Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-25 / 326. szám
1976. november 25., csütörtök DünantQlt napló 3 éf9ieín«ft A mikor a Szlivenben látott födémemelé- ses építési módról (szakmai nevén: lift slab-ről) írtunk, ez a pécsi szakmai körökben már rég nem volt ismeretlen. Ennek viszont látható jelei még nincsenek sem Pécsett, sem Baranyában, de az országban is alig. Pécsett a Baranya megyei Tervező Vállalat figyelt fel a témára 1975 elején. Az érdem Takács János főstatikusé, aki Csaba Gyula építészben találta meg a legjobb partnert. Azzal a tudattal vágtak bele, hogy minden újat nehéz elfogadtatni — különösen az építőiparban. — Kivitelező partner is kellett volna — emlékezik vissza Szőke Gyula főmérnök arra, amikor a módszer baranyai meghonosítását határozták el. — Akkor éreztük először, milyen nehéz is megvalósítani a szándékunkat, hiszen elsősorban a kivitelező vállalatok álltak ellen sok mindenre hivatkozva, de kimondatlanul is a saját bevált technológiájukat féltve. És mintha a viszonylagos olcsóság sem lenne „kifizetődő”. Mindenkit a költség érdekelt. Erről — tapasztalatok nélkül — egyszerűen nem lehetett mit mondani. Az ÉVM az alagútzsalus technológia árkategóriájába sorolta, de .. . — Bár kész épületünk még nincs, első költségvetéseink szerint olcsóbb az alagútzsalu- nál. De ezt bizonyítani is kellene. Ismételjük meg a szliveniek évtizedes tapasztalatát? Szerintük ez a legolcsóbb korszerű építési módszer. Lépjünk kicsit távolabb a múltba! A födémemelés technológiáját a budapes^j 22. Állami Építőipari Vállalat hozta be az országba Bulgáriából, ahol tíz éve igen kiterjedten alkalmazott módszer ez és éppen Baranya testvérmegyéjének székhelye, Szliven produkálta az első épületeket. (Ezért is akarnak kapcsolatba lépni a BARANYATERV építészei szlive- ni kollégáikkal.) A lényeg: az épület vasbeton födémlemezei zsaluzás nélkül a talajszinten, egymáson készülnek el, majd hidraulikus berendezéssel emelik fel az egész „csomagot”, s helyezik el az elemeket egymás után a szinteken a felállított pillérrendszerben. A módszert a gyorsaság és a rendkívül kis helyigény jellemzi. — A tervezőnek pedig szinte teljes szabadságot biztosít az alaprajzi és homlokzati megoldásokban — állapította meg Csaba Gyula. — Minden más korszerű technológia a megkötések sorát jelenti. Ezért öröm olyan módszerrel találkozni, ami a szabadabb gondolkodást jelenti. Á födémemelés első tétova lépései Beszélgetése BARANYATERV-nél a bolgár építési technológiáról A BARANYATERV-nél házi tervpályázaton különböző alap- megoldásokat dolgoztak ki, amelyekkel mint ajánlatokkal már a beruházók elé lehetett állni. Az első kísérleti terv Barcsnak készült 56 lakásra. Ezzel a módszerrel tervezték a mohácsi kórház új szárnyát is. Itt várható az első emelés jövő május körül. A költségvetés szerint itt is meglepően alacsony költségek jöttek ki. A beszélgetés egyre inkább a „hazai" — pécsi és baranyai — lehetőségek felé tolódott és ennek kapcsán mondta Kovács Antal igazgató: — Ajánlottuk — eredménytelenül —, hogy valamelyik helyi építőipari szervezetet fel kellene szerszámozni, mivel Pécsett különösen a belvárosban a rekonstrukció során igen koncentráltan jelentkezik az igény. Ez g technológia szinte erre a munkára teremtődött! Lényegesen gyorsabban és közterületek igénybevétele nélkül építkezhetnénk. Az új tűzoltólaktanya után jelenleg két pécsi megbízatása van a BARANYATERV-nek a födémes technológiára. Az egyik a Rákóczi út 49-es, a másik a Mátyás király utca 3-as foghíj beépítésére szól. — Meggyőződésünk, hogy a födémemeléssel kell dolgozni mindenütt, ahol az egyéb korszerű építési módok a kis mennyiség miatt qazdaságosan nem alkalmazhatók — jelentette ki Csaba Gyula. — Ezért gondoltunk Komlóra is, ahol a panel távolról való szállítása régi gond. Az ajánlatot mégis idegenkedéssel fogadták. Véleményünk szerint mindenütt olcsóbb lenne a nagy távolságról szállított épületelemek helyett a födémemeléssel helyben gyártott épület. A BARANYATERV-nél készülő épülettervek megvalósításánál az emelést alvállalkozóként minden esetben a 22-es végzi, mint a technológia hazai gazdája. Tulajdonképpen ezzel is jelentős idegen építőipari kapacitás jön be a megyébe — segítve gondjainkon. Az új technológia már ezért is figyelmet érdemel. A beszélgetés summája: a födémemeléses módszert mihamarabb meg kell honosítanunk. Aligha jelenthet olyan konkurenciát a panelnak, az alagút- zsalunak, vagy az IMS-nek, ami miatt „be kellene tartani" Mikulás a Áruházba Centrum n! Kedves szülők figyelmébe ajánljuk, hogy a Mikulás szeretettel várja a gyerekeket, naponta délután 3 órától este 7 óráig. Az ekkor vásárolt ajándék kétszeres öröm, kérjük, használja ki az alkalmat, szerezzen örömet gyermekének. AJÁNDÉKOT A MIKULÁSTÓL, MIKULÁS A CENTRUM ÁRUHÁZBAN i neki. Ez mást tud, mint azok és Pécsnek sokszor éppen erre a „más”-ra lenne szüksége. Hársfai István Terv a Duna-kanyarra Készülnek a Gabcsikovo— Nagymaros magyar—csehszlovák vízlépcső-rendszer tervei. A nagyszabású munkában több mint 100 mérnök és technikus, s több mint harminc alvállalkozó vesz részt, közöttük szovjet intézetek is. A leendő vízierő- mű-rendszer a Duna-szakasz sokrétű, gazdaságos felhasználására épül. A villamosenergiatermelés mellett a vízgazdálkodás és a vízi szállítás is profitálhat a vízlépcső-rendszer kialakítása nyomán. A vízlépcső és a tározó megépítése a környezet, a táj arculatának némi átformálásával jár, ezt az építők úgy végzik el, hogy a beavatkozás ne bontsa meg a Duna-kanyar harmóniáját. Jövőre: új rendszerű „betörésbiztosítás” Amikor az áldozat a vállalat A Pécsi Vízmű mikrobuszá- ból kiszerelték a csatornavizsgáló berendezés műszereit Ha nem kapták volna el a tettest, s vele nem kerülnek elő a műszerek, vajon ki viselte volna a kárt. A „Kék fény”-ben is nem egyszer hallottunk olyan betörésekről, amikor az „áldozat" ■*- a vállalat. Miként térülnek meg ezek a veszteségek? i lesz a mecseki meddő hányok sorsa? A föld soha be nem gyógyuló sebeinek nevezik a kirándulók az elhagyott meddőhányókat, külszíni szénbányákat, bánya- udvarokat és kőfejtőket. Pécsett és környékén területük megközelíti a 400 hektárt. Senkiföldjei, s a volt tulajdonosok, de az erdőgazdaságok is alig figyelnek rójuk. Ég a meddő Az István- és Béta-aknai meddő most is ég, vagyis füstölög, kénes bűzzel árasztja el a környéket. Szinte szemlátomást keletkeznek a többkilós kénkristályok a felszínre dobódva. Télen foltokban elolvad rajtuk a hó és a gödrökbe szórt szemét gyakorta kigyullad, de ez történik a Széchenyi-aknaiban is. Nagymányokon a meddő-rakás a szomszédos szántásból és erdőből hódít el mind nagyobb területet. Zobák-aknán egy hányómonstrum nemrég megbillent és megcsúszott. A Karolina- völgyben is mindinkább a cserjés erdőre csúszik a meddőlavina. Azt ma kevesen tudják, hogy a zobáki-hányó helyén valaha gyertyános és tölgyes virult, de a Nagybányaréti-völgy is csak nevében emlékeztet a hajdani viruló mezőre, melyet végleg elnyelt a törmelék. A Mecsekben félszáz kisebb és nagyobb meddőhányó magasodik. Zömük kő- és porsivatag. Amíg ki nem alszanak, mint elcsituló vulkánok, addig növény se honosodik meg rajtuk. Csaknem egy évtizedig párologják a kéndioxidos, kénhidrátos, kénhidrogénes gázt. Környezetükben a növényzet inkább sárga, mint zöld: Komló közelében, a Budafai-völgyben évente például másfél millió köbméter kéndioxidot bocsátanak ki és szennyezik a sikondai fürdő levegőjét is. A finom por szeles időben beteríti a szőlőket és a kerteket. Kísértő gond Ellenük a küzdelmet már a harmincas években felvették, bár azóta is kísért egy gond, hogy ki is tekintse fő feladatának? A szénbánya, az erdőgazdaságok, vagy a tanácsok? Mindenesetre az együttes fellépésre elsősorban anyagi téren égetően szükség lenne. A korábbi próbálkozásokat a tapogatózások, a szakmai tévedések jellemezték. A Lámpás-völgyben például gesztenyéket ültettek a megrézsűsödött meddőbe, de a termőföld vastagságára, minőségére alig ügyeltek. Minél jobban a meddőn járunk annál kisebb fák bukkannak elénk. Béke-akna külfejtésén a tíz éves fekete fenyők, az akácok már betegek, mert alig jutnak nedvességhez a talajból. A Széche- nyi-aknal meddő biztatóbb eredménnyel kecsegtet, ugyanis szeméttel töltik, amit évenként pár méteres szakaszon lösszel fednek be. Dr. Lehmann Antal, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa a Mecsekben lassan egy évtizede fiqyeli az elfelejtett meddőket, bányákat, növény- és talajföldrajzi szempontok szerint —, és ezt egy természetféltő hobbyjának tekinti. — Szenünk sok piritet tartalmaz, ami a légköri oxigén és a csapadékvíz hatására a talajban izzik, a felszínen pedig füstölög. Gyakori, hogy a lefejtett humuszt betemetik, vagy a kőtörmelék közé keverik. Alig ügyelnek arra, hogy a Mecsekben honos fa- és cserjefajtákkal ültessék be a volt bányákat. így például a kocsánytalan tölggyel, a fenyővel, vadkörtével, rezgőnyárral. A spontánul meghonosodó siska nádtippan, a fekete üröm, az útifű, bálványfa és a földi szeder, pusztítását meg kellene akadályozni. Az volna az ideális, ha alulról, o termékeny hordalékkúptól indulva fásitanának felfelé haladva. Ha terraszosra képezik ki a meddőket, akkor gyorsabban alakul ki a talaj. Ebben az esetben a négy méteres plató és a húsz méteres vetületű rézsű a legkedvezőbb forma, melyet az esővíz kevésbé rongál meg. De célravezető, ha 4—5 évig városi szeméttel töltenek: csak bőrgyári, nem bomló szemét ne kerüljön bele. Ezalatt a talajt készítik elő: 80— 100 centiméter vastagon löszt terítenek szét és elszaporítják a nitrogénkedvelő fajokat, mint a labodát, a disznóparéjt, A Mátra-aljai szénbányákban, Gyöngyös-Visontán a lehúzott humuszt nem keverik el, sőt gazdagon lösszel és műtrágyával keverik. Először pillangósokat vetettek, azóta a zab, rozs és szőlő is megterem. Alig három év alatt kiváló termőföldet hoztak létre. Eltűnnek? — Természetesen, a tüzes meddők ellen is megindult a harc — mondja Gyurkó István, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának munkatársa. — A Budafai-völgyben egyet csaknem 2700 négyzetméternyi területen, tűz- és saválló habarcsréteggel vontak be, ami 3—4 centis betonszerű rétegben kötött meg. Lefojtja a 600—800 fokos izzó széntömeget. Nyár óta fokozatosan hűl ki, most már csak 30—40 fokos részeket találtak a szakemberek. Tetejébe hordják már a földet és ezen kívül hamarosan két másikat is lokalizálnak az újdonságnak számító habarcsréteggel. A betonszerű védőköpeny fokozatosan szétmálik és a csapadékvízben oldódik. A jövő évtől füvesítenek. Az első meddő lokalizálására egy- miHió forintot fordítottak. Változás történt környezetünk, a természetes növényzet, a jobb levegő védelmében, és hamarosan eltűnnek a kő- és porsivatagok a Mecsekből. A többmillió éves földfelszín pedig ősi érintetlenségét ismét visszanyeri. Csuti János Az állami vállalatok milliárdos értékekkel gazdálkodnak. Baranyában hatvan olyan vállalat van, amely itt köthet biztosítást, közülük csak három nem rendelkezik biztosítási védettséggel. A biztosított Vállalatok vagyona 19 milliárd forint; védelmének fejében ez évben 17 millió forintot fizettek az ÁB-nak, Ebből az összegből a Mecseki Szénbányák egymaga nyolcmillió forintot, míg a legkevesebbet, mindössze 1300 forintot, a Baranya megyei Kéményseprő Vállalat fizeti. A vállalatok többsége az 1976, január 1-vel bevezetett vagyonbiztosításra tért át. Az új konstrukció bevezetésével az ÁB a megsemmisült értékek pótlásához jobban igazodó kárrendezést vezetett be, az elégett épület vagy gép újkori értékét téríti meg. Emellett jelentős kockázati kör bővítésre is sor került, miszerint az ÁB a technológiai csővezetékek töréséből, repedéséből származó, a folyadék kiáramlásából keletkezett károkért is kártérítést nyújt. Újdonságként került be a biztosítási feltételek közé az is hogy az ÁB a környezetszennyeződéssel okozott károkért is felelősséget vállal, káreseményenként és biztosítási évenként legfeljebb egymillió forint összeghatárig. A vállalatok 1976-ban ez- ideig 42 káresetet jelentettek be, ezek jó része azonban a bírósági ítéletek, rendőrségi határozatok hiánya miatt — még rendezetlen. Ezért az Állami Biztosító csak az elmúlt évi adatokkal tudott szolgálni: tavaly 10 millió forintot fizettek ki a vállalatoknak. Az utóbbi évek legnagyobb kártérítését a Pécsi Bőrgyár emlékezetes 1973-as tűzesetére fizették ki: 6 millió 320 ezer forintot (mellesleg a bőrgyár idei biztosítási díja 634 ezer forint). A vállalati biztosítósok szerepét bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank fedezetként igényli a biztosítóst, hitelkérelem esetén a vállalatnak be kell mutatnia az ÁB-val kötött szerződését. A vállalatok által fizetendő díj differenciált: a kárveszélyességtől függ, amit elsősorban a tűzrendészeti osztályba sorolás határoz meg. A jövő esztendőtől a „betörésbiztosítási kockázatnak" a vállalati vagyonbiztosításba építésével nagyobbak lesznek a gazdálkodó szervek biztosítási lehetőségei, nagyobb lesz a biztonságuk, ami a kezelésükben lévő népgazdasági vagyon fokozottabb védelmét teszi lehetővé. H. L. A KESZTYŰGYÁR 2. sz. GYÁREGYSÉGÉNEK beindulására pécsi és vidéki dolgozókat varrono munkakörökbe felveszünk 4—6 hónapos betanulási idővel. JELENTKEZÉS: Kesztyűgyár 1. sz. Gyáregysége, Pécs Edison út, valamint 12-633 és 12-845 telefonszámon, a munkaügyön
