Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-12 / 282. szám

6 Dunántúlt napló 1976. október 12., kedd Válaszok közérdekű kérdésekre a telefonnál A szeptember 28-án megtartott telefonügyele- tünkön a szürettel (a must és bor szakszerű kezelésé­vel), gyümölcsfák, jó fajta szőlőtőkék pótlásával, téli talajjavítással (megfelelő műtrágya használata) stb. kapcsolatban feltett kér­désekre válaszoltak a szer­kesztőségünkben megjelent szakemberek. A nagyobb érdeklődésre számottartó kérdésekre adott válaszo­kat — mint eddig is — lapunkban közöljük. Kérdés: Köteles-e a kistermelő védekezni a mezőgazdasági növé­nyeket pusztító állati kártevők el­ten? Somogyi Béla, a Pécsi városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője elmondta, hogy a károsítok elleni védekezés kötelessége mindazoknak, akik földdel rendelkeznek (használ­nak, kezelnek), növényt ter­mesztenek. Ha az illető figyel­meztetés ellenére sem végzi el a védekezést, azt a termelő költségére kell elvégezni és ezt a költséget a termelőtől adók módjára behajtani. Kérdés: Tanácsi kezelésben le­vő állami földet lehet-e vásárolni? A fenti kérdésre is Somogyi elvtárs adta meg a választ: — Ha a tanácsi kezelésben levő állami föld naqyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas, akkor egyénileg ki lehet ha­szonbérbe adni. A községi szakigazgatási szervnek a ke­zelésében levő állami tulajdonú földeket 800—1500 négyzetmé­terenként (222—417 négyszög­ölenként) lehet eladni. A fő­városban, a városokban, továb­bá középfokú és a részleges középfokú központnak kijelölt nagyközségekben az eladásra engedély nem adható, e földek hasznosításáról haszonbérbe adás útján kell gondoskodni. Az alábbi kérdésekre dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Ku­tató Intézet igazgatója vála­szolt: Kérdés: Mi okozza a szőlőleve­lek sárgulását, részbeni lehullá­sát, ugyanakkor a fürtöknek nincs baja? — A jelenséget leggyakrab­ban az alábbi okok váltják ki: 1. nitrogén hiány, 2. magné­zium hiány, 3. vashiány (mész- klorózis), 4. aszály. (Ez utóbbi az idén sokfelé a hajtások al­só leveleinek sárgulását és le­hullását okozta.) 5. Vírus fertő­— A sárgulásos jelenségek legtöbbször harmonikus táp­anyagvisszapótlással megszün- tethetők. Trágyázáshoz műtrá­gyafélék felhasználását javas­lom. A talajon keresztüli mű­trágyázást levélen keresztül, úgynevezett permetező trágyá­zással célszerű kiegészíteni. Le­véltrágyázásra ajánlott szerek: Wuxal, Volldünger. Mészkloró- zis esetén Klorofor nevű vaske- Táttal gyógyíthatók a tőkék. Olyan ültetvényekben, amelyek­ben a szőlőlevelek sárgulását észleljük, kerüljük az istálló­trágyázást. Kérdés: Normális pincehőmér­sékletnél miért indul meg későn a must forrása? — A szőlőt szüret előtt köz­vetlenül olyan vegyszerrel per­metezték, amelynek kedvezőt­len hatása van a borélesztőkre, vagy túlkénezték a mustot. Kérdés: A siőlő virágzásakor sza- bad-e gombaölöszerekkel perme­tezni? Nem káros-e a kötődés szempontjából? — Ha virágzáskor tartósan esős az időjárás, akkor a tő­kéket permetezéssel, vagy po­rozással a peronoszpóra ellen védeni kell. Erre a célra a szer­ves hatóanyagtartalmú szerek (például Ortho Phaltan) a leg­megfelelőbbek. A hagyomá­nyos réztartalmú szerek részle­gesen gátolják a virágok ter­mékenyülését. Kérdés: Van-e valami káros ha­tása annak, ha a szőlőtőkének ka­rán felüli hajtásait nem vágjuk le, hanem azt a mellette levő ka­róra rögzítjük a jég elleni véde­kezés miatt? — A csonkázatlan vessző beérése általában rosszabb, mint a csonkázotté. Ez külö­nösen hűvös időjárásban szem­betűnő. Ilyen évjáratban feltét­lenül csonkázni kell. Az éretlen vessző fagyérzékenyebb. Kérdés: Mikor kell az újbort először lefejteni, s mit kell bele­tenni, hogy az egészséges, tiszta ízű legyen? — A bor első fejtése álta­lában g zajos erjedés után három-négy hét múlva érkezik el. Általános szabály, hogy korán fejtjük a penészes szőlő­ből származó, lágy (savsze­gény) borokat. Később fejtjük az egészséges bort, a kemény (savas), a testes (nehéz) boro­kat. Az első fejtéskor ne kíván­juk, hogy az újbor teljesen tiszta legyen. A fő cél, hogy a bort a sűrű seprőtől elválasz- szuk. Az első fejtéskor feltét­lenül kénezésre van szükség. Legtöbbször mind a hordó, mind pedig az átfejtésre ke­rülő bort kénezni kell. Abban az esetben, ha a bor törésre hajlamos, akkor több kénre van szükség. A hordóban 100 literenként számítva egyne- gyed-egyketted szál kénszelet elégetése ajánlatos. A fejtésre kerülő borba pedig 10—40 g borként adagoljunk hektolite­renként. Kérdés: Koroi fajtákat, például Csabagyöngyét, kell-« szüret után peronoszpóra, illetve lisztharmat ellen permetezni? — Igen, az augusztusban le­szüretelt tőkéket legtöbbször egy-két esetben szüret után is meg kell permetezni, mert esős, meleg időjárásban a pe­ronoszpóra és a lisztharmat szeptember közepéig jelentős kárt okozhat a levélzetben. Kérdés: Mi okozza a baracldák mézgásodását? Kell-« védekezni a fák nyugalmi időszakában a ba­rackmoly ellen? Dr. Frank József, a Növény­védő Állomás előrejelzés cso­port vezetője szerint: — A csonthéjas gyümölcsfák a sérülés helyén mézgát ter­melnek, mely a keletkezett seb­helyet lezárja. Az őszibarack törzsén leggyakrabban a talaj­hoz közeli részén a kéregmoly lárvájának kórosítási helyén észlelhető mézgafolyás. Ameny- nyiben a törzset egyszerre 10— 15 kéregmoly hernyó károsítja a szállítószövetek pusztulása, mézgásodás miatt a fa elszá­rad. Az elmúlt néhány évben az idősebb őszibarackfák tel­jes vagy részleges száradását rendszerint a kéregmoly okoz­ta. A hajtásokon és a termé­sen a barackmoly károsítása után is rendszerint mézgás a rágáshely. A metszés, fagykár, betegségek miatt felrepedt ké­regrészen az esetek többségé­ben mézgafolyás fordul elő. A fa egészségi állapotától, talaj tápanyag aránytól függően a mézgafolyás mennyisége azo­nos sérü-lésnagysáq esetén el­térő. A mézgásodás a fák vé­delmi szempontjából hasznos. Túlzott mézqatermelés azonban káros. Védekezésként a mézgás sebek mézgától való tisztítása és ecetes vízzel való ecsetelé­se kielégítő eredményt ad. A mézgásodás okát ismerve a megelőző védekezés a leg­eredményesebb. — A leggyakoribb károsító a kéregmoly, mely ellen rajzás idején, május első felében és augusztusban a törzs és a vas­tagabb vázágak Safidon 40 WP szerrel való lemosásszerű permetezése javasolható. A rajzási idő hosszától függően a védekezést 2—3 alkalommal meg kell ismételni. A barack­molynak évente több nemzedé­ke van. A kártevő hernyó alak­ban telel. Hatásos védekezést már csak tavasszal, virágzás előtt végezhetünk Ditrifon 50 WP, Satox P—50, Unitron 40 EC, Sevin 85 WP, Lebajcid 50 EC, Nexion 40 EC, vagy Satox 20 WSC szerrel. Dr. Timon Béla, a Pécsi Ál­lami Gazdaság főkertésze vála­szolt a kővetkező kérdésekre: A biztonsági öv biztonságáról f. Gépkocsi baleseteknél a biz­tonsági öv életmentő szerepe közismert. A Volvo cég 29 ezer baleset vizsgálatából jutott ar­ra a megállapításra, hogy egy 20 km/h sebességnél bekövet­kezett baleset is halálos sérü­lést okozhat biztonsági öv (nél­kül. Ennek veszélye, azonos kö­rülmények között, az öv védel­mével 100 km/h körüli sebes­ségre tolódhat ki. Az öv hasz­nálata a sérülések számát kö­zel 60 százalékkal csökkenti mérsékeltebb sebességnél, na­gyobb tempónál mintegy 50 százalékkal. Angliában végzett baleseti elemzések tanúsága szerint az övék alkalmazása a súlyos sérülések számát 70 százalékkal mérsékelheti. Több európai autógyár hívta fel — kísérletei alapján — a figyel­met arra, hogy az öv még sú­lyos balesetnél is 50 százalék­kal növeli a túlélés valószínű­ségét. Mindezek ellenére sokan ide­genkednek az öv használatá­tól. Az okok között a kényel­messég éppúgy szerepet ját­szik, mint a téves ismeretek, vagy a statisztikai bizonyíté­kokkal szembeni bizalmatlan­ság. Vizsgáljuk tehát más meg­közelítésből is, hogy meddig és milyen körülmények között számíthatunk az övék védel­mére? A legveszélyesebb és leggya­koribb baleset-típus az ütkö­zés. Jármű járművel ütközik, vagy az utat elhagyva, vala­milyen szilárd tárqqyal, A jár­mű utasaira ilyenkor a lökés­szerűen fellépő lassulások miatt jelentős erők hatnak. Mégpe­dig annál nagyobbak, minél nagyobb a jármű ütközési se­bessége, valamint minél mere­vebb és nagyobb tömegű a felütközés helye. Az ütközés pillanatában, kitámasztás nél­kül, az utas nem a járművel együtt lassúi, hanem változat­lan sebességgel lendül tovább és az utastér belső felületén ütközik. Ez mérsékelt sebesség­nél is halálos sérülést okoz­hat. Kitámasztással a túlélés lehetősége bizonyos sebességig növelhető. A balesetek általá­ban váratlanul következnek be. A felkészülésre nincs idő, így ez, még kis sebességnél sem te­kinthető hatásos védekezésnek. Nagyobb ütközési sebességnél, a fellépő erők csakhamar meg­haladják az ember fizikai ere­jét. A következmény — eset­leges kitámasztás ellenére is — súlyos vagy halálos sérülés. Jelenlegi ismereteink szerint kizárólag a biztonsági öv nyújt­hat hatásos védelmet, mert az utast megtámasztja és az az utastérrel együtt lassul, meg­akadályozza, hogy az utastér felső felülete sérülést okozzon, és, hogy az utas elhagyja a viszonylagos biztonságot nyújtó utasteret. Nem utolsó sorban pedig az ütközés végső fázisá­ban megnyúlásával tovább fé­kezi a bekötött test lassulá­sát. Mindez azonban csak a he­lyesen használt öv esetében igaz. Nagyon fontos tehát meg­jegyezni: a laza, vagy megcsa­varodott öv nemcsak nem véd, de súlyos, életveszélyes sérü­lést okozhat. A biztonsági öv védelmének természetesen határai is van­nak. Szélsőséges körülmények között olyan nagyságú lassulá­sok is felléphetnek, amelyek a biztonsági öv ellenére, vissza­fordíthatatlan károsodást okoz­nak a szervezetben. Szerencsé­re az ilyen balesetek ritkák. Búsbarna László Kérdés: Kajszitokat mikor taná­csos ritkítani, «gyes nagyobb ága­kat eltávolítani? — A kajszifák metszésére legalkalmasabb időpont augusz­tus. Ekkor célszerű a nagyobb ágakat lefűrészelni. A korona részleges ritkításának is ez a legalkalmasabb időpontja. A gallyazat, illetve vesszők ritkí­tó metszésére ez az időpont szintén alkalmas, de ha ekkor nem végeztük el, tavasszal a rügyfakadás és virágzás közöt­ti időben célszerű a metszést elvégezni. Döntő fontosságú azt tudni, hogy a kajszit a guta­ütést okozó gombák és bakté­riumok fertőzési veszélye miatt nyugalmi állapotban (lomb­hullástól rügypattanásig) nem szabad metszeni. A kajszifának ugyanis nyugalmi állapotban nincs ellenálló képessége a fertőzéssel szemben. Kérdés: Cseresznyefát mikor szabad visszavágni ? — Lényegében azonos vá­lasz adható a cseresznyefa met­szési időpontjára vonatkozóan, mint a kajszi esetében. Alkal­mas időpont a nyárutó és a kora tavasz. Kérdés: Mi okozza a mandula­fánál, hogy a külső zöldburok a termésre rászárad és a mag hit­vány marad? — Az előbbihez hasonlóan ezt a problémát is sok körül­mény okozhatja. A legkézen­fekvőbbnek látszik a terméke­nyülés elmaradása. Erre utal­hat a mag fejletlensége. En­nek járulékos következménye a termés nem kielégítő fejlődé­se is, ami a külső terméshéj­nak (zöldburok) a kemény bel­sőtermés héjra való rászáradá- saként válik láthatóvá. A man­dula a csonthéjasokhoz ha­sonlóan a megtermékenyülés hatására fejleszti termését és a termésen belül a magját. Ha a termékenyülés elmarad, sem a mag, sem a termés nem kép­ződik. Előfordul azonban az, hogy megtermékenyülés nélkül a megporzás stimuláló hatásá­ra fejlődésnek indul a ter­més, azonban miután mag nem képződik, a további fejlődése leáll, és a problémában felve­tett tünetet okozhatja. A meg­termékenyülés elmaradásának oka lehet maga a fa öntermé- kenységének hiánya, ebben az esetben más mandulafának a virágpora szükséges a terméke­nyítéshez. A termékenyülést azonban befolyásolja a virág­záskor uralkodó kedvezőtlen időjárás. Itt nem a szélsősé­gekre gondolunk, tehát a fagy­ra, mert az egyértelműen pusz­títhatja el a virágokat, ha­nem a fagypont közelében lé­vő alacsony hőmérséklet és sok csapadék, illetve ennek el­lenkezője a nagyon száraz, meleg időjárás okozhat nem megfelelő termékenyülést. A kérdésben felvetett problémát okozhatja azonban az is, hogy normális termékenyülés után fejlődésnek induló termést a tenyészidő során káros hatá­sok érik. ilyen lehet: az aszály vagy betegség. Mindkét eset­ben a mag fejlődése leáll, vagy megszűnik (elpusztul), ami magával Ihozza a termés további fejlődésének leállását és a szóbanforgó tünet kiala­kulását. Mérkőzésről mérkőzésre Véménd—Kiss János SE 3:1 (1:1). Véménd, 1000 néző: Ve­zette: Soós F. Véménd: Dosz- pod — Kajtár, Rótt, Mács (Ko­vács), Bartha, Törjék, Borovácz, Gruborovics, Takács, Gáli (Fiochsz), Bencsik. Edző: Szám Frigyes. A 30. perctől fölénybe került a Véménd és helyzetei alapján győzelme akár na­gyobb arányú is lehetett vol­na. Góllövők: Bencsik (11-es- ből), Takács, Rótt, illetve Ger- gerics. Jók: Takács, Rótt, Dosz- pod, illetve Czabula, Boros, Házi. M ázaszászvári Bányász—Sá­risápi Bányász 2:1 (1:0). Má- zaszászvár, 1100 néző. Vezet­te: Pintér. Mázaszászvár: Ba- nász — Csábrák, Bazsonyi, Ko­csis, Katona, Kovács, Kólya, Pataki, Perényi (Molnár), Bí­ró, Csordás. Edző: Róth Antal. Alacsony színvonalú mérkőzé­sen a vendégcsapat a 90. perc­ben 11-est hibázott. Kiállítva: Kólya (Mázaszászvár) és Fló­rián (Sárisáp), a 40. percben. Góllövők: Csordás, Kocsis (11- esből), illetve Farkas. Jók: Ba- nász, Kocsis, Csordás, illetve Kucsera, Pilcz, Piroska. Pécsi VSK—Szigetvár 1:1 (1:0). Szigetvár, 1200 néző. Ve­zette: Szinger. Pécsi VSK: Su­lyok — Nagy, Szabó, Balázs, (Engert), Tallósi, Kaszás, Grün- wald, Kresz, Jockl, (Baumbol- czer), Jánosi, Stájer. Edző: Rónai István. Szigetvár: Kiss — Kövesi, Maurer, Révész, Tóth III., Szőlősi, Pichler, dr. Tüs­ke, Rózsahegyi, (Tóth II.), Te­lek, Palotai. Edző: Kamondi Im­re. Két jó formában lévő csa­pat érdekes küzdelmet vívott, mindkét oldalon elsősorban a védelmek remekeltek. Az ered­mény igazságos. Góllövők: Já­nosi, illetve Telek. Jók: Szabó, Stájer, JájTosi, illetve Maurer, Tóth III., Telek, Palotai. További eredmények: Siófok —Barcs 3:1, Lőrinci Fonó— EMG SK 0:0, Enying—Paks7:4, Pénzügyőr—BKV Előre 2:1, Bu­dapesti Építők—Volán Szállítók 0:0, Ikarus Alba Regia—Buda­pesti Spartacus 1:1, Perbál— Dunaújvárosi Építők 0:0. Az NB III. állása 1. Véménd 2. PVSK 3. BKV Előre 4. Szigetvár 5. Kiss J. SE 6. D. Építők 7. Volán Száll. 8. EMG SK 9. Pénzügyőr 10. Bp. Spartacus 11. Alba Regia 12. Siófok 13. Perbál 14. Enying 15. Bp. Építők 16. M.-szászvár 17. Paks 18. Sárisáp 19. Lőrinci Fonó 20. Barcs 10 7 2 1 24-12 16 10 6 3 1 29-10 15 10 7 1 2 24- 7 15 10 4 5 1 14- 8 13 10 4 4 2 15-10 12 10 3 6 1 11- 7 12 10 3 6 1 11- 9 12 10 3 5 2 7-11 11 10 5 5 26-22 10 10 2 6 2 16-13 10 10 3 4 3 14-18 10 10 3 4 3 11-14 10 10 2 6 2 10-13 10 10 2 4 4 19-20 8 10 2 4 4 6-10 8 10 2 4 4 13-18 8 10 2 3 5 20-23 7 10 2 3 5 12-15 7 10 1 3 6 7-19 5 10 — 1 9 5-35 1 Stájer (PVSK) csatázik a szigetvári védőkkel. Czudar Sándor felvétele Megyebajnokság A megyei I. osztály állása Kesztyűgyár—Universitas PEAC 1:2 (0:2), Pogány—Szalánta 1:1 (0:1), Pécsi Zsolnay—Pécsi Ki­nizsi 3:1 (1:1), Vasasi Bányász —Mohácsi TE 2:1 (1:1), Siklós —Sellye 1:2 (1:1), Beremend— Boly 4:3 (2:3), Mágocs—Stein­metz SE 2:1 (1:1). 1. Sellye 8 8 — — 23- 4 16 2. Mohács 8 6 — 2 22- 5 12 3. Beremend 8 5 1 2 15- 9 11 4. Siklós 8 5 1 2 14- 9 11 5. PEAC 8 5 — 3 12-10 10 6. Mágocs 8 4 2 2 10- 9 10 7. P. Kinizsi 8 3 3 2 10- 8 9 8. PBTC 8 3 2 3 12- 7 8 9. V. Bányász 8 3 2 3 12-11 8 10. Kesztyűgyár 8 4 — 4 11-10 8 11. Boly 8 3 — 5 15-20 6 12. Pogány 8 2 2 4 5-10 6 13. Zsolnay 8 2 1 5 9-15 5 14. Szalánta 8 — 4 4 3-18 4 15. Steinmetz SE 8 1 1 6 9-14 3 16. Gázmű 8 — 1 7 3-24 1 SZAKÜZl[I=ÍRtlB0S(G! m hm A SZÉCHENYI TÉRI ELEGANCIA NŐI DIVATSZAKÜZLET rr vásárlóinak! 4500 Ft-tól 4850 Ft-ig 3500 Ft-tól 3700 Ft-ig 2150 Ft-tól 2200 Ft-ig 1600 Ft-tól 2640 Ft-ig Nappa bőrből készült női divatkabátok Fél és egész müirha kabátok Sertés velour safari kabátok Női szövet télikabátok Bakfis téliesített ballonkabátok 1700 Ft-ért vásárolhatók! #A MERUKER szak üzletei minden idényben, minden igényt kielégítő di­vatos választékkal várják Ont! • A kirakat megtekintése megkönnyíti a választást! Labdarúgó NB III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom