Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-13 / 344. szám
Hétfőtől Hétfőig Ösztönző célkitűzések December 1-én a párt Központi Bizottsága, az elmúlt hét közepén a Megyei Pártbizottság, csütörtökön az országgyűlés napirendjén szerepelt, illetve szerepel az 1976. évi gazdálkodás elszámolása, az 1977. év feladatainak megjelölése. A rövidesen véget érő év munkájának országos és megyei elemzése számtalan tanulsággal szolgál, -melyeket a soronlévő feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni. Ugyanakkor több olyan körülmény játszott közre, melyek következtében nem sikerült maradéktalanul teljesíteni ötéves tervünk első évére előirányzott valameny- nyi célkitűzést. A Megyei Pártbizottság úgy értékelte a megye ez évi gazdasági tevékenységét, hogy összességében szerény fejlődést, javulást sikerült csak elérni. Annak ellenére, hogy néhány fontos területen a megye gazdaságában jelentős előrehaladást érünk el. Elsősorban az iparszerkezet módosulásában, a dinamikusan fejlődő iparágak támogatásában, az ésszerűbb munkaerőgazdálkodásban, a korszerű termékek gyártása arányainak növelésében. Az 1977. évre előirányzott megyei célkitűzések megvalósításának feltételei adottak. Igaz, hogy feszített munkát követelnek, különösen a mezőgazdaság dolgozóitól, annak érdekében, hogy jövőre az ötödik ötéves terv előirányzatait időarányosan, maradéktalanul teljesítsük. Sok tényezővel kell számolni, sok körülmény hathat munkánk eredményességére. A legfontosabb, mely a Megyei Pártbizottság ülésének a vitájában is hangot kapott, hogy a célkitűzések realitása, gondos megtervezése mindenkire ösztönzően kell, hogy hasson. Keresni, kutatni a munka jobb megszervezésének módszereit, törekedni a hatékonyság növelésére, felkutatni a termelés növelését segítő tartalékokat és azokat jól hasznosítani, ésszerűbben gazdálkodni a rendelkezésünkre álló munkaerővel. Mindezek a gazdasági vezetés színvonalától függ nek nagy mértékben. A párt bizottság annak is nagy je lentőséget tulajdonított, hogy a dolgozók széles kollektí váival meg kell ismertetni, értetni a célkitűzéseket, mozgósítani, hogy még jobb, színvonalasabb munkával vegyék ki részüket a megvalósítást célzó közös tevékeny ségből. Különösen az élenjáróktól, a szocialista brigádok tagjaitól várható a példamutató kezdeményezés. Minden gazdasági év kéz detének jelentős tényezője, hogy a gazdasági egységek mennyire ismerik az előttük álló feladatokat. Most úgy tekinthetünk az ötéves terv második éve elé, hogy felmértük mit végeztünk eddig, megtörtént a soronlévő főbb feladatok kijelölése, a gazdálkodó szervek kimunkálhatják időben saját felada taikat, s azokat még a jövő év első heteiben dolgozóikkal ismertetni tudják. Mind ezek együttvéve alapot adhatnak a jó munkára való ösztönzéshez! Mitzki Ervin f udósitóink Jj^erltík — Tudósítóink jelentik — TydósitóUj§ jelentik Komló: Miniszterhelyettes a brigádértekezleten Népgazdaságunk nyers- anyagigényének felét importáljuk, s a cserearányok romlása folytán két és félszerte többet fizetünk érte, mint korábban. Éppen ezért igen fontos a hazai nyersanyagok feltárása, kitermelése, tehát fokozottabb figyelem fordul a bányászat, ezen belül a szénbányászat felé. Mai gondjaink — a szénbányászok „elöregedése", a megfelelő technikai színvonal — a korábbi koncepció eredői. Ugyanis, amikor annak idején a szénbányászat „sorvasztásán" volt a hangsúly, az ipari háttér is elmaradt, s közel tízéves lépéshátrányból kell most felzárkóznia. Röviden ezeket mondotta tegnap délelőtt Zobák-bányán dr, Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, hozzátéve: most a bányászaink türelmét kell kérnünk, s remélhetőleg rövidesen a termelőeszközök is elérik azt a műszaki-technikai színvonalat, amire a mai korszerű termelésnek szüksége lenne. Zobák-bánya kultúrtermében vasárnap délelőtt Forray Lázár vezette 602-es fejtési szocialista brigád tartotta összejövetelét. A gyűlésen részt vettek az üzem és a komlói társüzemek képviselői — brigádvezetői. Forray Lázár brigádja elsőként teljesítette tervét — november 20 óta minden csille széntöbblet, amit a népgazdaságnak adnak -, s ezen az összejövetelen számolt be Gungl Ferenc arról, hogy feltehetően hétfőn délután, kedden délelőtt a bányaüzem ösz- szes brigádja elmondhatja magáról ugyanezt. A délelőttön szó esett a bérSzekszárd; Liszt Ferenc dalostalálkozó Vasárnap, a kettős Lisztévforduló jegyében rendezték meg Szekszárdon a zeneköltőről elnevezett hagyományos Tolna megyei dalostalálkozót és országos minősítő hangversenyt. Az idei találkozó a Tolna megyei fiatal óvónők hatvanegy tagú énekkarának bemutatkozó és minősítő hangversenyével kezdődött délelőtt a szekszárdi úttörőházbarv. Ez szép sikert hozott, egyből aranykoszorús fokozatúnak minősítették a reneszánsz, romantikus szerzőket, Bartók és Kodály műveit megszólaltató, Cerse József karnagy által vezetett óvónői kórust. Délután négy órától a Babits Mihály megyei Művelődési Központ színháztermében kilenc kórus — köztük a vendégként szereplő fesztiváldíjas szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus és a tanácsi „Vox pads" vegyeskar — lépett fel. kérdésekről is: több felszólaló kérte, hogy az alapbéreket emeljék. Szóvá tették, hogy több iparágban ismeretes a délutáni, éjszakai pótlék — például könnyűipar —, s ez megjárna a szénbányászoknak is, Kérték a munkaeszközök tipizálását, s a nehéz fizikai munka könnyítését szolgáló kis, illetve nagy gépek beszerzését. A vita során dr. Kapolyi László elmondotta, hogy a Mecsek térségében a szénbányászatot, annak fejlesztését összhangba kell hozni a kohászat fejlesztésével. Ez biztosítaná azt a jövőt, melynek építésében a szocialista brigádokra, minden bányászra szükség van. K. F. Mezőfalva: Ki a földvárak gazdája? Napjainkban nem az ellenség foglalta el a Mezőfalván található bronzkori gyűrűsföldvárat, hanem a tsz. A selyemmajori páskomrét végében magasodó Bolondvárban kétszer juhhodályt, egyszer fáradt- olaj-lerakatot alakítottak ki, most viszont a külső várgyűrű jó részét beszántották a szomszédos termőföldbe. A Bolondvár néhány éve még úgy nézett ki, mint egy magas zöld kalap széles karimával a földre téve, de ez a többezer éves „kalap" azóta tépett, keresztül-kasul szabdalt. Magassága még így is eléri az ötven, szélessége a kétszáz métert. Nem kímélik a gyerekek, akik tavaszi ibolyázás közben felássák a bedőlt sáncokat, megbolygatják az elte- metődött várárkokat régi pénz, csontok, kardok után kutatva, de ezt teszik az amatőr, vagyis kontár-régiséggyűjtők is. A „csontvadászok" pedig az orvostanhallgatóknak egy koponyát 400—500 forintért kínálnak. A történelmi műemléket pusztító jelenségre nem figyel oda a tanács és a közeli dunaújvárosi múzeum sem. Egyébként az ötvenes években az összes közép-bronzkori földvárat védetté nyilvánították, de azóta is problémás, hogy kik is gondozzák az egykori várszerű magaslati településeket. Legnagyobb hazai előfordulásuk épp Fejér megye, ahol két-három évvel ezelőtti időből, vagyis a közép- és későbronzkorból hatalmas telepek, telepsorok találhatók, melyek egy része átnyúlik Tolna, Pest megyébe, valamint a Duna— Tisza-közére is. Északkelet— délnyugati irányban húzódnak a hajdani úgynevezett Vatyai kultúra emlékhelyei. Csupán néhány a legnagyobbak közül: Százhalombatta, Regöly, a sárbogárdi Cifrabolondvár, Pá- kozd, Nagyvenyim, Igar, Ka- jászó, a lovasberényi Mihály- vár. Kör- és ovális alakú belső és külső várgyűrűvel rendelkező létesítmények, kontúrjaikban szinte az eredeti formájukban. Lakták a Vatyai kultúra népein kívül a kelták, a vaskori nomádok, a rómaiak, az avarok, a szlávok, majd a középkori magyarok. A vár a dunaföldvár—székesfehérvári út mellett áll, az állomás közelében, félkaréjban erdő övezi. Már arra is gondoltak, hogy tövében autóscsárdát nyitnak, de az ötlet azóta is vegetál: pedig csak egy félkilométeres földutat kellene lebetonozni. Az eset arra is figyelmeztet, hogy valóban égetően sürgős a bronzkori földvárakra vonatkozó műemléki védettségi törvény felülvizsgálása, aminek gondolatával foglalkoznak nemcsak a székesfehérvári István Múzeumban, de a Nemzeti Múzeumban is. S tán eldől végre, ki a mostani gazdája a régi földváraknak. Mindenesetre addig is a helyi honismereti szakkörök vállalhatnának védnökséget. Cs. J. Dombóvár: Kesztyűexport Hét énekkar: a megújult bonyhádi Erkel Ferenc kórus, a Babits Mihály megyei Művelődési Központ Liszt Ferenc pedagóguskórusa, továbbá az új decsi pedagógus énekkar, a dombóvári Kapos ifjúmunkás kórus, a mözsi Bartók Béla női kar, valamint a faddi férfikórus és a teveli vegyeskar, — minősítés, illetve magasabb fokozat elnyeréséért mutatta be műsorát. A Népművelési Intézet és a Kóta neves szakértőiből álló zsűri előtt a bronzkoszorús fokozattól az aranyig és a fesztiváldiploma megszerzéséért vetélkedtek. A minősítésnél figyelembe vették az énekkarok belső zenei nevelő-, valamint népművelő munkáját, a közönséggel való kapcsolatát és évközi szerepléseit is. B. L. Autós haramiák a Dunántúlon A Dombóvári Kesztyűgyár évente 350 ezer pár kesztyűt készít. Termékeik hetven százalékát exportálják. Svájctól Svédországig, Angliától Új-Zélandig vásárolják a dombóvári kesztyűket. A gyárat bővítették, a tervidőszak végéig évente 450 ezer pár kesztyűt fognak gyártani. Felüljáró Dombóváron Dombóvárt köti össze Pécs- csel a 611-es számú út. Februárban a „0” kilométerkőnél kezdték el bontani a macskaköveket a Kaposvári Közúti Építő Vállalat dolgozói. Az út egy részén csatornát fektettek a föld alá, leállósóvokat, parkírozót építettek, s amikor mindennel elkészültek, aszfalttal burkolták az úttestet. A csak kézi munkát igénylő építkezéssel most jutottak el a templomig, az aszfaltcsík itt megszakadt, s a régi utat csak egy rövid szakaszon öntik majd le. Az Üt- és Vasúttervező Vállalat mérnökei ugyanis új nyomvonalat jelöltek ki a város határáig. Ez a jelenlegi úttól nyugatra — Kaposvár felé — húzódik, s a mostani vasúti kereszteződéstől mintegy háromszáz méterre ível majd ót a Dombóvár—Kaposvár közötti vasútvonal felett. Az építkezés előfeltétele már megvan, hiszen a hosszú őszt kihasználva 35 ezer köbméter földet mozgattak meg a nehéz munkagépek, azért hogy sima legyen az aszfalt. A hídhoz mégsem kezdhetnek hozzá, a régi tervek helyett most készülnek az újak, más, korszerűbb gerendákat fektetnek majd az oszlopokra, s száz vasbetoncölöpöt vernek a földbe. A út korszerűsítése a városon keresztül nem olcsó munka, a hidat is beleszámítva ez a 2800 méter hosszú szakasz 42 millió forintért készül. Ha majd elmennek az építők, nemcsak gyorsabb, de biztonságosabb is lesz a közlekedés. Hogy ez mikorra várható? A szerződés 1978 tavaszát jelöli meg határidőként, ám ha az időjárás dolgozni hagyja az építőket és terv is lesz, lehet, hogy előbb suhannak az autók a sima aszfalton, a felüljárón keresztül. K. I. Napjaink „haramiái” fölött ítélkezett a Szekszárdi Megyei Bíróság. Az újkori betyárok gépkocsival portyázva, főleg a Dunántúlt fosztogatták. Alkalmanként, kisebb csoportban indultak el, s elemeitek minden értékesíthetőt, amit útközben találtak, vagy betörés útján elloptak. A terményektől, az élelmiszerektől, szeszes italoktól, a műszaki árucikkekig, autóalkatrészekig mindent — loptak, szőlőhegyi pincét, tsz-páncél- szekrényeket törtek fel. Valóságos disznókonda és kisebb birkanyáj eltulajdonítása szerepelt bűnlajstromukon. Ezenkívül feltűnő mennyiségű lőszert és fegyvert halmoztak fel. Zsákmányukat orgazdáknál értékesítették, mígnem leleplezték bűn- cselekményeiket. Huszonhaton kerültek több mint száz rendbeli bűn- cselekmény vádjával a Tolna megyei Bíróság elé. A bíróság az elkövetett bűncselekményekhez mért, súlyos büntetéseket szabott ki, főleg a banda vezéreinek számító nagybajomi illetőségű Ho/váfh-testvérekre. Az elsőrendű vádlottat: Horváth Józsefet hét évi fegyhózra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélte. Testvérét, Horváth Andrást nyolc évi fegyházzal sújtották. A gödrei Révész Jenő és a tatabányai Kovács Ferenc négy-négy évi, a mezőcsoko- nyai Sudár Győző három évi szigorított börtönt „kapott." Tizenhárom vádlottat jogerősen ítélt el a megyei bíróság, két vádlottat felmentett. A hosz- szabb tartalmú szabadságvesztésre ítéltek fellebbeztek. (Ballabás) Zalaegerszeg: Csináld magad a rádiódat! Nagy segítség a választáshoz • ! ; 1 = MiMIJl T7* r» a Mecsek Áruházban a II. emeleten DECEMBER 13-AN ES 15-ÉN 16—17 ÓRÁIG • A BEMUTATOTT RUHÁK AZONNAL MEGVÁSÁROLHATOK m A zalaegerszegi Göcseji utcában új- feliratot festettek a Gelka-tábla alá: AMATŐR SZERVIZ- ÉS BARKÁCSMŰ- HELY. A szemmel láthatóan is jól felszerelt szervizben műszerész és szerelő fogadja azokat a vállalkozó kedvű barkácsolókat, akiknek nincs türelmük valamilyen nevetségesen kis hibával arra várni, hogy rádiójukat vagy mosógépüket megjavítsa a Gelka. A műhelyben adnak csavarhúzót, forrasztópákát, műszert, egyszóval mindent, ami egy nem túl bonyolult hiba kijavításához szükséges. És természetesen segít a szerelő, figyelmeztet, ha mondjuk az egyik elfáradt ellenállást hamarosan ki kell cserélni. És mindezt tíz forintért egy órára, ennyi a barkácsműhely használati díja. Vajon megérte-e, hogy a Gelka 200 ezer forintos költséggel létrehozta az amatőr szervizt? Bizonyosan. Hiszen aki hajlamos a barkácsolásra, eddig anyag-, szerszám- vagy kellő szaktudás híján kénytelen volt meghibásodott készülékét a legapróbb hibával is a „hivatalos Gelká"-hoz vinni, ez viszont tetemesen megnövelte a Gelka munkáját. De megéri a barkácsolóknak is, hiszen kiélhetik mániájukat, még felszerelést is kapnak hozzá. K. G.
