Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-25 / 326. szám

1976. november 25., csütörtök Dunántúlt napló 5 Leonyid Brezsnyev befejezte romániai baráti látogatását Nyilatkozat a Szovjetunió és Románia együtt­wmmmm működéséről, a testvéri barátság fejlesztéséiül Brezsnyev és Ceausescu aláírja a nyilatkozatot. Brezsnyev beszéde latban hangsúlyozottan méltat­ta a Szovjetunió nemzetközi te­vékenységének jelentőségét. Az RKP főtitkára az európai biz­tonsági értekezlettel foglalkoz­va szorgalmazta, hogy a hel­sinki záródokumentumot aláírt minden állam tegyen fokozott erőfeszítéseket az abban fog­laltak gyakorlati megvalósítá­sára. A kérdés kapcsán Ceau­sescu kitért a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé Bukarestben csütörtökön meg­nyíló ülésszakára. Kijelentette: „A tanácskozás, amelyen a hel­sinki dokumentumok megvaló­sításával kapcsolatos kérdése­ket fogják megvitatni, kétség­telenül új lendületet ad majd az európai enyhülésért, együtt­működésért és békéért folyó harcnak". amely eleve kudarcra ítéli az imperializmusnak minden olyan kísérletét, hogy fegyveres erő­vel számoljon le a szocializ­mussal". Az enyhülés kérdéseit érintve Brezsnyev kiemelte a szocialis­ta országok kezdeményezései­nek jelentőségét, hangoztatta, hogy a jövőben is az eltérő tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek politikáját folytatják. A leszerelés témájára áttérve Brezsnyev megismételte a Szov­jetunió javaslatait és hangoz­tatta mielőbbi hatékony lépé­sek megtételének fontosságát. Kifejezte reményét, hogy az új amerikai kormány hivatalba lé­pése után folytatódnak és si­keresen befejeződnek a hadá­szati támadó fegyverek korlá­tozásáról folytatott tárgyalások. Beszédének befejező részé­ben Brezsnyev emlékeztetett ar­ra, hogy tíz éve Bukarestben fogadták el a Varsói Szerző­désben tömörült országok az európai biztonság megszilárdí­tásáról szóló nyilatkozatot. A benne foglalt eszmék egy ré­sze már megvalósult a gyakor­latban — mondotta Brezsnyev, majd kijelentette: a közeli na­pokban Bukarestben tartja ren­des ülésszakát a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testü­leté. „Hiszek abban — jelen­tette ki Brezsnyev —, hogy a román fővárosban hozandó ha­tározatok ezúttal is jól szolgál­ják majd Európa és az egész világ békés jövőjének biztosí­tását". Brezsnyev kitüntetése Romániai látogatása végén, szerdán délután kitüntették Leonyid Brezsnyevet. A köz- társasági palotában rendezett ünnepségen jelen volt Nicolae Ceausescu, az államtanács és a kormány tagjai, valamint a Brezsnyev kíséretében levő hi­vatalos személyiségek. Brezs- nyevnek Ceausescu nyújtotta át a Román Szocialista Köz­társaság Csillaga Érdemrend első fokozatát, amelyet az RKP és az SZKP, a román és a szovjet nép közötti barátság és együttműködés elmélyítésé­ben szerzett érdemeiért közel­gő 70. születésnapja alkalmá­ból adományoztak az SZKP KB főtitkárának. Hazánkba érkezett az USA kereskedelmi minisztere Szerdán Bukarestben Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceauses­cu nyilatkozatot írt alá az SZKP és a Román KP, vala­mint a Szovjetunió és Romá­nia közötti együttműködés és testvéri barátság további fej­lesztéséről. A nyilatkozat rámutat: a Ro­mán KP főtitkárának, Románia köztársasági elnökének meghí­vására Leonyid Brezsnyev no­vember 22—24-én baráti láto­gatást tett Romániában. Leo­nyid Brezsnyev és Nicojae Ceausescu a meleg barátság és a szívélyes, kölcsönös meg­értés légkörében tárgyalásokat folytatott. A felek megelége­déssel állapították meg, hogy az 1970. július 7-i kétoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés alapján az egyenjogú­ság, a függetlenség, a szuve­renitás és a belügyekbe való be nem avatkozás, az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás el­veinek szigorú tiszteletben tar­tásával fejlődő szovjet—román együttműködés mind sokrétűbbé válik. Leszögezték: a szovjet—ro­mán kapcsolatok egyetemleges fejlődésében döntő szerepe van az SZKP és a Román KP közötti együttműködés bővülé­sének és szolidaritásuk szilár- dulásának, az SZKP KB főtit­kára és a Román KP főtitkára találkozóinak. A tárgyaló felek a nemzet­közi kérdésekkel kapcsolatos véleménycseréjükben megelé­gedéssel hangoztatták, hogy a szocialista országok erősödése, a béke és a biztonság szava­tolásával kapcsolatos aktív te­vékenysége, a fejlődő orszá­gokkal, az el nem kötelezett államokkal, valamint a nemzet­közi szintéren mind nagyobb szerephez jutó demokratikus, haladó és antiimperialista erőkkel folytatott együttműkö­dése következtében nemzetkö­zi síkon sikerült jelentős ered­ményeket elérni. A nemzetközi kapcsolatokban egyre inkább az enyhülés irányzata, az em­beriség előtt álló problémák politikai eszközökkel történő megoldása, a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zötti békés egymás mellett élés elve érvényesül. A két vezető külön figyelmet fordított az európai béke, biz­tonság és együttműködés je­lenlegi helyzetére és távlatai­ra. A Szovjetunió és Románia szükségesnek tartja, hogy a teljes egészet képező helsinki záróokmányt aláírt valamennyi állam törekedjék maradéktala­nul megvalósítani az okmány­ban foglalt elveket és megál­lapodásokat. Hozzáfűzték: a politikai enyhülést az európai katonai konfrontáció veszélyé­nek csökkentésére és az euró­pai leszerelésre irányuló konk­rét intézkedésekkel kell kiegé­szíteni és megerősíteni. A két párt vezetője megálla­pította, hogy feltétlenül egyesí­teni kell a haladó erőket és aktívabbá kell tenni azt a har­cot, amelyet a népek az eny­hülés és az együttműködés irányzatának erősítéséért, az imperialista, a kolonialista és a neokolonialista politika felszá­molásáért, valamint azért foly­tatnak, hogy az enyhülés és az együttműködés irányzata visz- szafordíthatatlanná váljék. A szuverén és egyenrangú szo­cialista országok közötti — az internacionalista szolidaritás elvein alapuló kapcsolatok sza­kadatlan tökéletesítése, az új­típusú nemzetközi kapcsolatok kialakítása különösen fontos a jelenlegi viszonyok között, ami­kor egyre több nép sürgeti az új társadalmi rendszer felépí­tését. Az okmány leszögezi: a Szov­jetunió és Románia úgy véli, hogy a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése érdeké­ben fokozni kell mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek egy­részt a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, másrészt a háború anyagi előkészítése egész mechanizmusának felszá­molására hivatott. A megbíz­ható és tartós béke csakis úgy érhető el, ha hatékony intéz­kedések születnek az általános és teljes leszerelés terén, bele­értve a nukleáris leszerelést. A Szovjetunió és Románia kész minden erre irányuló konstruk­tív lépés támogatására. Mind­két állam sürgeti az ENSZ köz­gyűlés rendkívüli ülésszakának megtartását, mint a leszerelési világkonferencia összehívásá­hoz vezető szakaszt, A felek véleménye szerint fontos lenne olyan kiegészítő intézkedéseket hozni, amelyek Leonyid Brezsnyev szerdán délelőtt Bukarestben a kultú­ra és sport palotában román— szovjet barátsági nagygyűlésen Beszédének bevezető részé­ben Nicolae Ceausescu a ro­mán és a szovjet nép hagyo­mányos barátságáról, a két ország kapcsolatainak alaku­lásáról szólt. Az RKP és az SZKP közötti kapcsolatokat érintve emlékeztetett a Leo­nyid Brezsnyevvel ez év nyarán a Krím-félszigeten létrejött ta­lálkozójára és hangoztatta tár­gyalásaik jelentőségét. Az SZKP KB főtitkárának mostani bukaresti látogatására áttérve elmondotta, hogy szé­les körű eszmecserét folytattak az együttműködés bővítésének lehetőségeiről és módozatairól, mind a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában, mind nemzet­közi síkon. A tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a szocializmus, illetve a kommunizmus építésének je­lenlegi állásáról. A barátsági nagygyűlés előtt, szerdán reg­elősegítehék, hogy a vitás kér­dések megoldásánál - az ál­lamközi kapcsolatok megdönt­hetetlen törvényeként - az erőszak, illetve az erőszakkal való fenyegetés' elutasításának elve érvényesüljön. Ezt a célt szolgálná az egész világra ki­terjedő szerződés megkötése, amely kiiktatná az erőszakot a nemzetközi kapcsolatokból. A nyilatkozat a továbbiak­ban rámutat: a Szovjetunió és Románia sürgeti az igazságos és tartós politikai rendezést a Közel-Keleten. — A két állam úgy véli, hogy a genfi béke- konferencia munkájának felújí­tása — az összes érdekelt felek köztük a PFSZ részvételével fel­tétlenül szükséges. Az SZKP és a Román KP le­szögezi: mindenképpen igyek­szik előmozdítani, hogy a marxizmus—leninizmus és az in­ternacionalista szolidaritás el­vei alapján, minden egyes testvérpárt egyenjogúsága és önállósága, a belügyeikbe való be nem avatkozás maradékta­lan tiszteletben tartása mellett tovább szilárduljon a kommu­nista és munkáspártok egysé­ge. A két párt vezetője a kom­munista és munkáspártok ber­lini konferenciáját a kontinens valamint az európai kommu­nista és munkásmozgalom ki­emelkedő eseményeként érté­kelte. A szovjet és a román fél kifejezte teljes elégedettségét a látogatás eredményeivel —, húzza alá végezetül a nyilat­kozat. feszültség enyhítésében elért pozitív eredmények taglalása­kor hangoztatta, hogy ebben fontos szerepet játszott és ját­szik a szocialista országok bé­ke- és együttműködési politi­kája. Ceausescu ezzel kapcso­A román—szovjet barátsági nagygyűlésen elhangzott beszé­dében Leonyid Brezsnyev elöl­járóban köszönetét mondott őzért a fogadtatásért, amely­ben Romániában részesítették a szovjet nép, a szovjet kom­munisták küldötteit. A bukares­ti tárgyalásokat hasznosnak és eredményesnek minősítette. „Tárgyalásaink — mondotta — növelték a kölcsönös megértést pártjaink között és ez nagyon fontos testvéri kapcsolataink to­vábbi megszilárdításához. Si­került újabb lépéseket tennünk együttműködésünk elmélyítésére kulcsfontosságú kérdésekben”. Elmondotta, hogy a két or- száq kapcsolatai a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben foglaltak alapján fejlődnek. Ez a szerződés a jogegyenlőség, a függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás elvitat­hatatlan elvein alapul, amelyek összekapcsolódnak az elvtársi segítségnyújtással és a prole- tái szocialista internacionaliz­mushoz való hűséggel. Méltat­ta a román népnek a kom­munista párt vezetésével a szocialista építésben elért sike­reit és kijelentette, hogy a ro­mán nép a fejlett szocialista társadalom felépítésében min­dig számíthat a szovjet kom­munisták, a szovjet nép szoli­daritására. „A szocialista országok ba­rátsága mindenekelőtt politikai kategória" — jelentette ki ezek után Leonyid Brezsnyev. „A szo­cialista országok kommunistái méltán büszkék arra, hogy a gyakorlatban mutattak példát a nemzeti önzéstől független államközi kapcsolatokra, ame­lyekben szem előtt tartják ha­táron túli barátaik, a marxiz­mus—leninizmus eszméiért har­coló elvtársaik érdekeit. Ez a barátság minden egyes szocia­lista ország nemzeti problémái­nak megoldását szolgálja, és egyúttal hatékonyan hozzájá­rul a világszocializmus pozíciói­nak erősítéséhez". „Jól tudják ezt osztályellen­ségeink is” — folytatta Brezs­nyev. „Éppen ezért igyekeznek oly buzgón kihasználni a szo­cialista országok között jelent­kező minden problémát. Ezért törekednek arra, hogy minden eszközzel új bonyodalmakat tá­masszanak, kétkedést és köl­csönös bizalmatlanságot szítsa­nak közöttük, hogy rágalmaz­zák országainkat, eltorzítsák politikájukat és kapcsolataik lényegét. E rosszindulatú pró­bálkozásokra a legjobb válasz az, hogy megsokszorozzuk a szocialista országok összefor- rottságának megszilárdítását célzó erőfeszítéseinket, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el­vei alapján és elmélyítjük együttműködésünket a szocia­lizmus és a kommunizmus épí­tése fő kérdéseinek megoldá­sában. Mi, elvtársak, pontosan ezt tesszük. A szocialista országokban fo­lyó építőmunka nemzetközi fel­tételeinek biztosítását célozza külpolitikájuk — folytatta Brezs­nyev. „Tudjuk, hogy a szocia­lizmusnak sok ellensége van. A kizsákmányoló osztályok sehol sem mondanak le önként pozí­cióikról. Ezért megőrizzük éber­ségünket és arra kényszerülünk, hogy erősítsük védelmünket, hogy oltalmazzuk népeink békés alkotó munkáját, megvédelmez­zük a szocializmust. A Varsói Szerződés tagországainak kö­zös erőfeszítéseivel olyan védel­mi potenciált hozunk létre, Dr. Szekér Gyulának, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek meghívására szerdán dél­előtt Budapestre érkezett Elliot L. Richardson, az Egyesült Ál­lamok kereskedelmi minisztere és kísérete. Fogadására a re­pülőtéren megjelent qlr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, valamint a Külkereskedel­mi Minisztérium és a Külügymi­nisztérium vezető munkatársai. Jelen volt Robert C. Mudd, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője is. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke szerdán délelőtt hivatalában fogadta Elliot Ri- chardsont, az Amerikai Egye­24 óra a nagyvilágban-f ATHÉN: A görögországi Szalonikiben nagyszabású kiál­lítás nyílt a szovjet képzőmű­vészet alkotásaiból. A kiállítá­son több mint 200 festészeti, szobrászati és grafikai művet mutatnak be. ♦ ALGÍR: December 10-én tartják az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaságban az elnökválasztást — jelentette be az algériai belügyminiszter. A Nemzeti Felszabaditási Front jelöltje Huari Bumedien, a forradalmi tanács elnöke lesz. ♦ NEW YORK: Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága megkezdte a leszerelés széles problémakörével kapcsolatos határozat-tervezetek vitáját. A Szovjetunió és más szocialista országok több határozatterve­zete az ENSZ előtt álló fő fel­adat megoldására, a fegyver­kezési hajsza beszüntetésére és a leszerelésre irányul. Viktor Iszraeljan, a Szovjetunió kép­viselője a bizottság ülésén hangsúlyozta: a szovjet küldött­ség mély meggyőződése sze­rint a közgyűlésnek további erőfeszítéseket kell tennie an­nak érdekében, hogy az összes atomfegyver-kísérletek betiltá­sának ügye elmozduljon a holt­pontról. ♦ PÁRIZS: Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök és II. Hasszán marokkói király a hétfői és keddi két megbeszé­lésén egyrészt a Földközi-ten­ger és Közel-Kelet problémái, másrészt kétoldalú kapcsolatok kérdései kerültek szóba. A tár­gyalásokon — mint arra a francia elnöki szóvivő nyilatko­zata következtetni enged — ki­tűnt, hogy a király számára kedves „ Párizs—Madrid—Ra­bat tengely" gondolata nem keltett lelkesedést Párizsban. + RÓMA: Üjabb neofasiszta provokációt hajtottak végre Olaszországban a Torino kör­nyékén fekvő Rivoli városában. Feketeingesek egy csoportja gyulladó anyaggal teli üveget dobott az Olasz Kommunista Párt helyi szervezetének épüle­tére. A város demokratikus köz­véleménye erélyesen tiltakozott a provokáció miatt és követelte a tettesek szigorú megbünteté­sét. + FULDA: Egy fuldai szállo­dai szobában békés véget ért a tegnapi nyugatnémet bank­rablás. Kedden Mari városka takarékpénztárát két álarcos fegyveres kirabolta: majd a pénzzel megszökött. A rendőr­ség csak késő este, Fuidában bukkant újra nyomukra. A két rabló már éppen lefekvéshez készülődött, a kopogtatásra készségesen ajtót nyitottak és minden ellenállás nélkül meg­adták magukat. A szobában hiánytalanul megtalálták a már előzőleg felszedett kétmil­lió márka váltságdíjat is. ♦ RIO DE JANEIRO: A Bra­zíliából exportált kávé legala­csonyabb árát fontonként 1,70 dollárral emelték. Ez 13,3 szá­zalékos növekedésnek felel meg. sült Államok kereskedelmi mi­niszterét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter. Jelen volt Robert C. Mudd, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az Egyesült Államok keres­kedelmi minisztere szerda dél­után tárgyalásokat folytatott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel. Áttekintették a két ország kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatainak helyzetét, s eszmecserét folytattak a ke­reskedelem fejlesztésének lehe­tőségeiről. Hlagygyüles Bukarestben Ceausescu beszéde vett részt. A nagygyűlésen Nicolae Ceausescu és Leonyid Brezs­nyev mondott beszédet. gél aláírt közös nyilatkozat — hangoztatta az RKP főtitkára — új, nagy távlatokat nyit a két ország, nép és párt közötti együttműködés fejlesztése előtt. Ceausescu ezek után részle­tesen beszélt a román nép munkasikereiről, az új ötéves terv első évében elért eredmé­nyekről. Többek között megem­lítette, hogy a mezőgazdaság Románia történetének leggaz­dagabb gabonatermését taka­rította be. Románia külkapcso- lataira áttérve kijelentette, hogy a KGST keretein belül ak­tívan részt vesz a szocialista országok gazdasági együttmű­ködésének fokozásában, a komplex programban kitűzött célok megvalósításában. A Varsói Szerződés tagjaként Ro­mánia erősíti kapcsolatait a tagországok hadseregeivel. Ceausescu a továbbiakban nemzetközi kérdésekről szólt. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom