Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-25 / 295. szám

Megalapozóit területrendezési és város- fejlesztési terveket • A lakosság véleménye meghatározó • Mit mondtak a minisztériumban? A gyógymetszés feltalálója Görcsönyben Háromszoros termés? A Pécset szerető ember alig képes dohogás nélkül a város­ban sétálni. A Pécsre látogató idegenek viszont nem győzik dicsérni, hogy mennyi minden épül, szépül itt, míg odaha­za?... Ilyenkor aztán megin­dul a panaszáradat, épül, épül, de. . . A temető előtt kivág­ják a gesztenyesort, pedig az útszélesítéshez két méter szé­les területet, bizonyára más­ként is nyerhettek volna. A Szabadság úton márciusban friss , földet hordott ki a Kerté­szeti Vállalat, áprilisban meg­kezdték a zöldsáv megszünte­tését, mert állítólag 20 centi­vel lehet ezzel a közlekedési sávokat szélesíteni. (?) A Me- csek-oldal hivalkodó házal tönkreteszik a hegy természe­tes szépségét, a Tudományos Akadémia, pécsi székháza kö­rül tervezett panelépületek ugyancsak hozzájárulnak majd ehhez. A pécsi ember nem érti, hogy miért van erre szük­ség, magyarázatul azt fogal­mazza meg magának is, má­soknak is: bizonyára nem pé­csiek, akik a terveket csinálják, s azok sem, akik jóváhagyják. Például Borsodban Az elmúlt napokban beszél­gettünk Paksy Gáborral, az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezetőjével hazánk területrendezési és vá­rosfejlesztési problémáiról; a neves szakember szerint Ma­gyarország csaknem valameny- nyi városában hasonlóan ke­serű érzések töltik el a lakó­kat. Pedig van mód arra, hogy ne legyen rossz még a legfa­natikusabb lokálpatrióták köz­érzete sem. A lakosságot be kell vonni címjMyek előkészíté­sébe, elkészítőbe. Csak ígv lehet jó. Borso' oan például ki­adtak egy füzetet az ötödik öt­éves terv megyei elképzelései­ről. Lehei rajta vitatkozni, é: méq lehet változtatni is. így később nem mérgelődnek a2 emberek, a tudtukkal épül min­den, A tanács csak ezután hagyja jóvá. Paksy Gábor többször is han­goztatta: jészándékú, spontán döntésekkel nem lehet úgy vá­rost fejleszteni, építeni, hogy az ottlakók jól érezzék magu­kat. Tudományosan megalapo­zott terveket kell készíteni, amelyeket nem rúgnak fel minduntalan. A városfejlesztési tervek a múltban ötletszerűen készültek. Valamennyi telepü­lésnek van ugyan rendezési ter­ve (1100 ilyen tervről tudnak), de alapvetően nem ezek sze­rint fejlődnek a települések. Már a legközelebbi jövőben alapvető változásokat kell eb­ben elérni. Az ÉVM-ben alapo­san átgondolták, milyen prob­lémái vannak a jól átgondolt tervű elrendezési és városfej­lesztési tervek készítésének. Meghatározó a különböző fejlettségű kerületek közelíté­se, amely már az elmúlt terv­időszakban megkezdődött. Másrészt a falusi és városi la­kók életkörülményeinek köze­lítése. Tovább folytatódik az öt kiemelt város — Pécs, Győr, Debrecen, Szeged, Miskolc — erőteljes fejlesztsée. Megjegy­zendő, hogy a negyedik ötéve: terv során valamennyi megye magára értette a kormány szándékát, a kiemelt városok mellett a megyeszékhelyek nagymérvű fejlesztését minde­nütt szorgalmazták. Balaton és Kisköre Az ötödik ötéves terv során folytatódik Budapesten az ipar szelektálása. Egymilliárd forin­tot biztosítanak központi fej­lesztési alapból azoknak a vállalatoknak, amelyek a terü­letfejlesztési célkitűzéseknek megfelelően kívánnak beruház­ni. Nyírbátor, Vásárcsnamény, Mátészalka, Balmazújváros, Szeghalom, Mezőkovácsháza, Encs, Sárospatak és Dél-Du- nántúlon Lenti, Barcs, Dom­bóvár van erre kijelölve. Létre­hoztak egy telepforgalmi köz­pontot, amely a fejleszteni kí­vánó vállalatoknak három al­ternatívát ajánl; ezek közűi egyiket kötelező elfogadni. A területfejlesztési feladatok közül legsürgetőbb a „sajátos funkcióval" rendelkező terüle­tek fejlesztése. Ilyenek a Balaton, a Velencei-tó, a Du- na-könyar, a Mátra—Bükk fennsík, a ráckevei Duna-ág Kisköre, s a csehszlovák—ju­goszláv határterületek. Az egyes városok fejlesztése a jövőben ugyancsak nem tör­ténhet ötletszerűen, az ötödik ötéves terv során a tanácsok 35 millió forintot fordítanak a2 ágazati tervekkel (KPM, OVH, NIM) jól összehangolt tervek készítésére, amelyek egyebek mellett a városok fejlődése szempontjából meghatározó agglomerációt is figyelembe veszik. Az elkövetkezendő években nagy összegeket fordítanak infrastrukturális beruházásokra, folytatódik a városok testébe épült ipar kitelepítése, elsősor­ban Budapesten és Pécsett. Az érdekek időben ütköznek A lakásépítés városépítő te­vékenység is: az elkövetkezen­dő 15 évben annyi lakás épül, hogy hazánk lakosságának 40 százalékát új otthonhoz juttat­ják. Ehhez korszerű kapcsolódó létesítményeket is kell építeni. Fel kell mérni, hogy milyen építőipari kapacitások állnak ehhez rendelkezésre, s csak ezzel összhangban szabad ter­vezni. így nyugodtabb város- fejlesztést lehet megvalósítani, ez kiküszöböli majd az írásunk elején említett bosszúságokat. A városok nem voltak felkészül­ve a fejlesztésre, a különböze érdekek (beruházó, tervező, ki­vitelező, városlakó érdekében az ágazati tervek) túl későn üt. köztek. Olyan helyekre költöt­tünk, amelyekre nem szaba­dott volna, s olyan terveket va­lósítottunk meg, amely végül i: azoknak okozott bosszúságot, akikért létesült. Az ÉVM a jö­vőben sokat tehet korszerű, mindenkinek tetsző városfejlesz­tés megvalósításáért, megnöve­kedett jogainak lehetőségében bizonyára meg is teszi ezt. Lombos! Jenő A buszok szépen^ sorban, egy­más mellett állnak. Fakultok, csillogás nélkül fogadják az előbukkanó napsugarakat, mint­ha szomorkodnónak. Szemben Perdöntő kísérlet ? — Erről a fáról 120 kiló ba­rackot fogunk jövőre leszedni, öt év múlva még a törzsén is lesz gyümölcs! — mondja He­gedűs Antal, a görcsönyi tsz ki­vágásra ítélt barackosában rendezett bemutatón. Bemutatón csak hárman vet­tünk részt, pedig Hegedűs An­tal vitathatatlanul a legutóbbi évek legnagyobb sajtócsatá­rozást megért magyar feltalá­lója. — Tulajdonképpen mit is csinál ön? — Száműzöm a metszőolló! és a fűrészt. És nem lesz többé seb-rák. Ezeket a fákat a rák öli meg. A rák pedig a rossz vágástól van. Három asszony tisztogatja o fákat kapirccsal. Levágja az velük ülésekből formált hegy, odébb fékdobok alkotnak vas­dombot, a nyitott raktárban sorbanállnak a szélvédők, ab­lakok, motorok, kormányművek. A betonozott udvaron egy ZIL, megrakodva görbült lemezek­kel, vasakkal, rugókötegekkel, zihálva indul a kapu felé. A MÉH autója. Szállítmánya ócs­kavas. A néhai autóbuszok im­már használhatatlan darabjai. Autóbusztemető? Nem, ez nem az! Bár sokan vélik, akik Szekszárdról Gemenc felé tart­va látják a 11. Volán autó­buszbontó telepéi, hogy a bu­szok meghalni jönnek ide. De- hát a buszok nem halnak itt meg. Nem törik-zúzzák ócska­vassá, hanem szakszerűen szét­bontják, fődarabjaikat szétsze­relik elemeire, azokat megtisz­títják, meózzák, raktározzák és értékesítik. A Volán Tröszt 1971-ben lé­tesítette a szekszárdi bontó te­lepét, ahol gyakorlatilag az összes forgalomból kivont vo- lános autóbuszt ./eldolgoz­nak". Eddig évente átlagosan 450 autóbuszt bontottak szét, de most a nagy autóbuszvál­tás éveiben, amikor szinte va­lamennyi Volán vállalatnál le­cserélik a régi típusokat, vár­hatóan hatszáz buszt kell szét­bontani, ami azt is jelenti, hogy a korábbi egyről két mű­szakos munkára térnek át. Mondják, már nem illik alkat­részhiányról beszélni. Nos, ha illik, ha nem, ma már nem olyan szorító gond, mint korábban volt, abban az autóbuszbontó telepnek fs nagy része van. Az innét kikerülő alkatrészek értéke új áron számolva, éven­te 85—90 millió forint körül mozog. Ha úgy tetszik, ez egé­szen durván számolva, mint­egy nyolcvan új autóbusz ér­tékét jelenti. Ezen felüli termé­szetesen a használhatatlan szekrényvázak és egyéb fémré­szek a MÉH és a KOKÖV há­lózatába, pontosabban az acél­művekbe kerülnek ócskavas­ként Akad olyan autóbusz is, amelyik lábon hagyja el a te­lepet. A bizonyos kilométer­norma a Volántól leváltott bu­elszáradt ágakat, csonkokat és fehér lakkfestékkel befesti a sebeket. — Az ön rendszerében tehát nincs többé metszés? — Nincs. Termőoszlopokat szók között akad, amelyiket ér­demes még felújítani., Ezeket szívesen vásárolják a „kisfo­gyasztók”. Évente átlagosan ötven ilyen autóbuszt vásárol­nak itt, elsősorban a mező- gazdasági üzemek. Sok ilyen autóbusz akár négy-öt évet is futhat még. A vevő semmikép­pen nem jár rosszul ezekkel, hiszen legtöbben saját műhe­lyükben végzik el a felújítást, költségeiket is számolva, fél­áron jutnak autóbuszhoz. Hamarosan nemcsak1 az al­katrészellátás, hanem a szak­emberképzés bázisaként is szá­mottevő lesz az autóbuszbon­tó. Most épül a telepen a tan­műhely, ahol száznegyven gye­rek tanulja majd az autósze­relő szakmát. A bontó ehhez nagyszerű „gyakorlópályának" kínálkozik. Hiszen sehol nem adódik jobb lehetőség arra, hogy a legapróbb porcikájáig szétszedve megismerhessék a majdani tenulók az autóbu­szok motorjait és más főda­rabjait. Mindannyiunk kedves isme­rőse a televízióból az öreg an­gol busz, a rajta utazó két vi­dám fickóval, meg az örökké bolonddá tett bogaras ellenőr­rel. Bizony az ő buszuk is Szekszárdra került volna már, ha volánosok lennének. Mert öreq buszt járatni a Volán vál­lalatoknál nem érdemes. Két év múlva például már a legújabb típusú panorámás Ikarusok is megjelennek a Gemencí úton .,. A szekszárdi bontó egyedül­álló az országban. Mint Vo­lán vállalkozásnak,, természete­sen; elsősorban a saját válla­lataikat látják el bontott alkat­részből. De mivel szinte vala­mennyien utazunk Volán bu­szon, mindannyian érezhetjük a bontó hasznát. Hiszen ha néha szidjuk is a csúcsforga­lom zsúfoltságát, a hering- módra való utazást, a buszok már hozzánőttek az életünk­höz. Utazunk rajtuk a város­ban, a városok között, megbí­zunk bennük, mert megbízha­tók. Ehhez pedig a szekszárdi bontónak is sok köze van ... Kurucz Pál alakítok ki, ezek a gyümölcs súlya alatt kifekszenek. Csak annyiban avatkozom be, hogy megfelelő távolságra legyenek egymástól. — Mégiscsak használ ollót! — De gyógy-metszőollót. Ez speciális olló, nem roncsol. Nyolc—tizenhat órával az én beavatkozásom után nem talál nyitott sebet. — Azt mondta, a la törzsé­ről is barackot fog szedni... — Meg itt a felkopaszodott ágakon végig. Mesterséges termőcsokrokat fogok kialakí­tani, ez az én specialitásom. Még a mostani rákos sebek helyén is. — Rendben, épít az alvó rügyekre. Ebből hogyan lesz termőcsokor? — Aki megveszi a szaba­dalmat, megtudja. Borotva- penge kell hozzá. — ön nem metsz. Fái el fognak burjánozni... — Kérem, csak nem fogok fizetni azért, hogy levagdos­sák nekem a termést?! Ma a 2 araszos métszés megy. A ter­mőrügyek e fölött vannak Nézze ezt az ágat! 1—2—3— 4—5 év metszése, — s végig kopasz. Most miért vagdos­sam le azt a részt, amely a gyümölcsöt hozza? — összegezzük, ön rendbe hozza ezt a gyümölcsöst, a rákot kiirtja, a metszést meg­szünteti ... — Három—négy év múlva már nem lesz permetezés. — A barackost a tetvek teszik majd tönkre . . . — Nálam nem! Levágtam egy tetves hajtást, beleszúr­tam egy krumpliba és rákö­töttem az én fámra. A tetvek másnapra megszöktek. — Miért? — Mert nem engedem el­folyni a sebeken keresztül a fák energiáját. A levelek ku­tikulája megvastagszik, s a tetvek nem tudják átszúrni. — Kérem, amit Ígér, meg­hökkentő. Hol lehet az ön eredményeit megnézni? — Pesten, a kiskertekben. Már háromezerhatszázan csi­nálják az országban. — Pécsett? — Kettőszázan. — Nagyüzemben sehol? — Amikor elmegyógyinté­zetbe vittek, mindenütt ki­dobták a fákat. — Tehát a görcsönyi barac­kos jövő évi termése az ön rendszerének vizsgája lesz. Ha kétszeres termést ér el, már majdnem nyert. Egy év természetesen nem perdöntő. De ha nem ... — Az nem lehet. Én bizo­nyítani tudok, akárcsak a sző­lővel. — Miféle szőlővel? — Háromszoros termés! produkálok, 20 százalékkal jobb minőségben és nem kell permetezni. — Bizonyíték? — Pesten rámbíztak a ta­vasszal egy 400 tőkés, 19 éves szőlőt. Tavaly 70 kilót szedtek le az egészről. Én nem per­meteztem, de 8—10 nappal korábban virágzott, mint a szomszédoké, elrúgás nem volt, a fürtök hosszabbak, és 10 tőkéről szedtem le 70 kilót. — Peronoszpora? Liszthar­mat? — Nem volt! — S mindezt csupán a met­széssel? — Igen. — Új szőlőnél milyen mű­velési módot alkalmaz? — Én szőlőfát alakítok ki. — Ez miben különbözik c Lenz Mosertől? — Szabadalmi titok. B. J. Vásár a szezonban, vásár a Centrumban! 1976. OKTÓBER 25—30. KÖZÖTT 1207. vásárolhat minden női cipőt engedménnyel Nem meghalni jönnek... Évente hatszáz autóbuszt bontanak 90 millió forint értékű alkatrész • • Otven társasgépkocsi útrakél

Next

/
Oldalképek
Tartalom