Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-14 / 345. szám

I Egymillió tsz-tag nevében Szövetkezeti mozgalmunk és belpolitikai életünk nagy ese­ményeként, december 14-én nyílik meg a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. A megyei, területi küldöttgyű­lések titkosan választották meg azt az 500 küldöttet, akik az egymilliós tsz-tagság nevében a fővárosban tanácskoznak és határoznak. Igaz, a kongresszus csak két napig tart, de a gondos elő­készületek több hónapon át folytak. A szövetkezeti közgyű­léseken, a megyei területi kül­döttgyűléseken elhangzott okos észrevételek, hasznos javasla­tok százával jutottak a Terme­lőszövetkezetek Országos Taná­csa elnökségéhez. így a kong­resszusi beszámoló hűen tük­rözi a tsz-mozgalom helyzetét, eredményeit, hiányosságait és a további teendőket Megállapítja a kongresszusi beszámoló, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek fejlő­dését összességükben a ked­vező irányzatok jellemzik. Eredményeik igazolják, hogy alkalmasak a nagyüzemi ipar- szerű mezőgazdasági termelés kibontakoztatására, a korszerű és a hagyományos — kisüzemi jellegű — termelőerők együttes működtetésére és a mintegy 800 ezer háztáji gazdaság ter­melésének összefogására, fej­lesztésére. A kongresszus demokratikus előkészítése intézményesen és szervezetten bevonta a tsz pa­rasztságot agrár- és szövetke­zeti politikánk formálásába, alakításába, és ösztönözte egy­úttal a szövetkezeti közössége­ket az őszinte önvizsgálatra. Körvonalaiban felismertté vált: milyen központi intézkedések szükségesek a fejlődés akadá­lyainak az elhárításához, és ugyanakkor milyen erőfeszíté­seket kell hogy kifejtsenek ma­guk a szövetkezetek, lehetősé­geik jobb kihasználásával, a további sikerek érdekében. Az 500 küldött állást foglal majd abban, hogy az MSZMP XI. kongresszusának a határo­zatából, a párt program nyilat­kozatából, valamint az ötödik ötéves tervből milyen gazdál­kodási, mozgalmi, társadalmi és érdekképviseleti feladatok hárulnak a termelőszövetkeze­tekre, a TOT-ra és a tsz-szövet- ségekre. A kongresszusi előkészületek ahhoz is hozzájárultak, hogy a termelőszövetkezetek még vilá­gosabban megértsék: az ötö­dik ötéves terv időszakában minden eddiginél nehezebb fel­adatok hárulnak rájuk. Nép­gazdaságunk ismert helyzete in­dokolja ezt. Az idei fagy és aszály pedig méginkább meg­növelte a teendőket. Minden bizonnyal megfelelő visszhangra talál a kongresz- szusi beszámolónak az a fel­hívása, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaik többségét magávalragadó társadalmi ak­ciót bontakoztassanak ki az ötödik ötéves terv szövetkezeti feladatainak részleteiben, a mennyiségi és minőségi elő­irányzatok együttes teljesítése érdekében. Jogos várakozással tekint a szövetkezeti tagság és egész társadalmunk a mezőgazdasá­gi szövetkezetek III. kongresz- szusára. Az őszinte, nyilt szám­vetést, bizonyára a mozgalmi és a termelési célok, feladatok körültekintő, élethez igazodó meghatározása követi majd. Zobák-bánya ma teljesíti 1976. évi tervét A Pécsi Vasas Szövetkezet pellérdi színesfém öntödei telepén elkészült az új üzemcsarnok. Itt kapott helyet a kokilla-öntő mű­hely, a tmk és az aluminium présöntő. A csarnok üzembehelye­zésével javultak a munkakörülmények, és kétszeresére nőtt az üzemrész kapacitása. Erb János felvétele A Mecseki Szénbányák megpályázza a Kiváló Vállalat címet Közös közlemény az indiai —magyar megbeszélésekről A szocialista brigádmozga­lom is intenzív szakaszába lé­pett. Dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbi­zottságának titkára többek kö­zött erre hívta fel a figyelmet, amikor a mozgalom kimeríthe­tetlen erejéről beszélt. Kitű­nően megfogalmazta a Mecse­ki Szénbányák tegnap megtar­tott szocialista brigádvezetői­nek több órás tanácskozásán tapasztaltakat: a 393 briqád, 8336 brigádtag képviseletében részt vevő szocialista brigádve­zetők kritikus hangú felszóla­lásaikban, javaslataikban olyan erőről tettek tanúbizonyságot, amelyre később beszédében méltán hivatkozott dr. Kapoly László nehézipari miniszter- helyettes is. A Mecseki Szénbányák gaz­dasági, műszaki mutatóit úgy kell alakítani, hogy a hosszú- távú magyar iparfeljesztési el­képzelésekben biztosítani tud­ja helyét, akár egy mecseki szénvagyonra alapozó erőmű­bővítésről, akár a magyar vaskohászat kokszszén koncent- rátummal történő ellátásáról legyen is szó. Mint a nehéz­ipari miniszterhelyettes el­mondta, a tanácskozáson érzé­kelni lehetett hogy a szocialista brigádok milyen mélyen átérzik a vállalat gazdasági és mű­szaki gondjait. A mai közgaz­dasági körülmények közepette a magyar szénbányászatnak, ezen belül különösen a Me­cseknek nem lehet a jövője kétséges. Gondjaikról beszéltek A jövő — távoli évek — és az 1977-es esztendő is tegnap a tanácskozás valamennyi résztvevőjének a fontos prob­lémájává nőtt. A brigádvezetők közül ismét többen kifogásol­ták, hogy az új dolgozók a rendelkezések szerint előbb kapnak lakást, mint a régiek, látványos műszaki fejlesztés a Mecsekben egyik napról a má­sikra nem valósítható meg, akkor hát szerezzenek be jól használható kisgépeket. A bé­rezésben vegyék figyelembe, hogy a gázkitöréses munkahe­lyeken csak kisebb teljesítmé­nyek érhetők el, viszont a munka veszélyesebb, bonyo­lultabb. Kifogásolták a felszó­lalók közül néhányon, hogy a brigádok elé nem állítanak egy­séges feladatokat, s az anyagi, erkölcsi elismerésnek is sokszor gátat szab a vállalat anyagi helyzete. Többen beszéltek a fiatal bányászok nehéz pálya­kezdéséről. A tanácskozáson kitűnt, hogy a bányászokban ma is milyen óriási a segítő­készség. Akár elhunyt társuk visszamaradt gyermekeinek se­gítéséről, akár a fiatalok be­illeszkedéséről legyen is szó. Kitűnő javas iátok A kitűnő javaslatok, gondol­kodásra érdemes megjegyzé­sek egész sorát hallhattuk teg­nap délután az üzemek életét bemutató tablókkal feldíszített Puskin Művelődési Házban. A szocialista módon élni jelszó­val kapcsolatban például töb­ben is elmondották, hogy azt nem lehet a közös kirándulá­sokra, színházlátogatásokra szűkíteni. Az egyik pécsbányai csapat- vezető elmondotta, már régen fordult elő, hogy december kö­zepén Pécs-Bányaüzem éves tervén felül termeljen. Most a feltáró, előkészítő, fejtési kör­let, az anyagellátók, szállítók, szakiparosok összehangolt munkájának következtében ez történik. Más szavakkal a mű­szakiak a már rég várt mun­kahelyi szervezésbe kezdtek, gondolom ezt akarta mondani a felszólaló. Erről beszélt a vita végén Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazga­tója is. Elmondotta, hogy a bá­nyászok a nehéz munkahelyi vi­szonyok közepette, persze hogy könnyebb fejtőkalapácsot sze­retnének. A vállalat anyagi lehetőségei azonban nem te­szik lehetővé, hogy csupán azt vásárolják meg. Mi tehát a teendő? Úgy kell elosztani a fejtőkalapácsokat, hogy ahol kisebb a munkások fizikai igénybevétele, kevesebbszer kell kézbevenni a gépet, ott a ne­hezebbel, ahol állandóan gé­pelni kell, ott a könnyebbel dolgozzanak. Az alkatrész- hiányról szólva elsősorban szin­tén nem külső körülményekben kereste azok okait: lehetséges, hogy a vállalat raktáraiban megvannak azok az eszközök, melyek a munkahelyeken ége­tően hiányoznak. A kritikushangú tanácskozá­son a vendégek — Simon An­tal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Szili József, az SZMT titkára, Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára —, s az elnökségben helyet- foglaló Nagy Dezső vájár, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja és dr. Tamássy István, a Ma­gyar Szénbányászati Tröszt ve­zérigazgató-helyettese a kö­vetkező bejelentésnek lehettek tanúi: A bányaüzemek után — Zobák-bánya éppen ma fejezi be 1976. évi tervét — a Mecseki Szénbányák is 8—9 munkanappal előbb tépi le a termelési naptár utolsó lapját. Ennek alapján komoly esélyük van arra, hogy elnyerjék a Kiváló Vállalat címet. ÚJ-DELHI Fakhruddin Ali Ahmednek, India elnökének meghívására Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége 1976. de­cember 7. és 13. között hiva­talos látogatást tett Indiában. Delhi tartózkodása alatt Lo­sonczi Pál és kísérete megko­szorúzta Mahatma Gandhi és Dzsavaharlal Nehru síremlékét. Meglátogatta a hissari mező- gazdasági kísérleti kutató inté­zetet, Bangalore és Madras ipari létesítményeit és látoga­tást tett Darjeelingben, ahol megkoszorúzta Körösi Csorna Sándor, a neves magyar tudós síremlékét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ba­ráti eszmecserét folytatott Fakhruddin Ali Ahmeddel, In­dia elnökével, B. D. Dzsattival, India alelnökével és Indira Gandhi miniszterelnökkel, vala­mint J. B. Csáván külügyminisz­terrel és T. A. Pai ipari és köz­ellátási miniszterrel, a Magyar —Indiai Gazdasági, Műszaki és Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság társelnökével. Losonczi Pál és Indira Gandhi miniszterelnök megbe­szélései kiterjedtek a kétoldalú együttműködés széles körű té­máira és a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémák­ra. Az érintett kérdésekben né­zeteik azonosak, vagy egymás­hoz közelállók voltak. A felek elégedettséggel álla­pították meg, hogy India és Magyarország között a politi­kai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsola­tok kedvezően fejlődtek népeik javára. Kiemelték, hogy a kü­lönböző szintű és rendszeres lá­togatások, valamint eszmecse­rék jelentősen hozzájárulnak a két ország közötti kölcsönösen előnyös együttműködés és*meg- értés elmélyítéséhez és kibőví­téséhez. Egyetértettek abban, hogy kedvezőek a lehetőségek az India és Magyarország közöt­(Folytatás az 5. oldalon.) L. J. Betanított munkásokból és adminisztratív dolgozókból képeznek fényképész szakmunkásokat a Pécsi FÉNYSZOV-nél. Erre azért van szükség, mert a szövetkezet dolgozói túlnyomórészt nők, sokan vannak gyermekgondozási segélyen, illetve szabadságon, és ilyenkor mindig gondot okoz a megfelelő szakmunkások helyettesítése. Heti 13 órában, harminc héten keresztül folyik az oktatás. A képen: Kocsis Lajos a külső felvételek készítését oktatja szabadtéri foglalkozáson. Erb János felvétele Szénbányász brigád­vezetők tanácskozása Losonczi Pál haza érkezett Indiából Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIJi. évfolyam, 345. szám 1976. december 14., kedd Ara: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom