Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-23 / 324. szám

© Dunántúlt napló 1976. november 23. kedd ismerjük meg jogszabályainkat A gyermekápolási táppénz A hozzánk érkező levelek és a tanácsadásainkon felmerülő kérdések alapján szükségesnek tartjuk a gyermekápolási táp­pénzre való jogosultság szabályait összefoglalóan ismertetni. A szürkezakós és a mama A mama meg őszülő-kopa- szodó, szürkezakós fia ismét ta­lálkoznak. A mama felköti kihí­vóan egyszerű fejkendőjét, s előre megfontolt gyanakvással érkezik. Persze, hogy kiderül: a fölkészülés indokolt volt. Igen, a fia megint megnősült. Ne­gyedszer. S ahogy ez már lenni szokott, egy még fiatalabbat vett el. Egy még bolondosab­bat, legalábbis a mama szá­mára. Ahogy múlnak az évek, ahogy megjelennek az újabb és újabb feleségek, azok egyre idegenebbek a mamától. Vagy csak egyre nagyobb a korkü­lönbség köztük. Egyremegy. A lényeg, hogy a mama meg van sértve. Gyanakszik. Rémült. Tiltakozna, de tapasztalatból tudja, hogy minek. A szürkeza­kós tétován körüldongja a ma­mát, udvarol, magyaráz, de semmit nem tud megmagyaráz­ni. A régi témát, a generációk szakadékait igen nagy ember- ismerettel, bölcsességgel, sőt, derűs humorral ábrázolja Palo­tai Boris. Az ő szürkezakósa valóban mafla egy kicsit, való­ban omlatag jellem, akiből az új és új asszony új és új em­bert tud faragni. S az ő anya­figurája, a maga rendíthetetlen elveivel és meggyőződésével, valóban zsarnoki egy kicsit, csökönyös, nyűgös, szóval egy bizalmatlan, gyanakvó öreg­asszony. A két figura, a két lég­kör önállóén létezik, találkozá­si pontjaikon nem spekulatív az összecsapódás. Az egyszerű, de nagyon élet­szerű magból szivárványos de- rengésű, hangulatilag egységes tévéjátékot hozott össze Iglódi. István rendező, Aczól János dramaturg, Szalay László ope­ratőr. Nem vitték el a tragé­diáig a történetet, de nem is tompították, sőt — a képek, a magába roskadt mama arca, a magányos kisgyerek önszóra­koztató motyogásai, a falakról a mamára meredő idegen vi­lágok mind sejtették, hogy a tragédia csírái itt rejtőzködnek ebben, vagy egy ugyanilyen tör­ténetben. Ugyanakkor pedig, ugyancsak a képek erejével, si­került a gyarlóságokat, gyen­géket, a gyerekes makacsko­dást, a mélyen emberi, de még­is nevetséges önsajnálatot, a szeretet kétbalkezes próbálko­zásait érzékeltetni. Mindehhez persze Dayka Margitra volt szükség, aki ki tudja hány anya-szerep után megint egy újat formált. Dayka Margit arca valóságos tanul­mány. Minden le tud játszódni rajta, anélkül, hogy egyetlen szót is szólna. Ez az arc egy­maga el tudta volna vezetni a nézőt a dünnyögő, durcás öreg­asszony portréjától addig a pontig, ahol már valódi fájdal­mak sarjadnak. Dayka Margit nagy színésznő. S csak örül­hettünk, hogy olyan partnerra akadt, mint Kállai Ferenc, aki­nek tétova, tehetetlen, ügyetlen és szerelmes szürkezakósa nem­csak jó háttér, hanem jó ellen­pont is volt a felejthetetlen ma­ma alakjához. H. E. Az 1975. évi II. törvény 18. §-a értelmében keresőképte­len: a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetőleg szü­lése miatt munkáját ellátni nem tudja, és terhességi-gyermek­ágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás clatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) az anya vagy egyedülálló apa, ha hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. A törvény 19. §-a értelmében a táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azon­ban a) egy, gümőkóros meg­betegedés esetén két éven át; b) egyévesnél fiatalabb gyer­mek szoptatása, illetőleg ápo­lása címén a gyermek egyéves koráig; c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén éven­ként és gyermekenként hatvan napon át; d) háromévesnél idő­sebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén éven­ként és gyermekenként harminc, egyedülállónak hatvan napon át. Ezeket a jogokat általában az emberek ismerik, azonban igen sok esetben rosszul értel­mezik, főleg akkor, ha az anya valamilyen oknál fogva kórház­ba kerül. Ilyen esetben a gyermekekkel otthon maradó apák közül töb­ben igénylik, hogy egészséges gyermek(ük) mellett is írják ki táppénzre, mert egyedül ma­radt és nincs oki a gyermekre vigyázzon. Ez az elképzelés ellentétes a jogszabályi rendelkezésekkel és épo ezért nem is valósítható meg. .Szándékosan idéztük a tör­vény rendelkezéseit szó szerint. Mindenki előtt egyértelműen és világosan határozza meg a 18. § d) pontja azt, hogy az anya, vagy egyedülálló apa a hat­évesnél fiatalabb gyermek be­tegsége esetén a beteg gyermek ápolásának időtar­tamára jogosult táppénzre a gyermek életkorától függően az ismertetett időig. Ez azt is jelenti, hogy csak beteg gyermek ápolására lehet a táppénzt igénybe venni a jogszabályban meghatározott időtartamig. Nincs lehetőség arra, hogy az egyedülálló apát táppénzre vegyék azért, mert felesége szül, vagy egyéb betegség miatt kórházi ápolás alatt áll, ha a gyermek nem beteg. A törvény rendelkezésének célja, hogy a kiskorú beteg gyermek ápolása esetére bizto­sítsa a leggondosabb szülői ápolás feltételeit azáltal is, hogy meghatározott időtartamra az egészséges szülő részére is megadja a táppénzrevétel le­hetőségét. A törvény rendelkezésének célja, hogy a beteg gyermek ellátását a legmesszebbmenő­kig biztosítsa. E célt szolgálja az is, hogy a 3/1975. (VI. 14.) SZOT-szabályzat 8. §-a értel­mében gyermekápolási táp­pénzre jogosult a) a mostoha anya és apa is, b) a nevelő anya, illetőleg nevelő apa, ha a gyermek szülei meghaltak, vagy gyermekükről nem gon­doskodnak, c) továbbá az is, akihez a Gyermek- és Ifjúsági védő Intézet állami gondozás alatt álló gyermeket helyezett el. Ki kell emelnünk, hogy az egyedülállóság még nem jogo­sít a gyermekápolási táppénz igénybevételére még akkor sem, ha a gyermekről történő gondoskodás adott esetben ne­hézségekbe ütközik. Az egészséges gyermek gon­dozásának, felügyeletének el­látását igen sok más módon meg lehet és kell is oldani. Ennek módozatait nem tud­juk felsorolni, de megemlítjük például a szabadságot, a más családtag vagy nagyszülő se­gítségét is. Abban az esetben, ha a dol­gozó semmilyen körülmények között nem tudja megoldani az A fűtési idény beindulásával, illetve az azt követő legutóbbi két-három hét alatt megszapo­rodtak az olajkályhák által oko­zott lakástüzek, A legtöbb esetben megállapították, hogy a kályhák kezelése, a haszná­latukra vonatkozó szabályok megszegése vezetett egy-egy ilyen tűzesethez. Pécs-Árpádtető egyik laká­sában üzemelés közben öntöt­tek fűtőolajat a kályha tartá­lyába. Eközben az olaj kifolyta túltöltés miatt és azt a kályha égőterének forró, külső része meggyújtotta. Súlyosabb következmények­kel járt viszont a Pécs, Zsolnay V. u. 4—6. szám alatti munkás­szálláson bekövetkezett tűzeset. A közel 20 000 forint kárral járt olajkályhatüzet az okozta, hogy a begyújtásnál a megengedett­nél magasabbra állították a fokozatállítót. Az olajkályháknál és olaj­tüzelő berendezéseknél alapve­tő követelmény, hogy a huza­mos üzemeltetés beindítása előtt — de üzemelés közben is rendszeresen — szakemberrel felülvizsgáltassuk, kitisztíttassuk és a rejtett hiba időbeni feltá­rásával, kijavításával a beren­dezés biztonságos üzemelteté­sét fokozzuk. Ezen túlmenően néhány fon­tos szabályra hívjuk fel a fi­gyelmet. A kályha tartályának Aki sokat sétál Pécs utcáin, — s nemcsak a korzón, — ész­reveheti, mennyire elszaporod­tak a vadszőlők. Az apró, lilás- fekete bogyók fürtökben ta­padnak a házak falára. De nem ritka látvány az örökzöld liánokkal, borostyánokkal be­egészséges gyermek gondozá­sát ilyen esetben, akkor lehe­tőség van arra, hogy a helyi (üzemi) szakszervezeti bizott­ságtól kérjen segítséget. A szakszervezeti bizottság segít­het többféle módon is, de le­hetősége van arra is, hogy a szociális helyzettől függően szociális segélyt adjon. Abban az esetben, ha a he­lyi (üzemi) szakszervezeti bi­zottság valamilyen oknál fogva mégsem tud segélyt adni, alt­kor javaslata alapján a dolgo­zó kérhet segélyt a Társa­dalombiztosítási Bizottságtól. A Társadalombiztosítási Bi­zottsághoz címzett kérelmet a Társadalombiztosítási Igazga­tóságnál kell benyújtani. Ab­ban az esetben, ha a dolgozó a kérelmet postán küldi el, ak­kor a következő a cím: Társa­dalombiztosítási Igazgatóság, 7645 Pécs, II., Szalai A. u. 3. sz. Természetes, hogy a kére­lem előterjesztése esetén a most közölt cím csak a Bara­nyában lakó dolgozókra vonat­kozik. feltöltése csak a berendezés teljes lehűlése után történjen úgy, hogy a fűtőolaj ne foly­hasson mellé. Erre a célra csö­ves-kannát és tölcsért használ­junk. Ha elfolyás mégis bekö­vetkezik, az olajat begyújtás előtt fel kell törölni. Rendkívül fontos követelmény, hogy a fű­tőolajat más tűzveszélyes folya­dékkal — pl. benzin, petróleum, stb. — nem szabad keverni és őzt az égőtérbe önteni. A kály­ha kezelése, begyújtása, fel­ügyelete, gyermekre és korláto­zott cselekvőképességű sze­mélyre nem bízható. A kályha és az éghető anyagok között megfelelő biztonsági távolságot kell tartani. Az olojkályhák valamennyi tí­pusához ki van adva kezelési, használati utasítás. Annak tar­talmát gondosan át kell tanul­mányozni és természetesen az abban előírtakat be is kell tar­tani. A Tűzvédelmi Parancsnokság felhívja az olojkályhák és a na­gyobb teljesítményű olajtüzelő berendezések kezelőinek hasz­nálóinak a figyelmét a bizton­sági szabályok megtartására. Az olajtüzelés kulturált, kényel­mes tüzelési technológia, de a használatuk csak az előírások megtartásával biztonságos. Pécs Megyei Városi-Járási Tűzoltóparancsnokság futtatott házfal sem. S ki gon­dolná, hogy a szemnek annyi­ra kedves növényzet kárt tesz a házban? Ugyanis az erősen sa­vas tartalmú, szívó-gyökérzetű futóindák és vadszőlők szépen, fokozatosan „marják" a téglát, a vakolatot. flz olajkályhák tűzveszélye Szakszerűen, felelősségteljesen Elszaporodtak a vadszőlők A zordabb időre nemcsak a mo­tort kell felkészíteni, hanem a ko­csi egyéb szerkezeti elemeit, szerel­vényeit, sőt magát a kocsiszekrényt is. Mindenekelőtt vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk meg a kocsiszekrény fenéklemezét és a1 sármentők belső oldalát. Itt az alvázvédelem leg­kisebb hibája, hiányossága a tél folyamán komoly rozsdásodás kiin­duló pontjává válik. A korrodált részeket fémtisztára kell tisztítani és rozsdagátló folyadékkal kezelni. Ennek megszáradása után pótoljuk a korrózióvédelmet nyújtó bevonatot. Ugyanígy kell eljárni a futómű szer­kezeti részeinél, de itt megfelel a festékbevonat. Nézzük át a fenék­lemez belső — kocsiszekrény felöli — oldalát és szükség esetén javít­suk 'ki a sérült festékréteget. Ha­sonlóképpen javítsuk ki a kocsiszek­rény kisebb festéksérüléseit. Ezen túlmenően nagyon ajánlatos a kocsi fényezésének védelméről is gondoskodni. Erre a célra a leg­jobbak a viasz alapanyagú festék­védő és ápolószerek. Ezt — sam­ponos mosás után — vattával vi­gyük fel a fényezésre. (A készít­ménytől függően száraz, illetve ned­ves felületre.) Síáradás után a vé­dőréteget enyhe dörzsöléssel fé­nyesítsük fel. Az ápolást meg kell ismételni, ha a víz szétterül a fé­nyezésen. A krómozott felületeket is védhet- jük ezzel a módszerrel, de tartó- sabb bevonatot képez a színtelen lakk, ami spray formájában szerez­hető be. Azoknál a kocsiknál, ahol van zsírzóhely, gondoskodjunk a zsír­zásról, még akkor is, ha a km- teljesitmény ezt még nem indokol­ná. Csapadékos időben tanácsos a két zsírzás között megtett km-ek számát az élőírtnál mintegy felére csökkenteni. Télen a motorolaj terhelése sok­kal nagyobb. Az olajat tehát 40—60 százalékkal rövidebb út megtétele után cseréljük. Különösen akkor, ha a kocsit gyakran használjuk "városi forgalomban. Juttassunk néhány csepp olajat az ajtópántok csapszegeihez, majd néhányszor hajtogassuk ki-be az aj­tókat. A zárakba fecskendezzünk glicerint, amely adott körülmények között megakadályozza azok befa­gyását. Az ajtók, a csomagtartó fedél gumitömítését, hasonló okok miatt, kenjük bé vízzel hígított gli­cerinnel. Most térjünk vissza az indításhoz. Hosszabb idejű állás után működ­tessük kézzel (ahol ez lehetséges) a tápszivattyút. A hőmérséklettől függően többé-kevésbé húzzuk ki a szivatót. Néhányszor lépjünk rá a gázpedálra, nyomjuk ki a tengely- kapcsolót (csak négyüteműeknél) majd kapcsoljuk az önindító áram­körét. Az önindító áramfelvétele az indulás pillanatában . sokkal na­gyobb, mint amikor már forgatja a motort. Ezért ne többszöri, rövid ideig tartó, öninditózással kísérletez­zünk, hanem egyszer a motor be­indulásáig. Ennek előfeltétele ter­mészetesen az, hogy a motor és az akkumulátor rendben legyen. A motor beindulása után fokoza­tosan táljuk vissza a szivatót és enyhe gázadással emeljük a motor fordulatszámát. Ne melegítsünk álló helyzetben, hanem néhány másod­perc múltán induljunk el. Mintegy 4—5 km-en keresztül kerüljük a ma­gasabb fordulatszámot és a sziva­tót, amint ez lehetséges, teljesen kapcsoljuk ki. A motor leállításá­nál, a négyüteműek esetében, a gázfröccs kimondottan káros, mert a hengerekbe jutó benzin az olaj­filmet lemossa. Búsbarna László Mérkőzésről mérkőzésre Ruhaipari szakmában jártas NORMA-TECHNOLOGUST, SZERKESZTŐT, MŰSZAKI ÜGYINTÉZŐT és egy du. takarítónőt vesz fel a Kesztyűgyár Bőrruházati Gyáregysége JELENTKEZÉS: Pécsbánya (Széchenyi-aknánál). Telefon: 11-333. A második félidőben nyújtott játékával győzött a PVSK a Sárisápí Bányász ellen. Fotó: Arató László Labdarúgó NB III. Pécsi VSK—Sárisápi Bányász 4:1 (0:1). PVSK-pálya, 300 né­ző. V.: Pintér. PVSK: Sulyok — Nagy, Tallósi, Balázs, (Szabó), Engert, Kaszás, (Kenderest) Grünwald, Kresz, Baumholczer, Stájer, Tóth. Edző: Rónai Ist­ván. A 18. percben vezetést szerzett a Sárisáp. A PVSK csak a 46. percben tudott egyenlí­teni, de ezután jobb erőnlété­vel teljesen megtörte a meg­zavarodott vendégcsapat ellen­állását. Góllövők: Stájer (4), il­letve Virág. Jó: Kaszás, Baum­holczer, Stájer, Tóth, illetve Flórián, Kucsera. Véménd—Volán Szállítók 3:1 (2:1). Véménd, 400 néző: V.: Ágoston. Véménd: Doszpod — Kajtár, Rótt, Mács, Bartha, Tör­jék1, (Gáli), Borovócz, Fiochsz, Szabó (Kovács) Bencsik, Gru- borovics. Edző: Szám Frigyes. A Véménd végig fölényben ját­szott és akár nagyobb arány­ban is győzhetett volna. Kiállít­va: Oláh (Szállítók) a 86. perc­ben. Góllövők: Gruborovics, Bencsik, Gáli, illetve Hirbeck (11-esből). Jók: Rótt, Fiochsz, Mács, Borovácz, illetve Kertész, Köböl, Vaszilev, Raffael. Bp. Spartacus—Szigetvár 1:0 (1:0). Szigetvár: 700 néző. V.: Dravecz. Szigetvár: Kiss — Kö- vesi, Maurer, Tóth I., Tóth J., Pichler, (Révész), dr. Tüske, Szőlősi, (Bocskor), Telek, Csőre, Palotai. Edző: Kamondi Imre. A szigetvári csatársor tehetet­len volt a jól játszó Bp. Spar­tacus védelemmel szemben. A 40. percben Tüske dr. 11-est hibázott. Kiállítva: Zöldi (Bp. Spartacus). Góllövő: Dorogi. Jók: Radics, Öze, Dorogi, Var­ga, illetve Kiss, Maurer, Kövesi. Mázaszászvári Bányász—Bar­csi SC 3:0 (1:0). Mázaszász- vár: 200 néző. V.: Hegedűs. Mázaszászvár: Banász — Csáb- rák,, Bazsonyi, Kovács, Katona, Kólya, Bíró, Pataki, Perényi, (Dunai, Molnár), Horony, Csor­dás. Edző: Róth Antal. Barcs: Tóth — Bencsik, Utasi; Karsai1, Báthori, (Cservölgyi) Otártics, (Kele) Orsós, Fodor, Kömpf, Szilágyi, Hunyadi. Edző: Lend- vai Miklós. Gyenge iramú mér­kőzésen a bányászcsapat gól­jain kívül még több helyzetet i[s hagyott kihasználatlanul. Góllövők: Horony, Kólya (11- esből), Katona. Jók: Kovács; Katona, Csordás, illetve Orsós; Fodor, Karsai, Az NB III. további eredmé­nyei: Lőrinci Fonó—Siófoki Bá­nyász 1:1, Paks—Honvéd Kissi J. SE 1:1, BKV Előre—EMG SK 1:0, Enying—Dunaújvárosi Épí­tők 1:0, Pénzügyőr—Perbál 4:0, Bp. Építők— Ikarus Alba Regia 2:0. AZ NB III. ALLASA: 1. BKV Előre 16 12 1 3 35-10 25 2. Véménd 16 9 4 3 33-21 22 3. Kiss J. SE 16 8 6 2 28-17 22 4. PVSK 16 7 6 3 37-18 20 5. ßp. Spart. 16 6 8 2 31-20 20 6. Dunaújv. Ép. 16 6 8 2 20-11 20 7. Pénzügyőr 16 8 3 5 40-27 19 8. Szigetvár 16 7 5 4 18-13 19 9. Volán Száll. 16 4 8 4 16-18 16 10. Perbál 16 5 6 5 21-24 16 11. Siófok 16 5 6 5 15-19 16 12. EMG SK 16 5 6 5 12-17 16 13. Paks 16 5 5 6 28-26 15 14. Bp. Építők 16 5 5 6 13-14 15 15. Enying 16 4 6 6 28-32 14 16. Alba Regia 16 4 4 8 17-29 12 17. Mázaszászvár 16 3 5 8 34-33 11 18. Sárisáp 16 3 4 9 20-31 10 19. Lőrinci Fonó 16 2 5 9 13-29 9 20. Barcs 16 1 1 14 9-49 3 Megyebajnokság Boly—Universitas PEAC 0:6 (0:2), Sellye—Pécsi Kinizsi 4:2 (2:0), Mágocs—Mohácsi TE 1:4 (0:2), Siklós—Pécsi Gázmű 4:0 (1:0), Beremend—BTC 1:0 (0:0), Pogány—Vasasi Bányász 1:3 (1:2), Kesztyűgyár—Zsolnay 1:0 (0:0), Szalánta—Steinmetz SE 1:2 (0:1). A MEGYEBAJNOKSÁG ALLASA 1. Sellye 14 13 — 1 38-14 26 2. Mohács 14 10 2 2 40- 9 22 3. U. PEAC 14 8 3 3 30-14 19 4. P. Kinizsi 14 8 3 3 19-13 19 5. Vasasi B. 14 8 2 4 26-14 18 6. Siklós 14 8 2 4 24-20 18 7. Beremend 14 8 1 5 25-17 17 8. PBTC 14 tr 3 5 23-12 15 9. Kesztyűgyár 14 6 1 7 17-19 13 10. Mágocs 14 4 5 5 15-22 13 11. Boly 14 5 1 8 21-31 11 12. Pogány 14 3 4 7 15-19 10 13. Steinmetz 14 4 1 9 16-20 9 14. Zsolnay 14 2 3 9 11-27 7 15. Szalánta 14 — 5 9 7-31 5 16. Gázmű 14 — 2 12 4-49 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom