Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-14 / 345. szám
I Egymillió tsz-tag nevében Szövetkezeti mozgalmunk és belpolitikai életünk nagy eseményeként, december 14-én nyílik meg a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. A megyei, területi küldöttgyűlések titkosan választották meg azt az 500 küldöttet, akik az egymilliós tsz-tagság nevében a fővárosban tanácskoznak és határoznak. Igaz, a kongresszus csak két napig tart, de a gondos előkészületek több hónapon át folytak. A szövetkezeti közgyűléseken, a megyei területi küldöttgyűléseken elhangzott okos észrevételek, hasznos javaslatok százával jutottak a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségéhez. így a kongresszusi beszámoló hűen tükrözi a tsz-mozgalom helyzetét, eredményeit, hiányosságait és a további teendőket Megállapítja a kongresszusi beszámoló, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek fejlődését összességükben a kedvező irányzatok jellemzik. Eredményeik igazolják, hogy alkalmasak a nagyüzemi ipar- szerű mezőgazdasági termelés kibontakoztatására, a korszerű és a hagyományos — kisüzemi jellegű — termelőerők együttes működtetésére és a mintegy 800 ezer háztáji gazdaság termelésének összefogására, fejlesztésére. A kongresszus demokratikus előkészítése intézményesen és szervezetten bevonta a tsz parasztságot agrár- és szövetkezeti politikánk formálásába, alakításába, és ösztönözte egyúttal a szövetkezeti közösségeket az őszinte önvizsgálatra. Körvonalaiban felismertté vált: milyen központi intézkedések szükségesek a fejlődés akadályainak az elhárításához, és ugyanakkor milyen erőfeszítéseket kell hogy kifejtsenek maguk a szövetkezetek, lehetőségeik jobb kihasználásával, a további sikerek érdekében. Az 500 küldött állást foglal majd abban, hogy az MSZMP XI. kongresszusának a határozatából, a párt program nyilatkozatából, valamint az ötödik ötéves tervből milyen gazdálkodási, mozgalmi, társadalmi és érdekképviseleti feladatok hárulnak a termelőszövetkezetekre, a TOT-ra és a tsz-szövet- ségekre. A kongresszusi előkészületek ahhoz is hozzájárultak, hogy a termelőszövetkezetek még világosabban megértsék: az ötödik ötéves terv időszakában minden eddiginél nehezebb feladatok hárulnak rájuk. Népgazdaságunk ismert helyzete indokolja ezt. Az idei fagy és aszály pedig méginkább megnövelte a teendőket. Minden bizonnyal megfelelő visszhangra talál a kongresz- szusi beszámolónak az a felhívása, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaik többségét magávalragadó társadalmi akciót bontakoztassanak ki az ötödik ötéves terv szövetkezeti feladatainak részleteiben, a mennyiségi és minőségi előirányzatok együttes teljesítése érdekében. Jogos várakozással tekint a szövetkezeti tagság és egész társadalmunk a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresz- szusára. Az őszinte, nyilt számvetést, bizonyára a mozgalmi és a termelési célok, feladatok körültekintő, élethez igazodó meghatározása követi majd. Zobák-bánya ma teljesíti 1976. évi tervét A Pécsi Vasas Szövetkezet pellérdi színesfém öntödei telepén elkészült az új üzemcsarnok. Itt kapott helyet a kokilla-öntő műhely, a tmk és az aluminium présöntő. A csarnok üzembehelyezésével javultak a munkakörülmények, és kétszeresére nőtt az üzemrész kapacitása. Erb János felvétele A Mecseki Szénbányák megpályázza a Kiváló Vállalat címet Közös közlemény az indiai —magyar megbeszélésekről A szocialista brigádmozgalom is intenzív szakaszába lépett. Dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára többek között erre hívta fel a figyelmet, amikor a mozgalom kimeríthetetlen erejéről beszélt. Kitűnően megfogalmazta a Mecseki Szénbányák tegnap megtartott szocialista brigádvezetőinek több órás tanácskozásán tapasztaltakat: a 393 briqád, 8336 brigádtag képviseletében részt vevő szocialista brigádvezetők kritikus hangú felszólalásaikban, javaslataikban olyan erőről tettek tanúbizonyságot, amelyre később beszédében méltán hivatkozott dr. Kapoly László nehézipari miniszter- helyettes is. A Mecseki Szénbányák gazdasági, műszaki mutatóit úgy kell alakítani, hogy a hosszú- távú magyar iparfeljesztési elképzelésekben biztosítani tudja helyét, akár egy mecseki szénvagyonra alapozó erőműbővítésről, akár a magyar vaskohászat kokszszén koncent- rátummal történő ellátásáról legyen is szó. Mint a nehézipari miniszterhelyettes elmondta, a tanácskozáson érzékelni lehetett hogy a szocialista brigádok milyen mélyen átérzik a vállalat gazdasági és műszaki gondjait. A mai közgazdasági körülmények közepette a magyar szénbányászatnak, ezen belül különösen a Mecseknek nem lehet a jövője kétséges. Gondjaikról beszéltek A jövő — távoli évek — és az 1977-es esztendő is tegnap a tanácskozás valamennyi résztvevőjének a fontos problémájává nőtt. A brigádvezetők közül ismét többen kifogásolták, hogy az új dolgozók a rendelkezések szerint előbb kapnak lakást, mint a régiek, látványos műszaki fejlesztés a Mecsekben egyik napról a másikra nem valósítható meg, akkor hát szerezzenek be jól használható kisgépeket. A bérezésben vegyék figyelembe, hogy a gázkitöréses munkahelyeken csak kisebb teljesítmények érhetők el, viszont a munka veszélyesebb, bonyolultabb. Kifogásolták a felszólalók közül néhányon, hogy a brigádok elé nem állítanak egységes feladatokat, s az anyagi, erkölcsi elismerésnek is sokszor gátat szab a vállalat anyagi helyzete. Többen beszéltek a fiatal bányászok nehéz pályakezdéséről. A tanácskozáson kitűnt, hogy a bányászokban ma is milyen óriási a segítőkészség. Akár elhunyt társuk visszamaradt gyermekeinek segítéséről, akár a fiatalok beilleszkedéséről legyen is szó. Kitűnő javas iátok A kitűnő javaslatok, gondolkodásra érdemes megjegyzések egész sorát hallhattuk tegnap délután az üzemek életét bemutató tablókkal feldíszített Puskin Művelődési Házban. A szocialista módon élni jelszóval kapcsolatban például többen is elmondották, hogy azt nem lehet a közös kirándulásokra, színházlátogatásokra szűkíteni. Az egyik pécsbányai csapat- vezető elmondotta, már régen fordult elő, hogy december közepén Pécs-Bányaüzem éves tervén felül termeljen. Most a feltáró, előkészítő, fejtési körlet, az anyagellátók, szállítók, szakiparosok összehangolt munkájának következtében ez történik. Más szavakkal a műszakiak a már rég várt munkahelyi szervezésbe kezdtek, gondolom ezt akarta mondani a felszólaló. Erről beszélt a vita végén Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója is. Elmondotta, hogy a bányászok a nehéz munkahelyi viszonyok közepette, persze hogy könnyebb fejtőkalapácsot szeretnének. A vállalat anyagi lehetőségei azonban nem teszik lehetővé, hogy csupán azt vásárolják meg. Mi tehát a teendő? Úgy kell elosztani a fejtőkalapácsokat, hogy ahol kisebb a munkások fizikai igénybevétele, kevesebbszer kell kézbevenni a gépet, ott a nehezebbel, ahol állandóan gépelni kell, ott a könnyebbel dolgozzanak. Az alkatrész- hiányról szólva elsősorban szintén nem külső körülményekben kereste azok okait: lehetséges, hogy a vállalat raktáraiban megvannak azok az eszközök, melyek a munkahelyeken égetően hiányoznak. A kritikushangú tanácskozáson a vendégek — Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Szili József, az SZMT titkára, Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára —, s az elnökségben helyet- foglaló Nagy Dezső vájár, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja és dr. Tamássy István, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese a következő bejelentésnek lehettek tanúi: A bányaüzemek után — Zobák-bánya éppen ma fejezi be 1976. évi tervét — a Mecseki Szénbányák is 8—9 munkanappal előbb tépi le a termelési naptár utolsó lapját. Ennek alapján komoly esélyük van arra, hogy elnyerjék a Kiváló Vállalat címet. ÚJ-DELHI Fakhruddin Ali Ahmednek, India elnökének meghívására Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége 1976. december 7. és 13. között hivatalos látogatást tett Indiában. Delhi tartózkodása alatt Losonczi Pál és kísérete megkoszorúzta Mahatma Gandhi és Dzsavaharlal Nehru síremlékét. Meglátogatta a hissari mező- gazdasági kísérleti kutató intézetet, Bangalore és Madras ipari létesítményeit és látogatást tett Darjeelingben, ahol megkoszorúzta Körösi Csorna Sándor, a neves magyar tudós síremlékét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke baráti eszmecserét folytatott Fakhruddin Ali Ahmeddel, India elnökével, B. D. Dzsattival, India alelnökével és Indira Gandhi miniszterelnökkel, valamint J. B. Csáván külügyminiszterrel és T. A. Pai ipari és közellátási miniszterrel, a Magyar —Indiai Gazdasági, Műszaki és Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság társelnökével. Losonczi Pál és Indira Gandhi miniszterelnök megbeszélései kiterjedtek a kétoldalú együttműködés széles körű témáira és a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákra. Az érintett kérdésekben nézeteik azonosak, vagy egymáshoz közelállók voltak. A felek elégedettséggel állapították meg, hogy India és Magyarország között a politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok kedvezően fejlődtek népeik javára. Kiemelték, hogy a különböző szintű és rendszeres látogatások, valamint eszmecserék jelentősen hozzájárulnak a két ország közötti kölcsönösen előnyös együttműködés és*meg- értés elmélyítéséhez és kibővítéséhez. Egyetértettek abban, hogy kedvezőek a lehetőségek az India és Magyarország közöt(Folytatás az 5. oldalon.) L. J. Betanított munkásokból és adminisztratív dolgozókból képeznek fényképész szakmunkásokat a Pécsi FÉNYSZOV-nél. Erre azért van szükség, mert a szövetkezet dolgozói túlnyomórészt nők, sokan vannak gyermekgondozási segélyen, illetve szabadságon, és ilyenkor mindig gondot okoz a megfelelő szakmunkások helyettesítése. Heti 13 órában, harminc héten keresztül folyik az oktatás. A képen: Kocsis Lajos a külső felvételek készítését oktatja szabadtéri foglalkozáson. Erb János felvétele Szénbányász brigádvezetők tanácskozása Losonczi Pál haza érkezett Indiából Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIJi. évfolyam, 345. szám 1976. december 14., kedd Ara: 80 fillér
