Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-26 / 327. szám

1976. november 26., péntek Dunantmt napló 3 „Feleségem és én is dol­gozunk, jóformán egész nap elfoglaltak vagyunk. A gyereknevelésre sajnos kevés időt tudunk fordí­tani. Dehát azért van az iskola, hogy oktasson, ne­veljen. Nem?"... „A gye­rek jóformán többet van az iskolában mint otthon. Ott tanítsák, neveljék!"... „A mai gyerek már jóval magasabb szinten tanul, mint annak idején mi. Sem én, sem a feleségem nem tudunk neki segíteni, ahhoz előbb nekünk kellene meg­tanulni az anyagot...” Még jócskán lehetne idézni a szülői véleményeket a gyer­meknevelésről, a család és az iskola viszonyáról. Az idézett véleményekben kétségtelen, van némi igazság. Például igaz az, hogy mindkét szülő dolgozik, elfoglalt. Valóban feladat az iskolának az okta­tás, nevelés is. De azonnal oda kívánkozik a kérdés: csak az iskola feladata a tanítás, ne­velés? A válasz nem lehet más: a család és az iskola közös, ösz- szehangolt feladata a gyer­meknevelés! De hogyan keressék meg ezt az összhangot, hogyan ta­láljon egymásra az iskola és a család a gyerek érdekében? A kérdésre keresett választ a pécsi Egyetem utcai általános iskola MSZMP alapszervezete, amikor a közelmúltban érte­kezletre hívta össze a párttag szülőket. Már a megjelentek száma is sikeres tanácskozást ígért. Miről esett szó a tanácsko­záson? Lényegében az iskola tanári kara „partneri" segítsé­get kért a szülőktől a neve­léshez. Szó sincs arról, hogy valami kétségbeesett segítség- kiáltás hangzott volna el. El­lenkezőleg! Az ide járó több A gyerekek énlekében Feladat a család és az iskola kapcsolatának további erősítése mint 600 általános iskolás döntő többsége szorgalmas, jól tanuló. Élénk és sokszínű a foglalkozás a szakkörökben is. Számos tanuló azonban kis­sé hányaveti magatartásával, a tanulás elhanyagolásával zavarja a kollektíva oktató-ne­velő tevékenységét. Az iskola által készített felmérés szerint az elmúlt évhez képest az idén jelentősen nőtt az úgynevezett veszélyeztetett körülmények kö­zött élő tanulók száma. A szü­lő, vagy a szülők iszákos élet­módja, a gyakori családi konf­liktusok nem szolgálják a gye­rek helyes nevelését, a tan­anyag elsajátítását. De azzal sem lehet „letudni" a gyerek- nevelést, hogy naponta a szük­ségesnél több zsebpénzzel lát­ják el, aztán ezzel véget is ér a szülő és a gyermek kapcso­lata. Nem egy családban hiányzik a kölcsönös bizalom is. Pedig például a családi életre nevelés sem nélkülözhe­ti a szülő és a gyermek kap­csolatában a kölcsönös bizal­mat. A szülői értekezleten ezek­ről beszélgettek. Az iskola pártalapszervezete a tanárok és a szülők „közös nyelvének megtalálásához" kérte a párt­tagok segítségét. A hozzászólók valamennyien helyeselték a kezdeményezést. Szó esett a kettős nevelés problémájáról és még sok egyébről is. Volt szülő, aki fel­ajánlotta: ha üzemlátogatásra kerül sor, javasolja azt az üze­met, ahol ő dolgozik és szíve­sen kalauzolja a gyerekeket. Egyetértettek abban is, hogy például az üzemekben jobban A veszélyesség mértéke a döntő Vény nélkül is kapható gyógyszerek Az új gyógyszertérítési rend­szer január 1-i életbe lépését követően feltételezhetően meg­növekszik a vény nélküli gyógy­szerbeszerzés jelentősége. Az erre vonatkozó jogszabályok tu­lajdonképpen nem sokat vál­toztak, s lényegében változat­lan marad a nem receptköteles gyógyszerek választéka is. Jelenleg — és januártól is — mintegy 180 gyógyszer be­szerzéséhez nem szükséges vény. A vény nélküli gyógyszerek jegyzékének összeállításakor a szakemberek elsődleges szem­pontja az volt, hogy mennyi veszélyt jelent a beteq számá­ra az ellenőrzés nélküli ada­golás, mennyire „mérgező” az adott gyógyszer hatóanyaga­ként szereplő vegyület. Meg kell jegyezni, hogy abszolút ér­telemben ártalmatlan gyógy­szer nem létezik, minden vegyi anyagnak a szervezetbe való bevitele bizonyos kockázattal jár. Alapos mérlegelés után a recept nélkül kapható gyógy­szerek kategóriájába a készít­mények lényegében három — különböző — csoportja került. A medicinák egyik csoportja a mindennapi élettel szinte együtt járó kellemetlenségek hatásának elhárítását szolgál­ja. Ilyenek a feszültséget oldó enyhe nyugtatok (Legatin, Va­leriana drazsé stb.), fájdalom- csillapítók (Karil, Antineuralgi- ca), a gyomorégés gyógyszerei, például az Alucol por és tab­letta, a Neocarbolax, a Phe- nophtalein tabletta és más has­hajtók, a fogamzásgátlók (Ti- midőn tabletta és zselé), a ki­sebb sérülések ellátását szol­gáló gyógyszerek, egyebek kö­zött a jódpárna, a bórsavas vazelin és a zenon kenőcs, to­vábbá a fertőtlenítők, neveze­tesen a Hyperol és a Neo- magnol tabletta. Azokat a pa­naszokat, amelyeket ezek a ké­szítmények orvosolnak, meg­szüntetnek, mindenki kétséget kizáróan felismeri, tehát dönt­het megszüntetésükről, elhárí­tásukról. A gyógyszerek másik nagy csoportja olyan, hogy ártal- masságuk, veszélyességük még nem teszi feltétlenül szüksé­gessé a szigorú vényhez kö­töttséget, azonban a beteg önmaga nem tudja elbírálni, hogy szükséges-e számára az adott gyógyszer vagy nem, il­letve a meqlevő választékból nem tudja kiválasztani a szá­mára legmegfelelőbbet. Első alkalommal ezért feltétlenül orvoshoz kell fordulni, s az or­vos tanácsai, útmutatásai sze­rint később — általában meg­határozott időn belül, vagy a panaszok esetenkénti jelentke­zésekor —• a gyógyszer már vény nélkül is beszerezhető. Ilyenek egyes vastartalmú gyógyszerek (Fercupar), az emésztést elősegítő gyógysze­rek (Lukullin, Betacid-pasztil- la), epehajtók (Bilocid tablet­ta), a Rutascorbin, az egyes érbetegségek meghatározott gyóqyszerei, valamint a vizelet­fertőtlenítők és más készítmé­nyek. Szép szómmal szerepelnek a vény nélkül kapható gyógysze­rek között olyanok is, amelye­ket félig-meddig — olykor szó szerint — elsősegélynyújtó jel­legűnek tekinthetünk. Ide so­rolhatók a lázcsillapítók is (Aszpirin, Amidazophen, Istopi- rin), az egyes asztma elleni gyógyszerek vagy a szív ereit tágító - Nitromint tabletta. Ezek azt szolgálják, hogy segítsé­gükkel a hirtelen rosszullétet el lehessen hárítani, de nem pótolják az orvost. oda kell figyelni a fegyelmezet­lenekre, az iszákosokra, meg­felelő intézkedést kell javasol­ni és szorgalmazni magatartá­suk megváltoztatását. Gazdag munkásmozgalmi tapasztalatok­kal rendelkező szülők felaján­lották: szívesen eljönnek egy- egy beszélgetésre a gyerekek­kel. Az Egyetem utcai általános iskola pártalapszervezete — és más iskolák alapszervezetei is — jó ügyet, a szocialista ne­velés ügyét szolgálják, amikor keresik a család és az iskola kapcsolata további erősítésének a lehetőségeit és módjait a gyermekek érdekében! Garay Ferenc Zacskós túró, poharas tejtermékek Növekszik a tej- és tej­termék-fogyasztás: az ipar műszaki fejlesztéssel gyorsít­ja o szállítást, az anyag- mozgatást, s néhány kézi­munka-igényes műveletet au­tomatizált. Az üzemekben széles kör­ben bevezették a rakodó­lapos anyagmozgatást, öt év alatt megkétszereződött a kézi és villamos emelőtar­goncák száma, 70 százalék­kal több rakodólapot hasz­nálnak, s az üzemi szállító- szalagok száma is gyarapo­dott. Ezekkel a műszaki in­tézkedésekkel mintegy 150— 200 ember munkáját helyet­tesítették és az üzemeken a belső anyagmozgatást 40 százalékos arányban gépesí­tették. Az ipar bevezette a kor­szerű gyűjtőládás rendszert, két év alatt egyharmadával nőtt e rendszer befogadóké­pessége. s ez végső storon azt jelenti, hogy a hűtőte­rekből egyre több helyen hű­Gépesítés a tejiparban tőládákban kerülnek a szál­lítmányok a tehergépkocsik­ra, majd innen az üzletek tárolótereibe. A módszer jól bevált, a kereskedelem is szí­vesen fogadta az iparnak ezt a kezdeményezését, ko­rábban gondot okozott, hogy a ládákat és a rekeszeket kézzel kellett mosni, ezt a gondos és nehéz fizikai mun­kát kívánó műveletet nyolc üzemben már teljesen gépe­sítették, s folyamatosan ren­dezkednek be a gépi mo­sásra a többi „tejgyárban" is. Szintén kézi munkaerőt takarítanak meg a zacskós csomagolási módszer elter­jesztésével, újabban a túrót is ilyen csomagokban hoz­zák forgalomba, A poharas tejtermékek iránti fokozódó kereslet kielégítésére két év alatt mintegy 20 százalékkal fokozták a töltőgépek telje­sítményét, az adagolásnál ezzel sikerült 150 fő munká­ját megtakarítani. Az adminisztrációs munka javítására üzembe helyezték az élelmiszeripar első számí­tógépállomását a tejipari vállalatok központjában. Ily- módon elektronikus gépre bízták az árukiírást, a szám­lázást, a bérelszámolást és más adminisztratív teendőket. Sikerült pontosabbá tenni az adatszolgáltatást, ami előse­gíti a lakosság ellátásának folyamatosabbá tételét is. Ránk számítanak Mi a párttag kötelessége? — Tanítani, jó példával élen járni „Ameddig mi bírjuk, nem lesz baj. Csakhogy a fiatalok nem jönnek .," — Nem olyanok ezek, mint mi voltunk. A munkásklub zsúfolásig megtelt. Nézem az arcokat; furcsa türelmetlenség. Nem mintha nem tetszene a vers - két is- koláslóny szaval, Más az oka. A tagkönyvcsere jelentőségé­ről Saly Endre szól: — Ez nem valamiféle tagre­vízió — mondja, — nem, erről szó sincs, hanem, hogy a fel­nem vesznek fel. Később meg­keresett a párttitkár, s termé­szetesen igent mondtam. Miért? A tagság felelősséggel jár, legalábbis nálunk. Az üzem vezetői természetesen ránk szá­mítanak elsősorban, s ha va­lamit kérnek, nem lehet visz- szakozni. Többet várnak tő­lünk munkatársaink is ... Hát ezt vállaljuk, A tagkönyveket már kiosz­tották. Előbb a régi párttagok vették át, aztán névsor szerint. Egy-egy névnél a sorban meg­állnak — Kádár Viktor, Molnár Komlón, Kossuth-bánya fel­táró körletének kommunistái műszak után, kimosakodva vá­rakoznak a munkásklub ajta­ja előtt: van, aki újságért áll sorban a felolvasó elején, s van, aki az üzem bejáratánál az időjárást kémleli, meg azt, hogy ki jön ismerős . .. Többen műszakot cseréltek a szerdai napra, öt perc múlva kezdő­dik az ünnepi párttaggyűlés, az új párttagsági könyvek ünne­pélyes kiosztása. Ilyenkor természetesen már egyre jobban izgul a „szónok" is. Saly Endre, a körlet vájá­ra, a korelnök tisztében fogja majd a könyveket munkatársai­nak, elvtársainak átadni. Hogyan lettem párttag? A kérdés itt van közöttünk, azok között, akik már bent ül­nek a klubban, a fehér abrosz- szal terített asztalok mellett, a szendvicses tálak és kólásüve- gek mögött, (Egy régi ismerő­söm mondja, hogy el ne men­jek utána: sör is lesz, meg er- ről-arról elbeszélgethetünk.) — Társaim vittek be a párt­ba — mondja Saly Endre, — Seqéd voltam a felszabadulás előtt, motorszerelőnek tanul­tam. Tizenkilenc évesen men­tem a nagyobb fiúk után, elég­gé gyűlöltük azt a rend­szert . . , Békés megyei vagyok, pontosabban dévaványai. A fiúkkal lejártunk egy közeli tó­ra, ott beszélgettünk, vitatkoz­tunk, s énekeltük az Interna- ci'onálét. Az ember jóleső ér­zéssel emlékezik arra az időre. Fiatal is voltam . . . Aztán a felszabadulás után megkaptam a tagsági könyvet. Hogy mi a párttag kötelessége? — Nevel­ni, tanítani, jó példával elöl járni. Aztán a termelésről beszél, arról, hogy egyre kevesebb a munkáskéz a bányában. Saly Endre átnyújtja a tagkönyveket Seres Éva felvételei adatok növekedtek, és aki nem tud lépést tartani, az most je­lezhette volna. De itt, a feltá­ró körlet alapszervezetében mindenki párttag maradt. Bakó József 1960-ban lépett be a pártba. — A katonaidőm alatt. Édes­apám is párttag volt, magam is az lettem. Hogyan in mond­jam: a meggyőződésétől vál­lalja ezt az ember. Lovai lstvánr Állami-díjas vá­jár magyarázza: — Nem jár ez előnyökkel, de nem is ez a lényeg. Én akkor lettém párttag, hatvan­nyolcban, amikor már a mun­kaérdemrendem megvolt. Sen­ki sem mondhatja rám, hogy érdekből. Nem tagadom, már korábban be szerettem volna lépni a párttagok sorába, de akkoriban rendeletet hoztak, hogy huszonkét éven aluliakat Antal.... többen kórházban vannak, többen otthon bete­gek. (Budaházy György, a kör­let pártalapszervezetének titká­ra mondja, hogy a 116 fős alapszervezetben mindössze 27-en nem fizikaiak.) Dimba György: — Mit várnak tőlünk? Talán több és jobb munkát és min­denekelőtt példamutatást. Ha már egyszer több a beleszólá­si lehetőségünk, a kötelezett­ség oldaláról sémi szabad meg­feledkeznünk. Én negyven szá­zalékos rokkant vagyok, a széngyalus időből maradt em­lék... Pártfeladatként önkén­tes rendőrködöm. — Mondja, hogy amikor a körlet Erdei Antal házát épí­tette, az volt az összefogásnak a legszebb példája. Abban a munkában minden benne Volt, ami erre az alapszervezetre jellemző. (Lovai István: Erdei Antal, a mi brigádtagunk volt, de súlyosan megsérült. A lába ment el tőből .,. a vitla elvit­te. A Sport Étterem mögött volt egy bontási épület, onnan szed­tük ki a téglát, és abból épí­tettük Anti házát.. .) Sörösüvegek kerülnek az asz­talra, az ünnepi tagkönyvkiosz- tó pórttaggyűlés második napi­rendi pontja: kötetlen beszél­getés. (Kérdem egyiküket: mi­kor osztottak mostanában a párttaggyűlésen sört? Nevet Nem mostanában.) Hegedűs István 25 éve párt­tag. A könyvével együtt jubi­leumi emléklapot is kapott, A feltáró körlet csapra tvezető vá­jára — most betegszabadsá­gon. Még a nyáron, az üdü­lés alatt, szívinfarktust kapott. Szomorúan mondja: fizikai munkára már nemigen jöhet vissza, — Az MHSZ klubunkat veze­tem, immáron tizenkét éve. Ne­kem ez a pártfeladatom, ezt kell a legjobban ellátnom. Évente 500—600 főt megmoz­gatunk itt az üzemen belül, honvédelmi versenyeken; lö­vészeteken, különféle rendez­vényeken, No és segítünk az egyik komlói iskolának a hon­védelmi alapismeretek elsajátí­tásában. A munka nemigen kerül szó­ba, inkább a munka utáni teendők. Patronálások, társa­dalmi munkaakciók. Felsorolá­suk szinte lehetetlen, Balázs István szintén jubi­láns. — Nálunk ez a tagkönyvcse­re — mondja — azt is bizo­nyítja, hogy sikeres volt a párt­építés. Senki sem akart kiáll­ni közülünk. S öröm az is, hogy arányában az üzemnél, a mi körletünkben a legtöbb a párttag. A feltáró körlet. Ők vagy hatszázan voltak a Mecseki Szénbányák első szocialista körlete. Fogynak a szendvicsek, a sörök. Az asztalok között ki­sebb csoportok alakulnak, be­szélgetnek. Arról, hogy miként lehetne még jobban megszer­vezni a munkát, arról, hogy holnap reggel, mi lesz az első feladat, arról, hogy miként kell a műszakokat visszacserélni. K. F, ük első szocialista kűriéi kommunistái

Next

/
Oldalképek
Tartalom