Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-07 / 308. szám
A pécsi teremsportok új otthona, a városi sportcsarnok NB l-ben a PMSC női kézilabdásai Balázsné, Tóth és Pálvölgyiné volt a legjobb Az utolsó forduló előtt a szurkolók többsége matematikus lett, mindenki számolt, milyen eredmény szükséges Óz- don ahhoz, hogy visszakerüljön a csapat a legjobbak közé. Egy esetben volt száz százalékos a feljutás, ha győz a csapat. Nos, a lányok a lehető legjobb megoldást választották, legyőzték az ózdiakat. Az esztendő nem a legjobban kezdődött. A kiesés megviselte a csapatot, ráadásul másfél évtizedes sikeres működés után Zákányi Bálint edző megvált a szakosztálytól. Jóformán nem is alapozott a csapat és két héttel a bajnoki rajt előtt vált véglegessé, hogy Péter Tibor lesz az új edző. A hiányos felkészülés következtében a rajt rosszul sikerült és bizony áprilisban nem is mertek gondolni arra, hogy ez a csapat versenyben lehet a feljutásért vívandó küzdelemben. Később sikerült rendeznie a szakvezetésnek a sorokat és hétről hétre jobban játszott a csapat. A tavaszi szezont már a harmadik helyen zárták. A félidő értékelésekor a bázisvállalatnál — a Mecseki Szénbányák — így fogalmaztak: — örülünk a jelenlegi harmadik helynek, de ez az öröm akkor lenne teljes, ha az őszi szezon befejeztekor egy hely- lyel előrébb állna a csapat. Ezzel máris módosult a célkitűzés: ha lehet, kerüljön a PMSC az NB l-be. Jól sikerült a nyári alapozás és az őszi rajt is. Az első fordulóban a vártnál nagyobb arányban győztek a Bp. Papír ellen és Martfűről is elhozták a két pontot. Ez utóbbi azért értékes, mert a martfűiek otthonukban rendre legyőzték az éllovasokat. A két győzelem mellett a gólkülönbség is jelentősen megjavult. Ez meghatározó volt a későbbiekre is. Döntő volt a feljutást jelentő második hely megszerzésében a kitűnő hazai szereplés. Tizenhárom mérkőzés közül 12 pécsi győzelemmel végződött, mindössze a bajnok, Bp. Spar- tacusnak sikerült egy pontot elvinnie Pécsújhegyről. Ugyancsak meghatározó volt a nagyszerű hajrá. Péter Tibor őszre 22 pont megszerzését tervezte. A Szombathelyen elszenvedett váratlan vereség miatt már- mór úgy tűnt, ebből nem lesz semmi. A lányok azonban a sorsdöntő öt utolsó mérkőzésen — négyszer idegenben léptek pályára — mindent megtettek a siker érdekében. Az öt találkozón 100 százalékos teljesítményt nyújtva zárták az évet. Végülis összegyűlt 21 pont, eggyel több mint tavasszal. Az egyéni teljesítményeket Péter Tibor vezető edző értékelte: — Balázsné, Tóth és Pál- völgyiné végig kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Balázsné mind a 26 mérkőzésen ott volt a csapatban és 138 góljával a legeredményesebb játékosnak bizonyult. Tóth kéztörése miatt nyolc alkalommal hiányzott, de így is 89 góllal járult hozzá a sikerhez, csupán egy alkalommal nem játszott egy téves szövetségi ítélet miatt. Jól kamatoztatta rutinját a védekezésben. A csapatkapitány Peresné is 25 mérkőzésen szerepelt, őszre sokat javult a teljesítménye. Ugyancsak kiegyensúlyozottabb lett őszre az első számú kapus Jelenszky- né. Rákos a védekezésben jeleskedett. Valamennyi mérkőzésen szerepelt a jegyzőkönyvben Lukács és Bruckner. Rajtuk kívül még Sólyomné, Boóz, Gálosiné és Gutrai játszottak és voltak részesei a feljutásnak. A csapat házatáján most érthetően nagy az öröm. De bármennyire jó dolog ünnepelni, ezt most hamar be kell fejezni, mert egy újabb nehéz időszak következik. Lázár Lajos November 7. sportműsora Labdarúgás. NB II. mérkőzések: Komlói Bányász—Székesfehérvári MÁV Előre. Komló 13.00, Szolnoki MTE—PMSC. Szolnok 13.00, NB III. mérkőzések: PVSK—Paks, PVSK-pálya 13.00. Véménd—BKV Előre, Véménd 13.00, Szigetvár—Sárisáp, Szigeth vár 13.00, Mázaszászvárí Bányász—Dunaújvárosi Építők, Má- zaszászvár 13.00. Megyei I. osztályú mérkőzések: Boly—Steim* metz SE, Boly 13.00, Sellye— Szalánta Sellye 13.00, Mágocs— Universitas PEAC, Mágocs 13.00, Beremend—Mohács, Bremend 13.00, Pogány—Gázmű, Pogány 13.00, Kesztyűgyár—BTC, Pécsbá- nyatelep 10.00, Zsolnay SE—Va- sasi Bányász, Porcelángyár-pálya 10.00, Országos ifjúsági bajnokság: Komlói Bányász—Mázaszász- vári Bányász. Komló 11.00, Szigetvár—Barcs, Szigetvár 11.30, PVSK—ZTE, PVSK-pálya 10.30, PMSC—Véménd, Pécsújheqy 11.00, a7 Vívás. Az Universitas PEAC or}z.