Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-21 / 322. szám

Dunántúli rigplö 1976. november 21., vasárnap Tanácskozott a megyei diákparlament I977 elején országos diákkonferencia Pécsett Telefonhívás Uszty -llimszkből Gyermekvilág képekben Rétfalvi Bernadett grafi­kája Országos rajzkiállítás ünnepélyes külsőségek között, tegnap délután 4 órakor nyitotta meg kapu­it a Magyar Úttörőszövet­ség 30 éves évfordulója tiszteletére rendezett or­szágos gyermekrajz kiállí­tás Pécsett, a Színház téri Hírlapolvasóban. Csernus László, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége, Országos Tanácsa titkára megnyitó beszédében töb­bek között utalt arra a di­cséretes kezdeményezésre, amely lehetővé tette az or­szágos bemutatkozást, az úttörő- és művelő­dési házak legeredménye­sebb gyermek-képzőművész körei számára. A kezde­ményezés ezúttal a pécsi Szabó István Úttörőház hírnevét öregbíti. A továb­biakban Csernus László a pályázat és kiállítás jelen­tőségét értékelve örömét fejezte ki afölött, hogy az úttörőházak valóban szív­ügyüknek tekintik a képző- művészeti kultúra ápolását, a tehetséges diákok támo­gatását. Október 27-én ült össze a szakzsüri, hogy az úttö­rő- és művelődési házak gyermek-képzőművész körei számára meghirdetett or­szágos képzőművészeti pá­lyázat változatos, bő anya­gát elbírálja. A pályázatra 28 intézmény küldte be munkáit. A zsűri végül is 22 szakkör anyagát tartot­ta érdemesnek országos bemutatásra. A szemet gyönyörködte­tő, változatos, szép anyag: grafikák (főként linóleum­metszetek), festmények, rajzok, rézdomborítások, kerámiák és szőnyegek, bő­séges látnivalót kínált a nagyszámú közönségnek, akik között ott volt Pető- házi Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság titkára is. Az ünnepélyes megnyi­tón került sor díjak át­adására, amelyet ezúttal gyermeg-zsüri (a pályázó intézmények egy-egy kép­viselője) ítélt oda a leg­jobbaknak. A képzőművé­szeti kategóriában az első helyezettek között Kelemen Gábor pécsi úttörő szere­pel. A hat második helye­zett között Köves Éva és Tari Zsuzsanna pécsi diá­kok kaptak értékes tárgy- jutalmakat. A grafika ka­tegóriában az első helye­zettek között van Rétfalvi Bernadett pécsi diák. Ezt követően az ered­ményesen működő szakkö­rök vezetői vehették át az elismerő plaketteket. A ki­állítást november 29-ig, naponta 10—18 óráig lát­hatja a pécsi közönség. Proksza László Tizenhétezer gimnazista, szakmunkás és szakközépisko­lai tanuló vett részt az elmúlt hónapokban a szocialista de- mekratizmus diákfórumainak — osztálygyűlések, iskolai diák­parlamentek — munkájában. Alapos előkészítő munka előz­te meg a tegnapi VI. megyei diákparlamentet is. A munka reggel 8 órakor a FÉK Klubban plenáris üléssel kezdődött. Az ülés elnökségé­ben a diákok között helyet foglalt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. Az ülésen képviseltette magát az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium is, valamint a gimnáziumok, szakközépiskolák igazgatói, ve­zetői, a város és a megye mű­velődésügyi osztályának veze­tői. Dr. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács VB művelődés- ügyi osztályának vezetője vita­indítójában a következőket mondotta: — Az V. diákparlamenten elhangzott gondok, javaslatok zömét sikerült az azóta eltelt két évben megvalósítani. De most is vannak figyelmeztető jelenségek, amelyeken csak a diáktársadalom összefogásával lehet változtatni. Megdöbben­tően sokan mondták a fiatalok közül, hogy „valahol menet­közben elveszett a tanulás rangja, cél nélkül jönnek az iskolába, és így csak lézenge­nek". A tanulásban mutatott hanyagság „méltó társa", a terjedő, nagyfokú magatartás­beli fegyelmezetlenség és a trágár, durva, nyomdafestéket nem tűrő beszéd. A fegyelme­zetlenségben nemcsak az elkö­A lakosság egészségügyi el­látásában egyre jelentősebb szerep jut az ifjúságnak. A Baranya megyei egészségügyi dolgozók közel egyharmada, 1929 fő harminc éven aluli. Tegnap délelőtt Pécsett, az Ifjúsági Házban megrendezett középszintű ifjúsági parlament­jükön mintegy másfél százan képviselték munkahelyük fia­tal orvosait, ápolónőit, csecse­mőgondozóit, védőnőit, gyógy­szerészeit, asszisztenseit, köz­egészségügyi ellenőreit, fizikai dolgozóit. Dr. Kőbőr József megyei fő­orvos vitaindító beszámolójá­ban összegezte az előző ifjú­sági parlament óta eltelt idő­szak eredményeit, problémáit. A korábbi években a fiatalok munkahelyi közösségekbe való beilleszkedése, a munkahelyi demokrácia, a fiatalok erkölcsi elismerése sok kívánnivalót hagyott maga után. Az elmúlt években már lényegesen javult a helyzet. Bár, talán — s ez a későbbi hozzászólások némelyi­kéből kiviláglott — még most sem mondható ideálisnak, fő­képpen erkölcsi elismerés te­kintetében. Baranya megye egészség- ügyi ellátottsága az adott kö­rülmények között jónak mond­ható. A negyedik ötéves terv­időszakban 50 új körzeti ren­delő épült, ebből 37 községek­ben, orvosi szolgálati lakással együtt. Ilyen eredményt egyet­len más megye sem tud fel­mutatni. Előrelépés történt az üzem­egészségügyi hálózat fejleszté­sében, viszont még most is ne­vető a hibás, hanem az is, aki eltűri. És sokan tűrik el. Azért lett általánossá a jelenség: „nem merünk rászólni senkire, mert a többiek strébernek tar­tanak bennünket", hangzott el a diákparlamenteken. Az objektív, diákszociális problémák közül a legélesebb a menzák ügye. Kevés a férő­hely, alacsony a norma, rossz az étkezési idő megállapítása, de kevés a kollégiumi férőhe­lyek száma is, és sok felszólaló „életszerűbb” rendet javasol a kollégiumokban. Szinte már parlamenti „örökzöld téma" a szakmunkásfiatalok állan­dóanvisszatérő problémája; ke­vés és nem megfelelő a bázis­üzem, hiányoznak a korszerű gépek, zsúfoltak a tanműhelyek, szalagmunkát, segédmunkát kell végezni. Több üzem nem veszi komolyan a termelési gyakorlatot. Különösen érthe­tetlen, hogy olyan vállalatok is elhanyagolják néha a képzés feltételeinek a biztosítását, vagy javítását, majdani dolgo­zóik megnyerését, amelyek je­lentős munkaerőhiánnyal küsz­ködnek. (Posta, MÁV, Sopiana!) A diákparlamenten a tanórán kívüli tevékenységből a leg­nagyobb teret a tömegsport és a klubélet problémái kapták. Vagyis: kevés a szabadtéri sportpálya megyeszerte, meg­oldatlan az úszásoktatás, drá­gák a sportfelszerelések, a klubprogramok pedig nem vonz­zák a fiatalokat. Az elhangzottak alapján té­ves lenne azt a következtetést levonni azonban, hogy a me­gye 17 ezer fiatalja követelő­ző, fegyelmezetlen és kritizáló. Döntő többségük becsületesen tanul és a jobb tanulás és hézkes a fekvőbeteg-ellátás, mert a kórházi ágyak száma nem növekedett kellőképpen. A megyei főorvos beszámo­lójában is szerepelt, de az azt követő hozzászólásokban igen gyakran felbukkant az egész­ségügyi dolgozók lakásproblé­májának, bérezésének és szak­mai továbbképzésének a kér­dése. A baranyai egészségügyi dolgozók egyötödének nincs megfelelő lakása, különösen áll ez a megállapítás a pé­csiekre. A községi tanácsok, az orvosok számára építenek szol­gálati lakásokat, gyógyszeré­szeknek azonban nem. (Évek óta egyetlen egyet sem.) A nővérszállások befogadóképes­sége is meglehetősen kicsi. A bérezés és munkájuk tár­sadalmi, erkölcsi elismerése te­kintetében az egészségügyi dol­gozók szeretnék, ha az ipari szakmunkásokéhoz hasonló megbecsülésben lenne részük. Több küldött figyelmeztetett, hogy a lakáshiány, az alacsony bér és ügyeleti díjak egyre fe­szültebb munkaerő helyzetet te­remtenek. Pedig a korszerű egészségügyi ellátás csak még több szakember munkába állá­sával valósulhat meg. A felszólalásokra dr. Kőbőr József válaszolt, és egyben ösz- szegezte a vitát, amelynek nem helyi jellegű tanulságait az egészségügyi dolgozók orszá­gos ifjúsági parlamentjére meg­választott küldöttek az orszá­gos fórumon mondják majd el. Dunai Imre munkalehetőség érdekében szólt. És, hogy nemcsak szóvá tett — de tett is, azt bizonyít­ja a diákparlamenten elhang­zott számtalan felajánlás is. Délután a szekcióüléseket követően záró plenáris ülésre került sor, ahol megválasztot­ták az 1977 elején Pécsett ren­dezendő országos diákparla­ment Baranya megyei küldöt­teit. A süteményekről legtöbbünk­nek a konyhában, fehér kö­tényben szorgoskodó, tepsiket rakosgató háziasszony jut eszé­be. A harkányi új cukrász­üzemben mindezek az elképze­lések megdőlnek — itt „nagy­üzemi" módon gyártják aPré­meseket,, tortákat. Férfiak qyúr- ják a tésztát, géppel verik fel a tojást és villanykemencékben sütne Iá Háromnegyed év alatt ala­kították át a régi üzem és a Virágcsokor kisvendéglő ter­meiből a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat karbantartó brigádjai, több mint kétmillió forint értékben. A 300 négyzet- méteres területen öltözők, rak­tárak és a tésztázó, masszázó, sütő és a kikészítő kaptak he­lyet. A modern gépeket Szom­bathelyről szerezték be. Jelenleg ez Baranya legkor­szerűbb cukrászüzeme. Dél-Baranya mintegy 20 fa­lujába, Siklós és Harkány bolt­jaiba, valamint Pécs egy részé­be szállítanak süteményeket és csaknem 15 000 embert látnak el. Most, az induláskor 4500 süteményt készítenek naponta, mintegy félszáz változatban. Például 20 perc alatt állítanak elő 320 krémest. Otthon mind­ez egy teljes napot venne igénybe, de egy cukrászmes­ter is 4 óráig dolgozhatna. Baranyában 32 000 kistermelőt érint az a szerződés, amit az Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat ez év nyarán kötött meg 60 tsz-szel, négy állami gazdasággal, egy AFÉSZ-szel és a MECSEK Állatte­nyésztési Szakszövetkezettel. A kistermelők most további ked­vezményeket kapnak. A kisüzemi termelők részére forgalomba hozott takarmánytápok ára november 15- töl mázsánként 20 forinttal lett ol­csóbb, s ezt a kedvezményt azok Szibéria szivéből, a Bajkál tó vidékéről az Erzsébeteket és Katalinokat köszöntik a cellu­lózé kombinát építésén dolgo­zó baranyai fiatalok. Szombaton fél 4-kor csengett a szerkesztőség telefonja és tizenegyezer kilométer távol­ságból, Uszty-llimszkből jelent­kezett Papp Pálli István, hogy megkérje szerkesztőségünket: adjuk át külön-külön is mind­egyikük szívből jövő jókívánsá­gát, üdvözletét családjuknak, hozzátartozóiknak, ismerőseik­nek. Szabad szombatjuk volt. Most éjjel fél 11 az idő, az 52 ezer lakosú épülő város és gyár­óriás már elcsendesedett, mi­Itt a cukrászüzemben egy­szerre 100 tojást vernek fel géppel, a habot a habverő­gép keveri és a gázzsámoly- baa főzik a masszát. A kész krémeseket, tortákat hűtő- szekrényekben és hűtő­kamrákban tárolják: egy­szerre 4000 darabot helyeznek el. Végső ízüket és piros, kék, sárga, zöld színüket a kikészí­tőben kapják a torták és desz- szertek. Ilyenkor ősszel legked­veltebbek a gesztenyetorták, a gesztenyenyelv, krémes és a vaniliakocka. Mindinkább ki­szorítják a még népszerű csó- kikockát és lúdláb szeletet. A lakodalmi torták, desszer­tek sütése gonddal jár, mert nincs elegendő ostyalap és hiánycikk a marcipán is. Útób- bi szilveszter előtt különösen kelendő, mert a tortákra ebből készül a marcipán malacfej. Nehezen beszerezhető a már­ványlap is, amelyen a kara- melidíszítéseket formázzák. A harkányi cukrászüzemben 24-en dolgoznak, közülük 6 férfi. A munkáslétszám jelen­leg elegendő, de a nyári csúcsidőben több embert ál­lítanak munkába, mert ekkor a mostani süteménymennyiség többszörösét állítják elő és bevezetik a második és har­madik műszakot is. Gáldonyi Magdolna is megkapják, akik egészen kis té­telben vásárolnak. 1977. január 1- től kilónként 50 fillérrel magasabb átvételi árat fizetnek a vágóserté­sért. Végül a Húsipari Vállalat új, időszaki felárat fizet azoknak a kis­termelőknek, akik november 30-ig 1977 január—februári lejárattal köt­nek süldőértékesitési szerződést. Ezek a termelők a hivatalos 31 fo­rint felett kilónként plusz 3 forint időszaki felárat kapnak a süldői­kért. nusz 20 fokos a hideg. Ma ün­nepi volt az ebéd, paprikás­csirke, maguk főzték. Minden­ki egészséges, a fagyot meg­szokták, munkájukkal egyértel­mű elismerést aratnak. S minthogy most már kiala­kult a megfelelő telefonössze­köttetés Magyarországgal, úgy vélték, felhasználják a lehető­séget, hogy - ha csak 10 perc­re is, - kapcsolatba kerüljenek az otthonnal, a szülőfölddel. Ezúton tolmácsoljuk tehát minden hozzátartozójuknak, is­merősüknek, Erzsébetnek és Katalinnak az uszty-ilimszki magyarok szívből jövő jókíván­ságait. Közlemény (Folytatás az 1-es oldalról.) Más nemzetközi kérdésekről szólva a felek kölcsönösen megállapították, hogy a nem­zetközi politikában tapasztalt pozitív fejlődés ellenére to­vábbra is aggodalomra ad okot az ingatag politikai helyzet a világ különböző pontjain. Az a véleményük, hogy tar­tós és igazságos béke a Közel- Keleten csak az ENSZ Bizton­sági Tanácsának határozatai alapján érhető el oly módon, hogy Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt vala­mennyi területről, hogy elisme­rik a palesztínai arab nép nem­zeti és politikai jogait és tisz­teletben tartják valamennyi közel-keleti állam jogát a füg­getlen létezéshez és fejlődés­hez, biztonságos és elismert határok között. Támogatják a közel-keleti válság rendezésével foglalkozó genfi konferencia összehívását. A felek megvitatták a ciprusi helyzetet is. Úgy vélik, hogy a ciprusi kérdést békés úton, tárgyalások révén kell megol­dani, a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlensé­gének és területi egységének tiszteletben tartásával. A felek kifejezték mélységes aggodalmukat az Afrika déli térségében kialakult helyzet mi­att. Remélik, hogy a Zimbabwe és Namibia jövőjét érintő tárgya­lások lehetővé teszik a békés rendezést és a többség hatal­mának megteremtéséhez vezet­nek, a szabadságukért harcoló afrikai népek számára elfogad­ható módon. Elítélik a Dél-Af­rikai Köztársaságnak az ENSZ ismételt felhívását semmibe ve­vő, kíméletlen fajüldöző politi­káját, amelyet a törvénytelenül megszállva tartott Namíbiára is kiterjesztett. A felek nyomatékosan hang­súlyozták az ENSZ fontos sze­repét a világbéke biztosításá­ban, Kifejezték készségüket, hogy tovább erősítik az ENSZ hatékonyságát a nemzetközi problémák megoldásában, az alapokmánynak megfelelően. A felek örömmel állapították meg, hogy a megvitatott kér­désekben álláspontjuk azonos vagy közel áll egymáshoz. Mindkét fél kifejezte elége­dettségét a tárgyalásokon elért eredmények felett. Kölcsönösen kifejezést nyert az a meggyő­ződés, hogy a magyar vezetők és Kekkonen elnök találkozá­sa jelentősen hozzájárult a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. Urho Kekkonen köztársasági elnök meghívta Kádár Jánost és Losonczi Pált hivatalos lá­togatásra Finnországba, ké­sőbb meghatározandó időpont­ban. A meghívásokat köszönet­tel elfogadták. Szombaton elutazott Magyar- országról Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivata­los látogatást tett hazánkban. Az egészségügyi fiatalok fóruma Szép eredmények, bér- és lakásgondok Varga Ágnes 4500 sütemény félszáz változatban Az ősz slágere: gesztenyetorta, krémes és vaníliakocka tij kedvezmények az állattartóknak — Időszaki felár — Olcsóbb takarmány a kistermelőknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom