Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-27 / 297. szám
1976. október 27., szerda Dunantmt Tlaplö 3 Igazi hangversenyélményt nyújtottak a Strassbourgi Ütősök Hagyomány immár, hogy az Országos Filharmónia korunk zenéjének jegyében Indítja a hangversenyévadot a Budapesti Művészeti Heteken, s így Pécsett is ezzel a címmel hirdetett három októberi hangversenyt. Werner Jacob (orgona) és Tarjáni Ferenc (kürt) koncertjéről már beszámoltunk, e sorok a Strassbourgi ütősök október 6-i Liszt-termi és október 20-án, az Ifjúsági Házban rendezett elektronikus zene hangversenyekről szólnak. A régebbi stílusok mintájára hajlamosak vagyunk korunk zenéjét is valami egységes stílusnak (modern zene) felfogni, pedig ez korántsem igaz. Egy koron belül ilyen sokféleség soha nem uralkodott még a zenetörténetben. A mindent szabad elv, az újkeresés gyakran áttekinthetetlenné teszi korunk zenei alkotásait, de a hangverseny- látogató tájékozódását a műfajok sokfélesége is nehezíti. E gazdagságból ugyan az idő és a gyakorlat emeli majd ki a művészi értékeket, mégis vannak olyan általános ér. vényű törvények, melyeknek valamennyi műalkotásban meghatározóan jelen kell lenniük. A zenei szerkezet szilárdságát - legyen az bárminemű anyagból — nem nélkülözheti egyetlen mű sem. A zene időbeli terjedését a mű formáján keresztül érzékeljük, a zenei elemek sokasága a formán keresztül értelmeződik, rendszereződik bennünk. Ezért volt meghökkentő az elektronikus zenei hangversenyen elhangzott első és harmadik szám: Pata- chich Iván: Ta Fonéenta és Pongrácz Zoltán: Mariphonia című műve. Hogy az elektronikus zenénél nélkülözzük az előadót, még meg kell, de meg is lehet szokni (kérdés azonban e pusztán magnószalag-műfaj hangversenytermi létjogosultsága), a szerzőket azonban e művek előállításakor 'olyan számtani kombinációk vezérelték, melyek a hallgató számára nem érzékelhetőek, ezért zenén kívüli területen maradnak. Az elektronikus úton előállított hang hallatlanul sokféle és izgalmas ehet, mint azt Dub- rovoy László elhangzott alkotásai bizonyítják, de az előbbi két szóm hallgatása inkább a szótárolvasást juttatta-többünknek eszébe e hangversenyen. Dubrovay László hangszeren elhangzó élő hangokat (fuvola — Matuz István, elektromos orgonp) szintetizátoron (kezelte Kiss Zsuzsánna) keresztül átalakít. Szinte mikroszkópon kinagyítva hallunk egy hangot, a felhangok és interferenciák valóban új hangzási minőséget jelentenek, s mindezt egységgé szerveződve hallgatni már koncertélményt jelentett. Zsúfolásig megtelt Liszt-teremben műsorukkal és előadásmódjukkal méltán váltottak ki óriási lelkesedést a közönségtől a Strassbourgi ütősök. Az ilyen virtuózán, átéléssel és hallatlan fegye lemmel megvalósított muzsi kálást tanítani lehetne és kel lene. Olyan magas szintű ka marazenélésben volt részünk melyben csak a legnagyob bak (pl. Bartók vonósnégyes) hangversenyein részesülünk. Ez az elsődleges, amire emlékezünk, pedig a többszáz ütőhangszer sokszor egzotikus hangja és a puszta látványuk is emlékezetes marad. Igen fontos alkotásokat játszottak. Varése: Ionisation c, művét 1929-ben (!) írta. Ez az első, csak ütőhangszerekre írott darab. Más kultúrák esetében ez nem ritka jelenség, de az európai műzenében az első eset az ütőhangszerek kizárólagos használatára. John Cage amerikai zeneszerző műve is magyarországi bemutató volt, pedig (1939- ben írta) mindkettő határkövet jelent korunk zenéjének történetében. A legerősebb hatású az utolsó szám: Yoshihisa Taira japán zeneszerző Hiérophonie 5, című alkotása volt. Hosszú másodpercek teltek el a befejezés után, amíg a közönség felocsúdott és a taps megszólalt — pedig a mű világosan volt felépítve, tudtuk a végét, csak a hatása alól nem lehetett szabadulni. Az erőteljes effektusok, melyek a mű formai gerincét alkották, ki- emelődtek az ütést megelőző különféle indulati kiabálásoktól. (Az előadó megüt egy dobot, de előtte a cselekvés szándéka is megszólal.) A darab szuggesztivitása nagyszerűen párosult az interpretációval. Azt hiszem, ez a koncert mindannyiunknak, akik hallottuk, igazi, nagy hangversenyélményünk marad. Kircsi László Emlékülés az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai- és történettudományok osztálya, valamint a Magyar Történelmi Társulat kedden emlékülést rendezett Mocsáry Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából az Akadémián. Hanák Péternek, a Magyar Történelmi Társulat al- elnökének megnyitója után Kemény G. Gábor, a Széchenyi Könyvtár tudományos főmunkatársa „Mocsáry Kelet-Európá- ja" címmel tartott előadást. Tóth Ede egyetemi docens „Mocsáry Lajos helye a XIX. századi történelmünkben" címmel megemlékezett a dualizmus korának kiemelkedő személyiségéről, a magyarországi nemzetiségek nemzeti jogaiért küzdő politikusról. Több tantárgy módszertana megváltozik Középpontban a nevelési feladatok Hosszú évek gondos előkészítő munkája után 1978 szeptemberétől új dokumentumrendszereket vezetnek be az általános és középiskolákban — magyarán szólva életbe lépnek az új tantervek. Az idei tanév során már ennek jegyében zajlanak le a pedagógus továbbképző tanfolyamok, s az elméleti felkészülés és az átállás időszakának tekintik a hátralevő két évet. Üj dokumentumrendszerekről beszélünk, s ekkor ezen nemcsak egy korábbi „munkaeszköz”, a tanterv és a nevelési terv megváltozott formáját értjük, hanem nagyon is tartalmi változásokat takar ez az elnevezés. Amint azt a Baranya megyei Pedagógus Továbbképző Intézetben megtudtuk, az idei tanévtől kezdve folyamatosan, több mint öt és félezer pedagógus továbbképzése kezdődik Öt és fél ezer pedagógus továbbképzése kezdődik meg meg. A következő naptári év első felében az általános iskolai, 1978-ig bezáróan pedig a középiskolák és a szakmunkás- képző intézetek igazgatói vesznek részt az új tantervelőkészí- tő tanfolyamokon. Mit is jelentenek ezek az új Lőrincze Lajos Jubilál az „Édes anyanyelvűnk Módszeresebben foglalkoznak a közéleti nyelv kérdéseivel tf Felcsattant a taps, amikor belépett a terembe. Diákok, tanárok, érdeklődők spontán köszöntése mindannyiónk tanárának, rádióból és televízióból jól ismert népművelőnek, Lő- rincze Lajosnak szólt. Immáron hatodik éve rendezik* meg Komlón a magyar nyelv hetét. Előadások, módszertani jellegű bemutatók, irodalmi műsorok, és nyelvi vetélkedők egyaránt megtalálhatók az ünnepi rendezvénysorozat idei programjában is, melynek vendégelőadója volt hétfőn Lőrincze Lajos. A nyelvhét vezérgondolata, mottója: „Édes anyanyelvűnk". Október 16-án fordult 25. évébe a Magyar Rádió népszerű nyelvművelő sorozata, amely a Nyelvművelő Bizottság elnökének, Kodály Zoltánnak javaslatára indult meg. A tudományos alapossággal, de mindenki által érthető fogalmazással megírt előadások világos, pontos útbaigazítást adnak egy-egy nyelvi kérdésben. A kedves, közvetlen ta- r.árbácsisan nyugodt hangnem, a költői idézetek szépsége el is feledteti a hallgatóval, hogy közben tanul. Játszva tanít Lőrincze Lajos és mi játszva, könnyedén tanulunk tőle. — Ma már a hallgatók százezrei várják — korra, nemre és tanultságra tekintet nélkül — ezeket az anyanyelvűnk titkait 80 évvel ezelőtt, 1896 őszén avatták fel az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épületét. A Lechner Ödön tervezte épület a díszes, magyaros építészeti stílus egyik kiemelkedő alkotása. Állandó és időszakos kiállításait évente százezrek látogatják. Képünkön: Részlet a kiállításról, előtérben a magyar kulacs, az ötvösművészet remeke. boncolgató, vadhajtásait nyesegető ötperceit — mondta Lőrincze Lajos. — Pedig valljuk meg őszintén, elég kevés köztünk az olyan ember, akinek igazán kellemes emlékei lennének az iskolai nyelvtan órákról. Éppen ezért meglepő és örvendetes hallgatóink és levelezőink (köztük sok a fiatal katona!) nagy száma. Gyakran kérdezik: mért nem hosz- szabb a műsor? Azért, mert a 10—20 perces előadásokat lényegesen kevesebben tudnák végighallgatni, mint az ötperceseket. öt percig „szívfájdalom nélkül” abba lehet hagyni a beszélgetést a vasárnapi ebéd tálalását vagy éppen a törölgetést — mint egyik-másik hallgatónk elmondotta. Ha tehát nem akarunk lemondani arról, hogy szinte minden magyar embernek szóljunk, akkor meg kell maradnunk az eddigi jól bevált módszer mellett. Igazán meg vagyok elégedve a műsor hatásával, mert erősítette a nyelvi tudatot, felkeltette az érdeklődést a nyelvtörténet, a nyelvjárások, a nyelvhelyesség, a helyesírás, egyszóval az anyanyelvi műveltség megszerzése iránt. — A következő huszonöt év mit Ígér a műsor hallgatóinak? — Lényegében nem változik o műsor jellege, szerkezete, de tudatosabban és módszeresebben foglalkozunk a közéleti nyelv kérdéseivel, továbbá a költői nyelvvel, a nyelvi változások megítélésének kérdésével. Mert sok itt a babona és a helytelen nézőpont, amely minden változást romlásnak tekint. Már százötven évvel ezelőtt is sokan siránkoztak az „anyanyelvi állapotok" miatt. Ma is sokan kongatnak vészharangot. A szokatlant — rossznak érzik. A nyelv változása, fejlődése és bővülése természetes folyamat, ugyanígy az is, hogy egyes szavak elfelejtődne^ hiszen a fogalom, amelynek a kifejezésére szolgál, elhal. — Mi a nyelvi divat manapság? A szavak „tetovációja" a mindennapi érintkezésünkben mely területeken jelentkezik? — Divatos, sőt „elegáns" dolog lett az idegen szavak használata. Mondanivalónk „tudományosságát", műveltségünk fi- togtatását érzem emögött. A másik jelenség, amely ellen küzdeni és tiltakozni kell, a mindent körülíró, fontoskodó, körülményes. s így nem egyszer érthetetlen nyelvhasználat, főleg a hivatali érintkezésben. Például: azt a kérést, hogy „takarékoskodjunk a vízzel", az egyik vállalat így hozta a lakók tudomására; „Tegyék súlyponti kérdéssé a víztakarékosság fontosságának mérlegelését." Amellett, hogy magyartalan, még udvariatlan is. — A világ legnagyobb nyelvcsodája a száznál több nyelvet ismerő Mezzolanti, a múlt század elején azt irta: „az olasz és a görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak a magyar nyelvet tartom." Nyelvünk szép hangzását rohanó világunk hadaró stílusa vajon nem veszélyezteti? — A csak füllel felfogható vétségek nem elhanyagolható veszedelmei a nyelvnek. Igen sok esetben gátolják a pontos megértést, s még gyakrabban bántják esztétikai érzékünket. A rossz hangképzés, a helytelen hangsúlyozás és hasonló hibák — hiába is titkolnánk — a rádióban és televízióban is gyak- lan hallhatók. De egyre több történik a szép magyar kiejtés védelme, ápolása ügyében. Hiszen a nyelv nemcsak gondolatközvetítő, hanem egyúttal olyan, mint egy hatalmas orgona, vagy méginkább, mint egy gazdag teljes zenekar. Varga Ágnes tantervek? A régi típusok a tantárgyak oktatási tartalmát foglalták magukba, s mindezekhez a Nevelési Terv nyújtott még útmutatót. A jövőben azonban a nevelési jelleg dominál, s ennek szolgálatába állítják az oktatási folyamatot. Az új tanterv, vagy korszerűbb nevén dokumentum-rendszer, melynek végleges kidolgozása még folyamatban van, a nevelési és oktatási feladatot együttesen tartalmazza. Legfőbb célként pedig a tanulók szocialista személyiségének formálását jelöli meg. Több szaktantárgy hagyományos módszertana is megváltozik. Az általános iskola alsó tagozatán az intézmények több mint 70 százalékában mór az új alapokon történik a tanítás évek óta, a többi tárgyakból pedig a folyamatosság elvét figyelembe véve nyolc éves cik- I lus alatt lép majd életbe. A pedagógusok felkészítése az új tantervek jegyében zajlik már, s itt messzemenően figyelembe veszik Aczél György megjegyzését, amit az állami oktatás helyzetéről mondott még 1972 júniusában: „Iskola- rendszerünk korszerűsítése sok tekintetben azon áll, vagy bukik, hogy gondoskodunk a több tízezer tanár, tanító továbbképzéséről.” A továbbképzések során kiemelkedő hangsúlyt kap az egyes tantárgyakon belüi megvalósítandó szocialista hazafi- ságra és proletár internacionalizmusra nevelés, továbbá a történelem órákon belül különös gondot fordítanak az állampolgári ismeretek elsajátítására. Erősítik továbbá — az új tantervek értelmében — a köz- művelődési intézmények és az iskolák kapcsolatát. Az elsajátítandó tényanyagot nem szűkítik le csupán a tanórákra, hanem figyelembe veszik az iskolán kívüli ismeretszerzés lehetőségeit is. Ezzel tulajdonképpen még szorosabbra kívánják vonni az iskola és a társadalmi környezet kölcsönhatását, de továbbra is szem előtt tartva a családi életre nevelés fontos feladatát. Az új pedagógus továbbképzés szervezeti formái országos központi és jelentős megyei fórumot is kapnak, még tovább szűkítve, iskolai és munkaközösségi szinten is zajlanak. Az új tantervek, tankönyvek írásában, valamint a kísérletekben jelentős részt vállaltak és vállalnak a Baranya megyei pedagógusok is. így például Pirisi Jánosnét meghívták az MTA és az Oktatási Minisztérium Köznevelési Bizottsága Társadalmi és Politikai Munkabizottságába is. Az elkövetkezendő évek tehát csaknem merőben új feladatok elé állítják a pedagógusokat, akiknek az ezután következő továbbképzések során egy rugalmasan továbbfejlődő dokumentum-rendszert kell majd megismerniök és a jövőben eredményesen alkalmazni. Füzes János Megvételre ajánlunk: 1000-es LEMEZRADIÁTOROKAT, DT—54 TIP. LÁNCTALPAS, TOLÓLAPOS TRAKTOROKAT, OTR 30 000 CAL. HŐLÉGFÚVÓT, MARABU KAZÁNOKAT. Érdeklődni: 8—16 óráig, MAGÉV, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 35. Telefon: 15-635. Telex: 12-272. Vendégünk «mit
