Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-04 / 335. szám

Dunctntmt ngpiö 1976. december 4., szombat Baranyában nincs szükség rendkívüli intézkedésekre A tavaszi szállítási pangás miatt most az őszi csúcsforga­lomban súlyos vasúti kocsi hiánnyal küszködik az ország. A rendkívüli helyzet rendkívüli in­tézkedéseket kíván. Pénteken Pécsett is összehívták a Megyei Szállítási Bizottság rendkívüli ülését amelyen Ábrahám Ká­roly közlekedési államtitkár kör­levele alapján megvitatták a megye vasúti és közúti árufuva­rozásának helyzetét és a vas­útról közútra terelendő áruszál­lítás lehetőségeit. A vitát dr. Földvári János, az MSZB elnöke vezette. A megyei áruszállítás jelenlegi helyzetéről a MÁV és a VOLÁN képviselői adtak rész­letes tájékoztatást. A jelenlegi helyzetet mérle­gelve a Megyei Szállítási Bi­zottság megállapította, hogy a vasúti áruszállítás terén Bara­nyában valamivel kedvezőbb a helyzet az országosnál. A MÁV Pécsi Igazgatósága ugyan év végéig sem tudja behozni az első félévi szállítási kiesését — amikor a vállalatok nem kí­vántak szállítani — de igen sokat behozott ebből a lemara­dásból. A tavaszi 15 százalékos tervtieljesíBássel szemben ma már 99 százalék fölött van a teliesítésük. Kiugró hónap volt a novem­ber, amikor 6 százalékkal több árut szállítottak, mint tavaly no­vemberben, és köztudott, hogy a vasút történetében 1975-ben állították be a szállítási rekor­dot. Ezt az idén, a kiugró no­vemberi csúcs ellenére nem tud­ják megismételni. Egyes árucik­kekből így — cukorrépából 50 ezer tonnával, cementből 11 Még mindig jelentős a kocsihiány Vasútról közútra terelik a szállítások egy részét ezer tonnával, gabonából 20 ezer tonnával, szerfából 6 ezer tonnával mégis többet szállí­tottak el eddig, mint az elmúlt évben. Bár a kocsihiány még mindig jelentős — a fuvarozók igényei az év utolsó négy hó­napjára torlódtak össze — az export szállításokat két héten belül, december 14—15-ig min­den megyei vállalat részére le­bonyolítják. Tartani tudják a jugoszláv cukorrépa export de­cember 20-i határidejét is. De­cember hónapban tehát az év végéig minden fontosabb árut el tud szállítani a MÁV. A VOLÁN túl van az őszi csú­cson. Száz kocsi helyett napi 60 kocsival segíti a mezőgazdasá­gi termény betakarítását. A legnagyobb feladatuk a megyé­ben deponált 2 ezer vagon cu­korrépa elszállítása. A vállalat behozta az év eleji lemaradást, s már az első 11 hónapban 14 százalékkal túlteljesítette szállí­tási tervét. A VOLÁN rendel­kezik olyan szállítási kapacitás­sal, amely lehetővé teszi az áruszállítás egy részének vasút­ról közútra terelését 30 kilomé­ter távolságon belül. Vállalták a Pécsbánya Komló közötti szénszállítást is, ám ezt a Szénbányák kifejezetten vasúti szállításra épülő szállítási tech­nológiája nem teszi lehetővé. A szállítási bizotlság tegnapi állásfoglalása szerint Baranyá­ban rendkívüli intézkedésekre nincs szükség. Csupán néhány árucikk — gabonafélék, liszt, zsír, bútor stb. — szállítását te­relik át vasútról a közútra, 30 kilométeres távolságon belül. Rónaszékiné Tóth Károly fotókiállítása ráesett A Mecseki Fotóklub és a Doktor Sándor Művelő­dési Központ rendezésében tegnap este fél hétkor nyi­tották meg Tóth Károly fo­tókiállítását a Mecseki Fo­tóklub kamaratermében. Megnyitó beszédet 7/7- lai Ernő Ybl-díjas építész mondott, A megnyitót kö­vetően este 7 órakor a tárlatlátogató közönség Maurer Dóra művészettör­ténész vetítettképes elő­adását hallhatta „Expozí­ció—fotó—művészet" cím­mel. A kiállítást december 17-ig lehet megtekinteni. A Sásd és Vidéke szerkesztője SÁSD ÉS VIDÉKE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Urho Kekko- nennek, a Finn Köztársaság elnökének hazánkban tett hiva­talos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a szívélyes, baráti légkörben le­zajlott látogatás és a hivatalos tárgyalások a magyar—finn ba­ráti kapcsolatok jelentős ese­ményei, megnyilvánulásai vol­tak. Hozzájárult a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítéséhez, tovább mélyí­tette hagyományos kulturális kapcsolatainkat. Elősegítette a békés egymás mellett élés, az európai biztonság és együtt­működés célkitűzéseinek gya­korlati megvalósulását. Az El­nöki Tanács a tájékoztató je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az Elnöki Tanács módosítot­ta a lakosság községfejlesztési hozzájárulása rendszeréről szóló 1967. évi 28. sz. törvényerejű rendeletnek a községfejlesztési hozzájárulás egyéni mérséklé­séről és törléséről szóló hatás­köri rendelkezését. Az igazságszolgáltatás indo­kolt szervezeti egyszerűsítése ér­dekében az Elnöki Tanács já­rásbíróságokat és járási ügyész­ségeket szüntetett meg. Az in­tézkedés következtében — amely 1977. január 1-én lép hatályba — egyes igazságszol­gáltatási szervek területi illeté­kessége úgy módosul, hogy a csornai, a bonyhádi, a móri, a zalaszentgróti, valamint a cell- dömölki járásbíróság és járási ügyészség megszűnik, feladat­körüket a győri, a szekszárdi, a székesfehérvári, a zalaegerszegi járásbíróság és városi-járási ügyészség, valamint a sárvári járásibíróság és járási ügyész­ség veszi át. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyekben dön­tött, továbbá más, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Újabb dokumentumok Albert Istvánról A kaposvári törvényszék hat havi börtönre ítélte Albert Ist­vánt folytatólag elkövetett iz­gatás bűntettéért, amelyet úgy követett el, hogy a Tanácsköz­társaság fennállása alatt, vagy­is még a háború idején Sás- don, 1919. évi március 30-tól július végéig terjedő felelős szerkesztősége alatt megjelenő Sásd és Vidéke című politikai hetilapjának számaiban közzé­tett a Vörös lobogó, A tanítók­ról, Proletártestvéreim (és így tovább) című vezércikkeiben a munkásosztályt a polgári osztá­lyok, a tőkések, nagybirtokosok, nemkülönben a papi osztály el­leni gyűlöletre, továbbá a tu­lajdonjog intézménye ellen is izgatta . . . Az Albert Istvánról írott hosz- szú „bűnlajstrom" a kaposvári törvényszék ítéletéből való. Kiváló társadalmi munkások kitüntetése A társadalmi és tömeg szervezetek­ben önként vállalt, önzetlen munká­jukért népfront-aktivistákat tüntettek ki tegnap délután a HNF Baranya megyei Bizottsága székházában. Te­vékenységüket Steihöfer Károly, a HNF megyei Bizottságának főelő­adója méltatta, majd dr. Pilaszano- vich Imréné, a népfront megyei al- elnöke átadta a kitüntetéseket. Kiváló Társadalmi Munkás kitün­tető jelvényt kapott Acs Mihály, a HNF Komló városi elnökségében ki­fejtett tevékenységéért, Balázs János, a Kertbarátok Baranya megyei Tár­sadalmi Szövetségében kifejtett mun­kájáért, Bajomi Lászlóné, a népfront —MTESZ együttműködés erősítéséért, dr. Berták Józsefné eredményes nő­bizottsági munkájáért. Benkő Péter, a béke-barátsági, nemzetközi szoli­daritási rendezvényeken való közre­működéséért. Bújdosó István, a béke­barátsági esteken való közreműkö­désért, Cserepes Károlyné eredmé­nyes nőbizottsági. Cserhalmi Pál az ÁFÉSZ és a népfront-bizottságok kö­zötti együttműködés erősítésében ki­fejtett tevékenységükért. Dr. Diófásy Lajos a korszerű mezőgazdasági is­meretek terjesztéséért, a kertbarát mozgalom támogatásáért, dr. Csóka Magda a különböző népfront akciók támogatásáért. Dallos Nándor, a művelődéspolitikai bizottságban ki­fejtett tevékenységéért, dr. Erhardt Imre a szülői munkaközösségek me­gyei tanácsának irányításáért. Halas Ilona a népfront és az SZMT nőbi­zottságai közötti kapcsolatok fejlesz­téséért, dr. Horváth Katalin a nők körében végzett jogpropaganda te­vékenységéért, Kiss György a környe­zetvédelmi munkában kifejtett ered­ményes tevékenységéért, dr. Kittka László a béke-barátsági munkában kifejtett tevékenységéért. Dr. Kőhe­gyi Imre a környezetvédelem, kert­barátmozgalom támogatásáért. Kö­vesd i Gusztáv a városfejlesztési tár­sadalmi munkaakciók szervezéséért. Mészáros Bálint a béke-barátsági szolidaritási akciókban való közremű­ködéséért. Mészáros József a környe­zetvédelmi munka szervezéséért. Dr. Pály Gábor a szülői munkaközössé­gek megyei tanácsában kifejtett te­vékenységéért. Pozsgai Miklós a nép­front-szakszervezeti kapcsolatok erő­sítéséért. Dr. Radó Imre a tanács- népfront együttműködés fejleszté­séért. Dr. Sárdi Imre a KISOSZ— népfront kapcsolatok erősítéséért, dr. Selymes Ferenc a HNF megyei bi­zottságában végzett munkájáért. Sió György a kertbarátmozgalom támoga­tásáért, korszerű kertészeti ismeretek terjesztéséért. Dr. Sulyok András a lakóbizottsági munka irányításáért. Dr. Jakács József a művelődéspo­litikai munkabizottságban kifejtett tevékenységéért. Turáni Imre a köz­ségi népfront-bizottság munkájában végzett kiemelkedő teljesítményéért. Vétek Dezső a szövetkezeti mozga­lom és a népfront-bizottságok közötti kapcsolatok erősítéséért. Zathureczky Béláné nőbizottsági munkájáért. Gyűdi Sándorné szülői munkaközös­ségek megyei tanácsában végzett munkájáért. Bimbó József szovjet ösztöndíjasok klubjának irányításáért. Az ünnepségen részt vett és a ki­tüntetetteket köszöntötte Rózsahegyi István, a Baranya megyei Pártbizott­ság osztályvezetője. Az idézet egy hatalmas irat- köteg egyik lapjáról származik. A köteg Bodó László, a Peda­gógusok Szakszervezete Bara­nya megyei Bizottsága nemrég elhunyt titkárának hagyatéká­ból a közelmúltban került a Ja­nus Pannonius Múzeum helytör­téneti osztályára. Az értékes dokumentumokat lapozva egy­re újabb és újabb adatok ke­rülnek felszínre Albert István­ról, a baranyai munkásmoz­galom e különös alakjáról. Albert István 110 évvel ez­előtt, 1866-ban született Pé­csett. Itt is tanult, tanítósko- dott, mígnem Megyefára, majd Kisvaszarba került. A Sásd és Vidéke című hetilapját 1914-től 1919. augusztus 1-ig szerkesz­tette. Jelentős pedagógiai, nép­művelői munkássága példa le­het a mai falu pedagógus­népművelője számára, legna­gyobb érdeme, legmaradan­dóbb műve azonban ez a ma­ga nemében páratlan értékű lap, amelynek kitűnő publicisz­tikai írásaiban, éleseszű gon­dolkodót, képzett forradalmárt ismerhetünk meg. forradalmi tevékenysége a Tanácsköztár­saság idején teljesedett ki iga­zán. Ez vonta maga után a ké­sőbbiek során az említett íté­letet, majd a kényszernyugdí­jaztatást. Ezután Albert István Pécsre költözött, a felszabadulást azon­ban már nem érhette meg, 1937. április 26-án hunyt el. A Tanácsköztársaság 50. év­fordulója alkalmából a Sásdi Járási Pártbizottság és a Sásdi Járási Tanács Sásd és Vidéke címmel ünnepi újságot jelente­tett meg Albert István tisztele­tére. Munkásságára, nehéz, küz­delmes életére a magyar sajtó napján mi is megkülönböztetett tisztelettel emlékezünk. Bebesi Károly Reális célok, töretlen fejlődés A párt Központi Bizottsága 1976. december 1-i ülése — amelyről a közleményt a lapok tegnapi számukban ismertet­ték — a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekinté­se után megvitatta és elfogad­ta az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ötödik ötéves terv első esztendejének tapasz­talatai — amint azt a Központi Bizottság megállapította — összességükben megfelelnek a várakozásnak, azt mutatják, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott gazdaságpoliti­ka helyes, bevált. Bebizonyo­sodott annak igazsága, amit a kongresszuson a Központi Bi­zottság beszámolója így fogal­mazott meg: „Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszíté­seinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat.” E következetesség tette lehetővé, hogy a nemzetközi kereskede­lem alapvetően megváltozott viszonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlődése töretle­nül folytatódott, némely tekin­tetben ugyan szerényebb célo­kat kitűzve, de megalapozottan haladhattunk. Mint láncban az egyes sze­mek, úgy kapcsolódnak a nép­gazdaság éves tervei, azaz csak képletes közöttük a határvonal. Ami többletként létrejön, az jó­tékonyan hat a következő tizen­két hónap feladataira, s ami adósságként marad, azt tör­leszteni kell. A párt XI. kong­resszusa óta eltelt időszakot, s azon belül a most befejeződő esztendőt tekintve, erre is, arra is sorolhatók tények. A többletbe tartozik, hogy javult a munka társadalmi hatékonysága, foko­zódott a termelékenység, a ter­melési szerkezet korszerűsítésé­ben már mutatkoznak az első e r e ü rhé ny ek7 "sok' "Helyen'” te tt e R’ sikeres erőfeszítéseket az ener­gia és az anyagok ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Adósságaink közé sorolhatjuk, hogy — jórészt a világgazda­ságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok következményei, va­lamint a mezőgazdaságot alap­vetően befolyásoló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerül teljes mértékben elérni mind­azt, amit az 1976. évi nép- gazdasági terv magába fog­lalt. így valahogy szemrevéte­lezhetnénk a legfőbb jellemző­ket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés el­éri az 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonlításban sem csekélység —, ugyanakkor gond a beruházási tevékeny­ség, s az állóeszközök kihasz­nálásának lassú javulása. Ered­mények és gondok összevetésé­nek végső summázata mégis az, amit a Központi Bizottság ülé­séről kiadott közleményben így olvashattunk: „Gazdaságpoliti­kánk helyességét, dolgozó né­pünk munkájának sikerét tük­rözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszín­vonala, javulnak életkörülmé­nyei.” Kemény munka, százezrek és milliók alapos igyekezete sűrű­södik azokban az előzetes számadatokban, melyek a nem­zeti jövedelem négy, az ipari termelés öt százalékos gyarapo­dását, a mezőgazdaság, az építőipar, a szállítás, a kiske­reskedelem teljesítményét tu­datják. Meglehet, a korábbiak­hoz mérten szerényebbnek tűn­het az 1976-ban megtett út, ám nem árt emlékeztetni rá: min­den előzőnél nehezebb feltéte­lek között kezdhettük meg az új középtávú program, a nép­gazdasági ötéves terv végrehaj­tását. Voltak, akik akkor azon aggódtak, meggátolható-e a visszaesés, s a párt XI. kong­resszusa, majd a Központi B: zottság 1975. novemberi ülésé­nek határozata adott félreérthe­tetlen választ: ha másként nem lehetséges, akkor lassabban, de megalapozottabban halad­junk. E józan mértéktartásra, célok és lehetőségek szigorú egyezte­tésére szolgáltatnak bizonyos­ságot azok a főbb előirányza­tok, melyeket a Központi Bi­zottság a jövő évi népgazdasá­gi terv és állami költségvetés meghatározó elemeiként foga­dott el. A nemzeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazdasági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalé­kos növekedése a gazdasági fejlődés gyorsabb üteméről ta­núskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megköveteli a társa­dalmi termelés hatékonyságának további javítását. Ezzel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatok­nak és szövetkezeteknek, min­den gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító ható­ságoknak — amint arra a Köz­ponti Bizottság ülése rámuta­tott — a jelenleginél szigo­rúbb mércével kell megítélniük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági program fő elő­irányzatai szervesen illeszked­nek az ötödik ötéves tervbe, az­az nem hoznak semmiféle for­dulatot, nem fogalmaznak meg új követelményeket, hanem az ismert feladatok következete­sebb megvalósítását határozzák meg leglényegesebb jellemző­ként. A népgazdasági célokat ösz- szefogó számadatok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem tár­sítják azokhoz a helyi teendő­ket. Tények és érvek seregével lehet csak a térrft&i&rxöIOíStg-- minden tagjának cselekvő tá­mogatását megszerezni, s erre a legjobb eredményt elért mun­kahelyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol idén dö­cögött a termelés, papíron ma­radtak az üdvözítőnek vélt inéz- kedések A népgazdasági egyen­súlyt tartósan javító folyamatok felerősítése, a beruházások terv- szerűségének fokozása, a gaz­daságos termelési szerkezet bő­vítése, a munkaerő hatékony foglalkoztatása, mint általános követelmény úgy válik konkrét feladattá, ha minden munka­hely hozzákapcsolja a maga sa­ját teendőit. Mert nem elég egy-egy vállalati közösségnek csupán annyit tudnia, hogy mi­re törekszik a népgazdaság, melyek az éves népgazdasági terv, az állami költségvetés leg­fontosabb pillérei. Azt is ala­posan ismerniük kell — kelle­ne —, hogy munkahelyük sze­repe ezen belül mi, kötelezett­ségeik meddig terjednek, ho­gyan adhatnának jobbat, töb­bet. A Központi Bizottság decem­ber 1-i ülése az 1976. évi ered­ményeket összességükben meg­felelő alapnak tartja a jövő évi népgazdasági terv sikeres vég­rehajtásához. Ezt az alapot ke­mény munka teremtette s for­málta, de: nem egyforma erő­vel minden munkahelyen. A továbblépés hogyanja ezért olyan társadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csu­pán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Másutt viszont igyekezni kell az adósságok törlesztésével, mert éppen a jók példája bizonyítja a kongresszusi útmutatás iga­zát, „munkánk sikere minde­nekelőtt saját erőfeszítéseink­től függ” népgazdasági, s vál­lalati méretekben egyaránt. Hármas ikrek Mezőtúron Hármasikreknek adott életet pénteken délelőtt a mezőtúri városi kórházban Vas Mártonná 27 éves tanácsi dolgozó. Az új­szülöttek — a két kilogrammos Valéria, az egyi kiló nyolcvan dekás Agnes, és az egy kiló harminc dekával született Zol­tán — életképesek, egészsége­sek. A kórház szülészetének or­vosai, dolgozói nagy gonddal ápolják a kicsinyeket. .....--------------------------------------------------------•■''', * *-»>'«»** «««■»«"»»«- »>*»■»*■>■« niu»Hí*i ««mAi*- .« h •„>?}'-«•*•>»*-» ~ •**•*'—» __________ ALUSKT SSTV&l ggg* "*>*"> «***”** A yftrfc MÉMÉ »><*** r} éh* k**áM>i, » «•**•>■ a **** «*«4 fe**u «««^<*»*1 ' ' s &* * A»#fer$ vtehm. ta**t«x m«>g> I « b*iá&*mag< T^<»*SÉ *•!< he «P'U^ L*UUI' "HP kfUk* w««it ».ugv^w^g.* m*<a uá ? «* feit****** • «-(«m, ««si m mdtmWe# *m>í ; [ Htf »• ä*C***> •"»** *i****«:'''}* m * Hs-^^í. i<g«*V taptÁAfet« j a m^ptr 5*»»> j a '#tó§i&f* ta*w.l »•« ,» *(% *ní«**>U •*••>**»« 0} J*-»# N«. «* •*. km. hí "*•'""*'** -ff ^"'i“', ,„ f^.m Wk«k, SA.il. j .,.,** ff”. sr’^ri.Jg L"S“ «ÄSfTi; •**• »»*■ «*-**■" **fÄ &« Mtv **#u= %*Uik' **&#***&&. ** Jf™*** h*en« «*»*. <.•*«* *«*HÖÜA ém W***>«^«TUfold««SStAi, m* m^lSL ***** ***** ****** * V5ú tíT. >''« “J^í j£ *T , * 2^ „SíhT? rSi. i**k*t* m&r m»ém «mWt aiko»t* 1*5..™™, *!5S8ft ■ 2:£~:,;5£l,ir1 pw erXsJS ^y.tsasaji ^4f* A^i^».»^»>t ^iwj --rír' Restocw. ' Ülést tartott az Elnöki Tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom