Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-28 / 298. szám

Az ember A nagyszámú delegátus és a vendégek egy része. Fotó; Erb János Lázár György Jugoszláviába utazott Megnyílt a szocialista országok I. tudományos diákköri konferenciája Tegnap délelőtt tíz órakor a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában ünnepélyesen meg­nyílt a szocialista országok I. tudományos diákköri konferen­ciája. Az elnökségben helyet foglalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bizott­ságának titkára; dr, Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra; dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, a párt Központi Bizottságának tagja; dr. Ga- ramvölgyi Károly oktatási mi­niszterhelyettes; dr. Kovács Sándor, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetségének főtitkára; dr. Csáki Frigyes, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke valamint je­len voltak Baranya megye és Pécs város párt- és állami szer­veinek vezetői, képviselői s több felsőoktatási intézmény állami, párt- és KISZ-vezetője. Helyet foglaltak az ünnepé­lyes megnyitóülés elnökségé­ben a konferenciára érkezett küldöttségek vezetői; Jan Pro- hászka, a Csehszlovák Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának titkára; Davazsin Dozsdovgán, a Mon­gol Revszomol Központi Bizott­ságának titkára; Günther Schneider, a Szabad Német If­júság Központi Bizottságának titkára; Anatolij Gyerevjankó, a Lenini Komszomol Központi Bi­zottságának titkára; valamint Nikolai Nikolov, a Bolgár Diáktanács elnöke; Éva Tempszka, a Lengyel Szocialis­ta Diákszövetség titkára: Pablo Gainza, a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációjá­nak vezetője; Michail Vartosu, a Román Kommunista Diák- szövetség titkára és To Tuong, a Ho Si Minh Dolgozó Ifjú­sági Szövetség képviselője. Ott volt B. Bangura, a Nemzetközi Diákszövetség Titkárságának tagja is. Dr. Maróthy László mondott megnyitó beszédet: — A rendező szervek: a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, az Oktatási Minisztérium és a Ma­gyar Tudományos Akadémia nevében és megbízásából őszinte szeretettel és tisztelettel köszöntőm a szocialista orszá­gok I. tudományos diákköri kon­ferenciája ünnepi megnyitó ülé­sének valamennyi résztvevőjét — mondotta, majd külön is kö­szöntve a külföldi delegáció­kat és a küldöttségek vezetőit beszédét a következő szavakkal folytatta: (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Dzsemal Bijedics- nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végre­hajtó Tanácsa elnökének meg­hívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Jugoszlá­viába utazott. A Minisztertanács elnökét út­jára elkísérte Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszter- helyettes, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Óvári Miklós megnyitó beszédében köszönti a konferencia részt­vevőit, vendégeit. Óvári Miklós Baranyában Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagja tegnap Baranyába látogatott. A vendéget Pé­csett, a megyei pártbizott­ság épületében dr. Nagy József, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és időszerű tudománypoliti­kai kérdésekről tanácskoz­tak. A beszélgetésen részt vett Bocz József, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően Óvári Mik­lós elvtárs részt vett a Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencián, majd megtekintette a Va­sarely múzeumot. Délután dr. Nagy József megyei első titkár társaságában Mohácsra utazott. A Poli­tikai Bizottság tagját és megyénk első titkárát Bor­sos János, a Mohácsi vá­rosi Pártbizottság első tit­kára és Fischer János, Mohács város Tanácsának elnöke köszöntötte. Együtt megtekintették a mohácsi történelmi emlékparkot és a Délszláv Múzeumot, majd ellátogattak a Mohácsi Je­nő Könyvtárba és a Ka­nizsai Dorottya Múzeumba. Óvári elvtárs találkozott az Új Barázda Termelőszö­vetkezet vezetőivel, akik tájékoztatót adtak gazda­ságuk munkájáról. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XXXIII. évfolyam, 298. szám 1976. október 28., csütörtök Ára: 80 fillér Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár Já­nos elvtárs elnökletével kibőví­tett ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és tit­kára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbi­zottságok első titkárai, a Buda­pesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. A Központi Bizottság Győri Imre elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjeszté­se alapján megtárgyalta és el­fogadta a párttagság marxista —leninista felkészültségéről, a párt propagandájának tapasz­talatairól, néhány főbb elvi kérdéséről szóló jelentést és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésé­nek napirendjén ezenkívül szer­vezeti, személyi kérdések szere­peltek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa, amely meghatározta a feilett szocia­lista társadalom építésének fel­adatait, megállapította: az új teendők fokozott követelménye­ket támasztanak a párt szerve­zeteivel és a párt tagjaival szemben. A Központi Bizottság ennek alapján áttekintette a marxista—leninista propa­ganda és oktatás helyzetét, megszabta a további tenniva­lókat. Csak a forradalmi elmé­lettel felvértezett párt, az elmé­letileg jól képzett, a marxista —leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság ké­pes egész népünket mozgósíta­ni nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére. 1 A Központi Bizottság a párttagság ideoló- " giai felkészültségét, a pártpropaganda helyzetét be­hatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesz­tésének növekvő társadalmi je­lentőségét. A marxizmus—leni- nizmus élő. fejlődő tudomány, a forradalmi munkásmozgalom kipróbált elmélete. Pártunk tevékenységében a marxizmus— leninizmus elveiből, a magyar forradalmi munkásmozgalom és saját csaknem hat évtizedes harcának tapasztalataiból indul ki, épít a Lenin alapította Szov­jetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira, a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának tapasztalataira. A marxista—leninista elmélet mélyebb elsajátítása, a társadalomtudományok új eredményeinek ismerete és alkotó alkalmazása a fő forrása s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sikeresen vezesse a szocialista építőmun­kát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párttagság még felkészültebben teljesítse fel­adatát a politika valóra váltá­sában, a közéletben, a munká­ban, és eredményesen mozgó­sítsa a társadalom erőit szocia­lista nemzeti céljaink elérésére. 2 A Központi Bizottság megállapította, hogy * a marxizmus—leniniz­mus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében je­lentőségének megfelelő helyet foglal el. A marxista propagan­dában meghatározó szerepe van a pártoktatásnak. Hazánkban az utóbbi időben évente átlagban több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt a marxista—leninista képzés­ben, tanulmányozta ideológián­kat a pártoktatásban, a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront szervezésében és az egyetemeken, főiskolákon. A szervezett pártoktatásban tavaly a párttagok 73 százaléka, s rajtuk kívül jelentős számú pár- tonkívüli tanult. Az egyetemek és a főiskolák nappali és leve­lező tagozatain mintegy 110 ezren foglalkoztak a marxizmus —leninizmus elsajátításával. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvki­adás megnövekedett figyelmet fordított az ideológiai kérdé­sekre, hozzájárulva eszméink terjesztéséhez. 3 A pártoktatás szer­vezete megfelel a köve- ■ telményeknek. A külön­böző oktatási formák — elő­adássorozatok, vitafórumok, tanfolyamok, esti iskolák, esti egyetemek, pártiskolák — egy­mást kiegészítő, egymásra épü­lő rendszert alkotnak. Ez lehe­tővé teszi a párttagoknak és pártonkívülieknek a folyamatos ismeretszerzést és a maga­sabb szintű továbbképzést is. Az MSZMP Politikai Főiskolá­ja, budapesti és megyei okta­tási igazgatóságai, amelyek megkülönböztetett szerepet töl­tenek be a pártoktatásban, eredményesen végzik munká­jukat. N. A pártoktatás tartalma álta­lában megfelel a politikai és ideológiai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének, A fi­lozófia, a politikai gazdaság­tan, a munkásmozgalom törté­nete mellett kellő hangsúlyt kaptak benne társadalmi éle­tünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propa­gandisták a marxista társada­lomtudományok legújabb ered­ményeinek ismertetésére töre­kedtek. A Központi Bizottság elisme­rését és köszönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer pro­pagandistának, oktatónak, s több tízezer előadónak, akik­nek túlnyomó része társadalmi munkában tudásával, szorgal­mával a legtöbbet tette és te­szi a párttagok marxista—leni­nista ismereteinek, képzettségé­nek növeléséért. 4 A párttagság elméleti, politikai képzettsége az m elmúlt években gyarapo­dott; világnézeti megalapozott­sága tovább szilárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építé­sének aktuális kérdéseiben, reá­lisabban ítéli meg a társadal­mi folyamatokat, nagyobb hoz­záértéssel oldja meg feladatait. A XI. kongresszust követően a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi fejlő­dés új kérdéseire. Fokozódott érdeklődésük a társadalomtu­dományok iránt. Ennek is kö­szönhetik, hogy növekedett a ta­nulási kedvük, eszmei igényes­ségük, kritikusabbak önmaguk­hoz és környezetükhöz, tevéke­nyebben vesznek részt a köz­életben. 1 A Központi Bizottság az eszmei nevelőmunka to- ■ vábbfejlesztésének kér­déseit vizsgálva megállapítot­ta: a pártoktatásnak az a fel­adata, hogy a XI. kongresszus követelményeinek színvonalára emelje a párttagság ideológiai felkészültségét. Ezt az oktatás minőségének javításával kell elérni. A pártoktatás marxista-le­ninista alapelveink ismereté­nek elmélyítésével, a jelen teen­dőinek és a fejlődés távlatai­nak bemutatásával készítse fel a párttagságot, hogy a jövő­ben is eredményesen dolgoz­zon szocialista céljaink megva­lósításán. Küzdje le az elmélet leegyszerűsítésére, mechanikus elsajátítására irányuló törekvé­seket. Úgy fejtse ki és terjesz- sze forradalmi elméletünket, hogy az a gondolkodást és a cselekvést még jobban megha­tározó meggyőződéssé váljék. Vértezzen fel mind a dogma­tikus, mind a revizionista tév­eszmékkel szemben. Az oktatási programok job­ban épüljenek a marxizmus- leninizmus klasszikusai, Marx, Engels, Lenin műveire. A sok­oldalúbb és elmélyültebb mun­ka megköveteli, hogy a párt­tagok — különösen a propa­gandisták — az eddiginél ala­posabban tanulmányozzák a klasszikusokat. A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyama­tokban, ellentmondások feltá­rása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének megfelelően több figyelmet kell fordítani pártunk tapasztalatainak köz­kinccsé tételére. A párt mun­kájának, küzdelmeinek történe­te időtálló tanulságokat ad a szocialista Magyarország meg­teremtéséhez. A párt általáno­sítható elméleti, politikai kö­vetkeztetéseinek jobb megisme­rése és megismertetése hozzá­segít a marxizmus alkotó al­kalmazásához, a hibák elkerü­léséhez, fegyvert szolgáltat a jobb- és baloldali torzításokkal szemben. Váljanak méq jobban az ok­tató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi har­cának tanulságai, a testvérpár­tok együttműködéséből születő eredmények, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom ideológiai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párt­tagság dialektikus és történel­mi materialista szemléletét, melynek segítségével felismer­heti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, ten­denciáit, konkrét összefüggé­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom