Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-29 / 330. szám

Szélmalom Kréta-szigetén A trójai faló rekonstrukciója Krétára indul a komphajó Sellei Sarolta és Ponyik István felvételei „Kinéztem a trójai faló szemén” Az európai kultúra bölcsőjénél Nem tévedés, valóban a tró­jai falovat láthatják kedves olvasóink az itt közölt felvéte­lek egyikén. Lépcsőfeljáratón be lehet menni a belsejébe — és amit Panyik István mesélt nem kis megdöbbenésemre: — Kinéztem a trójai faló sze­mén ... — bármelyik turista megteheti. Az alkotmány ter­mészetesen — s ezt aligha hi­szi bárki is — nem azonos az eredetivel, annak élethű re­konstrukciója csupán, rendel­tetése ma már csak egy képze­letszegénység elleni háborúban lehetne stratégiai. Sellei Sarolta és Panyik Ist­ván közelmúltban megjelent nagysikerű fotóalbumuk, a Sto­nehenge után most újabb, az óegyiptomi kultúrával és Sto- nehengével egyidős kultúrkör- szak, a krétai-mükénéi kultúra bemutatására vállalkozott. A közelmúltban Mükénét, Tróját és Krétát érintő egyhónapos körutat tettek, és több száz felvételt készítettek e hajdan virágzó kultúra emlékeiről. — A Tróját feltáró Schlie- mann nyomdokait követtük útunk során. Mükénében ugyanott laktunk, ahol valaha ő is lakott. A szálló neve Fo­gadó a Szép Helénához. A képanyagot már összeállítottuk, a Corvina Kiadó megkezdte a zsűrizést. Mükéné és Trója általában csalódást okoz a tu­ristáknak. már akik a látvá­nyosságot kedvelik. Ahhoz, hogy az ember meghittebb kapcsolatba kerülhessen ezek­kel a műemlékekkel, némi idő­re és természetesen a történe­lem ismeretére van szükség. Mükéné robosztus. Kréta vi­szont csupa kifinomultság. Ta­lálóan jellemzi ezt Várkonyi Nándor a Szíriát Oszlopai­ban : Palotavárosai nemcsak művészi alkotások voltak, ha­nem a kényelem és a higiénia minden mai értelemben vett kellékeivel ellátott lakóhelyek. — Napkeltekor 12 órás hajó­út után érkeztünk meg Kréta fővárosába, Iraklionba. Innen öt kilométernyire fekszik Knos- sos, a krétai civilizáció köz­pontja. Ott laktunk a palota tövében eqy kis hotelben. Kré­tán akkoriban éppen szüretel­tek, aranysárga szőlőmezők, mazsolamezők borították a dombokat. . . — Trójában kilenc eqymásra épült várost tártak fel. Kilenc roppant pusztulásról, és ugyan­ennyi újraéledésről beszélnek aztok a falak, rétegek. Hogyan lehet ezt vizuálisan bemutatni? Erre igyekeztünk megoldást ta­lálni. — B. K. — Döbbenetes Msta Rottenbiller igazi arca Bezerédy Győző muzeológus a szenzációs iratanyagot rendszerezi. Kik juttatták akasztófára a forradalmárokat? Országos érdeklődésre szá- mottartó anyag az az iratha­gyaték, amelyet a Janus Pan­nonius Múzeum helytörténeti osztálya egy Baranyából elszár­mazott ügyvédtől szerzett meg. A zömében iratokból álló ha­gyaték, amely az elmúlt évben került a múzeum birtokába, részben baranyai és somogyi vonatkozású. Csaknem vala­mennyi irat az 1848—49-es for­radalommal és szabadságharc­cal kapcsolatos. Az egyik dokumentum Pető­fi egy versét tartalmazza, az „Élet vagy halál I” címűt, me­lyet nyomtatott formában osz­togattak a körülzárt Komárom várában a katonák között, c másik egy levéf 1848. október 31-i keltezéssel a Kopcsány melletti táborból. A schwecháíi kudarc részletes leírását tar­talmazza úgy. ahogy azt a ka­tonák látták. Adatai ezért rendkívül érdekesek. A harmadik irat eqy titkos föl jegyzés 1849-ből azokról, akik. a bevonuló Haynaunak hódolatukat fejezték ki. E fel­jegyzést feltehetően a császári titkosrendőrség készítette Pes­ten. A névsorban főleg Pest német polgárai szerepelnek, nem egy közülük igen jelentős személy volt, így: Koller pol­gármester, Szekrényessy város­bíró, Hild József „főépítész mester" stb. Hasonlóképpen a titkosrend­őrség listája volt az a feljegy­zés is, mely a következő címet viselte: „A bétsi cs. k. titkos Po- liziához tartozó Buda és Pest városában mai napig működő úgynevezett Spitclik névsora és azoknak évenkénti járandó fi­zetésük ezüst pénzben.” Döb­benetes lista ez, főleg abból a szempontból, hogy a császári rendőrség mennyire kiterjedt besúgóhálózattal rendelkezett a szabadságharc leverése utá­ni években. Érdemes ezért megvizsgálni a hivatásos besú­gók foglalkozását is. Mindenhol meqtalálhatók. Fizetett ügynökei voltak Bécs- nek az arisztokrácia körében is: gróf Festetics Leó 5000, gróf Forgách Sándor 4000, id. báró Földváry 3000, gróf Török 5000 ezüstforintot kapott ezért évenként. Jelentősen kiépült ez a háló­zat a szállodák, kávéhárak, vendéglők, kocsmák felé. Szá­muk jelentős: Emmerling hotel- tulajdonos, majd halála után a fia, Murgats kávés, Zeilinger kocsmáros, Baier Károly Pilvax kávéházi alkalmazott, aki az akasztófán kivégzett Sárközyt jelentette fel, Veisz sörkocsmá­ros, Vimmer vendéglős', Sternek kocsmáros stb. Érdemes felsorolni a legérde­kesebb foglalkozásokat is: ügy­véd, kapitány, tanácsnok, vá­rosi írnok, lottéria vezető, hír­lapszerkesztő (Török János), a magyar színház igazgatója (Radnótfáy Nagy Sámuel), ta­nár, váltószéki kézbesítő szol­ga, lánchídi őr, országházi te­remőr, zálogházi alkalmazott, nyilvánosházi örömlány, városi biztos, boltos, gyűszűöntő, pi- pakupakoló, városi comissárius, a szervita barátok főnöke, ha­rangozó, helytartótanácsi ta­nácsnok, királyi tanácsos, kór­házi pap, a hétszemélyes tábla ülnöke, irodatiszt, királyi táb­lai iktató stb. E felsorolásból is látható, kevés olyan hely volt, ahol ne lett volna titkos besúgó. Megemlíti a feljegyzés azt a Nemesíts asztalos mestert is, aki Noszlopi Gáspárt juttatta rendőrkézre, s azt a Gáli E. nevű volt cs. és k. comissáriust, aki egymaga 185 embert je­lentett fel. A titkosrendőrség beszervezett egy-két közéleti személyt is, így a mindmáig ha­ladónak, sőt forradalmárnak hitt főpolgármestert, Rottenbil- ler Lipótot, aki 4000 forintot kapott cseppet sem tisztes szol­gálataiért. Arról a Rottenbiller Lipótról van szó, akiről Pes­ten utca is van elnevezve, aki elsőként írta alá március 15-én a városházán a 12 pontot (en­nek eredeti nyomtatott példá­nya is bekerült a hagyatékkal). Mindkét irat a maga nemében páratlan dokumentuma az ön­kényuralomnak, ehhez hasonló emlék e korból — már jelle­géből adódóan — sem igen maradt fenn, ezért múzeumunk becses, ritka értékei, igen ta­nulságos dokumentumai közé tartozik. Bezerédy Győző muzeológus Padam, padom, padam ... — újra ezreket sodor magával Edith Piaf. Hiányos, Párizsban sikertelen filmben, életének éppen csak odavetett történeté­vel, mégis — most szinte tele vannak a magyar mozik. Pa­dam, padam, padam — sodor, sodor a párizsi sanzon és sze­retjük Edith Piafot. Bosszankod­va a filmen, kritikus szemmel hiányolva a teljes filmművésze­tet, mégis tetszik a törékeny Piaf, aki azért testet ölt a mo­zivásznon. Szeretjük, még ha sokszor bosszankodunk is emiatt magunkra. Millióan szeretjük. A győri színház sikert aratott a róla készült csupán életrajzi vázlat­tal, átvette a televízió is. A magyar turisták, ha túljutottak a paróka- meg zsebszámológép vásárlás színvonalán, néha egy- egy Piaf-femezben látják a nyugati út nagy zsákmányát és a celluloid szalag elvitte Edith Piafot az egész világra. Száz­milliók rajonganak érte a föld­gömb két sarka között. De miért szeretjük ennyien Edith Piafot? Azt hiszem, hogy Piaf — életérzés. Húnyt szemmel ülünk a lemezjátszó mellett, majdnem érdes, mégis szép hangon szól a „Padam, padam, padam ...” és találkozunk a fájdalmas be­letörődéssel. Edith Piaf sanzon­jai ezt sugallják, a szürke-ve- réb-emberek mindennapi élet­érzését, akik nem jutottak fel az élet fényesebb rétegeibe. Leplée papa, Piaf felfedezője valóban zseniális menedzser volt, amikor Piainak a Piaf ne­vet adta. Magyarul verébnek keresztelte el, a szürke kisem­berlét jelképének. Leplée papa a Gerny's mulató tulajdonosa remek tömeglélektani érzékkel bírt. Azóta a földgömb két sar­ka között kisemberek százmil­liói éreztek önmagukra Piaf dalaiból. Padam, padam, pa­dam ... — a fájdalmas bele­nyugvás érzésvilága ez a san­zon, és ugyanez sugárzik Piaf szinte minden dalából. Mit lá­tott meg Leplée papa 1935-ben egyetlen pillanat alatt Piaiban a Rue Troyon és a Boulevard Mac-Mahon sarkán? A veréb­szürke kisemberek lelkületét, a hatalmas többségét, akik nem emelkedtek ki a mindennapiság középszeréből, mert ez az .élet rendje, mert a kiemelkedők ke­vesen vannak. A Piaf-sanzonok középszerű gondolatai a szür­ke mindennapi ember gondo­latai, s a sanzonok belenyugvó érzése az ő belenyugvásuk. Ez a Piaf-kultusz titka — a kisember önigazolása. Ha fel­hangzik a „Padam, padam, pa­dam ...", akkor a mindenna­pok sokszáz millió embere, — aki nem rosszabb, de nem is különb az emberiség nagy át­lagánál — a középszerű hely­zet életérzését hallja át belő­le és ezzel láthatatlanul kezet- fog vele, a varázslatos párizsi énekesnő, a Rue Troyon és a Boulevard Mac-Mahon sarká­ról kinőtt Veréb. Kinőtt, de ép­pen attól, hogy igazán sosem nőtt ki, csak felelőssé tette a szürkeség onnét hozott életér­zését. Mert már kislány korá- ben szépen tudott alul lenni az élet ranglétráján. Ezt a szépséget lopjuk el a dalaiból, ahányszor megszólal egy-egy lemeze, vagv Piafot jelentik be a rádióban. Persze, haragszunk is néha, de nem Edith Piaira, hanem önmagunkra. Mert a fájdalmas belenyugvás helyett mégiscsak a küzdő ember az egyetlen el­fogadható életmodell. Ez az emberideál állta a sarat, ettől lettünk mindig többek. Bosz- szahkodunk hát, hogy a bele­nyugvás dalai beférnek a han­gulatunkba. Csakhát... A min­dennapi ember szűkebb-tágabb környezetében néha érzi a bő­rén az erőszak változatos élét, s ezért néha jó az önigazolás a kellemes Piaf-dalokban. Mert alul lenni is szépen kell. Földessy Dénes n Mecseki Szénbányák felvesz 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti, csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 év alatti új dolgozóinkat legalább egyéves föld alatti munkaviszony után Pécsett 1 év, Komlón 2 év múlva KÉSZPÉNZ BEFIZETÉSE NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ A lakáskiutalás feltétele: 10 éves föld alatti munkaszerződés A lakás kiutalásáig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes teljes ellátást biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Miért szeretjük Edith Piafot?

Next

/
Oldalképek
Tartalom