Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-15 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli •jft. ' «ÉK llcinlo XXXIII. évfolyam, 285. szám 1976. október 15. péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megkezdődött az ország=—BWHBBggE—a«W—MIBI—B3 gyűlés őszi ülésszaka KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÓ Huszár István, Aczél György és Kádár János az ülésszak szünetében. Pozsgay Imre expozéja Eszéki vendégeink (jobbról) a megyei pártbizottságon. Erb János felvétele Eszéki pártmunkás- küldöttség Baranyában A jugoszláv vendégek látogatása Kishajmáson és a Bikali Állami Gazdaságban Törvényjavaslat a közművelődésről és a tanácstagok választásáról, miniszteri beszámoló a nehézipari fejlesztési programokról Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb állam- hatalmi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Né- meth Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének megnyitó szavai után a megemlékezés percei következtek. A legutóbbi ülésszak óta elhunyt Radics Győzőné, a Nógrád megyei 5. számú választókörzet ország- gyűlési képviselője, a szécsé- nyi Mikszáth Kálmán általános iskola igazgatója. Radics Győzőné érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomá. sül vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter pedig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszaktárgy, sorozatát: 1. A közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása: 2. A tanácstagok választó^ sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre kulturális miniszter emelkedett szólásra. A miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti függetlenségünkért folytatott küzdelmeink min- diq egyúttal a „közművelődéséért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a művelődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az, hogy minden nagy történelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sojátos új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a felismerést: a kultúrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. A felszabadulás után soha nem látott lendülettel indult hazánkban a közművelődés, amelyet a szellemi élet legjobbjai, kommunisták, szövetségesek és szimpatizánsok, a háború előtti haladó szellemi mozgalmak irányítói és résztvevői, a legjobb értelmiségiek szerveztek — mutatott rá Pozsgay Imre, majd áttekintést adott a felszabadulás utáni esztendőktől napjainkig terjedő időszak művelődési politikájáról. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az 1958-as korszakos jelentőségű művelődés- politikai határozatra. — Társadalmunk fejlődésének gyorsulásával egy időben fordult a figyelem egyre erősebben a közoktatásra,’ a köz- művelődésre. Ennek a folyamatnak az eredménye előbb a tudománypolitikai állásfoglalás, majd az állami oktatásról és a közművelődés fejlesztéséről hozott párthatározat. E határozatok már az intenzív társadalomfejlesztés jegyében születtek, s ennek megfelelően a kultúra fejlesztésének intenzitását szorgalmazták, s a művelődési tevékenység minőségi fejlesztését segítették elő. — Erre az időszakra, az utóbbi évtizedekre esik a népművelődés fogalmának felcserélése a közművelődés fogalmával. A népművelés fogalmát, amely művelőkre és mű- velendőkre, alkotókra, terjesztőkre és passzív befogadókra osztotta mechanikusan az embereket, váltottuk fel a közművelődés fogalmával. Ez demokratikusabb és közösségibb magatartásra ösztönöz. Olyanra, amely tudomásul veszi, hogy a művelődés az egész közösség és minden egyes állampolgár joga, lehetősége és feladata. A közművelődés fogalma tartalmazza azt is, hogy a művelődés nem egyszerűen elfogadást és passzív ismeret- szerzést jelent, hanem az alkotás és terjesztés folyamatában való cselekvő részvételt is. Ma már nem lehet a kultúráról a nép nélkül és mindennapi élettől elvonatkoztatott módon gondolkodni. Szerte a világon, felelősen gondolkozó tudósok, művészek, pedagógusok, politikusok kutatják az emberiség új lehetőségeit, s egyre többen az emberi művelődésben, mégpedig a nép művelődésében látják azt. A közművelődés fejlesztése szorosan összefügq társadalmunk, a szocializmus jövőjével, ezért társadalomfejlesztési programunknak lényeges és szerves része a közművelődés fejlesztésének programja. E felismerések késztették az MSZMP Központi Bizottságát arra, hogy a közművelődés helyzetét áttekintse és 1974(Folytatás a 3. oldalon.) Dejan Rebicsnek, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának, Szlavónia—Baranya Területi Pártbizottságának első titkára vezetésével eszéki pártmunkásküldöttség érkezett tegnap Baranyába. A delegáció tagjai: Jo- s/'p Harangozó, a Szlavónia- Baranya Közös Területi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Dragoljub Jovanövics, a Horvát Kommunisták Szövetsége Szlavónia-Baranya Területi Elnökségének tagja, Ivan Kezel, a HKSZ Podravska Slatinoi Bizottságának titkára, Csedo Seatovics, a HKSZ Nova Gra- diskai Bizottságának titkára. Az eszéki delegációt a magyar határállomáson Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára várta, s együtt érkeztek Pécsre. A megyei pártbizottság épületében dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta a jugoszláv vendégeket, s tájékoztatta Baranya megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. A szívélyes légkörű beszélgetésen ott volt Bocz József, Czégény József, dr. Jerszi István, a megyei párt- bizottság titkárai. Ezt követően Dejan Rebics és a küldöttség tagjai dr. Nagy József megyei első titkár társaságában megtekintették a Mecsek oldalán álló Felszabadulási Emlékművet. Útjuk következő állomása Kishajmás volt. A község agyagipari (kerámia) üzemében dr. Vida József, a Sásdi Járási Pártbizottság első titkára és Takács Jenő elnök köszöntötte a vendégeket, akik megtekintették az üzemrészeket, a kész és a megmunkálás alatt levő kerámia-tárgyakat, beszélgettek a korongozókkal és az üzemben dolgozó ifjú népművészekkel. Kishajmásról a Bikali Állami Gazdaságba vezetett vendégeink útja. A gazdaság központjában Zámbó István igazgató és Cser László párttitkár köszöntötte az érkezőket. Itt csatlakozott a küldöttséghez Czégény József, a megyei párt- bizottság titkára. A 8700 hektár területtel rendelkező gazdaság főágazatairól: a sertés, a nyúltenyésztésről, valamint a halgazdólkodásról Zámbó István adott részletes tájékoztatást és szakkérdésekre válaszolt. Ezt követően megtekintették a nyúltelepet. A szakmai programot kulturális rész színezte. A házigazdák meghívták az eszéki vendégeket az állami gazdaság ifjúsági házába. Megtekintették Vincze Győző állandó kiállítását, a festőművész műtermét, majd a gazdaságban folyó kulturális és művészeti életről beszélgettek. (N. I.) Magyar felszólalás az ENSZ-ben New York Az ENSZ közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális kérdésekkel foglalkozó 3. sz. bizottságában o népek önrendelkezési jogáról folyó vitában szerdán felszólalt Geréb Sán- dómé, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság — szocialista külpolitikájával összhangban — mindenkor igennel szavazott az önrendelkezést, a népek nemzeti függetlenségéért vívott harcát támogató határozatokra és mindent elkövet, hogy elősegítse megvalósulásukat. Átadták a pécsi húsüzem új hűtőházát. Tudósítás a 2. oldalon. Seres Éva felvétele