°Pos osztályú párbajtőr minősítő versenye. Egyetemi torna- csarnok 9.00. Úszás. Területi delfin seregszemle. Hullámfürdő 7.30. Hétfő, november 8. Kézilabda. Nemzetek közötti utánpótlás válogatott mérkőzések: Magyarország—Románia. Női csapatok; Városi sportcsarnok 17.00, Magyarország—Románia. Férfi csapatok, városi sportcsarnok 18.00. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Hadarna Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: 7601 Pécs, Hunyadi út 11. sz. Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda 7630 Pécs, Engel János u. 8. tel: 13-177. 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 21 Ft Indexszám: 25 054 Heti jegyzetünk A sport forradalma Társadalmi munkások Kitüntetett sportvezetők Vajon nem a hajánál fogva előrángatott hasonlat a Nagy Októberi Forradalom ünnepén a sport forradalmáról szólni? Úgy érzem, semmiképpen sem az. Mert miként igaz az, hogy a Nagy Október óta az egész emberiség mindennemű tevékenységében lemérhetjük a szocialista forradalom győzelmének és a szocializmus világméretű győzelmének, világrend- szerré válásának a hatását, úgy igaz ez a sportban is. K Ügy gondolom, ma már nincs a világon olyan értelmes ember, aki el tudná képzelni az olimpiai játékokat, vagy más világversenyt a szocialista országok, de különösen a Szovjetunió sportolói nélkül. Éppen azért, mivel ma már a világ sportjának meghatározói a szocialista országok, ők jelentik a mércét, szabják meg a sport fejlődésének az irányát és így legfőbb élesztői a sport világméretű elterjedésének, tömegesedésének és megújulásának. Sokan és szívesen hangoztatták korábban, hogy a szocialista országok propaganda célokból fejlesztik a sportjukat, hogy ily módon reprezentálják erejüket. Nos, azóta már a tudomány is megerősítette, hogy az emberiség fennmaradásának nélkülözhetetlen eszköze a sport, nevezetesen a tömegsport, és azóta egyre többen tanulmányozzák, miként is lehet a sportba a tömegeket bevonni. A szocialista országok sportja tehát példaképpé is vált, bár ezt a példát, más társadalmi viszonyok között nem egyszerű, és nem könnyű megvalósítani. Tehát a sport tömegessé válása, ami a szocialista társadalom egyik fontos célkitűzése, végül is a szocializmus propagandájává vált, noha egyáltalán nem propaganda céljából vált minden szocialista országban állami feladattá a sportélet fejlesztése. Mit jelent tehát a sport forradalma? Azt, hogy az eredmények bámulatra méltó gyorsasággal emelkednek a korábban elképzelhetetlen magasságokba? Vagy tán azt, hogy évről évre nő azoknak a — főként újonnan függetlenné vált —* országoknak a száma, amelyek résztvevőként jelentkeznek a nagy versenyeken? Természetesen ezek is eredményei a sport forradalmának, de nem jelentik magát a forradalmat. Az több ennél. A Nagy Október mindenekelőtt társadalmi változást jelentett az emberiség történetében — a sportjában is. A sportot éppúgy, mint a művészeteket és a tudományokat, a tömegek közkincsévé tette. Szárnyalásra biztatta a tehetségeket és ehhez biztosította is azokat az anyagi alapokat, amivel korábban csak a „kiválasztottak” szűk rétege rendelkezett. Ennek szemtanúi lehettünk a felszabadulás utáni Magyarország szocialista fejlődése során is. Ezek a társadalmi változások minőségileg magasabb színvonalra emelték a szocialista sportot. A Szovjetunió sportolói 1952-ben szerepeltek először az olimpiai játékokon, és huszonkét aranyérmet szereztek. A világ bámult, csodálkozott és értetlenkedett. Azóta a szocialista országok sportolóinak győzelmi sorozata töretlenül tovább tart, sőt újabb és újabb sportágakat hódítanak meg. És a világ sem csodálkozik már. Ma már mindenütt értik, tudják', hogy a sport támogatása, fellendítése a szocialista forradalom vívmányaként állami feladat a szocializmus országaiban. Szép jelkép, hogy a pécsi sportcsarnokot is éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén avattuk. Ez is része a sport forradalmának, a forradalmakban született szocializmus sportról való gondoskodásának. —K— A Nagy i Lajos Gimi názium IV. osztályos tanulója volt, amikor t egy új sportág meghono- 8 sodott PéT esett és Ba* ' ranyában. Még diákkorában megválasztották az akkor megalakult megyei kézilabda szövetség titkárának. Dr. Buzánszky Béla azóta sem szakított a sportággal, í957-ben a megyei szövetség elnöke lett, 1972-től pedig tagja a kézilabda szövetség országos elnökségének. Hogy Baranyában és Pécsett egyike a legnépszerűbb sportágaknak a kézilabda, azért nagyon sokat tett. A pécsi sportcsarnok felépítését talán egyik sportág képviselői sem várták annyira, mint a kézilabdázók. — Állítom, hogy ha egy évvel ezelőtt épült volna fel, a PMSC kézilabda-csapata nem esett volna ki az NB l-ből. Egyik csapat sem adhat a másiknak olyan előnyt, hogy egy idényben minden hazai mérkőzését idegenben játssza. Dr. Buzánszky Bélának a sport területén végzett értékes társadalmi munkáját az illetékesek is elismerték. 1959-ben a Testnevelés és sport kiváló dolgozója, 1967-ben a Magyar Népköztársaság Sport-érdemérem bronz fokozata kitüntetésben részesült. És most a Magyar Népköztársaság Sport-érdemérem ezüst fokozata kitüntetést kapta. SZAKVARI HENRIK 1971-ben Keresztes László, a pécsi járási TSB vezetője sportaktívákat keresett, a járás sportéletének megszervezéséhez. Szakvári Henrik, a járási tanács dolgozója szívesen vállalta a munkát. Azóta megszakítás nélkül vezeti a Pécsi járási Labdarúgó Szövetséget. — Először csak egyedül voltam elnök, titkár, fegyelmi bizottság vezető, egyszemélyben. Később újabb és újabb társadalmi munkásokat sikerült megnyernünk. 41 csapatunk szerepel a járási bajnokság három osztályában, nem beszélve a megyei I. osztályban szereplő kettő, és a megyei II. osztályban szereplő három csapatról. 25 év alatt sokat változott a falu. Régen a vásártéren, a legelőn állították fel a két kapufát, lovaskocsival, kerékpárral jártak mérkőzésre. Ma szép pályák, öltözők, szertárak várják a labdarúgókat, a tanácsok, tsz-ek mind sok segítséget, támogatást biztosítanak. Szakvári Henrik nemcsak a labdarúgó sportban segít. Tagja a városi sportfelügyelőség gazdasági bizottságának, szívesen vállal munkát más sportágak rendezvényeinél, nem egy •falusi sportkör, falusi szakosztály megszületésénél bábáskodott. 1963-ban a Testnevelés és sport érdemes dolgozója, 1970- ben a Testnevelés és sport kiváló dolgozója és most a Magyar Népköztársaság Sport-érdemérem bronz fokozata kitüntetésben részesült DR. KISS ENDRE ember saját I H készültségi# 9e' ügyes* ** « •** sége dönti el, miként tudja teljesíteni a távot, Nemcsak a győztesnek, de a verseny minden résztvevőjének páratlan élményt nyújt. Dr. Kiss Endre, a PVSK tájékozódási futó szakosztályának vezetője beszélt így sportágáról. Dr. Kiss Endre 1959-ben atlétaként kezdett sportolni, mint I. osztályú versenyző 1972- ben hagyta abba az atlétikát és mint tájékozódási futó sportolt tovább. Irányítása és vezetése alatt ugrásszerűen javultak a PVSK tájékozódási futó szakosztályának eredményei. — Kilenc tájékozódási futó szakosztály működik a megyében, ebből négy diák-sportkörben. Azon vagyunk, hogy minél több diák-sportkörben alakuljon meg a szakosztály, és Pécs mellett vidéken, Mohácson, Komlón, Siklóson, Szigetváron is meghonosodjon. Azt mondják, a tájékozódási futók a sport megszállotjai. Dr. Kiss Endre ezek közé való, megérdemelten kapta a Testnevelés és sport érdemes dolgozója kitüntetést. Hegyi István RIGA MOPED—VERHOVINA MOPED A FIATALOK 1ÁRM0VE FORGALOMBA HOZZA: VkMjkm KtHtSAíOflMI VAUMAT DR. BUZÁNSZKY BÉLA