Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-08 / 278. szám

2 Dunflntmi ngplö 1976. október 8., péntek Nemzetközi hírnevet vívott ki magának ( Tudósítónk telexjelentése) Egy levél mondattana Javul-e a komlói közvilágítás? Megérkezett mind az egy gép! Korszerűsítés több mint egymillióért Kötelességünket teljesítettük Közös öröm Mónikáért Mónika sehogy sem érzi jól magát a hosszú asztalnál, art sem érti, miért kell neki itt ülni, és lehetőleg jól viselked­ni a sok felnőtt között. Pedig miatta gyűltek össze tegnap délután Dunaszekcsőn a párt- szervezet épületében. Egy hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy Mezőlaki Mónika kétéves dunaszekcsői kislány eltűnt. Az akkori riport tudósított arról az áldozatkész erőfeszítésről, amelyet a köz­ség lakói, majd a mohácsi munkásőrök, továbbá a pécsi és a mohácsi rendőrök tettek a kislány felkutatására. Hu­szonháromórás, fáradtságot nem ismerő keresés után vé­gül is Gelányi Ferenc rendőr alhadnagy és Molnár Sándor rendőr zászlós bukkant rá Mó­nikára, 5 kilométerrel az eltű­nés színhelyétől. Amint leírhatatlan volt az apa és az anya akkori két­ségbeesése, úgy nehéz lenne szavakba önteni most a hála érzését is. Eqy levelet mutat dr. Árgyelán János, a Baranya meqyei Rendőrfőkapitányság helyettes vezetője. Golyóstollal írt, kissé hivatalosnak tűnő so­rok, de méqis valami nagyon meleq köszönetét tükröznek: „Tisztelt Parancsnok Elvtársi Köszönetét mondunk a pa­rancsnok elvtársnak és a rend­őrfőkapitányság azon dolgozói­nak, akik lelkiismeretes munká­jukkal hozzájárultak a szep­tember 8-án eltűnt kislányunk kereséséhez. Mezőlaki László és Mezőlaki Lászlóné.” A Dunaszekcsői Községi Kö­zös Tanács, szeptember 30-i ülésén határozatban mondott köszönetét a rendőrség segít­ségéért. Szabó Zoltán, a dunaszek­csői pártszervezet titkára ke­resetlen, szívből jövő szavakkal mondott köszönetét a szülők és az egész közséq nevében a rendőrséq megyei és mohácsi parancsnoki és személyi állo­mányénak az áldozatkész, gyors segítségért. Orbán Ist­ván rendőr vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőrfőkapi- tánysáq vezetője így válaszolt: Semmi mást nem tettünk, mint azt, amit feladataink teljesíté­se, a hivatásunk megkövetel. Nekünk az volt a legnagyobb öröm, hogy Mónikát visszaad­hattuk a szüleinek. Szombaton Műsoron a Mária főhadnagy Huszka Jenő nagysikerű ope­rettjét, a Mária főhadnagyot tűzte műsorára ez évben a Pécsi Nemzeti Színház. Mária — a gyűlölt magyar­faló Simonich báró nevelt lá­nya — esküvője napján kiszö­kik a házból, hogy a Bécsbe érkező magyar küldöttséget láthassa. Már-már elhalaszt­ják az esküvőt, mikor visszaér­kezik. Ekkor azonban megjele­nik a színen Farkasházy Antó­nia, Mária magyar nagynénje, aki megszökteti a lányt az osztrák kapitánnyal kötendő boldogtalan házassága elől. Mária a kikötőben összetalál­kozik a magyar jurátusokkal, s első pillantásra megszereti azok vezetőjét, Jancsó Bálin­tot. S itt kezdődik a bonyoda­lom... Mindez történik 1848. tavaszán... A darab főrendezője Sik Fe­renc a következőket mondotta: — Új reneszánszát éli az KI evezetes jubileumot ünnepelnek ezek­ben a napokban a Vá­sárhelyi Metripond Mér- leggyór dolgozói. Negyed- százada, hogy a vidéki ipartelepítés progamjának megfelelően Budapestről Vásárhelyre telepítették az üzemet, amely azóta Kö- zép-Európa legnagyobb üzemi jellegű mérleggyára lett, s nemzetközi hírnevet vívott ki magának. Mint a hazai mérleg- gyártás bázisa, az egész ország területén kiépíti a szervizhálózatát. így töb­bek között Pécsett az Edi­son utcában mór működik egy szerviz kirendeltség, hogy a megyében gyorsan és szakszerűen elvégez­hesse termékeinek helyi szerelését, szolgáltatását és javítását. Külön figyelmet érdemel ez a jubileumi évforduló azért is, mert ez a gyár a műszeripari bázis megteremtésének egyik első üzeme. Idejében felismer­te az ipar és a kereskedelem megváltozott feladatait és ki­alakította azokat a konstruk­ciókat, amelyek a jelenleg is­mert legmagasabb műszaki szinten tudják a mérlegelési feladatokat megoldani. Az op­tikai mérlegcsalád a tenzoma- tikus elven működő mérleg- rendszerek, a vegyipar, az épí­Nem fekszik messze a ten­gerparttól Exeter, ez a délnyu­gat-angliai városka. A Pécsi Tanárképző Főiskola angol sza­kos hallgatói előtt már nem is­meretlen ez a név. Az első magyar diákcsoport 1973. feb­ruárjában indult egyhónapos cserelátogatásra az exeteri fő­iskolára. Azóta is minden év elején 20 fő tanulhat angolul, „hamisítatlan” angol diákok között. Az exeteri tanárképző- sök minden évben májusban látogatnak hazánkba. Néhány hetet töltenek itt, megismer­kednek többek között az egri és a pécsi hallgatókkal. A Pécsi Tanárképző Főisko­lán legutóbb szerdán este fo­egész világon a „békebeli operett”. Túl vagyunk már azon1 az avantgárd színházon, hogy mindenből mást csinál­junk, mint ami valójában. Min­den a maga valóságában jele­nik meg a színpadon. Nosztal­gia és irónia vegyülete ez a darab, amiben azonban egy csipetnyivel talán több az irónia. A zenei munkálatokat Hirsch tőipar, a kohászat és a többi iparágak részére kifejlesztett adagoló, zsákoló, töltőmérle­gek mind egy-egy lépés azon a sikeres úton, amelyet a Metripond az elmúlt 25 év alatt bejárt. Rendkívül nagy szerepe van a Metripond Mérleggyárnak a műszeripar országos fejleszté­sében. Már 1958-ban hozzáfo­gott az elektronikus mérlegek fejlesztéséhez. Bekapcsolódott a mérleggyár a Gépipari Tudo­mányos Egyesület és a Mé­réstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület munká­jába is. S ami különösen nagy elismerés, hogy a Metripond által 1966 óta háromévenként megrendezett mérlegtechnikai kollokviumokat az Imeko, a Nemzetközi Méréstechnikai Szövetség Erő- és Tömegmérési Albizottsága 1974-ben felvette hivatalos programjába. Amikor hírt adunk a Metri­pond 25 éves jubileumi ünnep­ségéről és az október 8-án nyíló vásárhelyi kiállításáról, gadtak angol vendegeket. Az exeteri kollégium főigazgatója, John Dancy érkezett az angol tanszékre két munkatársával, James Normannal és Michael Brock-kal. Utazásuk célja a kölcsönös megismerés, a kap­csolatok fejlesztése, kiszélesí­tése, valamint a hazánkban fo­lyó angol nyelv oktatásának tanulmányozása, a kutatási ta­pasztalatok felhasználása. Ang­liában ugyanis nagyon sok ide­gennyelvű, különböző országok­ból betelepült, angolul nem tudó állampolgár él. Hogyan lehetne a legeredményeseb­ben tanítani nekik az angol nyelvet? — főleg ez érdekli a vendégeket a magyarországi tapasztalatok közül. Bence vezette. Az előadáso­kat felváltva, Hirsch Bence és Németh László vezényli. Eb­ben a darabban mutatkozik be először a színház friss