Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-03 / 304. szám
1976. november 3., szerda Dünamait napló Népszerű m TIT nyel viskó léje Háromezren tanulnak Viszonylag olcsón Jók a tankönyvek Korszerű formák Budapest után Baranyában tanulnak legtöbben, — csaknem háromezren — idegen nyelvet szabad időben, a TIT nyelviskolájában. A rangos második helyet immár az ötödik éve érdemli ki a pécsi nyelviskola. Jelenleg csaknem nyolcvan tanár tanít, a magánórák díjaihoz viszonyítva olcsón. Jóxtánácsök;: A hagyományos oktatásban résztvevők egy iskolai tanévre befizetnek, aszerint, hogy hetente hány órát hallgatnak: 400, 800, 1200 forintot. Az audió-vizuális oktatásra járók éves tandíja 900, a nyelvvizsgaelőkészítőt igénybevevőké 1500 forint. A „maszekórák" tarifája olasz és spanyol nyelvből száz forint, mert kevés az ilyen tanár. Annál több az angol tanár és a kért összeg fiatalnál ötven, tapasztaltabbnál száz, a népszerűnél eléri a 150 forintot. Szóval megéri a TIT-nyelv- iskolájába járni, legalább is anyagi szempontok miatt. Csak ennyiről lenne szó? Csethe Istvánná több mint húsz éve oktatja a német nyelvet. — Tavaly és idén végre életszernek a tankönyvbeli anyagok, előtte rendkívül elvontak, iskolásak voltak. Nem mellőzöm a szótanulást, és a fordítást. Két óránként fogalmazási és fordítási feladatokat adok fel. Elsősorban a bemutatkozás, a vásárlás, a lakás, a számok, az utca, a forgalom, az utazás tematikákra fektetem a hangsúlyt. De nagyon fontos, hogy dramatizáljunk, vagyis el játsszunk mindent, szituációkat teremtve. Ez oldhatná a gát lást, ami nagyon fékezi a be szédkészség kialakulását. Baj hogy sokan eltitkolják tudású kát túlzott szemérmességből vagy kishitűségből és kezdők közé csöppennek. Majd kidé rül, hogy jól társalognak, am kisebbségérzetet vált ki az ab szolút kezdőkben. Nem szent írás az óra, csak iránytű a több és alaposabb tanuláshoz, affé le módszertani tanácsadás. Ha otthon még naponta fél—egy órát fordít a nyelvre, akkor elérhet egy év után egy elég megfelelő jártassági fokot, amit magyar körben már jól kamatoztathat, de német környezetben egy-két hét kellene, hogy „beleérezzen”. Az a tanuló, aki minden nyelvi felkészültség nélkül érkezik, legalább 5—6 év TIT-iskola után eljuthat az állami nyelvvizsgára. Egyed Kálmán nyelviskolai titkár szerint jónak mondhatók a TIT orosz, német, francia nyelvkönyvei, szókincsük gyakorlatias. Nagyon alaposak az angol megjelenésű könyvek, de drágák is. Persze sok múlik a tanáron, hogy mennyire a valóságra építve dolgozza fel a szókincset, alakítja a beszédkultúrát. Vajmi keveset jelent az órán-szereplés, mert legalább napi 1—2 óra otthoni kemény munka is kell; rádiózás, magnózás, újság, könyv- olvasás, levelezés. Vannak, akik nagy lendülettel, a gyors siker, reményében jönnek, aztán lemorzsolódnak, mert nem kitartóak, és teljesen fetisizálják a tanórák lehetőségeit. Sajnos a két műszakban dolgozó hallgatók közül is elmaradnak. Sok fiatal alig beszélget, pedig az oldott beszélgetés nélkülözhetetlen. Néhányon csak beiratkoznak és dicsekednek a nyelviskolával, de nem járnak órára. A fiatalokból nem verbuválódik hosszú ideig együttmaradó, már-már baráti társaság, ahol idegen nyelven érintkeznek. Csak 40—50 idősebbről mondható ez el, akik tíz éve is összejárnak a haladó foglalkozásokon, hogy ne felejtsék a tanultakat. Kedves szokás, hogy férjek, feleségek, sőt az egész család együtt jár éveken át. Miért is tanulnak idegen nyelvet? Rokona, gyereke külföldön él. Munkahelyén kötelező a nyelvvizsga. Fordítóként, levelezőként a külkereskedelemben dolgozik. Mérnökként új technológiák, műszaki eljárások utón érdeklődik. Mások csak hobbyból jelentkeznek. A most beiratkozottak 40 százaléka külföldre utazik, elsősorban olasz útra készülnek. Akiknek nem sikerült a felvételi egy nyelvből, azok így gyakorolnak. Felkapott nyelv 2—3 éve a spanyol és a lengyel, idén indult először bolgár csoport. Orosz miatt főleg közép- és főiskolások iratkoznak be. A hallgatók átlagos életkora 30—35 év, ritka a nyugdíjas és az ötven feletti. A 60 százalék nő, sok az általános iskolás, az üzemi munkások száma 1500, a vidékieké 600 körül mozog, A diákok változatlanul szeretik az angolt, míg a felnőttek a németet kedvelik. X-fX-XirX-X-X-X-X-XKilenc nyelvet sajátítanak el; népszerűségi sorrendben: angol, német, orosz, francia, szerb-horvát, olasz, spanyol, lengyel, bolgár. Extra igénnyel is jelentkeztek, de csők egy- ketten, így örményt, hébert, japánt, arabot választottak volna, de csak 12—15 személy jelentkezésénél indítanak csoportot. A divatokról még any- nyit, hogy egyre többen tanulnak a heti legmagasabb óraszámban és az audió-vizuális módszerben bíznak a legjobban. — Csuti J. — y> Uj tantervekhez új tankönyvek „Anyanyelvi ismeretek1 két évre A fokozatosan életbelépő új tantervekkel együtt — 1978-tól — új tankönyveket kapnak majd a diákok. A tankönyvek egy részén már dolgoznak a szerzők, szerzői munkaközösségek. A könyvekben tükröződnek majd az általános iskolai nyelvtan és helyesírástanítás új útjai. Újdonság lesz, hogy — az általános iskola történetében először — egy tankönyv készül a 3. és 4. osztályosoknak „Anyanyelvi ismeretek" címmel. A kisdiákok tehát két évig forgathatják lapjait, mélyebb barátságot köthetnek könyvükkel, s ezen keresztül az anyanyelvi ismeretekkel is. Újdonsága lesz a könyvnek, hogy a feladatokat, példákat osztályonként külön munkafüzet tartalmazza. Kétfajta munkafüzet készül, egy az osztott, egy pedig az osztatlan — tanyai — iskoláknak. Ez utóbbi bővebb terjedelmű lesz, s nagyrészt olyan példákat tartalmaz, amelyeket a tanulók önálló foglalkozásokon oldhatnak meg. Az új tankönyv szerkezetében, felépítésében is a nyelvtudományok logikájához, felépítéséhez alkalmazkodik. Az „Anyanyelvi ismere- tek"-re kiírt pályázaton két pályamű érte el a legjobb eredményt. Az egyikből lesz a tankönyv, de a másikat is megjelenteti a Tan- könyvkiadó Vállalat — módszertani kézikönyvként. Az alsótagozatosokéhoz hasonló elvek alapján készül majd közös nyelvtankönyv az általános iskolák 5—6—7—8. osztályos tanulóinak. Várhatóan a jövőben a gimnáziumokban is gyakorlattá válik az „egy könyv — több osztálynak" elv, A Tankönyvkiadó Vállalat közelmúltban meghirdetett pályázata mindenesetre lehetővé teszi, hogy a szerzők közös irodalomtörténeti tankönyvet állítsanak össze a II—III—IV.-esek- nek. Zenés bemutató a Kamaraszínházban Rózsaszál a reggelihez Szeretem a színházat. Az önfeledt kacagást, a pikáns ’ történeteket, a fülbemászó melódiákat, a lüktető ritmust. A könnyűzenés darabok meghitt, zsongító atmoszféráját. És szeretem a játékot. Azt a jó színházi játékot, amitől megfosztottak a Rózsaszál a reggelihez c. darab bemutatóján. Kellemes, szórakoztató előadást ígértek az előzetes nyilatkozatok: „Világsiker! London, Párizs, Tokió!” — Pécsett magyarországi bemutató. Musical, zenés játék, operett? — tették fel maguk a szerzők a kérdést, a bemutató előtt, A premieren aztán kiderült: egyik sem. Felelőtlen ígéret volt. A Rózsaszál a reggelihez eredetileg prózai vígjáték. Amolyan bulvár-komédia. A Barillet— Grédi sikeres francia szerzőpár darabját Czi- mer József, a Pécsi Nemzeti Színház vezető dramaturgja fordította. Magyarországi bemutatóját, zenével tarkított változatban „álmodta" meg. Két alapvetően fontos feladatot vállalt a darab kiválasztásával. Mindkettőben megbukott. Fordítása éppen azt a könnyed, franciás szellemességet nem adja vissza, ami a bulvár-darabok legfőbb erénye. Poénok, csúcspontok nélkül, értelmetlenül hosszú, unalmas párbeszédekkel zajlik a cselekmény, három órán át!.., Vajon milyen „dramaturgiai indítékkal" fordította le Czimer József ezt a darabot? Véletlen-e, hogy a képváltozásokat (és a második felvonás végét) taps sem kísérte a bemutatón? Körmendi Vilmos 20—30 évvel ezelőtti „fülekre" komponálta dalait. Pediq ő is tudja, hogy az utóbbi másfél évtized alatt milyen lényeges változáson ment át a könnyűzene. Aktív részese volt azoknak a változásoknak, amikre a mi fülünk is áthangolódott immár. Hogy miért nyúlt mégis ezekhez a sikerre igényt sem tartó té mákhoz? Csak gyanítom: kényelmi megfontolásból. A zenei kíséretet ellátó (három tagú!) együttesnek könnyű dolga volt: játszhatta a magáét, (Rolande szellemes kupléját például a darab zenei vezetője, Németii László komponálta.) Szenes Iván dalszövegei tetszettek. Tartalmi, prozódiai szempontból is jól alkalmazkodtak a sztorihoz és a zenéhez De hol maradtak a látványos tóncképek? Miért nem táncolnak a színpadon? — Ezt kérdezhetnénk a rendezőtől, Karinthy Mártontól is, aki nem tudott megbirkózni a hatalmas mennyiségű anyaggal Úgy tűnt, mintha a szerzőkhöz már semmi hozzátenni valója nem volna. A fiatal főszereplőket (Katona Ágnes, Bobor György) becsapták ezzel a darabbal. Olyan szereposztásban dobták „mély vízbe" őket, amiből mérsékelt ének- és táncadottságaikkal alig győztek „kiúszni". Joó Kati alakításából kevesebb több lett volna. Melis Gábor alkatának, orgánumának és énekhangjának megfelelő szerepet kapott. Színészileg jól megoldotta. A kis szerep megformálásának példáját Sólyom Kati játékában láthattuk. Olyan bensőséges színházi atmoszférát teremtett, ami — ha csak villanásokra is — feloldotta az egyébként tömény unalmat. Horváth István Bob szerepében a várakozásnak megfelelt. A szerelmi ösztönök fanyar, érzelemnélküii sivárságát bemutató jelenetein jól elszórakoztunk. Cseh Máriát új színekben ismerhettük meg. Énekhangjának és színészi játékának ötvözetéből olyan operett-paródiát kovácsolt, amelyet a „Rózsaszál" addigi tüskéivel a tenyerünkben is őszintén megtapsolhattunk. A Pécsi Nemzeti Színház évtizedes múlttal rendelkezik,------------------------------------------— a musical (My Fair Lady, West Side Story) és ki tudja hány évtizedes hagyománnyal az operett művészi színpadra állításában. Igényesebb müsorválasztással, megfontolt szereposztással most is elkerülhette volna, hogy az illatozásra szánt „Rózsaszál” elhervadjon a magyarországi bemutatón. Bornemissza Géza öt éve kezdték el az új, modern falurész építését Kozár- mislenyben. Ma már százhetven ház készült el, kétszintes, nyereg- és sátortetős családi házak. Minden telek saját kúttal rendelkezik, így nem gond a kozmuvesiles. Azonban az uj, munkáslakta telepen létkérdés, az üzletek létrehozása. A járdák már elkészültek, három utat salakozták le a Hőerőmű Vállalat segítségével, amely hatezer tonna salakot adott a falunak. Hasonló összefogással az üzletsor kialakítása is hamarosan megvalósulhat. „Rajzoltam, festettem, múzeumban voltunk” A sötéborno hajú, szépszemü Kovács Julika az Ágoston téri Általános Iskola 3/b osztályába jár. Másodszor volt már szabadszombatjuk, s amikor megkérdeztem tőle, hogy tetszett, ker- teiés nélkül megmondta, nagyon örült neki . . . — Délelőtt rajzoltam, festettem, délután meg apuékkai Szigetvárra mentünk. Megnéztük o várat és a múzeumot. Szép volt. Legjobban a lovasszobor tetszett a vár udvarában. — És legközelebb hova mentek? — Még nem tudom. Apuká- mék most elcserélték a szabad szombatjukat. . . — Erre olykor szükség is van, ha a család együtt akarja tölteni a hét végét — hallom dr. Fauszt Fülöpnétől, az Ágoston téri Általános Iskola igazgatójától, akivel az általános iskolai also tagozatos szabad szombati rendszerről beszélgetek az iskola igazgatói irodájában. Együtt lehet a család a szabad:: 1 " — Miután az alsó tagozatokon bevezethető szabadszombattal kapcsolatos miniszteri rendelkezés megjelent, felmérést készítettünk arról, hogy a szombati szabadnapokon hányán igényelnek napközis elhelyezést. 160—170 gyermek közül kettő ilyen akadt. Szülői értekezleteken megkérdeztük a szülőktől, melyik szombat volna jó nekik, s a többség véleménye alapján választottunk. Úgy látjuk, ez többé-kevésbé bevált, menni fog a dolog. — Talán csökkent a szombati „torokfájások", náthások száma is ...? — Úgy van. A szülők évek óta el-elkérték a gyermekeket, ha szabad szombatjuk volt, s ha ez az út nem bizonyult járhatónak, „megfájdult" a gyerek torka .. . — És milyen a pécsi helyzetkép? Ezzel a kérdéssel Erdödi Gyulát, a pécsi Városi Tanács iskolai csoportjának tanulmányi felügyelőjét kerestük meg. — Pécsett jelenleg kilenc általános iskola alsó tagozatán és egy középiskolában van szabad szombat. Ezek egy részét már az elmúlt évben Vísérleti jelleggel bevezettük. Ahol e kísérlet alapján biztosítottuk a kéthetenkénti szabad szombatot, a terhelés megnövekedett, mivel az anyag és a kötelező óraszám nem csökkent. így könnyen meglehet, hogy ezeken a helyeken vissza kell térnünk a hagyományos formához. Az iskolák másik része viszont a mininfari rűnrlolof- IphptÖséggel élve, a megfelelő tárgyi feltételek alapján maguk döntöttek úgy, hogy alsó tagozatukon áttérnek a 11 napos ciklusra. A szabad szombatos ciklusnál a rendelet értelmében egy-tizenketted résszel csökken a tananyag, s természetszerűleg a pedagógusnak 11 napra kell terveznie. Mindez meglehetősen komoly előkészületi munkát igényelt. Ennek megfelelően kellett kialakítani az órarendeket, és a szabad szombat bevezetésének lehetőségét előzetesen a szülőkkel is meg kellett beszélni. Ezért az ilyen iskolák alsó tagozatainak szülői értekezletein mindenek előtt azt tisztázták, melyik szombat felelne meg a szülők túlnyomó többségének. — És mi van akkor, ha a szülő semmiképpen sem tudja egyeztetni gyermekével a szabad szombatját, netán magának nincs is szabad szombatja? — A rendelkezés értelmében az olyan esetekben, amikor a szülők részéről nem megoldható a gyermek felügyelete, napközis foglalkoztatást kell biztosi tani. Ez Pécsett teljességében megoldott dolog. Az ilyen gyermekek ott lehetnek a napköziben, vigyáznak rájuk, foglalkoznak velük. A napközis gyermek pedig ezeken a szombatokon egyébként is napköziben van. Áz iskolai szabad szombat, a gyermek együttléte a családdal a szülök régi és sokszor megfogalmazódott igénye. A kilenc pécsi általános iskola, ahol bevezették, ennek az igénynek tett eleget. Az persze, hoqy ez a családi körben eltöltendő idő ténylegesen értelmes és a gyermek fejlődését szolgáló tartalommal telítődjön — mint azt dr. Fauszt Fülöpné is elmondta, külön nevelési feladatot jelent a pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt. Bebesi Károly'
