vissza. Ennek segítségével meg lehet szerezni az általános iskola befejező osztályait, a gimnáziumi érettségit és részt vehetnek több hónapos „egyetemi előkészítő” tanfolyamokon. A legnépszerűbbek az intézményesített népfőiskolák, vagyis a „népi népfőiskolák” és az „állampolgári népfőiskolák” — mondotta dr. Kosti Huukka, a Finn Főiskolák Központi Szervezetének közoktatási osztály- vezetője, aki a TIT Baranya megyei Szervezetének vendégeként a pécsi Bartók Klubban ismertette a finn felnőttoktatás rendszerét. A népi népfőiskolák bentlakásosak, saját épülettel, tanári karral rendelkeznek. Finnországban 86 ilyen típusú iskola van, ahova egy évben körülbelül 25 000-en járnak. Az állampolgári népfőiskoláknak sem saját épületük, sem tantestületük sincs, de a rektor itt is .főhivatású. Ezek az iskolák biztosítják a szabad időben elvégzendő kurzusokat, sőt 270 nagyközségben is működnek, önállóan. Alapvető cél, hogy bárki járhasson a tanfolyamra, ezért létesítettek kihelyezett intézményeket a gyéren lakott területeken, sőt megszervezték az „iskola-autóbu- szok"-at is. A népfőiskolák önmagukban nem adnak semmilyen végzettséget sem, vizsgázni a rendes nappali tagozatos iskolákban kell, bár már tervezik a vizsgáztatási jog módosítását. A gimnáziumok mellett működő esti továbbképző tanfolyamok esetében viszont a helyszínen lehet vizsgázni, érettségizni. A szervezeti továbbképzőknek három fő működési formájuk van. Az egyik a tanulókör, ahol sokszorosított anyagból tanulnak közösen, vezető tanár nélkül. Az országban 17 000 ilyen kör alakult. Ezenkívül létezik az úgynevezett „tanfolyami for- ma”, melynek függvénye a legalább hat, tanulással töltött óra, de egy hétnél nem hosszabb időtartammal. S végül számontartják az ismeret- terjesztő előadásokat is, melyek azonban elég gyéren látogatottak. Az eddig felsorolt tanulásitanítási lehetőségek állami támogatásban részesülnek, míg a levelező oktatás nem. A különféle oktatási központok több kulturális feladatot is ellátnak, többek között általános társadalmi ismereteket nyújtanak, végeznek politikai nevelést, képeznek tanácstagokat, szerveznek klubéletszerű szórakoztató programokat is. A tanfolyamokra jelentkezők 70 százaléka idegen nyelvet főleg svédet, angolt, oroszt franciát tanul, a fennmaradó százalék pedig megoszlik a társadalom és természettudományok között. Sokan járnak az általános iskola kilencedik kiegészítő osztályába, ugyanis 1972-ben elkezdték a korszerűbb, kilenc osztályos rendszer bevezetését. Az egyetemek itt is telítettek. A felvételi vizsga kötelező, de bizonyos tanulmányi szinten felül — melyet minden egyetem maga határoz meg — elengedik. Az intézmények egy része társadalmi, másik része pedig szakszervezeti tulajdonban van. Ők jelentik be a szükségletet és ők is „gazdálkodnak" a végző szakemberekkel. Ez tehát a finn felnőttoktatási rendszer lényege, röviden. Az ezerféle sok intézményhez kötődő és rövid lélegzetű tanfolyamok hatásosságáról még nem készült felmérés. B. A. 150 Ft-os vásárlási utalványt adunk a Konsum Áruházban minden normál méretű fekete-fehér tukészülékhe december 10-től 24-ig