diplo­más, új prózai művésznője, Fabó Györgyi, partnere Ábra­hám István. A Mária főhad­nagy bemutatója október 9-én, szombaton este 7 órakor lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. V. A. nem hallgathatjuk el, hogy ez az ünnepség nemcsak a vállalat, de az egész ország ipari fejlő­dését demonstrálja. Fejlődésé­ben ugyanis része van hazánk műszaki tudományos egyesüle­teinek, az ország legkiválóbb műszeripari szakembereinek. Viszonylag kis számú résztve­vővel, de annál élénkebb vita­légkörben, az eddig látott pro­dukciók szakmai vitájával foly­tatódott a bábfesztivál prog­ramja tegnap délelőtt. Mint az egyik felszólaló helyeslőén megállapította, újdonság, hogy amíg korábban a darabválasz­tásról esett szó leginkább, most tartalmi kérdésekre irányul a figyelem. Valamennyi bemutató szóba került, a vita, a fölszóla- lások többsége azonban súly- lyal két előadás köré csoporto­sult. Talán a legtöbb észrevétel a debreceni Vojtina Bábegyüttes homéroszi témát választó, Neoptolemosz c. produkciójá­val kapcsolatban hangzott el. (írta, rendezte: Giovannini Kor­nél). Többen hevesen vitatták az ókori figurák „méltatlanul" modern képzőművészeti megje­lenítését illetve a témaválasz­tást is. A higgadtan érvelő szakmai vélemények azonban örömmel üdvözölték ezt a mo­dern hangvételű, érdekes, iz­galmas produkciót, csakúgy, mint a pécsiek Kalevala-epizód feldolgozását is. Imre István, a Pannónia Stúdió képviselője kiemelte, hogy a debreceni fia­talok előadásában jól érezhető az ókori téma mai aktualitása. Produkciójuk szép, tisztán fo­galmazott drámai játék — mondotta. Károly Róbert zene­szerző a darabok zenei funkció­jára hívta fel a figyelmet, mint a színpadra állítás illetve a be­fogadás egyik fontos szempont­jára. A másik erősen vitatott pro­dukció a békéscsabaiak Pi- nocet tábornok pompás felsü­lései c. előadása volt. A darab Általában egy nyelven be­szélünk. Ha néha mégsem értjük meg egymást, ez talán az árnyalatnyi . különbségektől van. Erre gondoltam, mikor augusztus végén levelet kap­tam a DÉDÁSZ-tól. Régóta foglalkozom a negyedszázados város, Komló közvilágításával, ami bizony nem jár élen a kivilágított városok között. A Chiléből kicsempészett kézirat, (ismeretlen szerző munkája) alapján állt össze. A fiatalok körében nagy közönségsikert aratott. Voltaképpen szatirikus eszközökkel és hangon ábrázol­ja a chilei junta jellegét, fa­siszta módszereit. De bizonyára épp ebben lehet a buktatója is. A felszólalók többsége hangsúlyozta, hogy helyes, jó, hogy „politikus darabot” hoztak a csabaiak. A darab viszont, akárki írta is, gyenge. A chilei ügy és benne Allende személyi­sége és szerepe sokkal tragiku- sabb és bonyolultabb annál, hogy — néhány valóban meg- rázóan szép részlete (pl. a be­fejezése) ellenére — játszi­könnyed bohózattá vagy csasz- tuska-igényű ironizálássá lehes­sen szimplifikálni. A vita forr- pontján félbemaradt, szomba­ton folytatódik. * Délután és este már igazi fesztiválhangulatot árasztott a négy bemutató helyiség. Kali- nyin (Szovjetunió), Kolozsvár, Tiszakécske, Szekszárd és Kecs­kemét bemutatóival megkezdő­dött a produkciók, az igazi fesztivál jellegű előadások „dandárja”. A bemutatók többsége velük, illetve Buda­pest, Tokió, London, Miskolc, Eger ma délutáni és esti; majd Párizs, Budapest és Salgótar­ján együtteseinek bemutatkozá­sával holnap délután és este pereg le a mindig nagy számú szakmai és érdeklődő közönség előtt. Pénteken délelőtt 10 órakor a szovjet együttes műsorának nyilvános tv-felvétele lesz a FEK-ben. (w. e.) városi tanács is tárgyalta a kérdést, akkor meg is írtam, milyen gondokkal küszködnek Komlón. Erre jött a DÉDÁSZ megnyugtató válasza. Azt ír­ták: „az ismert munkaerő- hiányra való tekintettel intéz­kedtünk, hogy a kirendeltség dolgozói az üzemek, lakosság és a közvilágítás panaszait so­ron kívül végezzék el, ezért intézkedtünk, hogy a kirendelt­ség dolgozóit mentesítsük a villamoshálózat fenntartási te­vékenység alól." Lejjebb ez olvasható: „korábbi megrende­lésünk alapján korszerű mun­kagépeket szereztünk be, ame­lyek ma már rendelkezésre állnak". Mit tagadjam, örültem. Nem hittem azt, hogy a cikk nyo­mán történtek az intézkedé­sek; egyszerűen jó az, hogy Komlón kevesebb baj van a világítással. Elindultam hát, hogy körülnézzek. „Kaptunk egy nagy kosaras kocsit — mondták a kirendeltségen — pontosabban ez a központé, a 18 méter magas kandelábe­reket javítja. Ilyen Komlón ket­tő van: a Lenin téren és a Berek utca sarkán."- Mekkora a fizikai lét­szám? - kérdeztem.- Tizenhárom fő. Kettő-ket­tő Sásd és Abaliget felé jár, kettő Komlón végzi a közvilá­gítás fenntartását, a fogyasz­tói javításokat, új fogyasztók bekapcsolását, öt fős csoport a fenntartást véqzi, javítja a szigetelőket, csatlakozókat, osz­lopokat cserél. Arról nem tudtak, hogy mentesítették volna őket. A központban aztán fény derült az árnyalt fogalmazásra: való­ban történt mentesítés — a vidéki feszültségjavító tevékeny­séget jórészt más vidéki ki- rendeltségek végzik. Jelentős munka, nyolc ember több he­ti feladata. De nincs olyan eti­mológia, amelyből az derülne ki, hoqy ez a „fenntartási munkák alóli mentesítést” je­lentené. A rendelkezésre álló új gépek: ez az egy, amiről már szó volt, a 22 méteres emelőmagasságú gép. Igaz, előkészületben van egy célgép megszerkesztése is, amely a kandeláberek javítását gyorsít­ja. De hogy mikor lesz kész... Sok jót is megtudtam: a komlói kirendeltség a mecsek- jánosi úton lecseréli a hu­szonkét elhasználódott há­romszor nyolcvan wattos hi­ganygőz armatúrát. A központ munkái közül már elkészült a szilvási lakótelepen lévő 58 000 forintos szekundér hálózat és az ifjúsági lakótelep egy kilo­voltos vezetéke. Jelenleg a Kossuth Lajos utcában folyik egy 450 000 forintos munka, melyet a negyedik negyedévre igazoltak vissza. A DÉDÁSZ saját beruházásában — az előbbiek tanácsi megrendelé- sűek voltok - a szilvási részen 700 000 forintért állomást és 'kábelbekötéseket végez. Ezzel együtt még mindig nem értem a levelet. Ponto­sabban, értem: igazoló jelen­tés volt „fölfelé", melyből az újságíró is kapott egy pél­dányt. De miért kellett „ár- nyalttá” kozmetikázni a való­ságot, ha sem a munkaerő­gond, sem a gépesítés még nem oldódott meg és nem fel­tétlenül a DÉDÁSZ hibájából. Dicsekedhettek volna azzal, ami valóban történik, a kor­szerűsítés, a nagyösszegű munkák. Ezeket csak úgy mel­lékesen tudtam meg ... Szántó Péter K. G. operettbemutató A darab egyik jelenete Tanárvendégek Exeterből Kovács Imre A bábfesztivál második napja A kolozsvári együttes Karnyóné cimü bábjátékát mutatta be Elénk szakmai vita, újabb produkciók

Next

/
Oldalképek
Tartalom