Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-10 / 311. szám
1976. november 10., szerda Dünantmt naplö 3 Nem szexuális felvilágosítás * A családi életre nevelés Az iskolák tudatosan készítik fel a gyermekeket Aprócska kislány kopogtat házunk kapuján. Alaposan bebugyolálta hajasbabáját. — Viszem a babábat a doktornőmhez — mondja. A „dok- tornéni” lépcsőházunk legalsó lépcsején „ül várja a „beteg” kisgyerekeket... Bebútorozott „szobákon”, „patikán”, „zöldségbolton”, játékbabakocsin — és ki tudja, még mi mindenen kell átbotorkálnom nap mint nap, házunkból kijövet. A házban lakó gyerekek szívet melengető játékai elgyönyörködtetnek, elgondolkoztatnak. Nem kell különösebb megfigyelőnek lenni ahhoz, hogy az ember észrevegye: a babázó kislányok a baba mamájának szerepébe bújva dédelgetik játékszerüket, rendezgetik szekrénykéiket, a babaágyakat. A társaságban rendszerint „papa" is akad ... s ez már annak bizonysága, hogy a gyerkőcök szívesen utánozzák a felnőtteket, spontán készülődnek a jövőre — egyelőre csak játékosan-komolyan. Bevezetése teljes körű A tudatos szülő odafigyel ezekre a játékokra, mint ahogyan odafigyel a teljes gyermeki személyiség fejlesztését szem előtt tartó iskola is. Tudatosan, tervszerűen, a fiatalok életkori sajátosságaihoz igazodva igyekszik felkészíteni a gyermeket a holnapra — így például a családi életre is. Ezt a célkitűzést szolgálja a családi életre nevelés, amely az utóbbi időben az osztályfőnöki munka szerves részét képezi. Nem. új „tantárgyról” van szó — még kevésbé szexuális felvilágosításról — bár ez utóbbit is sok esetben az iskolának kell elvégeznie a szülő helyett. A népesedéspolitikai határozat végrehajtásaként ezen a területen törekvéseink középpontjában az anyaság megbecsülése, a gyermekvállalás és nevelés öröme, a család védelme és erősítése áll — hangsúlyozza a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának előterjesztése, amelyet a közelmúltban tárgyalt meg a Megyei Oktatás- és Ifjúságpolitikai Bizottság. Ennek a törekvésnek a helyessége pedig ma már aligha vitatható. Soklépcsős felkészítés alapozta meg — olvasható az előterjesztésben — a családi életre nevelés általános bevezetését, amely az 1976/77-es új tanévtől megyénk alsó- és középfokú intézményeiben teljeskörű lett. Emellett más tantárgyak oktatása során is foglalkoznak a családi élet morális- etikai-pedagógiai és biológiai kérdéseivel — a tárgyak sajátosságainak megfelelően. Mindemellett megállapítható, hogy e kérdésben a felnőtt társadalom műveltsége is meglehetősen hiányos és bizonytalan. Együttműködve a szülőkkel Sajnos az is előfordul — és ez nagyfokú tapintatosságot igényel az iskolák vezetésétől — hogy a családi életre nevelés feladatára nem minden pedagógus találtatik alkalmasnak. Nem egyértelműen megnyugtató az egészen fiatal pedagógusok főleg a képesítésnélküliek felkészültsége, alkalmassága erre az „intim szférát" érintő feladatra. Az eddigi tapasztalatok alapján egyelőre elsősorban a tudati elemek javulásáról, a biológiai és etikai tájékozottság erősödéséről beszélhetünk inkább, mint az érzelmi és magatartásbeli előrelépésről. A továbbiakra vonatkozó legfontosabb feladatok közül az előterjesztés és a belőle fakadó vita a pedagógusok, igazgatók jobb felkészítését, a család és az iskola szorosabb együttműködését hangsúlyozza. Dr. Fekete Miklós, az ifjúságpolitikai bizottság tagja javasolta, hogy több pedagógust és szülőt kellene megkérdezni, mi a véleményük a családi életre nevelésről. Esetleg a bi- • zottságnak érdemes volna ellátogatnia ilyen órákra. Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője elmondta, hogy véleménye szerint a rádió és a televízió — a családi életre nevelésről szólva — sajnos, kissé túlhangsúlyozza a szexuál-köz- pontúságot — holott itt komplex személyiségformálásról van szó. Ami a pedagógusok továbbképzését illeti, kérdéses az, hogy vajon elsősorban szakmai ismereteik gyarapítására, vagy inkább módszertani gyakorlatuk kibővítésére van-e szükség. •Mindezt a holnap válaszolja meg véglegesen. Afölött azonban, hogy társadalmunkban minden téren, így a családi életben is egyre nagyobb fokú tudatosságra, felelősségtudatra van szükség, ma már nem lehet vitatkozni. Ennek a tudatosságnak, felelősségtudatnak a megalapozását pedig aligha lehet elég korán elkezdeni. Bebesi Károly Színházi program a felnőttoktatásban A Pécsi Nemzeti Színház igazgatósága Pécs és Baranya felnőttoktatást irányító pedagógusaival tanácskozott. A színház köz- művelődési programja keretében a munkásközönség számának folyamatos gyarapítását szolgálta a tanácskozás. A pedagógusok és a színház vezetői közösen 'kiválasztották azokat a darabokat, melyeket a dolgozók esti iskoláján tanuló munkások részére megtekintésre ajánlanak. Ezek: Illyés Gyula Dániel az övéi között, Meliere Scapin furlangjai s a felújított Bánk bán, valamint egy-két szórakoztató darab. Az akcióval — remélik — újabb, több száz főnyi munkásközönséget nyer a Pécsi Nemzeti Színház. 1 Szerződésbontás? Kártérítés? Beszélgetés a legjobb magyar jogi dolgozat szerzőjével A pécsiek örömére a szocialista országok I. tudományos diákköri konferenciáján a város egyik egyetemistája képviselte Magyarországot, A három magyar egyetemi jogi kar számtalan tudományos diákköri dolgozata közül Kecskés László „Az érdekérvényesülés problémája a szerződési jogban" című munkája hangzott el az állam- és jogtudományi szekcióban.- Polgári jogi témát választott. Általában mi jellemző a ma pogári jogra? — kérdeztük Kecskés Lászlót. — Korunk polgári jogára a közjog nyomja rá a bélyegét. A klasszikus polgárjogi eszközökkel tehát ma már nagyon keveset lehet elérni. Az állam ugyanis egyre inkább gazdasági alannyá válik és intenzíven nyúl bele a polgári jogi viszonyokba.- A polgári jogi eljárásban egyenrangú felek állnak szemben egymással, míg államjogi vagy büntetőjogi eljárásban hiányzik az egyenrangúságnak ez az érzése. — Kicsit talán erről is szól a dolgozatom: az egyolda- I ú érdekérvényesülés problémájáról a szerződési jogban. Két része van. Az elsőben arról van szó, hogy Magyarországon nagy technikai szervezettséggel működik a fogyasztói érdekvédelem. Felismertük tehát: részben az állampolgárokat állami szervekkel szemben, részben pedig gyengébb állami szerveket erősebbekkel szemben — védeni kell. A szerződéses viszonyok nagy része ma azt mutatja, hogy érdekzavar esetében általában csak a szerződéstörő megoldást; az elállást alkalmazzák. Nem pedig a rugalmasabb szerződés- módosítást. Ennek oka, hogy az elálláshoz kisebb adminisztratív gondosság kell. Tehát a szocializmusban lévő monopo- lizációs veszélyekről és azok polgári jogi eszközökkel történő fékentartásáról, vagy megfelelő helyre szorításáról értekezem dolgozatom első részében.- Milyen összefüggésben van a dolgozat a gazdaságirányítás mai rendszerével? — Második részének tárgyát éppen a gazdaságirányítás új rendszere vetette fel. Gazdaságpolitikailag legjobbnak tűnő szabály, mégis teljesen kihasználatlan: a megrendelői elállási jog. Baranyában például volt olyan év, hogy mindössze egyszer éltek vele. Én a kihasználatlanság okait keresem. Ez részben nem eléggé korszerű jogalkalmazási reflexekben nyilvánul meg, hogy tudniillik a szerződési jognak generális fegyvere az érvénytelenség, hatálytalanság... Pedig másra is figyelni kell, mert a szerződési jognak sokkal színesebb az eszköztára. — Magyar szempontból mi teszi érdekessé az elállási jogot?- A gazdaságirányítás új rendszerével mi megelőztük a többi szocialista országot. Ennek egy vetülete a megrendelői elállási jog. A többi szocialista ország még csak most kezd hozzá. Máskülönben rengeteg burzsoá kritika éri, talán éppen azért, mert ez egy kicsit a szocialista jognak előretolt intézménye. Azzal is vádolják, hogy válságjogi alapokon áll. Ez azonban más, mint általában a válságjogi intézmények. Hiszen azoknak múltra irányultságuk van, a múltban bekövetkezett negatív gazdasági körülmény folytán általában időleges fizetési kedvezményt biztosítanak, mindkét fél érdekében, Az elállási jog viszont figyelemfelhívó tényező, össz- gazdasági szinten. Vagyis a jövő fokozottabb szerepet kap benne, minthogy válságjogi intézmény lehetne. Az elállási jogintézményt kártérítési szempontokkal lehetne gazdagítani. Ezért helytelenítem a Polgári Törvénykönyv 320. §. 1. bekezdésének szövegét, hogy „az elállás a szerződést felbontja”. Ezzel szemben a szerződés az elállás után is fennmarad, sőt kártérítésbe fordulhat. Miután Kecskés Lászlóval befejeztük a beszélgetést, Budapestre utazott és másnap átvette a Magyar Jogász Szövetség különdíját, amit a nemzetközi diákköri konferencia legjobb állam- és jogtudományi dolgozatának ajánlott fel. Kecskés László tehát - nemzetközi első, Földessy Dénes Előtérben a „cselekvő filmek” Emelkedik a filmklubok száma Baranyában Vitafórum — a vetítés után — Az első vetítésen négyen voiltak, ma már 70—80 a nézők, azaz a klubfoglalkozáson részt vevők száma — meséli Pálmai Tamás, a vajszlói művelődési ház igazgatója. Egy hathetes Balázs Béla stúdió-sorozatról beszélgetünk, s ennek a sorozatnak nem éppen a szórakoztatás volt az elsődleges célja, mint ahogyan a következő „ba- lázsbélás” sorozaté, a Kongresszusi leveleké sem. A kezdeti természetes idegenkedés megszűntével, a negyedik vetítésen már csaknem az egész klubtagság ott volt. — És a vélemények? — Egyelőre ott tartunk, hogy feketék-fehérek. Kevés a „középutas" vélemény. A tagok egyikének egyáltalán nem, másikának pedig nagyon tetszenek a filmek ... A filmklubok egyre nagyobb szerepet töltenek be a közművelődésben — nemcsak azzal, hogy programjukon a művelődést szolgáló filmek szerepelnek, hanem fórum-jellegüknél fogva is, azzal, hogy segítenek az alkotás teljes elsajátításában, azaz a tudatosításban. A filmkultúrán keresztül megszerezhető műveltség iránti vonzalmat jelzi, hogy a filmklubok száma országosan és megyénkben is örvendetesen növekszik az utóbbi években. — Magyarországon jelenleg 400 filmklub van —• hallom Porös Gézától, a Baranya megyei Tanács közművelődési csoportjának főelőadójától. És ez a szám csak a közművelődési hálózatban működő klubokat foglalja magába. A többi — egyetemi, főiskolai, üzemi, vállalati — filmklub nem szerepel ebben a számban. Témájuk, ösz- szetételük a lakóhely típusától, kulturális rétegezettségétől függ. Az idén nyáron ott voltam a Balázs Béla filmstúdió Tahitótfaluban megrendezett táborában, s ott is szó esett arról, hogy a társadalmi forgalmazás eme csatornáját meg kell erősíteni. — Mit értsünk ezen? — Ez — többek között — azt jelenti, hogy a művelődési házak kis-közösségei a jövőben maguk válasszák meg a bemutatásra kerülő filmeket Ebben persze a népművelő orientáló, befolyásoló szerepe is érvényesül majd. Ma már ilyen esetekben ugyanis nem elég a puszta vetítés. Az sem lehet közömbös, hogy a filmben fölvetett problémák tudatosulnak-e a nézőben ... — így itt ennek megfelelően nem a hagyományos mozi-szituációról, hanem a művelődő, tudatosodó ember szituációjáról kell beszélnünk. Ebben a rendszerben az úgynevezett „cselekvő filmek”, azaz a társadalmi problémákat fölvető, azok tudatosítását, megszüntetését elősegítő filmek kerülnek előtérbe. Ilyen például a Balázs Béla stúdió nevelésügyi sorozat amellyel az o célunk, hogy a megye minden pedagógusa megismerje. Az ilyen filmeknél általában nem merülnek fel formanyelvi nehézségek, egyértelműen, világosan beszélnek társadalmunk egy-egy égető gondjáról, problémájáról. Filmklubjaink között jó példaként említhetném Siklóst ahol a felnőtt klubtagok száma 120, de ez a szám esetenként a Beremendről és a környék településeiről bejárókkal jelentékenyen kiegészül. A vetítés előtt bevezető előadás hangzik el, vetítés után pedig a klub vitafórummá alakul át. Ezek a viták meglehetősen szenvedélyesek, jól tükrözik milyen hatást tett a film a nézőkre. A gimnáziumi filmklub pedig jelenleg a filmesztétikai oktatást helyettesíti. — A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat segítőkészen támogatja közművelődési törekvéseinket, s ennek szempontjait magáévá téve vesz részt akcióinkban. A közművelődési hálózatba tartozók mellett a megyei Moziüzemi Vállalat klubokat és filmbaráti köröket működtet — többek között — Pécsett, Mohácson, Komlón, a POTE-n, a Jogtudományi és a Közgazdasági Egyetemen, ü Műszaki Főiskolán, az Ifjúsági Házban és még számos helyen, így összegezésként elmondhatom, hogy a baranyai közönséget a filmklubokon, filmbaráti körökön keresztül, mintegy „terített asztal" mellé invitálhatjuk, ahol a hazai és külföldi filmalkotások legjavából kaphat ízelítőt. B. K. Az egész dolog bámulatos gyorsan, egyszerűen ment végbe. Voltaképpen mindenki megkönnyebbült — máraz egészségügyben dolgozókra, és a szakigazgatási vezetőkre gondolok — a miniszteri rendeletet végrehajtották, nincs tovább gond, nincs tépelő- dés: hogyan, miképpen, kinek lesz ez jó és kinek még jobb? Igaz, minta már volt. Mohács, Szigetvár és Siklós példája nyomán könnyebb volt a helyzet. E fent említett helyeken korábban már megvalósultak azok az elképzelések, amelyek az integrációt jelentik. Ezeken a helyeken — Komlón is — korábban kialakították a kórház—rendelőintézet egységét, ez az egészségügyi ellátásnak, pontosabban a jó egészségügyi ellátásnak az alfája és ómegája. Ez már Komlón is megvolt, most mindössze csak a többi intézmény, más egészségSzakmailag és gazdaságilag előnyös ügyi szolgálat gazdasági és szakmai hovatartozása felől döntöttek. És úgy döntöttek, hogy minden egyetlen egységbe tartozik, kivéve a KÖJAL-t , hiszen az hatósági feladatokat is ellát, alárendelése tehát megoldhatatlan. Fölös ismétlésekbe senki sem szeret bocsátkozni. Mégis újra és újra hangoztatni kell, hogy mind a szakmai, mind pedig a gazdasági irányítás lényegesen leegyszerűsödik, ha ezt így oldják meg. Gondoljuk csak meg: hány helyütt működnek gazdasági apparátusok, amelyek ha egyetlen gazdasági igazgatóságba integrálódnak, lényegesen egyszerűbben, szervezettebben, jobban képesek ellátni feladatukat. Szakmailag is ugyanez a helyzet. Nincsenek külön territóriumok, a szakmai felügyelet nem jog, hanem kötelesség a terület vezetőjének. Egyetlen figyelemre méltó pontja volt annak a vitának, ami kialakult a végrehajtás előtt. Szerencsére rövid ideig tartott, de mindenesetre jelez valamit, amire jó lesz odafigyelni. Nevezetesen: hova kerülnek a munkáltatói jogkörök, kinek lesz lehetősége jutalmazni dolgozóját? Egyetlen személy kezébe lesz letéve a kinevezés, jutalmazás és büntetés joga, vagy pedig ezt megosztva gyakorolhatják a különböző intézmények élére állított felelős vezetők? A kinevezés — hatalom. A pénzjuttatás jutalom, vagy béremelés formájában —■ hatalom. A büntetés — hatalom. A hatalom gyakorlása pedig csak olyan személy kezében hatásos, aki ezzel nem él vissza. És akiben nincsenek ilyen hajlamok, szívesen megosztja ezt a hatalmat másokkal. És így könnyebb kialakítani a demokratikus vezetési stílust. Ahol ez történik, kevés baj akad az egészségügyi ellátásban. De ehhez kell kialakítani azt a struktúrát, amit az integrációs rendelet maradéktalan végrehajtása eredményez: az egészségügy egy és oszthatatlan, olyan egység legyen, amelyben jó közérzete van a benne dolgozónak és az ellátásban részesülőnek egyaránt.-kp-