Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-28 / 298. szám
1976. október 28., csütörtök Dunántúli napló 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. X. 26-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) seit, megértheti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondásokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapvető feladatának részeként — jobban törekedjen az eszmei nevelőmunka igényeinek kielégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében, a párt qyakorlati tevékenységének fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járuljon hozzá a marxista-leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. 2 A propaganda meggyőző erővel fejtse ki mar- * xista elveinket, amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmunkával, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista viláqrendszer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideológiai kér- dések között az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével, az államhatalom jellegével, a szocialista hazafi- ságga! és a proletár internacionalizmussal összefüggő témákra. a) A fejlett szocialista társadalom megteremtése minden területen nagyobb követelményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fejlődés objektív és szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista életmód között, A dolgozók mozgósításának, aktivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelentősége van. A munka hatékonyságának növelése a aazdasági tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű követelmény, segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink felé. A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete elenqedhetet- len feltétele az alkotó marxista-leninista gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdéseinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hoqv a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mindjobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását. b) A hatalom a világfejlődés jelenlegi szakaszában minden társadalom alapkérdése; nálunk a munkásosztály hatalma a szocialista építés feltétele. Hazánkban a munkásosztály hatalmát megtestesítő proletár- diktatúra állama történelmi szükségszerűségként jött létre. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot, az értelmiséget, a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és állampolgár érdekeit fejezi ki, minőségileg különbözik minden kapitalista államtól, amely bármilyen formában is, de a monopoltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megteremtésének alapvető feltétele a demokrácia mindenoldalú kibontakoztatása, elmélyítése. Szocialista társadalmunkban fokról fokra fejlődnek és mindinkább kiteljesednek a kormányzás, az igazgatás demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegyelem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésének alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a iforradalmi folyamatot leginkább előrevivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az állami teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló célhoz, hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. c) Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Ezek tiszteletét és megbecsülését ápolja népünk és ifjúságunk tudatában. Munkásosztályunk és forradalmi pártja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építő munkánk nagy lendítő ereje a cselekvő szocialista hazafiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus világméretű győzelméért folytatott harc alapvető követelménye. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló, törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együttműködésünk erősítését, a tapasztalatok általánosítását; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást és az érdekeltséget egymás eredményeiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése gyakorlati megnyilvánulása a proletár internacionalizmusnak, A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma eilen és a felszabadult országok népeinek imperialista-ellenes harca értékes támogatás szocialista építőmunkánkhoz, a közös erőfeszítésekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte, fejlődése és az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista hazafisá- gunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind a kozmopolitizmus, bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkezzék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikom- munizmus és a szovjetellenes- ség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. 3 A Központi Bizottság megállapította, hogy a ■pártoktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a marxista tudás gyarapításának pártiskolán kívüli formáira, az önálló tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a továbbképzésre, a propagandisták rendszeres képzésére és továbbképzésére, a tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szervezett oktatás különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a propagandistákkal szemben a legfőbb követelmény, hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus—leniniz- mus tanításait, és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntelenül fejlesszék tudásukat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a propagandamunkába. A Központi Bizottság felhívja a pártbizottságok ■figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait. Fogják össze és szervezetten hasznosítsák a meglevő szellemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támogatást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktatáshoz. A pártalapszervezetek felelősen, önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó pártpropagandát. A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsanak ki jó munka- kapcsolatot a propagandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről, és ismerkedjenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Valamennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktatónevelő munka a pórtélét fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei nevelőmunka feladataival. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szocialista hazánk további felvirágoztatásáért. A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: —■ Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett' központi bizottsági titkári tisztsége alól felmentette: — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. Megkezdte munkáját az iparí szövetkezetek Vff. kongresszusa Csaknem ezer kollektíva több mint 300 000 dolgozójának képviseletében 523 szövetkezeti küldött és mintegy 200 meghívott részvételével kezdte meg munkáját szerda reggel az Építők Székházában az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az országos főhatóságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője is. A kongresszus résztvevőit az elnöklő Ferenci Tibor, az Országos Tanács tagja köszöntötte, majd Rév Lajos, az OKISZ elnöke egészítette ki szóbeli referátummal az Országos Tanácsnak az elmúlt öt év gazdasági és társadalmi munkájának eredményeit összegező, s az elkövetkező évek feladatait körvonalazó írásos beszámolóját Az elnöklő Ferenci Tibor javaslatára a kongresszus résztvevői úgy határoztak, hogy valamennyi napirendre kiterjedően nyitják meg a vitát, amelyben elsőként Lázár György emelkedett szólásra. Lázár György: Szövetkezeteink a jövőben is számíthatnak a párt, a kormány támogatására Lázár György a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a kormány és személyesen Kádár János nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd a következőket mondotta: — A szövetkezetek, köztük az ipari szövetkezetek, fontos és nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadalmunk építésében. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a mozgalom a párt iránymutatásai alapján immár húsz év óta töretlenül fejlődik. Különösen szembetűnő az utóbbi években végbement fejlődés. — A szocialista építésben ma és a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal. Pártunk XI. kongresz- szusa megerősítette és leszögezte, hogy tovább folytatjuk jól bevált szövetkezetpolitikánkat. Eközben abból indulunk ki, hogy noha van bizonyos eltérés a munka társadalmasításának fokában, az irányítás és a jövedelemelosztás módjában, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyaránt szocialista tulajdon. Színvonalasabban — A legközelebbi évek egyik fontos feladata, előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdont erősítsük és magasabb színvonalra emeljük. Fejlődésünk későbbi szakaszában — mint ezt pártunk programnyilatkozata is kimondja — a két szocialista tulajdonforma fejlesztésének eredményeként létrejön, kialakul a termelési eszközök magasabb szintű, össznépi, kommunista tulajdona. E cél felé haladva a jövőben is fontos feladat a szocialista tulajdon mindkét formájának egyidejű tökéletesítése, fejlesztése, az egymás közötti kapcsolatok sokoldalú erősítése, a jó tapasztalatok kölcsönös meghonosítása. Érthető tehát, ha az elkövetkezendő időben a szövetkezeti mozgalomban is megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a szocialista ismérvek fejlesztésére. — A kormány álláspontja szerint általában kialakultnak vehetjük a szövetkezetek — mai viszonyoknak megfelelő — nagyságát, ezért csak nyomós érdekek esetén indokolt továbbnövelni az egyes szövetkezetek méreteit, vagy újabb összevonásokat elhatározni. Továbbra is meg kell tartani és ki kell aknázni azokat az előnyöket, amelyek a szövetkezeti forma sajátjai, s amelyekkel hasznosan tölthetik be társadalmilag hasznos szerepüket. — Most olyan új feladatok előtt állunk, amelyek mégin- kább megkövetelik az alkotó erők egyesítését, a szövetkezetek belső tartalékainak feltárását és hasznosítását, a társulásokban, a kooperációkban, a többi társszövetkezetekkel való jó együttműködésben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását. — A fejlett szocialista társadalom építésének útján előrehaladva a soron következő feladat most az, hogy minél jobb feltételeket teremtsünk az V. ötéves és az évi tervünk eredményes teljesítéséhez. — Pártunk Központi Bizottsága kellő időben értékelte az V. ötéves terv indulásának tapasztalatait. Igen alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a felkészülés tervszerűen megtörtént, a végrehajtás jó lendülettel folyik. A kormány időben közreadta a végrehajtás megszervezéséhez szükséges határozatokat, a pártszervezetek aktív közreműködésével elkészültek a helyi tervek és a végrehajtási programok. S bár még több mint két hónap hátravan az esztendőből, az eddigiek alapján jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a sok nehezítő külső és belső, részben munkánktól független tényező ellenére az indulás sikeres volt. Kibontakozóban vannak a tartós gazdasági folyamatok, amelyek ötéves tervünk legfőbb gazdasági céljainak elérését biztosíthatják. — Az ez évi tervhez közel- állóan alakulnak a termelés és elosztás arányai, javul a termelékenység, az ipari termelés szerkezete, a hatékonyság, a gazdaság egyensúlyi helyzete. A korábbinál szervezettebb, fegyelmezettebb munka folyik a gazdaság minden területén. Tudjuk, hogy gondjaink nehezén még nem jutottunk túl, de az első év alapjában kedvező tapasztalatai biztatást adnak a jövőre is. Tervszerűbben — A párt és a kormány határozatainak szellemében erőinket továbbra is arra kell összpontosítanunk, hogy meggyorsítsuk a népgazdasági tartalékok hasznosítását, többet termeljünk a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes árukból, hogy optimálisan használjuk ki a munkaidőt, a gépek és berendezések kapacitásait, takarékosabban bánjunk az anyaggal, energiával és idővel egyaránt. Társadalmi fejlődésünk olyan szakaszába léptünk, amikor a jól meggondolt, a fő célokra összpontosított, tervszerű fejlesztéssel egyidő- ben a korábbiaknál is fontosabbá válik, meghatározó jelentőséget kap a hozzáértő irányitó munka, ezért szüntelenül munkálkodnunk kell a vezetés színvonalának emelésén is. — Időben megkezdődtek és a közeljövőben befejeződnek az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidolgozásának munkálatai. A felkészülést megkönnyíti, a tervező munka számára biztonságot ad gazdaságpolitikánk világos irányvonala — amelyen nincs okunk változtatni — továbbá, hogy a szabályozók is betöltik funkcióikat, ezért csak részleges módosításokra van szükség. Ügy gondolom, egyetértenek azzal, hogy mindez a vállalatok, szövetkezetek részére is jó lehetőséget biztosít jövő évi terveik elkészítéséhez. — A szövetkezetek öt évre szóló feladatai is azokból a gazdaságpolitikai célokból következnek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg és amelyeket nép- gazdasági terveink tartalmaznak. E követelménynek akkor felelnek meg a legjobban, ha további erőfeszítéseket tesznek a termelés növelésére, gazdaságosságának javítására, a lakossáq ipari, építőipari szolgáltatások iránti igényeinek magasabb színvonalú kielégítésére, és ha még nagyobb mértékben elősegítik külkereskedelmi feladataink teljesítését, fejlesztik a szövetkezeti demokráciát, megfelelő figyelmet fordítanak tagjaik élet- és munka- körülményeinek javítására. — Az írásos és szóbeli beszámoló hű képet adott az eredményekről, a termelés fejlődéséről, s egyben önkritikusan arról is szólt, ami hátráltatja a fejlődés ütemét, s ami éppen ezért kijavításra, módosításra szorul. Ennek most különösen megnő a fontossága, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az utóbbi években megváltoztak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szigorúbbá váltak a követelmények, hogy terveink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a hatékonyság gyorsabb ütemű növelése. — A megnövekedett feladatok teljesítése a szövetkezetektől is megköveteli a műszaki fejlődés meggyorsítását, a munka termelékenységének nagyobb fokú növelését, a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, a több műszakos munkarend szervezésével az álló- és forgóeszközök jobb kihasználását és a termelés minőségi színvonalának emelését. Mindezt a rendelkezésre álló erőforrások koncentrálásával és gazdaságos felhasználásával, magasabb színvonalú vezetéssel, fegyelmezettebb munkával lehet csak elérni. Jobb ellenőrzést — Erősíteni, javítani kell az ellenőrző tevékenységet is, mind az állami szervek, mind az érdekképviseletek részéről, jobban biztosítva ezáltal a szövetkezeti törvény és alapszabály szerinti működést, a színvonalasabb tevékenységet. — A megnövekedett feladatok megkövetelik továbbá a káder- és személyzeti munka színvonalának javítását, a káder- utánpótlás tervszerű biztosítását. — A jó munkához szükséges feltételek adottak. Biztosíthatom önöket, hogy az ipari szövetkezetek tagsága és választott vezetőségei, az Országos Tanács, a területi és szakmai szövetségek testületéi a jövőben is számíthatnak a párt és a kormány segítőkészségére és bizalmára — fejezte be beszédét Lázár György miniszterelnök.
