Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-29 / 330. szám
Szélmalom Kréta-szigetén A trójai faló rekonstrukciója Krétára indul a komphajó Sellei Sarolta és Ponyik István felvételei „Kinéztem a trójai faló szemén” Az európai kultúra bölcsőjénél Nem tévedés, valóban a trójai falovat láthatják kedves olvasóink az itt közölt felvételek egyikén. Lépcsőfeljáratón be lehet menni a belsejébe — és amit Panyik István mesélt nem kis megdöbbenésemre: — Kinéztem a trójai faló szemén ... — bármelyik turista megteheti. Az alkotmány természetesen — s ezt aligha hiszi bárki is — nem azonos az eredetivel, annak élethű rekonstrukciója csupán, rendeltetése ma már csak egy képzeletszegénység elleni háborúban lehetne stratégiai. Sellei Sarolta és Panyik István közelmúltban megjelent nagysikerű fotóalbumuk, a Stonehenge után most újabb, az óegyiptomi kultúrával és Sto- nehengével egyidős kultúrkör- szak, a krétai-mükénéi kultúra bemutatására vállalkozott. A közelmúltban Mükénét, Tróját és Krétát érintő egyhónapos körutat tettek, és több száz felvételt készítettek e hajdan virágzó kultúra emlékeiről. — A Tróját feltáró Schlie- mann nyomdokait követtük útunk során. Mükénében ugyanott laktunk, ahol valaha ő is lakott. A szálló neve Fogadó a Szép Helénához. A képanyagot már összeállítottuk, a Corvina Kiadó megkezdte a zsűrizést. Mükéné és Trója általában csalódást okoz a turistáknak. már akik a látványosságot kedvelik. Ahhoz, hogy az ember meghittebb kapcsolatba kerülhessen ezekkel a műemlékekkel, némi időre és természetesen a történelem ismeretére van szükség. Mükéné robosztus. Kréta viszont csupa kifinomultság. Találóan jellemzi ezt Várkonyi Nándor a Szíriát Oszlopaiban : Palotavárosai nemcsak művészi alkotások voltak, hanem a kényelem és a higiénia minden mai értelemben vett kellékeivel ellátott lakóhelyek. — Napkeltekor 12 órás hajóút után érkeztünk meg Kréta fővárosába, Iraklionba. Innen öt kilométernyire fekszik Knos- sos, a krétai civilizáció központja. Ott laktunk a palota tövében eqy kis hotelben. Krétán akkoriban éppen szüreteltek, aranysárga szőlőmezők, mazsolamezők borították a dombokat. . . — Trójában kilenc eqymásra épült várost tártak fel. Kilenc roppant pusztulásról, és ugyanennyi újraéledésről beszélnek aztok a falak, rétegek. Hogyan lehet ezt vizuálisan bemutatni? Erre igyekeztünk megoldást találni. — B. K. — Döbbenetes Msta Rottenbiller igazi arca Bezerédy Győző muzeológus a szenzációs iratanyagot rendszerezi. Kik juttatták akasztófára a forradalmárokat? Országos érdeklődésre szá- mottartó anyag az az irathagyaték, amelyet a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya egy Baranyából elszármazott ügyvédtől szerzett meg. A zömében iratokból álló hagyaték, amely az elmúlt évben került a múzeum birtokába, részben baranyai és somogyi vonatkozású. Csaknem valamennyi irat az 1848—49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos. Az egyik dokumentum Petőfi egy versét tartalmazza, az „Élet vagy halál I” címűt, melyet nyomtatott formában osztogattak a körülzárt Komárom várában a katonák között, c másik egy levéf 1848. október 31-i keltezéssel a Kopcsány melletti táborból. A schwecháíi kudarc részletes leírását tartalmazza úgy. ahogy azt a katonák látták. Adatai ezért rendkívül érdekesek. A harmadik irat eqy titkos föl jegyzés 1849-ből azokról, akik. a bevonuló Haynaunak hódolatukat fejezték ki. E feljegyzést feltehetően a császári titkosrendőrség készítette Pesten. A névsorban főleg Pest német polgárai szerepelnek, nem egy közülük igen jelentős személy volt, így: Koller polgármester, Szekrényessy városbíró, Hild József „főépítész mester" stb. Hasonlóképpen a titkosrendőrség listája volt az a feljegyzés is, mely a következő címet viselte: „A bétsi cs. k. titkos Po- liziához tartozó Buda és Pest városában mai napig működő úgynevezett Spitclik névsora és azoknak évenkénti járandó fizetésük ezüst pénzben.” Döbbenetes lista ez, főleg abból a szempontból, hogy a császári rendőrség mennyire kiterjedt besúgóhálózattal rendelkezett a szabadságharc leverése utáni években. Érdemes ezért megvizsgálni a hivatásos besúgók foglalkozását is. Mindenhol meqtalálhatók. Fizetett ügynökei voltak Bécs- nek az arisztokrácia körében is: gróf Festetics Leó 5000, gróf Forgách Sándor 4000, id. báró Földváry 3000, gróf Török 5000 ezüstforintot kapott ezért évenként. Jelentősen kiépült ez a hálózat a szállodák, kávéhárak, vendéglők, kocsmák felé. Számuk jelentős: Emmerling hotel- tulajdonos, majd halála után a fia, Murgats kávés, Zeilinger kocsmáros, Baier Károly Pilvax kávéházi alkalmazott, aki az akasztófán kivégzett Sárközyt jelentette fel, Veisz sörkocsmáros, Vimmer vendéglős', Sternek kocsmáros stb. Érdemes felsorolni a legérdekesebb foglalkozásokat is: ügyvéd, kapitány, tanácsnok, városi írnok, lottéria vezető, hírlapszerkesztő (Török János), a magyar színház igazgatója (Radnótfáy Nagy Sámuel), tanár, váltószéki kézbesítő szolga, lánchídi őr, országházi teremőr, zálogházi alkalmazott, nyilvánosházi örömlány, városi biztos, boltos, gyűszűöntő, pi- pakupakoló, városi comissárius, a szervita barátok főnöke, harangozó, helytartótanácsi tanácsnok, királyi tanácsos, kórházi pap, a hétszemélyes tábla ülnöke, irodatiszt, királyi táblai iktató stb. E felsorolásból is látható, kevés olyan hely volt, ahol ne lett volna titkos besúgó. Megemlíti a feljegyzés azt a Nemesíts asztalos mestert is, aki Noszlopi Gáspárt juttatta rendőrkézre, s azt a Gáli E. nevű volt cs. és k. comissáriust, aki egymaga 185 embert jelentett fel. A titkosrendőrség beszervezett egy-két közéleti személyt is, így a mindmáig haladónak, sőt forradalmárnak hitt főpolgármestert, Rottenbil- ler Lipótot, aki 4000 forintot kapott cseppet sem tisztes szolgálataiért. Arról a Rottenbiller Lipótról van szó, akiről Pesten utca is van elnevezve, aki elsőként írta alá március 15-én a városházán a 12 pontot (ennek eredeti nyomtatott példánya is bekerült a hagyatékkal). Mindkét irat a maga nemében páratlan dokumentuma az önkényuralomnak, ehhez hasonló emlék e korból — már jellegéből adódóan — sem igen maradt fenn, ezért múzeumunk becses, ritka értékei, igen tanulságos dokumentumai közé tartozik. Bezerédy Győző muzeológus Padam, padom, padam ... — újra ezreket sodor magával Edith Piaf. Hiányos, Párizsban sikertelen filmben, életének éppen csak odavetett történetével, mégis — most szinte tele vannak a magyar mozik. Padam, padam, padam — sodor, sodor a párizsi sanzon és szeretjük Edith Piafot. Bosszankodva a filmen, kritikus szemmel hiányolva a teljes filmművészetet, mégis tetszik a törékeny Piaf, aki azért testet ölt a mozivásznon. Szeretjük, még ha sokszor bosszankodunk is emiatt magunkra. Millióan szeretjük. A győri színház sikert aratott a róla készült csupán életrajzi vázlattal, átvette a televízió is. A magyar turisták, ha túljutottak a paróka- meg zsebszámológép vásárlás színvonalán, néha egy- egy Piaf-femezben látják a nyugati út nagy zsákmányát és a celluloid szalag elvitte Edith Piafot az egész világra. Százmilliók rajonganak érte a földgömb két sarka között. De miért szeretjük ennyien Edith Piafot? Azt hiszem, hogy Piaf — életérzés. Húnyt szemmel ülünk a lemezjátszó mellett, majdnem érdes, mégis szép hangon szól a „Padam, padam, padam ...” és találkozunk a fájdalmas beletörődéssel. Edith Piaf sanzonjai ezt sugallják, a szürke-ve- réb-emberek mindennapi életérzését, akik nem jutottak fel az élet fényesebb rétegeibe. Leplée papa, Piaf felfedezője valóban zseniális menedzser volt, amikor Piainak a Piaf nevet adta. Magyarul verébnek keresztelte el, a szürke kisemberlét jelképének. Leplée papa a Gerny's mulató tulajdonosa remek tömeglélektani érzékkel bírt. Azóta a földgömb két sarka között kisemberek százmilliói éreztek önmagukra Piaf dalaiból. Padam, padam, padam ... — a fájdalmas belenyugvás érzésvilága ez a sanzon, és ugyanez sugárzik Piaf szinte minden dalából. Mit látott meg Leplée papa 1935-ben egyetlen pillanat alatt Piaiban a Rue Troyon és a Boulevard Mac-Mahon sarkán? A verébszürke kisemberek lelkületét, a hatalmas többségét, akik nem emelkedtek ki a mindennapiság középszeréből, mert ez az .élet rendje, mert a kiemelkedők kevesen vannak. A Piaf-sanzonok középszerű gondolatai a szürke mindennapi ember gondolatai, s a sanzonok belenyugvó érzése az ő belenyugvásuk. Ez a Piaf-kultusz titka — a kisember önigazolása. Ha felhangzik a „Padam, padam, padam ...", akkor a mindennapok sokszáz millió embere, — aki nem rosszabb, de nem is különb az emberiség nagy átlagánál — a középszerű helyzet életérzését hallja át belőle és ezzel láthatatlanul kezet- fog vele, a varázslatos párizsi énekesnő, a Rue Troyon és a Boulevard Mac-Mahon sarkáról kinőtt Veréb. Kinőtt, de éppen attól, hogy igazán sosem nőtt ki, csak felelőssé tette a szürkeség onnét hozott életérzését. Mert már kislány korá- ben szépen tudott alul lenni az élet ranglétráján. Ezt a szépséget lopjuk el a dalaiból, ahányszor megszólal egy-egy lemeze, vagv Piafot jelentik be a rádióban. Persze, haragszunk is néha, de nem Edith Piaira, hanem önmagunkra. Mert a fájdalmas belenyugvás helyett mégiscsak a küzdő ember az egyetlen elfogadható életmodell. Ez az emberideál állta a sarat, ettől lettünk mindig többek. Bosz- szahkodunk hát, hogy a belenyugvás dalai beférnek a hangulatunkba. Csakhát... A mindennapi ember szűkebb-tágabb környezetében néha érzi a bőrén az erőszak változatos élét, s ezért néha jó az önigazolás a kellemes Piaf-dalokban. Mert alul lenni is szépen kell. Földessy Dénes n Mecseki Szénbányák felvesz 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti, csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 év alatti új dolgozóinkat legalább egyéves föld alatti munkaviszony után Pécsett 1 év, Komlón 2 év múlva KÉSZPÉNZ BEFIZETÉSE NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ A lakáskiutalás feltétele: 10 éves föld alatti munkaszerződés A lakás kiutalásáig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes teljes ellátást biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Miért szeretjük Edith Piafot?
