Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-13 / 314. szám
1976. november 13., szombat Dúnammt napló 3 belffHlili ellő<listv több exportot! Amint a népgazdaság valamennyi ágában, úgy a mező- gazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók is az év utolsó heteire jutó feladatok teljesítésén dolgoznak. Van ahol most tetőzik a szezon, a cukorgyárakban, a csokoládégyárakban — ugyanakkor a tervező és irányító szerveknél már javában folynak a jövő évi népgazdasági tervezési és költségvetési munkálatok. Ehhez kiindulási alap az idei esztendő tapasztalatainak elemzése, a várható éves eredmények megítélése. Arra kell válaszolni: vajon az V. ötéves tervidőszak kezdetének eddigi teljesítményei igazolják-e várakozásainkat, milyen fejlődésre számíthatunk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, s mire alapozzuk a következő évek tennivalóit. Igaz, hogy az év vége felé közeledünk, de mégiscsak hátra van még abból sok-sok munkanap. Egy munkanap teljesítményének értéke pedig közepes gazdaságban is félmillió forint körüli, Bábolnán pedig már napi 3 millió forintban, a Szegedi Szalámigyárban napi 12 millió forintban számolnak. Az évi eredményeket még csak körvonalazni lehet és szabad. Az köztudott, számos kedvezőtlen jelenség, köztük az aszályos nyár ellenére kenyérgabona termésünk kiváló, a hektáronkénti termés az eddigi legjobb volt. Az elért eredmények igazolják, hogy pontos technológiával, korszerű gépesítettséggel, gondos, hozzáértő, munkával és megfelelő fajták termesztésével akkor is érhetők el jó eredmények, ha az időjárás kevésbé kedvező az adott kultúra termesztéséhez. Természetesen AZ EIVRT PÉCSI ELEKTRONIKAI GYÁRA felvételre keres: női dolgozókat gépi alkatrészgyártásra, elektroncsőszerelésre. KÉTMŰSZAKOS FOGLALKOZÁS Jelentkezés: Felsőmalom utca 13. Munkaügy. Eredmények, tapasztalatok, tervek irta: dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mindezt tudva is tudomásul kell vennünk, hogy a leggondosabb munkával sem lehet a mező- gazdasági termelést függetleníteni az időjárástól. Ezt példázza az idei cukorrépa, burgonya és zöldségtermés alakulása is. Az időjárási tényezőkkel tehát számolni kell és ezért még többet kell tenni a termelési biztonság kibontakoztatása érdekében. Az említett kultúrák esetében ez azt jelenti, hogy a fajtaarányok javítására, a korszerű vetőmagellátásra, a területi koncentrálásra, a fajták termőképességének jobb kihasználására, s az emberi hozzáértésre fokozottabban ügyelnünk kell. Mindezek érdekében bővíteni kívánjuk az iparszerű termelési rendszerek területét, fejlesztve a együttesen teljesítik előirányzatukat. A tejipar felvásárlása a tervezettet meg is haladja. Sertéstartásunk fejlődésére utal, hogy — az év elején észlelt alacsony nyitóállomány ellenére — vágósertéstermelésünk várhatóan megfelel a tervezettnek; a tenyészállomány pedig az év végére több lesz annál. A tenyészállomány gyors növekedése máris érezteti kedvező hatását. Élénk a malac- és süldőkínálat. E téren az a törekvés, hogy mind több malacot hizlaljanak meg! E célkitűzés megvalósítását takarsa, az ezt szolgáló módszerek, ajánlások kidolgozása. Feladataink teljesítése érdekében — az egyre izmosodó nagyüzemek mellett — ki kell használnunk a kisgazdaságok lehetőségeit is. Az idén hozott intézkedések a termelési biztonságon alapuló, szervezett termékelőállításhoz jó alapot adnak. Fontos törekedni arra, hogy — ahol ehhez a feltételek adottak, vagy megteremthetők —, ott a kisüzemekben is korszerűbb fajták, eljárások terjedjenek, Az 1976. évi gazdasági fejA Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat háromezer vagon nyers fűszerpaprika feldolgozására számit, ebből 500 vagon késztermék készül 300 millió fo rint értékben. A hazai igények ellátása mellett mintegy 15 országba szállítja a vállalat termékeit, A képen: a paprika szárítása. rendszergazdák integrátori tevékenységét is. Itthon és Európa-szerte mindenkit közvetlenül és érzékenyen érint a burgonyatermelés visszaesése. A nagyüzemi vetés- terület és az intenzív termelési rendszerek arányának növekedése megalapozza a termelési biztonságot, a termelési színvonal jövőbeni emelését. Az intenzív burgonyatermelés és forgalmazás tervezett fejlesztése szükségessé teszi a rendszerek bővítéséhez a műszaki feltételek megteremtését, a tárolókapacitások bővítését, a központi felvásárlás szervezési és egyéb feltételeinek korszerűsítését. A kertészeti termékekből a lakosság ellátása egyenetlen volt és számottevő áremelkedés következett be. Az év második felében az ellátás javult, és központi intézkedések történtek annak érdekében, hogy a téli és kora tavaszi ellátás zökkenőmentes legyen. A késő tavaszi fagyok, majd a hosszantartó szárazság a termelést kedvezőtlenül befolyásolta. A legnagyobb kiesés egyes zöldségféléknél és a nyári gyümölcsöknél volt tapasztalható. A kedvezőtlen termelési eredmények nyomán mind a lakossági ellátás, mind a gyümölcskonzerv- termelés, mind pedig a friss gyümölcsexport kevesebb a tervezettnél. Lényegében hasonló helyzet alakult ki a szőlőtermelés területén is. Takarmánytermesztésünkre is kedvezőtlen volt az aszályos időjárás. A takarmánytermelő területek fokozottabb hasznosítása, a tartalékok feltárása, a takarékosabb takarmányozás, a melléktermékek etetése azonban lehetőséget teremtenek állatállományunk fejlesztésére. A szarvasmarha-állomány fejlődését elősegítő intézkedések hatására tejtermelésünk kimozdult a holtpontról. A tejhozam növekedésének eredményeként mind a tejipar, mind a mező- gazdasági feldolgozó üzemek mányhiány sehol nem gátolhatja. Az abrakellátás biztosított! A húsellátás és a választék- bővítés miatt egyaránt lényeges, hogy a baromfiágazat éves tervét húsból és tojásból egy- cránt túlteljesíti. A juhtenyésztésünk is kedvezően fejlődik. A belföldi élelmiszer-ellátás összességében megfelelő. Igaz, hogy a zöldség- és gyümölcsellátás évközben akadozott. Kedvező jelenségként értékelhetjük viszont a kiegyensúlyozott sertés, baromfihús- és tojásellátást. A korszerű táplálkozásnak megfelelő élelmiszerek kínálata és fogyasztása, valamint a háztartási munkát könnyítő félkésztermékek választéka az elmúlt évihez hasonló színvonalú, de újabb, készülő beruházások segítik már a közeljövőben a továbblépést. Az ágazatainkkal szemben támasztott népgazdasági feladatokat az V. ötéves tervtörvényben megfogalmazottak szerint kell teljesítenünk. Ennek érdekében legfontosabb tennivalóink a következők: a belföldi igények mennyiségi és választékbeli kielégítése továbbra is elsőrendű feladat. ^ Külkereskedelmi tevékenységünket úgy kell alakítani, hogy teljesítsük a szocialista országokkal szemben vállalt kötelezettségeinket. Fáradozunk azon, hogy az import egyidejű csökkentése mellett, a tőkés export erőteljesen növekedjék. Érdemes munkálkodni az élenjáró üzemek bevált gyakorlati tapasztalatainak, módszereinek, a tudomány legújabb eredményeinek elterjesztésén. Ezek révén is előre léphetünk az évek óta adóságiistánkon szereplő feladataink megoldásában. Nagy tartalékok rejlenek a ma még alacsonyabb színvonalon gazdálkodók felzárkózásában is. Számításba kell venni, hogy növekvő termelési feladatainkat csökkenő létszámmal kell megoldani. Ezért különösen jelentős a munka- és üzem- szervezés színvonalának javítálődés fő eredményei azt mutatják, hogy népgazdaságunk fejlődése tervszerű. A legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósulását segítő gazdasági folyamatok kibontakozóban vannak. Gazdaságunk tehát jó úton halad, az előrehaladás ütemét azonban fokoznunk kell és lehet a jövőben. Az új esztendőben kedvezőbb feltételek mellett telepíthetők új ültetvények, nagyobb állami támogatást élvez több beruházás és jobb felvásárlási árak kerültek bevezetésre a kertészeti és állattenyésztési termékek fontos cikkeinél. Újabb intézkedések segítik a bürokrácia,, a fölösleges előírások számának csökkentését és 1977-től egyszerűbb, kedvezőbb lesz a kistermelés adózása is. Mindez számottevően hozzájárul — a növekvő termelés mellett — a mezőgazdasági üzemek jövedelmének emelkedéséhez, új vállalati fejlesztési források teremtéséhez. Mennyiségileg fokozódó, minőségileg jobb belföldi ellátás — vagyis a hazai szükségletek elsődleges kielégítése, emellett az exportképesség fokozása, a fejlesztés, a hatékonyság javulásának gyorsítása: ez a fő feladat, ez a cél! Mindennek érdekében — ahogyan pártunk XI. kongresszusának határozata kimondja: „Biztosítani kell a szocialista termelési viszonyok további fejlődésének feltételeit, ki kell dolgozni a gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti formáit, melyek elősegítik a mezőgazdaság további iparosodását, a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban működő ipari vállalatok, illetve az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös tevékenységét, összehangolt fejlesztését". Hiszem, hogy újabb tapasztalatokkal gazdagodva minden gazdaságban, vállalatban, minden munkahelyen ezen dolgoznak a jövőben is. Az irányító szervek dolgozóinak megtisztelő kötelessége ezt a törekvést támogatni, segíteni az egész országban. Állandó gond a munkaerőhiány Szezonzárás előtt a Görcsönyi Téglagyárban Akadozik a vasúti szállítás Az égetőkemencéből kikerülő téglákat szállításra készítik elő. Közeleg a tél, csökken az építkezési kedv. Ez már érezteti hatását a Görcsönyi Téglagyárban is, ahol arra kerestünk választ: hogyan alakult a gyár idei termelése, milyen gyártási és értékesítési nehézségekkel küzdött és küzd az üzem. A gyárat hét éve építették két kemencével és két gyártósorral, évi 48 millió kisméretű tégla gyártására. Az üzem fennállása óta még egy évben sem tudta az eredeti terv szerinti termelést teljesíteni, idén sem fogja. Elsősorban az állandó létszámhiány gátolja a tervek teljesítését, 20—25 százalékkal kevesebben dolgoznak a közvetlen termelésben, a dolgozói létszám 15—20 százaléka állandóan cserélődik, a brigádok nem tudnak állandó létszámmal dolgozni. Pedig sokat tesznek azért Görcsönyben, hogy minél vonzóbbá tegyék a gyárat munkásaiknak. A mintegy harminc településről bejáró dolgozók több mint felét saját mikrobuszokkal szállítják munkahelyükre, illetve vissza. További autóbusz beállítását is tervezik, amellyel elsősorban a Vajszló- hoz közel eső településekről szállítanák a dolgozókat, mivel többségük erről a területről jár be. Szeptember elejétől munkahelyi büfét nyitottak az ÁFÉSZ-szel közösen, amely a dolgozó nők bevásárlását segíti elő. Műszakkezdéskor a munkába állók leadják rendelésüket, a műszak végén pedig átvehetik a kért áruféleségeket. A felméréseik alapján a következő öt évben létszámjavulás nem várható náluk, a gyár körzetében nincs olyan munkaerőtartalék, ami az utánpótlást biztosítaná vagy a hiányt pótolná. Az 1976-ra tervezett 35 millió kisméretű tégla gyártása előreláthatólag csak 32 millió darabra sikerül az év végére, ehhez viszont az év hátralévő két hónapjában 6 millió darabot kell égetniük, ami nem lesz könnyű, hiszen még egyetlen évben sem termeltek ilyen alacsony létszámmal, mint az idén. A kieséseket további gépesítéssel, kisebb létszámigényű gépek beállításával kívánják pótolni. Döntően befolyásolta idei tervük teljesítését a Görcsönyt is érintő vasútvonal megszűnése. Ezzel szeptember elseje óta értékesítésük mintegy 40 százalékkal viszaesett, a júliusban eladott 3,1 millió tégláról 1,9 millióra. A qyártott téglát Cserkút vasútállomásra szállítják, ami plusz munkaerőt köt le. Kezdetben csak napi három vagont tudtak elindítani, azóta belső átszervezéssel sikerült duplájára emelni az elindított vagonok számát. Tavaszra már saját iparvágányuk is lesz Cser- kúton, innen szállítják a zömmel alföldi TUZÉP-vállalatok- hoz a téglát. Ottjárttunkkor is akadozott a vagonok berakása, mert a MÁV az előre biztosított vagonokat nem küldte. Ez tovább növeli az amúgyis nagy raktári készletet, ami jelen pillanatban 1 millió B 30- as tégla. Két hétig nem szállítottak vasúton, ezért gyűlt ösz- sze ez a nagy készlet. A termelés a tervbe vett korszerűsítéssel, munkaszervezéssel, gépesítéssel, viszonylag állandó dolgozói létszámmal tovább fokozható, a keresztespusztai agyagbánya még hosz- szú időre képes lesz nyersanyaggal ellátni a téglagyárat. Horváth László Kívülről már tisztábbak a vagonok Bevált a vonatmosó berendezés Bevált az új kocsimosó berendezés a vasútnál. Július óta éjjel-nappal dolgozik a Pécsi Vasútállomáson az új gép. A vezénylőtoronyban egyetlen ember gombnyomással irányítja és figyeli a berendezés munkáját. A tolató mozdony beállítja az 5—6 kocsiból álló szerelvényt a mosóba. Oldalára sugárban permetezik a vegyszert, mely feloldja a szennyeződést. A forgákefék dörzsölik, majd magasnyomású vízzel mossák le, s szárítják a kocsikat. Ha szükséges, többször is megismétlik a műveletet. Ezzel a módszerrel másfélhetenként minden szerelvényt újra tudnak tisztítani. Az express-kocsik háromnaponként kerülnek a mosóba. A pontos munkáról külön kiszolgáló és és szerelőszemélyzet gondoskodik. — Az üzemi tapasztalatok kedvezőek — mondta Kassai Károly, személyszállítási vezető. — Míg fáradságos fizikai munkával 8 óra alatt csak 15 szerelvényt tudtunk megtisztítani, addiq most — a gép segítségével — ugyanennyi idő alatt 45—50 szerelvény kerül ki tisztán a mosóból. Természetesen a vonatforgalomtól is függ a kocsimosó kiszolgálása. Hegyi Etelka
