Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-16 / 317. szám
2 Dunántúlt napló 1976. november 16., kedd Megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) tíz százalékkal nőtt. Élve a központi döntések nyújtotta lehetőséggel, megfelelő, a háztáji gazdaságok termelésének fellendülésével biztató eredmények születtek a sertéstenyésztésben és a kertészeti termelésben is. A takarékszövetkezetek tovább növelték betétállományukat, és a korábbinál nagyobb mértékben elégítették ki a kistermelők hiteligényeit. A lakásépítő szövetkezetek több mint kétezer lakást építettek fel, és további 7 ezer lakás került a lakásfenntartó szövetkezetek kezelésébe. Mindehhez jelentősen hozzájárultak a szövetkezetek kongresszust köszöntő akcióprogramjai, amelyek a magasabb teljesítményeken túl kiterjedtek a fejlesztési célok valóraváltásának gyorsítására is. így ebben az esztendőben több mint 100 új kereskedelmi egységet adtak át rendeltetésének, köztük a Skála szövetkezeti nagyáruházai, a gyöngyösi Avar szállót és a pécsi szövetkezeti nagyáruházát. A lakosság jobb ellátása a cél A jövő évi terveket változatlanul a tagság és a lakosság jobb ellátásának, az életszínvonalpolitika megvalósításának szolgálatában kell kialakítani. Az ÁFÉSZ-ek továbbra is a falut, ezen belül a kisközségeket és tanyai területeket tekintik hagyományos és fő működési területüknek, E települések lakói számára az eddigieknél is nagyobb gonddal kell biztosítani a jobb alapellátást, elsősorban a napi közszükségleti cikkekből. Ennek érdekében fel kell karolni minden kezdeményezést, és ki kell terjeszteni az érdekelt szervek közötti összefogást, az időközben kialakult új kereskedelmi módszereket, többi között a mozgóboltok hálózatát is. Túl a hagyományos működési területeken, amelyekben a szövetkezeti kereskedelem több mint 70, a vendéglátás pedig több mint 80 százalékos részarányt képvisel - az Országos Tanács változatlanul szükségesnek tartja a kereskedelmi központokban, a városokban, a megyeszékhelyeken is a szövetkezeti részvételt, az ellátásban és a kereskedelmi hálózatfejlesztésben. Ezúton egyrészt elősegíthető a szövetkezetek intenzív fejlődése, a tagság jobb és választékosabb ellátása tartós fogyasztási cikkekkel, másrészt pedig hatékony részvételt biztosít a munkások és a városi lakosság jobb ellátásában. A továbbiakban a SZÖVOSZ elnöke leszögezte annak szükségességét, hogy a termelés- és a felvásárlás-szervezés tuda- tosabbá váljon. Ez egyébként feltételezi az ÁFÉSZ-ek és a termelőszövetkezetek közötti összehangoltabb együttműködést is. E téma kapcsán szólott arról, hogy az ország lakossága joggal igényli a folyamatos és kielégítő ellátást a sertéshúsból, zöldség- és gyümölcs- félékből s a nem egyszer indokolatlanul emelkedő piaci árak mérséklését. Ennek érdekében már közismert döntések születtek, amelyek célul tűzték a szocialista nagyüzemi gazdaságok változatlanul elsődleges és hatékony támogatás mellett a háztáji és kisegítő gazdaságok további segítését, ösztönzését mind a biztonságos termelés, mind pedig a zavartalan felvásárlás érdekében. A kormány az előbbiekkel összhangban a közeljövőben kívánja korszerűsíteni a zöldség- és gyümölcskereskedelmet, a megfelelő anyagi érdekeltség megteremtése és a szükséges további állami támogatás mellett. Ugyancsak szükségessé válik a felvásárlási szervezet bizonyos fokú korszerűsítése is. Mivel a szövetkezeti kereskedelem a zöldség-gyümölcs forgalom 50 százalékát bonyolítja le, az Országos Tanács véleménye szerint a többcsatornás értékesítés keretében szükség van az egyéb szektorok tevékenységének célszerű továbbfejlesztésére is, az ágazati irányítás egyidejű erősítése mellett. Hatékonyabb gazdálkodást A vázolt elhatározások megvalósulása érdekében az ÁFÉSZ- eknek helyi adottságaik hasznosításával az ország egész területén tovább kell fejleszteniük a kistermelés komplex támogatását, mégpedig a helyi tanácsok által koordinált program alapján. A kisegítő gazdaságok, kiskertek termelésének támogatása mellett tovább kell szélesíteni a már bevált szakcsoportok hálózatát. Ugyanakkor a biztonságos termékértékesítés érdekében szélesebb körben kell alapozni a szerződéses rendszerre, erősítve ennek tekintélyét. Elengedhetetlen a szövetkezeti kereskedelem felkészítése minden piacképes áru megvásárlására, amihez fel kell tárni a helyi ellátás, a helyi piac szükségleteit, és előrelátóan gondoskodni a körzeten kívüli értékesítésről is. A rendelkezésre álló források hasznosításával rendbe kell tenni a felvásárlási raktárhálózatot és javítani a tecnikai feltételeket, nem feledkezve meg a szakember-gárda növeléséről. Mindez azonban csak valamennyi érdekelt országos és területi szerv összehangolt munkájával, s termelés, a feldolgozás és forgalmazás teljes vertikumának fokozottabb együttműködésével biztosítható. Az előadó helyeselve a takarékszövetkezeteknek azt a fő törekvését, hogy munkájukat a lakosság betéteinek gyűjtésére koncentrálják, felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigieknél hatékonyabban működjenek közre a fontos lakossági célhitelek, ezen belül is a háztáji, kisegítő és egyéb kistermelői gazdaságok fejlesztésével ösz- szefüggő hiteligények kielégítésében. A beszámolóban nem kevésbé fontos helyet kaptak a lakásszövetkezetek, amelyek az ötödik ötéves tervidőszakban még kedvezőbb körülmények között, s már tapasztalatokkal gazdagodva fejthetik ki tevékenységüket. Ebben az egyik kulcs-kérdés a vállalatok közreműködése. Ezek ebben a tervidőszakban előreláthatóan mintegy 50-60 ezer lakás feL- építéséhez tudnak pénzügyi és egyéb támogatást nyújtani. Az Országos Tanács szerint a lakásépítésben érdekelt valamennyi szerv együttes erőfeszítésével kell biztosítani, hogy a vállalati lehetőségek minél nagyobb mértékben szövetkezeti úton hasznosuljanak A következő években mind nagyobb mértékben kerül sor a szövetkezeti házak felújítására, amikhez a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett időben gondoskodni kell megfelelő kivitelezői kapacitásról is. Mind a lakásépítés, mind pedig a felújítások növekvő kapacitás-igényeinek kielégítése érdekében jelentős segítséget látnak az OKISZ-szal újabban kötött együttműködési megállapodásban. A beszámoló részletesen foglalkozik a gazdálkodás hatékonyságával, színvonalának növelésével, amihez egyebek, mellett az azonos adottságú szövetkezetek közötti indokolatlan különbséget kell mérsékelni. Éppen a hatékonyság növelése indokolta szövetkezetek egyesülését az ÁFÉSZ-eknél, a takarék- és a lakásszövetkezeteknél egyaránt. A létrejött új szövetkezeti struktúra észrevehetően jobban szolgálja a település- hálózatba való illeszkedést, széles körben létrejöttek a korszerűbb vállalati vezetés és belső irányítás megszervezésének feltételei, a lakásszövetkezetek egyesülései pedig elősegítették a házkezelés és a karbantartás javítását. Az előadó hangsúlyozta: az ez év végére előkészített egyesülésekkel az országos tanács részéről kialakultnak és a következő évek feladataira alkalmasnak tekinti a létrejött vállalati méreteket. Mivel az egyesülések a szövetkezetek nagy hányadát érintették, most az egész mozgalom kiemelkedő feladata e nagy szövetkezetek maximális segítése, hogy megfelelően éljenek a kedvezőbb lehetőségekkel. Első helyen áll a követelmények között, hogy a szövetkezeti vezetők minden szinten ismerjék, helyesen értelmezzék a gazdaságpolitikát, az ország mindenkori helyzetét, a központi törekvéseket, és ezekkel összhangban dolgozzanak, érvényre juttatva a tagsági, a csoport-, és a népgazdasági érdekek összhangját. Egyidejűleg lényegesen magasabb színvonalra kell emelni a tulajdonosi, a vezetői ellenőrzés s a revizori irodák tevékenységét. Az elkövetkező évek nagy feladatai, a sokrétű társadalmi, gazdasági és kulturális teendő sikeres megvalósítása feltételezi a vezetés színvonalának javítását a mozgalom minden szintjén. Ugyanakkor erőteljesebbé, kezdeményezőbbé kell tenni a szövetségek munkájának gyakorlatát is. Ezt célozza a SZÖVOSZ alapszabályának módosító tervezete is, amelyet több más fontos dokumentummal együtt terjesztettek a kongresszus elé. A SZÖVOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet fő törekvése: helyesen kifejezni az eddig már jól bevált gyakorlatot, s a megnövekedett felelősséget, amelyet a szövetkezetek joggal elvárnak országos tanácsuktól. Dr. Molnár Frigyes beszéde befejező részében a három szövetkezeti ágazat kapcsolatainak elmélyítéséről, az együttműködés szélesítésének fontosságáról beszélt. Az épp úgy nem nélkülözhető a közös érdekű helyi, az országos gazdasági és társadalmi feladatok megoldásában, mint a területi párt, tanácsi és népfront-szervekkel voló együttműködés. A szóbeli kiegészítés azzal zárult, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott világos politikai célok alapján adottak a továbbfejlődés lehetőségei; a párt, a kormány és a társadalom számít a szövetkezeti mozgalomra a fejlett szocialista társadalom építésében. Ezt követően Nánási László, a felügyelőbizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kongresszus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság megtette jelentését, majd megnyitották a vitát a beszámolók, a jelentések és az előterjesztett dokumentum fölött. A magyar szövetkezeti mozgalom a szocializmus építésének fontos bázisa Németh Károly beszéde A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Károly átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és jókívánságait, külön köszöntötte a mozgalom alapító tagjait, a szövetkzetek veterán harcosait, majd így folytatta. — Pártunk lenini elvekre épülő szövetkezetpolitikájából következik, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom a szocialista társadalmi gazdasági rendszer szerves részét alkotja. Az ipari, mezőgazdasági, fogyasztási, ta'karék- és lakás- szövetkezetek sokrétű tevékenysége termelési, forgalmi részarányukat meghaladó jelentőségű. Szocialista államunk az állampolgárok önkéntes, személyi és vagyoni hozzájárulásával létrehozott szövetkezeteket sokoldalúan támogatja. 5zövetkezetpolitikánk arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai továbbra is fontos bázisai legyenek a szocializmus építésének hazánkban. Szövetkezetpolitikánk erősíti szocialista rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Pártunk Központi Bizottsága a fogyasztási szövetkezetek tevékenységét úgy értékeli, hogy az alapvetően megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Elismerésre méltó az a fejlődés, amelyet a lakosság árúellátásában, a 'kereskedelem-hálózat bővítésében, kulturáltságának növelésében, a szolgáltatások bővítésében, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezésében és fejlesztésében, a takarékszövetkezeti szolgáltatásokban, a lakásépítési program megvalósításában elértek. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy szövetkezetpolitikánk gyakorlati megvalósítása nyomán tovább nőtt a szövetkezeti tagság aktivitása, öntevékenysége a helyi tartalékok feltárásában, erősödött a szövetkezetek önkormányzata, gazdasági önállósága és felelőssége, javult a gazdálkodás színvonala. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy dinamikusan fejlődnek nemzetközi kapcsolataik, erősödik együttműködésük a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szövetkezeteivel. Helyeseljük, hogy általános politikai törekvéseinknek megfelelően bővítik 'kapcsolataikat a fejlődő és a tőkés világ szövetkezeteivel, hogy aktívan részt vesznek a szövetkezetek nemzetközi szövetségének tevékenységében. Ezután méltatta az utóbbi évek társadalmi-gazdasági fejlődését, majd így folytatta: — Figyelmünket most a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására, azoknak a céloknak és programoknak a megvalósítására kell összpontosítanunk, amelyek előbbre viszik a fejlett szocialista társadalom építését. Nagy biztonságot ad, hogy a pártnak, az országnak van hosszabb távra és öt évre szóló programja. Olyan ötéves tervvel rendelkezünk, amely a számunkra is kedvezőtlen világgazdasági viszonyok ellenére nemzetközi összehasonlításban is dinamikus fejlődést irányoz elő. Azt azonban tudnunk kell, hogy töretlen gazdasági fejlődésünk, népünk életszínvonalának emelése mindenkitől magas színvonalú, fegyelmezett munkát igényel. ötödik ötéves tervünk első évének lassan a végéhez közeKezdeti eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerővel, az anyaggal és az energiával való takarékos gazdálkodásban. Fejlődésünket azonban néhány kedvezőtlen körülmény is befolyásolja. A mezőgazdaságban — a tiszteletreméltó erőfeszítések ellenére — terméskiesést okozott a rossz időjárás. Változatlanul nehezek fejlődésünk külgazdasági feltételei, s hazai lehetőségeinket sem használtuk ki mindig megfelelően. Most mindenütt, így a szövetkezetekben is az idei terv sikeres befejezésére és a jövő évi tervek jó előkészítésére kell fordítani a figyelmet. A fejlődés mindenütt ésszerű takarékosságot, a tartalékok mozgósítását követeli. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata és a programnyilatkozat kifejezésre juttatja, hogy társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseink megvalósításában a szövetkezeti mozgalom a jövőben is fontos szerepet tölt be. A fogyasztási szövetkezetek kongresszusának dokumentumai, a beszámolók az eredményekkel együtt feltárják a hibákat, a munka gyenge pontKülönösen fontos, hogy a fogyasztási szövetkezetek elsőrendű feladatuknak tartsák a lakosság differenciált igényeihez igazodó árúkínálat biztosítását a falun és a városon egyaránt. Szerepük különösen vidéken meghatározó, hiszen egyes körzetekben a lakosság ellátásának felelőssége szinte teljesen reájuk hárul. A szövetkezeti szektorban a kiskereskedelmi forgalom növekedése előreláthatóan a mostani ötéves terv időszakában is valamivel gyorsabb lesz, mint az állami kereskedelemben. A szövetkezeti kereskedelmi hálózat bővítése jelentősen hozzájárult az egész szocialista kereskedelem fejlődéséhez. Helyes az a törekvés, hogy a szövetkezetek növekvő szerepet vállalnak a városok és a munkáslakta települések üzlethálózatának bővítésében. Ugyanakkor nem hanyagolják el a fejlesztést hagyományos műkö•ledünk. Megállapíthatjuk, hogy dolgozó népünk munkájának eredményeként a gazdasági fejlődés folyamatos, a kitűzött irányokba haladunk. Népgazdaságunkban elindultak azok a folyamatok, amelyek tartósan biztosíthatják a kiegyensúlyozott fejlődést. Megkezdődött a hatékonyság erőteljesebb növelésének folyamata, fokozódott a munka termelékenysége, erősödött a végrehajtás tervszerűsége. jait és helyesen határozzák meg a feladatokat. Ezekhez kapcsolódva a következőket szeretném hangsúlyozni. Változatlanul alapvető követelmény, hogy a szövetkezetek a párt, a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit, hogy fejlődjön a közös tulajdonosi tudat, hogy jobban érvényesüljenek az elosztás szocialista elvei, s tovább erősödjön a szövetkezeti demokrácia, megfelelően működjék az ellenőrzés. A fogyasztási szövetkezetek tevékenysége elsősorban a falu életéhez, a falusi életviszonyok átalakításához kapcsolódik, de fontos szerepet töltenek be a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokban és a párt életszínvonal-politikájának megvalósításában. A szövetkezetek azonban nemcsak gazdasági egységek, hanem társadalmi, politikai közösségek is, közösségek, ahol az emberi kapcsolatok formálódnak. A szövetkezetek fontos feladata a tudatformálás, a társadalom érdekeit is kifejező és szolgáló közgondolkodás erősítése. E vonások megszabják a szövetkezetek továbbfejlesztésének irányát. dési területükön, erőfeszítéseket tesznek a községek áruellátásának a városi színvonalhoz való közelítése érdekében. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek dolgozói nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a helyi árualapok hasznosításában is. Ezekre az árukra továbbra is nagy szükség van. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének, a termékek értékesítésének és feldolgozásának fejlesztése gazdaságpolitikánkból következő fontos népgazdasági, tehát szövetkezeti program is. Az e téren kialakult helyzettel nem lehetünk teljesen elégedettek. Feltétlenül fontos, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokat, a mezőgazdasági szakcsoportokat, társulásokat szervezetten támogassák, az eddiginél hatékonyabban ösztönözzék az árutermelés fokozását, törekedjenek jobb, szervezettebb együttműködésre a Támogatás a kisegítő gazdaságoknak mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, vállalatokkal és az ipari szövetkezetekkel is. Mindezzel segítsék elő a lakosság jobb áruellátását. Különösen nagy a jelentősége a fogyasztási szövetkezetek tevékenységének a zöldség-, gyümölcs- és húsellátás további javításában. Úgy látjuk, hogy mind a felvásárló, mind pedig a kiskereskedelmi tevékenység javításában nagy lehetőségek vannak, Az áruellátás javítására használják fel nemzetközi szövetkezeti kapcsolataikét is. A választékcserével, a kishatármen- ti forgalom ésszerű szervezésével továbbra is gazdagítsák az áruválasztékot. A takarékszövetkezetek ezután is a takarékosságra való nevelést, a lakossági betétgyűjtést tekintsék fő feladatuknak. Fordítsanak gondot a kölcsönnyújtás és egyéb szolgáltatások tervszerű fejlesztésére. Az érdekelt szervekkel együttműködve kölcsönök nyújtásával, az eddigieknél is hatékonyabban segítsék a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Elismerés illeti azokat, akik a lakásszövetkezetekben, sok nehézséggel is küszködve, odaadással munkálkodnak a lakásépítési program megvalósításáért. A további fejlődési megköveteli, hogy javuljon a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek irányítása, több segítséget kapjanak működésükhöz, a vállalati és a saját erő hasznosításához. Tervszerűbb, ösz- szehangoltabb munkára van szükség, amelyben egyaránt vannak tennivalói az állami, a tanácsi és a szövetkezeti szerveknek. Annak érdekében, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban lássák el feladataikat), szükség van a gazdálkodási fegyelem javítására, a társadalmi érdek következetes érvényesítésére. Ez azt is követeli, hogy az ellenőrzés minden formája — az állami, társadalmi és szövetkezeti ellenőrzés — jobban töltse be funkcióját. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a szövetkezeti önállóság és felelősség erősítésére, a kezdeményezőkészség fejlesztésére. Ez elengedhetetlen feltétele a helyi lehetőségek feltárásának, és kiaknázásának. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán k;- jelölt, az V. ötéves tervben konkretizált társadalmi, gazdasági és kulturális feladataink sikeres megvalósításában a szövetkezeti mozgalomra, ezen belül a fogyasztási szövetkezetekre nagy feladatok hárulnak A fogyasztási szövetkezetek eddigi eredményei, fejlődésük kedvező tapasztalatai, valamint a szövetkezeti összefogás, kezdeményezőkészség és helytállás alapján számítunk arra, hogy a következő évek nagy és felelősségteljes feladatait is eredményesen megoldják. Pártunk és kormányunk ezután is megadja a szükséges támogatást ahhoz, hogy idehaza és határainkon túl tovább öregbítsék szövetkezeti mozgalmunk jó hírét. Végül sok sikert kívánt a feladatok megoldásához. Az első napi tanácskozáson Jean Delattre, a 300 millió szövetkezőt képviselő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Központi Bizottsága és a Francia Szövetkezeti Központ nevében üdvözölte a kongresszust. A. G. Jasin, a CENTROSZOJUZ elnökhelyettese a szovjet fogyasztási szövetkezetek 63 milliós tagságának testvéri üdvözletét tolmácsolta. Az osztrák, a bolgár, a csehszlovák, a finn, az izlandi, a kubai, a lengyel, az NDK-beli, a nyugatnémet, a norvég, a román valamint az észak-francia bányavidéki szövetkezőknek a kongresszuson részt vevő delegátusai írás- ban fejezték ki jókívánságaikat, írásos üdvözletét küldött Angliából a Brit Szövetkezeti Szövetség. A vitában felszólalt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes is. A kongresszus kedden reggel ismét plenáris ülésen folytatja a vitát, majd kezdetét veszi az ágazati szekciók tanácskozása. Mozgósítani kell a tartalékokat
