Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-02 / 272. szám

2 DimQntQll naplö 1976. október 2., szombat Tízéves Szigetvár (Folytatás az I- oldalról) A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után Morber Já­nos, Komló tanácselnöke és Brunner Vince, Dombóvár ta­nácselnök-helyettese mondott köszöntő szavakat, majd Dom­bóvár tanácseJnök-helyettese átnyújtotta dr. Kása Ferenc­nek és Tinusz Jánosnak Dom­bóvár város emlékplakettjét. Ezt követően Tinusz János, Szi­getvár tanácselnöke felavatta a város címeres zászlaját. Ava­tóbeszédében hangsúlyozta többek között: „Legyen a vá­rosi címeres zászlónk a telepü­lésünkhöz való ragaszkodás szimbóluma. Jelképezze, hogy a város mai lakói hűen őriz­zük hős városunk dicső emlé­keit és a múlt emlékeiből is erőt merítve becsülettel épít­jük a ma társadalmát, a szo­cializmust, magunk és a jövő nemzedék számára". A zászlóavatás után dr. Föld­vári János, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, illetve Tinusz János kitüntetéseket, cí­mer és emlékplaketteket nyúj­tott át. Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült Tinusz János. A tanács Kiváló dolgozó kitüntetést Csordás Gyöngyi, közművelődésügyi felügyelő, Hencz Sándorné főelőadó és Szabó Istvánná előadó kapta. Szigetvárért címerplakettet ka­pott a Minőségi Cipőgyár Béke szocialista brigádja, a DÉDÁSZ Zipernovszki Károly szocialista brigádja, a Konzervgyár Zetkin Klára szocialista brigádja, a MEZŐGÉP Ady Endre szocialis­ta brigádja. Szigetvárért emlék­plakett kitüntetésben részesült: dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, c megyei tanács elnöke, Aracs László tanácstag Balog János, a városi tanács V, B. titkára, Bebesi Pál szocialista brigád­vezető, dr. Kovács Csaba, gyer­mekgyógyász főorvos, Molnár Imre, a Várbaráti Kör elnöke, Papp István, a HNF Városi Bi­zottságának elnöke. Sziget­várért Zrínyi emlékplakettet kapott: Berta János, a DÉDÁSZ szocialista brigádvezetője, dr. Bodor Károly belgyógyász szak­orvos, Csőre Gyula sportoló, Gál György alezredes, Hábián János, a MEZŐGÉP szocialista brigádvezetője, Illés István, a Szigetvár Járási Pártbizottság első titkára, Jung Ferenc, a Városgazdálkodási Vállalat fő­kertésze, Kanyar Károlyné, a Cipőgyár szocialista brigádve­zetője, Kapoli Ilona, Osztopá- nyi Imre faragó népművészek, Pásztor István alezredes, Sugár István író, Szegény Sándorné, a Konzervgyár szocialista bri­gádvezetője. A jubileumi ünnepi ülés vé­gén az Internacionálé dallamai csendültek fel — majd befeje­zésként a résztvevők megtekin­tették a „Szigetvár 10 éve" dia-képsorozatot. G. F. Ülést tartott a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Hegyhát dimbes-dombos út­jain a közlekedés helyzete nem a legrózsásabb. És ezt nem­csak az út- és domborzati vi­szonyoknak köszönhetjük, ha­nem sok egyéb ténynek, amit az MKBT sásdi járási szakbi­zottsága jelentésében megje­lölt. A járás területén működő termelőszövetkezetek, az álla­mi gazdaság jelentős géppark­kal rendelkezik. A járás egyes útvonalain jelentősen megnö­vekedett a közúti teherszállí­tás, de bővült az autóbuszhá­lózat is. Rohamosan emelkedik a magánqépjárművek száma is — autók, motorkerékpárok, segédmotorok és biciklik szá­ma egyaránt. Feltétlenül figye­lembe kell venni a járás át­menő forgalmát, hiszen a te­rületet keresztülszeli a Pécs— Kaposvár közötti 66-os, és rész­ben a 61-es Sásd—Dombóvári főútvonal. Mindezek figyelembe vételé­vel sokasodnak a tennivalók is. A jelentés a gondok között említette a sásdi autóbusz- megálló körüli bonyodalmakat — itt ugyanis, ha az egymás­sal szemben kialakított meg­állókban egyszerre bent áll­nak az autóbuszok, olyan kes­keny az útszakasz, hogy szin­te lehetetlen közlekedni. Fűzi Árpád, a VOLÁN 12. sz. Vállalatának igazgatója hozzászólásában annak a gon­dolatnak adott kifejezést, hogy ez az állapot tarthatatlan, s jó lenne, ha a döntésre jogo­sult illetékesekkel mihamar helyszíni bejáráson határoz­nák el, hogyan is lehetne az áldatlan állapotokat megszün­tetni. Ennek azért sincs külö­nösebb akadálya, mert Péter- lia Balázs, a KPM Közúti Igaz­gatóságának képviseletében jó hírt közölt a tanácskozó tes­tülettel: az eredetileg 1977- re tervezett Sásd—Dombóvár közötti útfelújítást az úttest ál­lapotának rohamos romlásá­ra való tekintettel előrehozták, s még ebben az esztendőben befejeződik. így, az útépítéssel párhuzamosan lehetőség lesz az autóbuszmegállók más he­lyen való kialakítására. Amire egyértelműen nem derült fény, pontosabban így hangzott el: a Sásd-Dombóvár közötti út baranyai szakaszának felújítá­sára kerül majd sor, de mi /el rossz a tolnai szakasz is, re­mélhetőleg jó út lesz egészen Dombóvárig ... A jövő évben pedig szélesítik a Kaposszek- cső-Mázaszászvár közötti út­testet. Elgondolkodtató, hogy Sásd belterületén, a tanácsi kezelé­sű utcákon igen sokhelyütt hiányoznak az áthaladás el­sőbbségét biztosító táblák. A tanács az anyagi erők hiá­nyára hivatkozik, ez, ha igaz is, mégis sürgősen meg kell szüntetni ezt a hiányosságot, szinte fölösleges említeni, mi­lyen nagy baleseti forrás le­het. A testület elfogadta a sás- diak jelentését, az ülésen meg­tárgyalták a baleseti helyze­tet, csökkent a közúti balese­tek száma, nőtt viszont ezen belül Pécs vezető szerepe, ami szintén elgondolkodtató a jö­vőre nézve. Ezen kívül módo­sították a megyei szakbizott­ságok szervezeti összetételét, tájékoztatták a testületet az MKBT első féléves tevékeny­ségéről és költségvetési hely­zetéről. — kampis — Készülődés az országgyűlés őszi ülésszakára Ülést tartott az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja Az országgyűlés soronkövet- kező ülésszakára készülve ülést tartott tegnap az országgyűlési képviselők megyei csoportja, a Baranya megyei Tanács ülés­termében. Dr. Szabó József csoportveze­tő köszöntötte Zsengellér Ist­vánt, a nehézipari miniszter he­lyettesét, Czégény Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkárát, Bucsi Ele­ket, a Tolna megyei Pártbizott­ság GPO vezetőjét, dr. Dányi Pált, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesét, dr. Németh Lajost, a Pécs városi Tanács el­nökhelyettesét, Vajta Lászlót, a Kőolaj- és Gázipari Tröszt mű­szaki vezérigazgató-helyettesét. A csoport tájékoztatót hall­gatott meg Dél-Dunántúl és Pécs város gázellátásának hely­zetéről, közép- és hosszútávú terveiről. A témával kapcsolatban a csoport a földgázprogram meg­valósulásának lehetőségeit te­Nyilvános közgyűlések 180 MHSZ-klubban Október elejétől december végéig nyilvános közgyűléseket tartanak a Magyar Honvédel­mi Szövetség klubjaiban. Ba­ranya megyében 140 lövész­klub, 24 tartalékos klub és 16 technikai klub működik, s az év utolsó három hónapjában e klubok vezetőségei adnak számot az elmúlt négy évben végzett munkáról a tagságnak, a helyi párt- és állami veze­tőknek és az érdeklődő kívül­állóknak. Az MHSZ-klubok sokoldalú kapcsolatot tartanak a lakos­sággal és különösen a közsé­gekben az MHSZ-klub a tö­megmunkának az a bázisa, ami elsősorban a fiatalsáq körében a hazafias-honvédelmi nevelés fontos és nélkülözhetetlen esz­köze. A nyilvános közgyűlések az eddigi tömegkapcsolat el­mélyítését szolgálják azáltal, hogy kaput nyitnak az érdeklő­dők előtt, s véleményt kérnek, véleményt várnak azoktól is, akik nem aktív résztvevői az MHSZ-munkának. A klubtag­ság és a kívülállók párbeszéde bizonyára sok jó ötlettel, hasz­nos tanáccsal és esetenként ta­lán megszívlelendő bírálattal is segíti majd a további eredmé­nyes munkát. A nyilvános klub­közgyűlésektől az MHSZ meq- növekedetí feladataihoz szük­séges szervezeti erősödést, a klubokban dolgozók számának növekedését, új tagok és pár­tolótagok toborzását várják. Akik a hírekben szerepelnek... Tihanyi János, a Pécsi Szolgáltató Vállalat új igazgatója Igazgatói állásra nem lehet a Széchenyi téren jelentkez­ni, Szolgáltató Vállalat vezetői beosztására azonban sokan állnának sorba. Talán csak azok akik a rangra, jó fizetés­re számítanak, nem tudják, hogy a szolgáltatás hazánkban ugyanolyan társadalmi fe­szültséggé kezd válni, mint amikor nem lehet húst kapni, vagy hetekig a krumpli hiány­zik a boltokból. Tihanyi János, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának közgazdasági osztályvezetője volt, igazgatói kinevezésekor nagyon jól tud­ta milyen feladatot vállal. Negyvenkilenc esztendős, 19 éve dolgozik a szakszervezeti mozgalomban, s most teljesen új munkaterületen kell bizonyí­tania, hogy igazuk volt azok­nak, akik 1953-ben a béke-ak­nai vájárt politikai munkára küldték. 15 ÉVES A POTE BÉLYEGGYŰJTŐ KÖR Jól működik a POTE bélyeggyűjtő köre Aszklepiosz botja a bélyegzőn Nyolc kiállítás, számos elismerés a tizenöt év alatt Tizenöt esztendeje alakultak meg, huszonketten voltak, akik egyetemi elfoglaltságuk mel­lett, s főhivatásúk kiegészítése­képpen a bélyeggyűjtés nagy szenvedélyének hódoltak. 1961 márciusától létszámuk fokoza­tosan emelkedik, ma több mint nyolcvan tagot számlál a POTE bélyeggyűjtő köre. Tevékenységük nem merült ki a bélyegek gyűjtésében, ahogyan azt a laikus gondol­ná. Számos olyan előadást szerveztek és hallgattak meg, amely nemcsak a filatelisták- nak, hanem bárki érdeklődőnek is rendkívül érdekes volt, néhá­nyat a címek közül: Mítosz és gyógyítás, Egészségügyi Világ- szervezet, Az őserdő orvosa Albert Schweitzer. Rangos ese­ményei voltak a körnek a he­lyi, területi és országos jellegű bélyegbemutatók és kiállítások. Az első kiállítás 1967 októ­berében nyílt, a POTE 600 éves jubileuma alkalmából. A má­sodikat hazánk felszabadulá­sának 25 éves évfordulójakor, 1970-ben nyitották az I. számú klinikai tömb üvegcsarnokában, tematikus jelleggel, itt 356 al- bumlapnyi gyűjteményt mutattak be. A megyei főorvos felkéré­sére rendezték meg harmadik kiállításukat, amely az Orszá­gos Anya- és Csecsemővédel­mi Ankét rendezvényeihez kap­csolódott. Erre az alkalomra már alkalmi postabélyegzőt is terveztek, amelyet a helyszínen működő postahivatal használt. EJső országos jellegű kiállí­tásuk 1971 októberében nyílt, az egyetemi napok kere­tében, ekkor volt a kör tízesz­tendős, s forgalmaztak már emléklapot és alkalmi borítékot is. Az ország különböző területé­ről mintegy ezer albumlapnyi anyag érkezett. A vendégkönyv­be így jegyezték be: „A meg­rendezett fotó- és bélyegkiállí­tás igazán impozáns és lenyű­göző ...” A kiállítások a követ­kező években az orvosi egye­temi napok rendezvényeihez kapcsolódnak. 1972 októberé­ben rendeztek meg az ötödik, rákövetkező évben a hatodik és 1974-ben a hetedik bélyeg­kiállítást, Tavaly szintén az egyetemi napok rendezvényeit színesítették a bélyegek, az alkalmi bélyegzőn Aszklepiosz botja, a gyógyítás szimbóluma volt látható. A rendezvény rangjához méltó emléklapot Vertei József bélyeg-grafikus tervezte, aki ma tárlatot vezet a jubileum alkalmából megren­dezett bélyeg-grafikai kiállítá­son. Ettől kezdve egytolytaban ta­nult, talán csak 1956 őszén tette le a könyvet, amikor fegyveres szolgálatot teljesített. Két esztendős SZOT Főiskola, közgazdasági technikum, párt­iskola, a tanfolyamok egész sora van mögötte. Tihanyi János egyszerűen fo­galmaz: pártfeladatokat telje­sítettem. A munka jelentette egész életében a legnagyobb sikerélményt, megbecsülést is hozott számára. A Munkás- Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Munkaérdemrend ezüst foko­zata kitüntetés (1964., 1974.) a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntető jelvény arany fokoza­ta, a haza, a nép hűséges szolgálatáért emlékérem kitün­tetések, Kiváló pártmunkáért járó oklevél elismeréseket kap­ta. Beszélgetünk az új felada­táról, minden szavából még a szakszervezeti munkást ér­zem: az üzemi demokrácia fej­lesztése, a szocialista munka­verseny fellendítése, a munka- fegyelem measzilárdítása, a vezetői példamutatás szüksé­gessége azok a sínek, ame­lyen indulni akar. A cél pedig, hogy Pécs la­kóinak az eddiginél magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosítson az általa irányított vállalat. Tisztában van azzal, hogy nehéz feladatot vállalt; voltak azonban már hasonlóan nehéz időszakok életében. Normarendezés a bányában, Béke-kölcsön agitáció, s a téesz szervezés sem volt köny- nyű. Tihanyi János eddigi élet- útján azt tapasztalta, hogy so­hasem a fizikai munkások miatt mennek rosszul a dolgok, miért lenne ez másként a szolgálta­tó iparban? Meg kell teremte­ni a munka feltételeit, számon kérni a teljesítményeket, s eb­ben a munkásokat is érdekelt­té kell tenni. A szolgáltatás­ban is ez lehet csak a jó mun­ka alapja. L. J. kintette át. Megvitatta az ho­gyan érinti Baranya, Tolna, sőt Bács-Kiskun megyét, mivel az ország déli térségében a hosszabb távú gazdasági és településfejlesztési, másirányú fejlődésének nagyon fontos ve­lejárója az időben biztosított, hosszabb távra szóló energia forrás. A résztvevők úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a dél­alföldi térségből a földgáznak — Tolna és Bács megyén ke­resztül - Baranya megyébe és Pécsre vezetése nem csak in­dokolt, hanem — nagy való­színűséggel — lehetséges is. De a nagyarányú program végrehajtását a népgazdaság anyagi lehetőségei, erőforrásai határozzák meg. Függ a prog­ram megvalósítása az előkészí­tésektől és attól is, milyen ka­pacitás áll a rendelkezésre. A megyei képviselőcsoport, együtt a megyei párt- és álla­mi vezetéssel, azok támogatá­sával a témát a következő években is napirenden tartják, az országgyűlés különböző munkabizottságaiban, állandó bizottságaiban a gázellátás problémáival foglalkoznak. A vitában kifejtette vélemé­nyét Németh István, Novics János, Cserna Sándor, lazbin- sek Vilmos, dr. Földvári Józsel képviselő, Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, Bucsi Elek, a Tolna me­gyei Pártbizottság osztályveze­tője, dr. Németh Lajos, Pécs tanácsának elnökhelyettese, Zsengellér István miniszterhe­lyettes és Vajta László vezér­igazgató-helyettes. Több kér­désre Fessel Tibor, a Gázgyár­tó Vállalat igazgatója adott választ. A csoportgyűlés dr. Szabó Józsefnek, a képviselőcsoport vezetőjének zárszavával ért vé­get. Gyermekorvosi tudományos tanácskozás Mohácson Van-e szükség tudomá­nyos ülésekre? Elösegíti-e a munkát a megyék közötti integráció? Többek között ezek a kérdések is felve­tődtek tegnap Mohácson, ahol a Magyar Gyermek- orvos Társaság Dél-dunán­túli Csoportja tudományos ülésének első napját tar­tották. Dr. Mestyán Gyula elnö­ki megnyitójában igennel válaszolt a kérdésekre. Szükség van a terápiák egyeztetésére, egymás ku­tató- és gyakorlati munká­jának jobb megismerésére. A dél-dunántúli gyermek- orvosok évente kétszer ta­lálkoznak Baranya, So­mogy, illetve Tolna megye egy-egy városában. Az ülé­sek iránymutatóként is szolgálnak. Egyeztették pl. a koraszülött-ellátás mód­szereit, Így a megyék kö­zötti betegelhelyezés is megvalósithatóbbá, köny- nyebbé vált. Jövőre Sió­fokon, a nyugat-magyar­országi orvosokkal szintén találkoznak. A mostani 2 napos, őszi konferenciának is, melynek szervezését a mohácsi kórház vállalta, fő célja a betegellátás ja­vítása, a tapasztalatok ki­cserélése. A több mint 150 részt­vevő 42 kiselőadást hall­gatott meg pénteken és szombaton a genetikai fak­toroktól kezdve a legújabb gyógyászati eljárásokig. Milyen a sásdi járás közlekedési helyzete7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom