Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-07 / 277. szám

Történelmi érdeklődés S oha nem jelent meg annyi történelmi is­meretterjesztő mun­ka — és fogyott el viharos gyorsasággal — mint manap­ság. Magyarország történeté­nek népszerű összefoglalása, amely hosszú évekig váratott magára, 1964-ben két vaskos kötetben látott napvilágot s azóta, újabb kiadások, több tízezer példány megjelentetése után, újra hiánycikk lett. A magyar és az egyetemes tör­ténelem izgalmas kérdéseit a Kossuth Kiadó Népszerű törté­nelem sorozata mutatja be. Mellette hamarosan útnak in­dult az Apolló-könyvtár ókori­művészettörténeti kiadványa. A történelemtanárok számára, de a szélesebb olvasóközönségre is számítva adta ki a Tankönyv­kiadó a Történettudomány idő­szerű kérdései sorozatát, amely­ben rövid, tömör formában fog­lalták össze egy-egy korszak ismert kutatói legújabb ered­ményeiket. Az ifjúságnak szánt így élt.. . című kötetek pedig a történelem nagyjairól nyúj­tanak élvezetes életrajzi olvas­mányt. Nemrégiben még a detektív- regények kiadása esetén is igen jelentősnek számító har­mincezres példányszámmal in­dult útjára a Gondolat kiadó­nál a Magyar História zseb­könyvsorozata, amely történel­münk egy-egy izgalmas kor­szakát mutatja be gazdagon illusztrált, olvasmányos össze­foglalásban. Ugyancsak meg­indult útjára a Sorsdöntő tör­ténelmi napok címet kapott vállalkozás, amely történelmünk csomópontjait, fordulópontjait rekonstruálja. (Az első két ki­advány a mohácsi csatát, il­letve „Petőfi napját”, március 15-ét mutatja be.) S mindeddiq csak a több tu­catnyi könyvet megjelentető legismertebb sorozatokat emlí­tettük! Az önálló kiadványokat, a régészeti feltárásokról szóló műveket, a történelmi regénye­ket, életrajzokat, népszerűbb is­meretterjesztő cikkeket még felsorolni is lehetetlen. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a rádió és a televízió is egyre több ismeretterjesztő mű­sorában fordítja figyelmét nem­zeti múltunk felé. Mi a magyarázata a törté­nelem iránti érdeklődés fellen­dülésének, a történelmi isme­retterjesztés erősödésének? Va­lószínű, hogy nem múló divat- jelenséggel állunk szemben: az emberek gondolkodását nem lehet olyan könnyedén irányí­tani mint a ruhák szabásvo­nalait. A valóságos, társadal­mi okot abban kereshetjük, hogy az emberek mindennapi életében szakadt meg a tör­ténelmi folytonosság. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a nemzedékek — gyakran o nemzedékek hosszú sora — ugyanabban a faluban, vagy városban élt — az utóbbi két évtizedben azonban legalább másfél millió ember költözött új otthonba! Új honfoglalásnak tekinthetjük;" amikor száz- és százezrek veszik birtokukba az új lakásokat, az anyagi jólét eszközeit, a civilizáció vívmá­nyait, tehát esztendők alatt pó­tolják évtizedek, sőt évszáza­dok elmaradottságát. De eh­hez az új honfoglaláshoz épp­úgy hozzátartozik a múlt is­merete, az eddig megtett út eszmei-tudati elsajátítása is! A biztonságban, kényelemben felnövő nemzedék tájékozódni kíván: hol él, kinek a munká­ja alakította eddig környeze­tét, mi köti össze elődei mun­kájával, merre indulhat to­vább? S a válaszért a történe­lemhez fordul. Az átalakulásban lévő kör­nyezet megismerésének vágya az egyik legfőbb indítéka a helytörténet kutatásának is. Ed- diq csak különcök, munkába temetkező történelemtanárok ásták be magukat a szűkebb környezetük múltjának kutatá­sába. A történelmi érdeklődés erő­södése kétségtelen, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mindig is jelen volt szel­lemi életünkben. Nemzeti tu­datunk legfontosabb része a történelmi tudat, sokan és nem alap nélkül a történelmet a nemzeti önismeret tudomá­nyának tekintik. A történettudomány az el­múlt két évtizedben lassú, fo­kozatos, gyakorta észrevétlenül maradt munkával tárta fel tör­ténelmünk fehér foltjait, s a sematizálástól óvakodva érté­kelte történelmünk folyvást ref­lektorfényben álló csomópont­jait. A megújult történettudo­mány csak az utóbbi években tárta eredményeit a szélesebb nyilvánosság elé, s ez a talál­kozás teljes sikerrel járt. A tudomány méltónak bizonyult az érdeklődők bizalmára, az olvasók pedig e vitára, vagy továbbgondolásra késztető ér­vekkel és tényekkel ismerked­hettek meg. Az olvasóközönség igénye, kíváncsisága pedig újabb impulzust, biztatást je­lentett a történettudomány mű­velői számára z elmúlt esztendők tu­dománynépszerűsítési tapasztalatait hasz­nosítva és a magyar történet­tudomány évszázados eredmé­nyeit összegezve most az eddi­gi legnagyobb történettudomá­nyi vállalkozás van készülőben: a tíz kötetre tervezett hatal­mas összefoglalás, a Magyar- ország története. A sorozat kö­tetei nem időrendben, hanem el­készülésük szerint jelennek majd meg, elsőként az ez évi könyvnapra várhatjuk a forradalmak és az ellenforra­dalom történetét bemutató 8, kötet megjelenését. Az 1918— 1945. közötti történelem első összefoglalása bizonyára óriá­si érdeklődésre tart majd szá­mot, hiszen a közvéleményku­tatások tanulsága szerint is a legújabb kor története iránt a legerősebb az érdeklődés. A további kötetek megjelenése, majd a sorozat teljessé válása korszakos jelentőségű esemény lesz mind a magyar történet- tudomány, mind társadalmunk történelmi tudata számára. Kádár János fogadta Meir Vffnerf Kádár János, a Magyar Szo- pialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárát. Szívélyes, elvtársi légkörben megbeszélést és véleménycse­rét folytattak a két testvérpárt tapasztalatairól, együttműkö­dése fejlesztéséről, a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű eseményeiről. Együttes harc a fejlődésért A békeerők nagy jelentőségű világfóruma Budapesten Október 8. és 11. között fő­városunk ad otthont az „Együt­tes harc a fejlődésért, a béke­erők szerepe" című fejlődési béke-világkonferenciának. A nagyjelentőségű világfórumon a nemzetközi békemozgalom képviselői találkoznak, hogy programot dolgozzanak ki a békemozgalom számára a fej­lődés előmozdítása érdekében. Az Építők Rózsa Ferenc Szék­házában sorrakerülő tanácsko­zás a Béke-világtanács törté­netében az első olyan nemzet­közi békemozgalmi eszmecsere, amely átfogóan és részletesen elemzi a béke és a fejlődés összefüggéseit, kidolgozza a békemozgalom feladatait és akcióit a fejlődő országok küz­delmének támogatására. A négynapos tanácskozást — amelyen mintegy száz ország 400 küldötte vesz részt — Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára nyitja ,meg, majd Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára mond be­szédet. „A béke és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolat az új világhelyzetben"; „A fejlődő országok és az új imperialista kihívás — valamennyi békeerő egysége"; „A békeerők szerepe a nemzetközi kapcsolatok új rendszeréért folyó küzdelem­ben”; „A fejlődés módjai és eszközei” — témákat vitatják meg négy szekcióban egy-egy referátum alapján, megvilágít­va a kérdéscsoportok vala­mennyi fontos összetevőjét, as­pektusát. A tanácskozás a fejlődő or­szágok belső társadalmi átala­kulásának kérdéseit, politikai, gazdasági függetlenségének, társadalmi fejlődésének össze­függéseit elemzi a békéért, az enyhülésért, a leszerelésért foly­tatott küzdelemmel. A konferencia nemzetközi békemozgalmi tanácskozás lesz, amelynek célja a harma­dik világ békeszerető erőinek mozgósításával szélesíteni az enyhülésért, a leszerelésért küzdő erők társadalmi bázisát. A Béke-világtanács a béke­világkonferenciát az ENSZ-szel, az Afrikai Egységszervezettel (AESZ), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezletével (UNCTAD), az UNESCO-val, a Latin-amerikai Gazdasági Szer­vezettel (SELA), valamint más kormányközi és nem kormány­közi szervezetekkel szorosan együttműködve szervezte. Meg­hívta a nemzeti békemozgal­mak, haladó pártok, a nemzet­közi demokratikus szervezetek, kormányközi és nem kormány­közi szervezetek képviselőit, ezen kívül több, a témával fog­lalkozó ismert szakértőt is. A pénteken megnyiló konfe­renciára egymás után érkeznek a delegációk. Losonczi Pál Latin-Kmerikába utazott Losonczi Pál, a Népköz társaság Elnöki Tanácsá nak elnöke szerdán haj nalban hivatalos látogatás ra Venezuelába, Peruba Panamába és Kubába uta zott. Társaságában utazott dr. Bíró József külkereske delmi miniszter, Carai Ró bért külügyminiszter-helyet tes és Nagy Miklós, a Kul turális Kapcsolatok Inté zetének elnökhelyettese. A delegációhoz csatlakoznak a meglátogatott országok­ban a magyar diplomáciai képviseletek vezetői. Losonczi Pál és kísérete búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Karakas László munkaügyi miniszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és Rácz Pál kül­ügyi államtitkár. Jelen volt a búcsúztatón a politikai, a társadalmi és a kulturá­lis élet több képviselője. Vasbetonhid épült a Mézesréten. A Baranya megyei Építőipari Vállalat körülbelül 1 millió forintos költséggel, csaknem 14 méter hosszú hidat épített a magyaregregyi völgyben. Megkezdődhet Zobák-bányaüzem épülő brigádházához vezető út építése. Októberre ígérték Beruházási őrjárat Csúsznak a határidők Befejezés előtt a hirdi ABC Állandóan kapható lesz a tengeri ha If i lé, az élőhal — ígérték az illetékesek két éve, mikor arról volt szó, hogy az újmecsekalján lévő megürült TŰZÉP-bolt helyén felépül a Halértckesítő Vállalat halszak- üzlete. A helyiség azonban még most is ott árválkodik; az építés októberi befejezése he­lyett a vállalat pécsi fiókjánál csak azzal az újsággal tudnak szolgálni, hogy a tervek már elkészültek. Igaz, a terv sokat ígérő: a szaküzletben hal mini­bisztró is várja majd a ven­dégeket. Viszont az anyagi ke­ret hiánya csak félig elfogad­ható indok arra, hogy két év alatt semmi sem történt szak- üzlet-ügyben. 1974-ben október 18-i szá­munkban a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat illetékesei arról nyilatkoztak, hogy idén októberig új cukrászüzem és — a környék munkásétkeztetési gondjainak enyhítésére — há­romezer adagos konyha létesül az Engel János úton. Azóta ki­derült, hogy a beruházási költ­ség mintegy negyvenmillió fo­rint lenne, és a vállalat nem kapott hozzá állami támoga­tást. ötéves fejlesztési keretük pedig harmincmillió forint, idén közel 18 milliót fordítanak fejlesztésre, létesítményekre, gépekre, vagyis a hátralévő Huszonöt-harminc vagon cukorrépát vesznek át naponta a vajszlói vasútállomáson. A kör­nyező cukorrépatermelő nagyüzemi mezőgazdasági üzemek közúti gépjármüveken szállitják a cukorrépát az átvevőhelyre, onnan vasúton továbbítják a cukorgyárba. Szokolai felv. négy év a szintentartás, gép­pótlás jegyében telik el. Tizen­egy milliót Pécs városnak ad­tak lakáskapcsolódó beruházá­sokra: az új városrészekben ét­termek, bisztrók, konyhák lesz­nek az összegből. Ebből a pénzből, önerőből aligha lesz cukrászüzem Pécsett. Siklóson, Harkányban volt, de mindkettőt becsukták a KÖJÁL és az SZMT jogos rendelkezése alapján, mert korszerűtlenek, egészség­telenek voltak. A harkányi üzem rekonstrukciója befejeződött: most ellátja saját területét, segít az ÁFÉSZ-eknek és kény­telen Pécsnek is segíteni. Pé­csett két üzem van: a Janus Pannonius utcait szeptember­ben csukatta be a KÖJÁL, az Irányi Dániel térit pedig csak addig engedi üzemeltetni, míg az előbbi rekonstrukciója elké­szül. Ha pedig valami baj tör­ténne az utóbbival, a város­nak csak annyi sütemény ma­radna, amit az Utasellátó vagy a Mecsekvidéki Vendéglátó biztosítani tud. A Rókus utcában a Szliven Áruház elkészülte óta szépen sokasodnak az üzletsor épüle­tei. Az illetékesek két éves ígé­rete szerint idénre fodrászat, ABC, dohánybolt, cukrászda készül itt. A kilencszáz négyzet- méteres ÁBC-áruház, meg a többi ígért beruházás 1977 de­cemberére készül el, az ok: építőipari kapacitáshiány. A fodrászatof törölték a tervből, sem fedezet, sem lakossági igény nem volt rá. Hirden a havi félmilliót for­galmazó, de korszerűtlen élel­miszerbolt helyett új ABC lesz. A Pécs és vidéke ÁFÉSZ idén februárban határozta el, hogy 120 négyzetméteres eladóterű, száz négyzetméteres raktárterű bolt lesz, amely élelmiszert, zöldséget, húst és háztartási cikkeket árulít. Az egymillió forintos beruházás építése már befejezéshez közeledik, folyik a belső szerelés. Az átadás — igaz nem októberben — de még idén várható. A fehérhegyi iskola udvara kissé romosnak tűnik, de fur­csamód ennek örülhetünk: itt tartják a határidőt: A központi fűtést október közepén adják át. Most vasárnap kerül föld­be a 18 ezer literes olajtartály. Az egykori vasúti kocsi már a helyszínen van, háromnegyed részig a földbe ásva, most szi­getelik. Szántó Péter Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja Világ proletárjai, egyesüljetek D mantuii napló XXXIII. évfolyam, 277. szám 1976. október 7., csütörtök Ara: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom