Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-13 / 314. szám

1976. november 13., szombat Dúnammt napló 3 belffHlili ellő<listv több exportot! Amint a népgazdaság vala­mennyi ágában, úgy a mező- gazdaságban és élelmiszeripar­ban dolgozók is az év utolsó heteire jutó feladatok teljesíté­sén dolgoznak. Van ahol most tetőzik a szezon, a cukorgyá­rakban, a csokoládégyárakban — ugyanakkor a tervező és irá­nyító szerveknél már javában folynak a jövő évi népgazdasá­gi tervezési és költségvetési munkálatok. Ehhez kiindulási alap az idei esztendő tapaszta­latainak elemzése, a várható éves eredmények megítélése. Arra kell válaszolni: vajon az V. ötéves tervidőszak kezdeté­nek eddigi teljesítményei iga­zolják-e várakozásainkat, mi­lyen fejlődésre számíthatunk a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban, s mire alapozzuk a következő évek tennivalóit. Igaz, hogy az év vége felé közeledünk, de mégiscsak hát­ra van még abból sok-sok mun­kanap. Egy munkanap teljesít­ményének értéke pedig közepes gazdaságban is félmillió forint körüli, Bábolnán pedig már na­pi 3 millió forintban, a Szege­di Szalámigyárban napi 12 mil­lió forintban számolnak. Az évi eredményeket még csak körvonalazni lehet és sza­bad. Az köztudott, számos kedve­zőtlen jelenség, köztük az aszá­lyos nyár ellenére kenyérgabo­na termésünk kiváló, a hektá­ronkénti termés az eddigi leg­jobb volt. Az elért eredmények igazolják, hogy pontos techno­lógiával, korszerű gépesítettség­gel, gondos, hozzáértő, munká­val és megfelelő fajták termesz­tésével akkor is érhetők el jó eredmények, ha az időjárás ke­vésbé kedvező az adott kultúra termesztéséhez. Természetesen AZ EIVRT PÉCSI ELEKTRONIKAI GYÁRA felvételre keres: női dolgozókat gépi alkatrészgyártásra, elektroncsőszerelésre. KÉTMŰSZAKOS FOGLALKOZÁS Jelentkezés: Felsőmalom utca 13. Munkaügy. Eredmények, tapasztalatok, tervek irta: dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mindezt tudva is tudomásul kell vennünk, hogy a leggondosabb munkával sem lehet a mező- gazdasági termelést függetlení­teni az időjárástól. Ezt példáz­za az idei cukorrépa, burgo­nya és zöldségtermés alakulá­sa is. Az időjárási tényezőkkel tehát számolni kell és ezért még többet kell tenni a terme­lési biztonság kibontakoztatása érdekében. Az említett kultúrák esetében ez azt jelenti, hogy a fajtaará­nyok javítására, a korszerű ve­tőmagellátásra, a területi kon­centrálásra, a fajták termőké­pességének jobb kihasználásá­ra, s az emberi hozzáértésre fokozottabban ügyelnünk kell. Mindezek érdekében bővíteni kívánjuk az iparszerű termelési rendszerek területét, fejlesztve a együttesen teljesítik előirányza­tukat. A tejipar felvásárlása a tervezettet meg is haladja. Sertéstartásunk fejlődésére utal, hogy — az év elején ész­lelt alacsony nyitóállomány el­lenére — vágósertéstermelé­sünk várhatóan megfelel a ter­vezettnek; a tenyészállomány pedig az év végére több lesz annál. A tenyészállomány gyors növekedése máris érezteti ked­vező hatását. Élénk a malac- és süldőkínálat. E téren az a törekvés, hogy mind több ma­lacot hizlaljanak meg! E cél­kitűzés megvalósítását takar­sa, az ezt szolgáló módszerek, ajánlások kidolgozása. Feladataink teljesítése érde­kében — az egyre izmosodó nagyüzemek mellett — ki kell használnunk a kisgazdaságok lehetőségeit is. Az idén hozott intézkedések a termelési biz­tonságon alapuló, szervezett termékelőállításhoz jó alapot adnak. Fontos törekedni arra, hogy — ahol ehhez a feltételek adottak, vagy megteremthetők —, ott a kisüzemekben is kor­szerűbb fajták, eljárások terjed­jenek, Az 1976. évi gazdasági fej­A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat háromezer vagon nyers fűszerpaprika feldolgozására számit, ebből 500 vagon késztermék készül 300 millió fo rint értékben. A hazai igények ellátása mellett mintegy 15 országba szállítja a vállalat termékeit, A képen: a paprika szárítása. rendszergazdák integrátori te­vékenységét is. Itthon és Európa-szerte min­denkit közvetlenül és érzéke­nyen érint a burgonyatermelés visszaesése. A nagyüzemi vetés- terület és az intenzív termelési rendszerek arányának növeke­dése megalapozza a termelési biztonságot, a termelési színvo­nal jövőbeni emelését. Az in­tenzív burgonyatermelés és for­galmazás tervezett fejlesztése szükségessé teszi a rendszerek bővítéséhez a műszaki feltéte­lek megteremtését, a tárolóka­pacitások bővítését, a központi felvásárlás szervezési és egyéb feltételeinek korszerűsítését. A kertészeti termékekből a lakosság ellátása egyenetlen volt és számottevő áremelkedés következett be. Az év második felében az ellátás javult, és központi intézkedések történtek annak érdekében, hogy a téli és kora tavaszi ellátás zökke­nőmentes legyen. A késő tava­szi fagyok, majd a hosszantar­tó szárazság a termelést ked­vezőtlenül befolyásolta. A leg­nagyobb kiesés egyes zöldség­féléknél és a nyári gyümölcsök­nél volt tapasztalható. A ked­vezőtlen termelési eredmények nyomán mind a lakossági ellá­tás, mind a gyümölcskonzerv- termelés, mind pedig a friss gyümölcsexport kevesebb a ter­vezettnél. Lényegében hasonló helyzet alakult ki a szőlőterme­lés területén is. Takarmánytermesztésünkre is kedvezőtlen volt az aszályos időjárás. A takarmánytermelő területek fokozottabb hasznosí­tása, a tartalékok feltárása, a takarékosabb takarmányozás, a melléktermékek etetése azon­ban lehetőséget teremtenek ál­latállományunk fejlesztésére. A szarvasmarha-állomány fej­lődését elősegítő intézkedések hatására tejtermelésünk kimoz­dult a holtpontról. A tejhozam növekedésének eredményeként mind a tejipar, mind a mező- gazdasági feldolgozó üzemek mányhiány sehol nem gátolhat­ja. Az abrakellátás biztosított! A húsellátás és a választék- bővítés miatt egyaránt lénye­ges, hogy a baromfiágazat éves tervét húsból és tojásból egy- cránt túlteljesíti. A juhtenyész­tésünk is kedvezően fejlődik. A belföldi élelmiszer-ellátás összességében megfelelő. Igaz, hogy a zöldség- és gyümölcsel­látás évközben akadozott. Ked­vező jelenségként értékelhetjük viszont a kiegyensúlyozott ser­tés, baromfihús- és tojásellátást. A korszerű táplálkozásnak meg­felelő élelmiszerek kínálata és fogyasztása, valamint a ház­tartási munkát könnyítő félkész­termékek választéka az elmúlt évihez hasonló színvonalú, de újabb, készülő beruházások se­gítik már a közeljövőben a to­vábblépést. Az ágazatainkkal szemben támasztott népgazdasági fel­adatokat az V. ötéves tervtör­vényben megfogalmazottak sze­rint kell teljesítenünk. Ennek érdekében legfonto­sabb tennivalóink a következők: a belföldi igények mennyiségi és választékbeli kielégítése to­vábbra is elsőrendű feladat. ^ Külkereskedelmi tevékenysé­günket úgy kell alakítani, hogy teljesítsük a szocialista orszá­gokkal szemben vállalt kötele­zettségeinket. Fáradozunk azon, hogy az import egyidejű csök­kentése mellett, a tőkés export erőteljesen növekedjék. Érdemes munkálkodni az élenjáró üzemek bevált gyakor­lati tapasztalatainak, módsze­reinek, a tudomány legújabb eredményeinek elterjesztésén. Ezek révén is előre léphetünk az évek óta adóságiistánkon sze­replő feladataink megoldásá­ban. Nagy tartalékok rejlenek a ma még alacsonyabb színvona­lon gazdálkodók felzárkózásá­ban is. Számításba kell venni, hogy növekvő termelési felada­tainkat csökkenő létszámmal kell megoldani. Ezért különö­sen jelentős a munka- és üzem- szervezés színvonalának javítá­lődés fő eredményei azt mutat­ják, hogy népgazdaságunk fej­lődése tervszerű. A legfonto­sabb gazdaságpolitikai célok megvalósulását segítő gazda­sági folyamatok kibontakozó­ban vannak. Gazdaságunk te­hát jó úton halad, az előreha­ladás ütemét azonban fokoz­nunk kell és lehet a jövőben. Az új esztendőben kedvezőbb feltételek mellett telepíthetők új ültetvények, nagyobb állami támogatást élvez több beruhá­zás és jobb felvásárlási árak kerültek bevezetésre a kerté­szeti és állattenyésztési termé­kek fontos cikkeinél. Újabb in­tézkedések segítik a bürokrá­cia,, a fölösleges előírások szá­mának csökkentését és 1977-től egyszerűbb, kedvezőbb lesz a kistermelés adózása is. Mind­ez számottevően hozzájárul — a növekvő termelés mellett — a mezőgazdasági üzemek jövedelmének emelkedéséhez, új vállalati fejlesztési források teremtéséhez. Mennyiségileg fokozódó, mi­nőségileg jobb belföldi ellátás — vagyis a hazai szükségletek elsődleges kielégítése, emellett az exportképesség fokozása, a fejlesztés, a hatékonyság javu­lásának gyorsítása: ez a fő feladat, ez a cél! Mindennek érdekében — ahogyan pártunk XI. kongresszusának határozata kimondja: „Biztosítani kell a szocialista termelési viszonyok további fejlődésének feltételeit, ki kell dolgozni a gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti formáit, melyek elősegítik a mezőgazdaság további iparoso­dását, a mezőgazdasággal szo­ros kapcsolatban működő ipari vállalatok, illetve az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek közös tevékenységét, összehangolt fejlesztését". Hiszem, hogy újabb tapasz­talatokkal gazdagodva minden gazdaságban, vállalatban, min­den munkahelyen ezen dolgoz­nak a jövőben is. Az irányító szervek dolgozóinak megtisztelő kötelessége ezt a törekvést tá­mogatni, segíteni az egész or­szágban. Állandó gond a munkaerőhiány Szezonzárás előtt a Görcsönyi Téglagyárban Akadozik a vasúti szállítás Az égetőkemencéből kikerülő téglákat szállításra készítik elő. Közeleg a tél, csökken az építkezési kedv. Ez már érezte­ti hatását a Görcsönyi Tégla­gyárban is, ahol arra keres­tünk választ: hogyan alakult a gyár idei termelése, milyen gyártási és értékesítési nehéz­ségekkel küzdött és küzd az üzem. A gyárat hét éve építették két kemencével és két gyártó­sorral, évi 48 millió kisméretű tégla gyártására. Az üzem fennállása óta még egy évben sem tudta az eredeti terv sze­rinti termelést teljesíteni, idén sem fogja. Elsősorban az állan­dó létszámhiány gátolja a ter­vek teljesítését, 20—25 száza­lékkal kevesebben dolgoznak a közvetlen termelésben, a dol­gozói létszám 15—20 százaléka állandóan cserélődik, a brigá­dok nem tudnak állandó lét­számmal dolgozni. Pedig sokat tesznek azért Görcsönyben, hogy minél von­zóbbá tegyék a gyárat munká­saiknak. A mintegy harminc te­lepülésről bejáró dolgozók több mint felét saját mikrobu­szokkal szállítják munkahelyük­re, illetve vissza. További autó­busz beállítását is tervezik, amellyel elsősorban a Vajszló- hoz közel eső településekről szállítanák a dolgozókat, mivel többségük erről a területről jár be. Szeptember elejétől mun­kahelyi büfét nyitottak az ÁFÉSZ-szel közösen, amely a dolgozó nők bevásárlását segí­ti elő. Műszakkezdéskor a mun­kába állók leadják rendelésü­ket, a műszak végén pedig át­vehetik a kért áruféleségeket. A felméréseik alapján a kö­vetkező öt évben létszámjavu­lás nem várható náluk, a gyár körzetében nincs olyan munka­erőtartalék, ami az utánpótlást biztosítaná vagy a hiányt pó­tolná. Az 1976-ra tervezett 35 millió kisméretű tégla gyártása előre­láthatólag csak 32 millió da­rabra sikerül az év végére, eh­hez viszont az év hátralévő két hónapjában 6 millió darabot kell égetniük, ami nem lesz könnyű, hiszen még egyetlen évben sem termeltek ilyen ala­csony létszámmal, mint az idén. A kieséseket további gépesí­téssel, kisebb létszámigényű gépek beállításával kívánják pótolni. Döntően befolyásolta idei tervük teljesítését a Görcsönyt is érintő vasútvonal megszűné­se. Ezzel szeptember elseje óta értékesítésük mintegy 40 szá­zalékkal viszaesett, a júliusban eladott 3,1 millió tégláról 1,9 millióra. A qyártott téglát Cser­kút vasútállomásra szállítják, ami plusz munkaerőt köt le. Kezdetben csak napi három va­gont tudtak elindítani, azóta belső átszervezéssel sikerült duplájára emelni az elindított vagonok számát. Tavaszra már saját iparvágányuk is lesz Cser- kúton, innen szállítják a zöm­mel alföldi TUZÉP-vállalatok- hoz a téglát. Ottjárttunkkor is akadozott a vagonok beraká­sa, mert a MÁV az előre biz­tosított vagonokat nem küldte. Ez tovább növeli az amúgyis nagy raktári készletet, ami je­len pillanatban 1 millió B 30- as tégla. Két hétig nem szállí­tottak vasúton, ezért gyűlt ösz- sze ez a nagy készlet. A termelés a tervbe vett kor­szerűsítéssel, munkaszervezés­sel, gépesítéssel, viszonylag állandó dolgozói létszámmal tovább fokozható, a keresztes­pusztai agyagbánya még hosz- szú időre képes lesz nyers­anyaggal ellátni a téglagyá­rat. Horváth László Kívülről már tisztábbak a vagonok Bevált a vonatmosó berendezés Bevált az új kocsimosó be­rendezés a vasútnál. Július óta éjjel-nappal dolgozik a Pécsi Vasútállomáson az új gép. A vezénylőtoronyban egyet­len ember gombnyomással irá­nyítja és figyeli a berendezés munkáját. A tolató mozdony beállítja az 5—6 kocsiból álló szerel­vényt a mosóba. Oldalára su­gárban permetezik a vegyszert, mely feloldja a szennyeződést. A forgákefék dörzsölik, majd magasnyomású vízzel mossák le, s szárítják a kocsikat. Ha szükséges, többször is megis­métlik a műveletet. Ezzel a módszerrel másfél­hetenként minden szerelvényt újra tudnak tisztítani. Az express-kocsik háromnapon­ként kerülnek a mosóba. A pontos munkáról külön ki­szolgáló és és szerelőszemély­zet gondoskodik. — Az üzemi tapasztalatok kedvezőek — mondta Kassai Károly, személyszállítási vezető. — Míg fáradságos fizikai mun­kával 8 óra alatt csak 15 sze­relvényt tudtunk megtisztítani, addiq most — a gép segítsé­gével — ugyanennyi idő alatt 45—50 szerelvény kerül ki tisz­tán a mosóból. Természetesen a vonatforgalomtól is függ a kocsimosó kiszolgálása. Hegyi Etelka

Next

/
Oldalképek
Tartalom