Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-06 / 276. szám
e Dunántúlt napló 1976. október 6., szerda A siklósi vár fala a bástyával. Tám László felvétele Álom és valóság Korabeli beszámoló az első magyar „iparmű” kiállításról Több közösségi játékot Az országos úttörőparlamentet nemcsak megyei, kerületi, városi, hanem — valamennyi úttörőegységnél — csapatparlamentek is megelőzik. Az a tény, hogy a csapatok javaslatai tovább, magosabb szintre is eljutnak, serkenti, bátorítja a gyerekek kezdeményezőkészségét. Október 1-ig az ország csaknem 4000 úttörőcsapatánál ült össze a „tisztelt ház": a kisdobosok és az úttörők véleményt mondhattak az eltelt két esztendő úttörőéletéről, igényeikről, az iskolai és a mozgalmi munkával kapcsolatos gondokról. A gyerekek okosan, felelősséggel, a megoldást keresve szóltak közösségi életük komoly dolgairól — állapították meg az elmúlt hetek tapasztalatait ösz- szegezve az úttörőszövetségben. — Elmondhatjuk, hogy a tanácskozások sikerében nagy szerepet játszott az úttörőcsapatok vezetőinek felelősségtudata, amellyel átérezték, hogy a gyerekek első találkozása a demokratikus közélet formáival meghatározó élmény lehet a majdani felnőtt állampolgár számára. Valamennyi kisdobos és úttörő szava egyenlő súllyal esett latba. Sok kisdiák foglalkozott azzal, hogyan felelhetnek meg maradéktalanul — az úttörők 12. és a kisdobosok 6. pontjában foglaltaknak — az úttörőélet törvényeinek. Az úttörőélet jobb feltételeinek megteremtését is kérték a gyerekek. Legyen több játszótér, a meglévőkről az „idősek” ne szorítsák ki őket. A játszóterek tervezésénél hallgassák meg az úttörőket is, ugyanakkor felajánlották a „zöld őrség" a „segítő kezek" közreműködését. „Játsszunk együtt!" „Menjünk a szabadba!" — lehetne a jelszava annak a sok hasznos javaslatnak, amely a népszerű szellemi és sportvetélkedők játékos oldalát kívánja erősíteni. A kisdiákok az eddiginél több olyan közösségi játék megrendezéséhez kérik a felnőttek, nevelőik és a patronáló iKISZ-szervezetek segítségét, amelyeken a természetjárás öröme, a testedzésigénye, a játék élménye — egyszóval a részvétel a fontos, nem a győzelem. Most az úttörőcsapatok előtt új’ feladatok állnak. Az úttörővezetőknek, valamint a piros és 'kéknyakkendősöknek felelősséggel kell hozzálátniuk saját határozataik végrehajtásához. Az elmúlt hetekben megválasztott mintegy 20 ezer gyermekküldött magasabb szintű — járási, városi, kerületi, majd a fővárosi és megyei — parlamenteken tartják a VI. Országos Parlamentet. /y magyar reformkor ve- zető politikusai, élükön Kossuth Lajossal helyesen ismerték fel, hogy a független állam egyik feltétele az önálló ipar. Mivel ennek megteremtését az ausztriai uralkodóháztól nem lehetett várni, ezért a a magyar hazafiak az ipar gyámolítását társadalmi szervezkedés útján kezdték meg. Így jött létre 1844. október 6- án ünnepélyes külsőségek között Pozsonyban az Országos Védegylet. Elnöke gróf Batthyány Kázmér, alelnöke gróf Teleki László, ügyvezető igazgatója Kossuth Lajos lett. A Védegylet alapszabályait Kossuth Lajos dolgpzta ki. Az egylet tagjait becsületszóval arra kötelezték, hogy ,,... 1850. október 1. napjáig csak hazai mesteremberek által dolgoztat, s általában minőségre tekintet nélkül semminémű iparcikkből, melyből lakóvidékén belföldi kapható, tudva külföldit nem vészen, nem csináltat, nem használ, nem visel, s tőle függő gyermekei, gyámoltjai és cselédei által nem viseltet s használtat." A Védegylet megalakulása után sorra szerveződtek vidéki osztályai is. Az első vidéki osztály a Kaposvár-vidéki osztály volt, majd hamarosan a Drá- va-melléki osztály is megalakult. A szigetváriak és a környékbeliek egyelőre a kaposvári osztályban tevékenykedtek (akkor Szigetvár még So- mogyhoz tartozott). Nagy lendületet adott a terjedésnek a Védegylet első országos nagygyűlése, amelyet 1845. november 17-én tartottak Pesten, a Megyeház nagytermében. Ezen a nagygyűlésen a Ká- posvár-vidéki Osztály képviseletében részt vett Molnárffy Ferenc mozsgói ügyvéd is, aki 1845. december hónapban a kaposvári egyesületi tagoknak részletesen beszámolt a nagygyűlésén szerzett tapasztalatairól. Apró gyöngybetűkkel írt beszámolóját a Szigetvári Várbaráti Kör őrzi, ebből közlünk most részleteket: „ . . . november 16-án délelőtt legelőször is az Országos Védegylet Elnökéhez, mél- tóságps gróf Batthyány Kázmér 'úrhoz, innend m. gróf Teleky László Védegyleti Al- elnök Úrhoz elmentünk, és' mind két helyen Gróf Zichy Pál Úr által bemutatván megbízó levelünket előterjesztettük; innend legmélyebb és őszinte tiszteletünknek kifejezése és viszonttapasztalt legnyájasabb fogadtatás után tek. Kossuth Lajos Igazgató Úrnál is tisztelkeden- dők annak szállására sietnénk, ki neki sajátságos szívességgel bennünket fogadván, megbízó levelünket a Védegylet levéltárába leendő betétei és ebben megtartás végett ál- talvette . . . Kossuth Lajos Igazgató Úrtól a másnap tartandó Nagygyűlés eránt némely utasításokat vevén és általa az Iparegyesület szállásán szemlélhető s csak rögtönözve létesített iparmű-kiállításnak megtekintése ajánltat- ván, tőle búcsút vevénk és ama kiállításnak megszemlélésére menénk. . . . szerfelett nagy mértékben és . kellemesen nem lehetett meg nem lepetnünk, midőn belépvén a kiállítás helyére, annak öt termeiben a portékáknak, hosszú gyártmányoknak és szöveteknek legkülönfélébb nemeit nagy meny- nyiségben és a tökélynek és finom ízlésnek nagy fokát ki- tüntetőleg felhalmozva és ízlésesen elrendezve megszemlélni alkalmunk vala. És önkéntelen kérdezők magunkat: tehát mindez és ennyiféle készül már hazánkban a Védegyesü- let rövid idő előtte keletkezése óta? és ennyi gyártmányokat és szöveteket és iparműveket lehetett egy csak rögtönözve létesített kiállításon össvegyűj- teni? — Valóban az eredmény nagyszerű és minden várakozásunkat túlhaladó vala. ... És ha lett a dolgoknak a leendőkre az ilyképpen előtüntetett jelenről a jövendőre okszerűen következtetést vonhatunk, úgy bátran és meggyőződéssel elmondhatja kiki: hogy a magyarhoni iparosságnak igen is van gyümölcsökben dús jövendője, hogy a Védegyesület által pártolt ügy igen is bő áldást árasztaná elhanyagolt és közszegényedésnek örvényéhez sodrott szegény hazánkra. Rendjén volna már most magát a többször érintett Kiállítást, annak tartalmát, a tárgyaknak minő mennyiségét e helyen körülményesen leírni; azonban éhhez sokoldalú isméret, avatottság és a mienknél ügyesebb toll kívántatván; megbocsájtani fog a Tisztelt Egyesület, ha ezen kísérlettel felhagyva röviden csak azt érintjük: hogy a selyemszöveteknek sokasága, finomsága, a színezeteknek gyengédsége ezen iparcikkeket a külföldnek illynemű készítményeivel a versengésre igen is alkalmatosakká teszi. A szőnyegek, bútorkelmék, asszonyi ruházatra, háztartásra kívánható mindennemű szövetek, posztószövetek, férfiruházatra használni szokott mindenféle divatszerinti kelmék, fehérneműek, bőrkészítmények és sinórok olly nagy mennyiségben, olly jó minőségben és olly jó ízléssel valónak felhalmozva, hogy az ezeket szemlélődőben nem lehetett azon meggyőződésnek fel nem gerjesztetni: hogy olly hazában, mellyben illy rövid idő alatt az iparosságnak ennyi sokféle termékei mutatkoznak, a Védegyesület tagjainak már mit sem kelletik nélkülözni, és hogy ennek pártolása áldozatot és önmegtagadást már nem is igen igényel; hogy a Védegyesület által felkarolt ügy igen is korszerű, hatásában boldogító vala, és hogy eljövend nemsokára azon perez, mellyben egy kis következetességgel és minden honni eránt tapasztalt egyébiránt igen természetesés majdnem ösztönszerű előszeretettel a külfölditőli olly alacso- nyító és bennünket kizsebelő függéstől telljesen megmene- kedhetünk . . Ha most az idei Budapesti Nemzetközi Ipari Vásár kiállítási termeit végigjártuk, jóleső érzéssel állapíthattuk meg: a védegyleti tagok által megálmodott gyümölcsökben dús jövendője napjainkban jelenné lett, megvalósult. Molnár Imre a Szigetvári Várbaráti Kör elnöke Szlíuen Áruház őszi ajánlata! Belföldi, import ÁTMENETI és TÉLIKABÁTszövetek nagy színválasztékban! Vásároljon időben! Tanulmány Árpád fejedelem nevéről 1975 őszén a Baranya megyei Levéltár és a Pécsi Geodéziai Vállalat ÁRPÁD? címmel könyv formátumban jelentette meg dr. Zsolt Zsigmond- nak azt c tanulmányát, amely 1966-ban napilapunk hasábjain kapott először szélesebb körű nyilvánosságot és figyelmet. Akkor még a címében is meglepő cikkeiben azt akarta bizonyítani a szerző, hogy „nem volt ÁRPÁD személynevű fejedelmünk!" A kategorikus kijelentés bizony megdöbentette a történészeket, nyelvészeket egyaránt. Ezért több alkalommal sor került Pécsett a téma tudományos vitájára. Az eszmecserék alapján dr. Zsolt módosítván korábbi felfogását ÁRPÁD? című könyvében azt fejti ki, hogy „Árpád neve nem puszta személynév, még csak nem is becézett személynév, hanem ösz- szetet név, melyben „méltóság -f- személynév -j- becézőképző rejlik." Mivel a szerző olyan új etimológiai eredményhez jutott, amely nem egyezik meg az eddigi vélekedésekkel, feltehetően további töprengésre fogja késztetni az Árpád-kor személy- és helyneveit vizsgáló kutatókat. Dr. Zsolt könyvének - szerintem — nem is az a legfőbb érdeme, hogy szófejtést ad Árpád fejedelem nevéről. Vizsgálódásának módszerét kell elsősorban dicsérnünk: azt, hogy a személynév eredetének kutatásában jó érzékkel használta fel valamennyi Árpád földrajzi nevünket, és a helynevek segítségével megrajzolta az Árpád névhez kapcsolódó helyek településkörnyezetét. Rendkívül nagy tényanyagon mutatja be, hogy az Árpád-kori törzsi szállásrend jól megállapítható a mai helynevek rendszeréből. Az egymástól távolabb eső vidékek honfoglaláskori helyneveinek feltűnő egyezése akkor a legszemléletesebb, ha e rendszereket együtt vizsgáljuk, ha például egymás mellé helyezzük a Somogy megyei Iád és a Bodrog-vidék térképlapjait (39. o.). Mindkét helyen szinte teljesen egyező topográfiai rendben maradtak fenn az alábbi helynevek: Bodrog, Hetes, Páti, Pat stb. - Az Árpád-kori helynévrendszerek hasonlóságát a szerző 46 térképlappal szemlélteti. Ezek a térképek azt is bemutatják, hogy Árpád és az általa vezérelt törzsek népe nem települt le összefüggő területen, hanem egymástól távolabb eső gócokban. Ennek ellenére a letelepedés (és földfoglalás) rendje megközelítően azonos lehetett. A helynevek legalábbis ezt mutatják. Jogos dr. Zsoltnak az a feltevése, hogy az Árpád nemzetséghez tartozó szálláshelyek közelében, rendszerint a középpontjában kell keresnünk azokat a helyneveket, amelyek Árpád nevének egykori (feltételezett) alakváltozatai. Azaz: Árpád fejedelem személynevét csak a helynevek összefüggései alapján lehet megérteni illetve megfejteni. A könyv sok vonatkozásban úttörő jelentőségű. Példa számunkra a szerző átfogó névismerete, erős rendszerező készsége. Vele együtt vallja a névtudomány minden szakembere: elérkezett az ideje annak, hogy kitűnő névgyűjteményeink alapján nagyobb területek névanyagát is megvallassuk; mégpedig oly módon, hogy a vizsgálat településtörténeti, néprajzi, növényföldrajzi, topográfia, régészeti és nyelvészeti tanulságokkal egyaránt szolgálhasson. Dr. Zsolt könyve érdekes kísérlet a rég óhajtott komplex szemléletű névtudományi vizsgálódásra. Dr. Pesti János Autót, autóbuszt tessék Sokan azt hiszik, hogy Pécsett csak a havi vásárokon lehet autót, autóbuszt vásárolni. Tévedés! Nem csak itt, hanem például a Széchenyi téren levő Touristban is. A kirakatban elhelyezett táblácskán ugyanis ez olvasható: Budapesti autóbusz és villamosjegy kapható. Ha helyesen olvassuk a szöveget, arra kell gondolnunk, hogy a Széchenyi téren budapesti autóbuszokat és villamosjegyeket árusítanak. Pedig minden bizonnyal nem ez a hirdetés célja, hanem az, hogy mind autó- buszjegyeket, mind pedig villamosjegyeket vásároljanak Pécsett. Ez a tévedés nem eshetett volna meg, ha helyesen írták volna a hirdetési szöveget, vagyis ha az autóbusz szó után kitették volna a kötőjelet: Budapesti autóbusz- és villamosjegy kapható. A kötőjel kitételével a jegy utólag mind az autóbusz, mind a villamos szóra egyaránt vonatkozik. Hasonló a helyzet a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat Kossuth Lajos és Nagy Fórián utca sarkán levő üzletében is. Itt is a szolgáltatások között szerepel többek között: autó és bútor- huzatok, hütőtakaró készítése, javítása, autó és motorkerékpár ülések áthúzása, javítása. Sajnos, itt sem lehet autót vásárolni, csupán autóhuzatot. Ezért a felirat készítőjének bizony ki kellett volna tennie a kötőjelet: autó- és bútorhuza: tok, autó- és motorkerékpárülések. Persze, más hiba is akad a hirdetésben: nem hütőtakaró, hanem: hűtőtakaró, nem készítése, hanem: készítése stb. A Zsolnay Vilmos utcai bolt hirdetéseiben már kevesebb a hiba. A „kilométerórák" írása helyes; itt is az autókkal van csak baj. Az „autó-órák" összetett szót egybe kell írni, nem kötőjellel. A Kossuth Lajos utcában olvasható a következő felirat: D. D. GÁZ ÉS BARANYAKER BEMUTATÓ TERME. Nem tudjuk biztosan, mit jelent a D. D. rövidítés, de ha dél-dunántúlit, úgy bizony a D. D. közé ki kellett volna tenni a kötőjelet. A GÁZ szónál is hiányzik a kötőjel. De nemcsak ezt, hanem a cégjelzés előtti határozott névelőt is pótolni kell, mert hisz birtokos viszonyról van szó. Ezért helyesen így hangzanék a céaielzés: A D-D. GÁZ- ÉS... Ebben a hibában leledzik egy Zetkin Klára utcai tábla is: Magyar Rádió Pécsi Stúdiója. Mivel a stúdió u-ja mindig hosz- szú, ezért helyesen ilyen szövegű táblát kellett volna kitenni: A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJA. A fentiek azt igazolják, hogy néha az egyszprű kötőjel kitételének elmaradása is menynyire meg tudja változtatni egy-egy összetett szónak az értelmét. Fő oka ennek az, hogy két vagy több egymás után következő összetett szó azonos elő- vagy utótagját el szoktuk hagyni, és csak kötőjellel utalunk rá. Például: Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium, gépgyártó, -szerelő és -javító üzem. A számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, mozaikszavakhoz stb. kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, pl.: 6-of, a 30-as autóbusz, szeptember 30-án, 50%- os, a 13. §-ban, a BÁRÁNYA- KER-nek stb. A vagylagosságot, hozzáve- tőlegességet kifejező számkapcsolatokban is kötőjelet teszünk a számok közé: két-há- rom ember, tíz-tizenöt perc múlva. Vigyázzunk tehát erre a kis vonalkára! Tóth István dr.
