Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-29 / 330. szám

Kilencven kilométeres a 67-es ut 1979-m m mo Újjászületik a Nagykanizsai Sörgyár 1979-től a Nagykanizsai Sörgyár az eddigi évi 600 ezer hektoliter sör helyett 800 ezret tud majd gyárta­ni, s mellette mintegy 150 ezer hektoliter importból származó sört lesz képes még palackozni. Az idén szeptemberben kezdődött, mintegy 200 millió forintos ■sörgyári rekonstrukció ha­táridejének pontos tartá­sáért, a tervszerű munkáért a kivitelezésben részt vevő országos és helyi nagyválla­latok szocialista szerződést kötöttek. A nemcsak építészetileg, hanem főképp technológiá­jában új főzőház négyszintes lesz, s kivitelezésében min­den igényt kielégítve halad a gyári rekonstrukció gene­rálkivitelezője, a Letenyei Építőipari Szövetkezet. A zárt sörérlelők építésé­nél eddig mintegy hatezer köbméter földet mozgatott meg a letenyei szövetkezet, a kivitelezésben még részt vevő megyei Volán Vállalat, a nagykanizsai MEZŐGÉP és az erdőgazdaság helyi gépüzeme. Valamennyi érintett válla­lat pecsétje és képviselőik­nek aláírása szerepel azon az okmányon, melyet az építmények alapjaiba he­lyeztek el, s mely szerint az új főzőház és az érlelő 1978 utolsó negyedében kezdi meg a próbaüzemelést. Ad­dig azonban a gyár zala­egerszegi, siófoki és keszt­helyi palackozóit is felújít­ják. K. G. Gyorsabb, MI újság a Pécsi Tervező Vállalatnál ? A toponári „szörnyeteg” biztonságosabb közlekedés a Balatonhoz 9 Még hiányoznak az útpadkák • A sár a leg­nagyobb ellenség Egy esztendeje kezdődött és nagyjából befejeződött a Szi­getvár—Balatonlelle közötti fő- közlekedési út korszerűsítése. Szélesebb lett, jelentős részén új burkolatot kapott a közút, melyen a Kaposvár—Szigetvár közötti vasútvonal december 31-i megszűnése után a jelen­leginél még nagyobb forga­lom várható. Ez még valószínű­leg tovább növekszik majd a nyári hónapokban, hiszen Pécs­ről a Balaton felé tartó autósok legszívesebben eddig is ezt az utat választották. A gépjármű­vek számának növekedésével ennek az útvonalnak a forgal­ma is nagyobb lesz. Mindezek indokolták a korszerűsítését, a biztonságosabb közlekedés fel­tételeinek megteremtését. Mit tapasztalhat ezekben a napokban a korszerűsített úton a gépjárművezető? Ez késztetett bennünket arra, hogy autós­szemmel végigmenjünk rajta. Az első változás ami feltűnik, hogy az útvonal mostantól kezd­ve már Szigetvártól, a 0 kilo­méterkőtől viseli a 67-es át­jelzést, azt a Szigetvár—Kapos­vár közötti útszakasz menti köz­ségeknél kihelyezett számozás is mutatja. Eddig Kaposvár­tól—Balatonlelléig 52 kilométert jeleztek a kövek, most a jelzés Kozmetikai tanácsadás a Mecsek Áruházban (földszinten) # december 1-én, délután, 0 december 2-án, délelőtt. A KHV kozmetikusa részletesen tájékoztatja az érdeklődőket! folyamatos a 67-es és az M 7-es út találkozásánál, a balatonlel- lei elágazásnál látható a 90. kilométert cVbla. Sajnos az első tapasztala­taink az út baranyai szakaszá­ról nem a legkedvezőbbek vol­tak. Az utóbbi esős, sáros na­pokon Szigetvár és Szentlász- ló környékén igen sok sarat hordtak a vontatók és a cu­korrépát szállító teherautók az asztfaltra. Az 1—16. kilométer közötti szakasz többségében na­gyon veszélyes, csúszós. Akik nem közlekedtek elég óvatosan, azokat gyorsan figyelemre int­hette a szomorú látvány: ami­kor arra jártunk egy Zsiguli és egy Wartburg csúszott meg az úton, borult az árokba. A feje tetején álló gépkocsik egyike ZH-s rendszámot viselt, nem sok utat tehetett meg a bal­esetéig. Néhány kellemes változást is észrevettünk. Könnyebb lett a Kaposváron átvezető szakaszon közlekedni. Pécs felől átvágták a kanyargós meredek bevezető utat, az új rész szélesebb, jobb burkolatot kapott. A város vas­úti felüljáró hídján nemrégi­ben kicserélték a burkolatot, a csúszós macskakövek eltűntek róla. Már majdnem befejező­dött a városból a Balaton felé kivezető út korszerűsítése is, itt négy közlekedési sávra szé­lesítették az utat. Az óvatosság azért nem árt: a csatornafedő­ket most helyezik el, az út fe­le el van zárva a forgalom elől. Kaposvárt elhagyva a 48—49. kilométer között is átépítették az utat. Egy új hídon ível át, mely alatt már mind szélese- dőbb patakban folyik a víz, s a távolban egyre jobban lát­ható, hogy a völgyet vízzel töl­tik fel. Rövidesen itt lesz a ka­posváriak kedvelt pihenő­helye, ahogy hírlik .horgász­paradicsomot” varázsolnak majd a kopár legelő helyére. Sajnos ami a legjobban hiányzik: az útpadka. Van ahol már elkészült — mint például Somogyaszaló környékén — de azok is még puhák, egymást követve figyelmeztetnek a táb­lák, hogy ráhajtani veszélyes. A letöbb helyen azonban még hozzá sem kezdtek az útpadkák elkészítéséhez. Kétségtelenül az új, Balaton felé vezető főközlekedési úton az autók elkerülhetik az olyan veszélyes szakaszokat, mint a Sásdon keresztül Kaposvárig ve­zető úton lévő mánfai, oroszlói, gödrei, szentbalázsi lejtőket, kanyarokat, s nem kell a Me­csek szerpentinjein sem kanya­rogniuk. Viszont az új úton sem árt ha a simonfai hajtűkanyar­ban óvatosak, ha a 40 kilomé­teres megengedett sebességnél lassabban közlekednek! A „helyszíni szemlénk" meg­győzött bennünket az új út elő­nyeiről, megismerkedtünk a még meglévő hibáival is, reméljük ezeket a főidényre már kijavít­ják az útépítők. M. E. A nagyatádi kórház. Tervezte: Köves Emil Ybl-dijas. t Már a régióban gondolkodnak Az NDK-beli Weisswasserben idén adták át a pécsi tervek alapján készült kórházat. En­nek nyomán az elégedett Egészségügyi Minisztérium újabb — most már Berlinre szóló tervet rendelt a Pécsi Tervező Vállalattól. „Lehetőleg olyan legyen, mint a weiss- wasseri" — mondták. — Gondot jelentett német módra tervezni — sóhajt Kö­ves Emil, az épület „atyja" —, mások a pontossági követelmé­nyek, a tervező—kivitelező viszo­nya, még o tégla mérete is más. Persze ezek nem jelentettek igazi gondot, ahogy az idén átadott nagyatádi kórház sem. Igaz, az első terv még 1964- ben született, s számos átter­vezés után végül idén építették fel Köves Emil elképzelései sze­rint azt az épületet, amely a kórház és a rendelőintézet har­monikus poliklinikai egységé­vel új típust képvisel az ilyen jellegű intézmények között. Be­szélhetnénk aztán az Erdélyi Zoltán terve olaján készült mo­hácsi székgyárról, vagy a nagy- kanizsai művelődési központról is. — Lényegében olyannak terveztük Máté András belső- építésszel — mondja a tervező — amit ma művelődési köz­pontnak képzelünk el. A klu­bok, kistermek nem a központi teremből nyíló folyosón sorjáz­nak, hanem egy központi tér­re fűződnek fel félszint-eltoló- dással, korszerűen. Egyébként az eljövendő pécsi művelődési ház programja is ilyen. Idén készült el Amint látható, a PTV „be­dolgozta magát” a régióba, szeretik, igénylik terveiket. Er­ről beszélgetünk Meggyes Jó­zseffel, a termelési főosztály vezetőiével. — Milyen terveik valósultak meg az idén? — Területünkön — elsősor­ban a megyeszékhelyeken — la­kásokat tervezünk. A többi Berlinben is találkozhatunk valóra vált pécsi tervekkel ezen felül jön. Pécsett a Szi­geti városrészben épültek idén terveink alapján házak, elkév szült az óvoda, a nyolctanter­mes iskola. Mi terveztük az if- 'júsági parkot, a Vasarely Mú­zeum épületét, a siklósi OTP- lakásokat. Somogybán: a ka- posvár-békefüredi Ickótelep D- tömbje, négyszáz lakás, Bar­cson szintén lakások, Tolnában folyamatosan építik meg la­kásterveinket az Atomerőmű­lakótelepen. Zalában a műve­lődési központon kívül mi ter­veztük a Kőolajipari Gépgyár négyes üzemét, ahol az ország­ban elsőként teljesen program- vezérlésű esztergagépek dol­goznak. — Miért van az, hogy ennyi­re foglalkoztatják a vállala­tot? — Regionális tervező válla­lat vagyunk. Mindent szívesen megtervezünk, ha a rendelés időben és lehetőségben rea­lista. Munkánk egyre inkább komplex lesz: minden létesít­ményt teljesen meg kell tervez­nünk, a járulékos beruházások­kal együtt, tehát programszin­ten. Nem sértődtek meg — Idén készült el a Konzum, a Hotel Pannónia, az új nyom­da, a sportcsarnok. Egyiket sem Önök tervezték . . . — Erre elsősorban nem mi vagyunk hivatottak válaszolni. Nem követelünk — amihez más jobban ért, csinálja. Természe­tesen jó lett volna, ha a tervek rajtunk keresztül futnak, de azt mondták az illetékesek, kapa­citással nem bírtuk volna adott időpontra. Persze az éremnek két oldala van .. . Ez, ha egyáltalán annak ne­vezhető, amolyan szakmai sér­tődés, hisz a PTV-nek így is van munkája elég Pécsett, a megyében és a régióban is. Je­lenleg több terven, programon dolgoznak, és jövőre is számos — már elkészült — tervük va­lósul meg. Program négy megyére — Igen — mondja Meggyes 'József. — A réaió komplex programjait készítjük, Pécsett a Domus áruház, a háromezer adagos konyha-étterem, a sik­lósi városrész a legnagyobb feladat. Nehéz lesz a belvá­ros rekonstrukciós terve és c tömbfelújítás is, úgy véljük, itt társadalmi szerv létrehozása is szükségessé válik. Dolgozunk aztán Pécsen kívül Komlón és Mohácson. Somogy megyében Kaposvárra készült egy nagy program, jövőre befejeződik a békefüredi rész, indul a Ki­nizsi lakótelep. Az ifjúsági ház terve már elkészült, program- szinten kész a közigazgatási központ. Szekszárdon a Bakta- domb beruházási programja készül, valamint a Tambov-vá- rosrész és a Domus áruház terv-elképzelései. Barcs fej­lesztési terve az ezredfordulóig meghatározza a helység arcu­latát. Zala megyében a nagy- kanizsai közigazgatási központ és a Kőolajipari Gépgyár kö­vetkezik. Az utóbbinál érde­kes, hogy irodaházat tervezünk, a számítóközponttól kezdve minden együtt lesz. Már kint vannak a nagy bevásárlóköz­pont tervei is. összefoglalva: jövőre is el vagyunk látva mun­kával — de egy tervező válla­latnál nincs is ennél nagyobb öröm. Szántó Péter A vetőgéphez találékonyság is kell... Nehezen szokták meg a Ka­posvár melletti Toponár lakói azt a furcsa formájú, ormótlan munkagépet, amit nemtetszé­sük jeléül már az első pilla­natban „szörnyetegnek" nevez­tek el. Az egész azzal kezdődött, hogy ez év szeptemberében a helyi termelőszövetkezet egy új, nagy teljesítményű vetőgé­pet vásárolt. Már megérkezé­se napján vizsgálgatták, must- rálgatták. Czeferner József, a tsz üzemeltetésvezetője ismer­te a gép hibáit, közöJile is ag­gályait a vezetőkkel: a 3 mé­ter magasan levő torokiba kell a vetőmagot beönteni. Leg­alább öt embernek kell ezt a munkát végeznie, amivel a munkaidő egyharmada megy el; sokat fog állni a gép, hi­szen a 22 mázsás tartály kézi erővel történő megtöltése per­cek alatt nem lehetséges. Két hét állt rendelkezésre a vetés megkezdéséig arra, hogy valami megoldást találjanak. Hét napon át törte a fejét Czeferner József és két gép­szerelő. És megszületett az el­gondolás, amit egy hét lázas munka követett: egy kiszupe- rált SZK—4 típusú kombájnból mindössze ötezer forint ráfor­dítással olyan munkagépet konstruáltak, amelynek tartá­lyában egyszerre 45 mázsa' vetőmag fér el. Ezzel a teher­rel megy ki a gép a földekre és tölti meg percek alatt ove­tőgép kiürült tartályát. Napon­ta többször teszi meg a kom­bájn a magtár és a táblák közti távolságot, mivel csak hatkilométeres körzetben moz­gatják. üzemeltetéséhez csak három ember szükséges, és egy-egy nap a hagyományos töltéshez viszonyítva húsz hek­tárral több területet tudtak az idén bevetni. Időközben már megbarát­koztak a géppel a helybéliek is, úgyhogy jövőre, amikor a másik kombájnt is hasonló cé­lokra alakítják át, már nem fog olyan feltűnést okozni a „szörnyeteg", mint amikor elő­ször jelent meg a földeken. H. L. Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom