Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-03 / 273. szám

2­Dunámon napló 1976. október 3., vasárnap Korunk zenéje Október 1-én, a zenei világ­napon hangzott el a Filharmó­nia idei első bérleti hangverse­nye, mely egyben a Korunk ze­néje sorozat megnyitó előadá­sa is volt. Túlzás lenne azt mon­dani, hogy az új, szokatlan hangzású művek tomboló sikert arattak, de azoknak se lett igazuk, akik botránytól, vagy ami még rosszabb, érdektelen­ségtől féltették ezt a sorozatot. A pécsi közönség érdeklő­déssel figyelte az új kompozí­ciókat, tetszésnyilvánításában pedig finoman reagált a felfe­dezett különbségekre. Megkönnyítette az új befo­gadását az a tény, hogy a pó­diumon két olyan művész állt, aki előadói hírnevét a régeb­bi zenének köszönheti ugyan, de avatott megszólaltatója a kortárs-zenének is. Mert Ligeti Voluminá-ja nyilván egészen más feladatot jelentett Werner Jacob számára, mint mondjuk egy Bach-fúga előadása. A Voluminában nincs dallam és ritmus, de a hagyományos ér­telemben vett harmónia sem. A zenei történést a különböző színű, hangerejű és hosszúsá­gú hangfürtök egymásutánja, egymásbaolvadása vagy szét­válása jelenti. Az európai zené­ben már jóideje ismert techni­ka ez; nem a zeneszerző, de nem is a stílust kiválóan isme­rő előadó hibája, ha mi még jórészt arra figyeltünk, hogyan tenyerei vagy éppen könyököl rá a billentyűsorra, s eközben el-elvesztettük a kompozíció összefüggéseinek fonalát. A Voluminához képest vala­mivel hagyományosabb eszkö­zöket alkalmazott a másik két orgonamű, Huber: In te Domi­ne speravi, és Hambraeus; Nebulosa című alkotása. Wer­ner Jacob bemutatta ezen a koncerten saját Három meta­morfózis Max Reger témájára című darabját is, melyben ha­gyományos és modern zenei anyagot olvasztott össze ma­gasfokú mesterségbeli tudás­sal. Láng István szólókürtre írt Monológját Tarjáni Ferenc ad­ta elő, rendkívüli virtuozitással. Szinte hihetetlen, hogy egyetlen kürtből ennyiféle hanghatás va­rázsolható elő! Feszültségekkel teli, a hall­gató fantáziáját és érzelmeit megmozgatni képes zene Káro­lyi Pál: Triphtongus 3. című al­kotása. Nem csupán „kompo­zíció”, tehát hangok elrende­zett halmaza, mint azt a leg­ifjabb komponisták gyakran vallják műveikről. Az is, de több is annál: embertől jövő, embernek szóló üzenet. Az or- aonc mindent elsöprő hang. viharában micsoda döbbenten magányosnak hatott a kürt ma­ga útját járó, el-elakadó szóló­ja! Úgy érezzük, a két előadó is e mű megszólaltatásában nyújtotta legjobb teljesítmé­nyét. Dobos L. Elrettentő rekonstrukciö ÚJ határátlépési engedély Jugoszláviába Újfajta határátlépési enge­déllyel utazhatnak Jugoszláviá­ba a határmentén élő bara­nyaiak. A tudnivalókról Kulcsár Sándor rendőrőrnagytól, a Mo­hácsi Rendőrkapitányság igaz­gatásrendészeti alosztályvezető­jétől kértünk tájékoztatást. Kibővítették — a határvo­naltól számítva — 20 kilomé­terre azt a területet, ahonnan határátlépési engedéllyel lép­hetnek a szomszédos jugoszláv területre a baranyaiak — és fordítva is. Az augusztus 2-án életbelépett rendelkezés újabb 10 baranyai községet érint ked­vezően: jövőben már Szeder­kényből, Hímesházáról, Mária- kéméndről, Dunaszekcsőről is utazhatnak az ott lakók — egészen Eszékig. Az augusztus másodika után lejárt határátlépők helyett a szocialista országokba érvé­nyes útlevélhez hasonló enge­A húsipari hűtőháza. Mikor lesz Pécsett modern húsüzem? Tavaly, július 28-án, amikor kettős jubileum keretében — akkor volt 25 éves az államo­sított húsipar és 75 éves a pé­csi vágóhíd — Regős Béla, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt műszaki igazgatója átadta az új vágócsarnokot a Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat vezetőjének és ezer dolgozójának, mindenki úgy érezte, ez valami fordula­tot hoz az üzem életében. A húsipar pécsi munkásai akkor már harmadik éve dolgoztak az oszlopokkal aládúcolt gyár­ban. Az 1971 novemberében Pécseit, a Bolgár Néphadse­reg útján megkezdődött re­konstrukció mielőbbi befejezé­sét épp azért tartotta minden­ki sürgősnek, mert a bauxit- betonból épült üzemet már ko­rábban életveszélyesnek nyil­vánították. Jó egy év után most azzal a kíváncsisággal kopogtattunk be a gyárkapun, hogy állnak-e még a veszélyes falak, amelyek lebontását ez év elején kellett volno megkezdeni, üzemel-e az új, 50 vagonos hűtőház és a TMK-üzem, amelyet a jubileu­mon elhangzott kijelentések szerint múlt év végéig kellett volna átadni. Sajnos, október 1-ig mind­ebből semmi nem valósult meg. A bauxitbeton-falak még min­dig állnak. A veszélyes üzem­részek lebontását, vagy ahogy ott mondják, robbantását majd csak az új hűtőház átadása után kezdhetik el. Az udvaron zsírhegyek állnak, a beleket nem tudják hova tenni, a húst Bajára, Zalaegerszegre és az ország legkülönbözőbb hűtő­házaiba viszik. Az; új húsfeldol­gozó és csomagoló építéséhez — eredetileg átadási határ­ideje 1976. december 31. volt — az építő kivitelező, a BÉV, a régi falak lerobbantásáig hozzá sem tud kezdeni. A beuxitbeton bontását a BÉV annakidején az alapszerződés­ben vállalta, ma már nem, az ÁHV kénytelen saját dolgozói­val lebontani az öreg üzemet. A csigalassúsággal haladó rekonstrukciót eredetileg az AGROBER bonyolította, mert közben a bonyolítást az ÁHV maga vette át. Szabó László, a vállalat igazgatója közölte, hogy a műszaki és szakmun­kás-gárdát már toborozzák, s a hűtőházat, amelyet már fel- töltöttek ammóniákkal, úgy néz ki, november 7-vel üzembe állítják. Eddig a 400 millióból 150 millió forintot használtak fel, de tekintve, hogy ez év májusában a végösszegből 100 milliót lefaragtak — a tröszt úgy döntött, hogy törli a II. ütem gépi berendezéseit és a III. ütem megvalósítását, — így pillanatnyilag a rekonstruk­ció 50 százalékánál, tehát a felénél tartanak. A befejezés végső határidejét, ugyancsak ez év májusában 1978. de­cember 31-ben állapították meg, ám mivel a létesítmények átadása átlag 4—5 hónapot csúszik, ha továbbra is ilyen lassú marad az ütem, ez a ha­táridő sem biztos. A vállalatnál vannak pesz- szimistább hangok is. Néhá­nyon kizártnak tartják, hogy 1980 előtt véget ér a re­konstrukció. Valóban kilenc év kell ahhoz, hogy egy életve­szélyesnek nyilvánított üzemet helyreállítsanak? Altorjai István: Család. Altorjai István a batinai művésztelepről Vén fák sugdosnak rebbe- nékeny levélzetükkel ősi titko­kat a szélnek. S a Duna kar­jaiba kapott sziget körül a víz néha megborzong. A fák alatt hangulatos faházak - teljes komforttal. Friss olajfesték és terpentinillat lengi körül a fe­szülő vásznakat. Virtorláik fes­tőket röpítenek különös céljaik felé. Itt, Jugoszláviában, az Eszéktől gépkocsival félórányira fekvő batinai, pontosabban ba­ranyai művésztelepen dolgo­zott két hétig Altorjai István pécsi festőművész, aki a közel­múltban még Derkovits-ösztön- díjas volt. Arra kértük a művészt, rövi­den számoljon be művésztele­pi élményeiről, különös tekin­Előadások, találkozók Egyetemi napok A Pécsi Orvostudományi Egyetem rendezésében pénte­ken megnyílt egyetemi napok második 'napján, tegnap dél­előtt a fiatal egészségügyi szakdolgozók tudományos ülé­sét tartották meg, ahol szek­cióülések keretében 14 előadás hangzott el. A 10 órakor kezdődő tudo­mányos előadások sorát dr. Kariinger Gy. Tihamér egyete­mi tanár Újabb törekvések a portalis hypertonia sebészeti kezelésében című előadása nyi­totta meg. Ezt követően dr. Mérei F. Tibor egyetemi tanár Újabb irányok a kisér-sebészet- ben című, dr. Lukáts Jenő egészségügyi minisztériumi fő­osztályvezető Az orvosképzés célját meghatározó társadalmi, tudományos és egészségügyi tényezők című, dr. Keller Gábor adjunktus A méhtestrákok mű­tét előtti sugárkezelése című és dr. Tóth Imre adjunktus Kerin­gésváltozások okai és következ­ményei a vesetransplantatum- ban című előadására került sor. Délután az egyetemi KISZ- bizottság szervezésében öreg és fiatal kollégisták találkoz­tak, majd szakszervezeti foga­dós következett, amelyen törzs­gárda jelvényeket adtak át. Az egyetemi napok rendezvényso­rozata dr. Tigyi József akadé­mikus, a POTE rektora rektori fogadósával ért véget az Or­vostudományi Egyetem aulájá­ban. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES: — panelszerelőket, — hegesztőket (ív-, láng-J gépkocsirakodókat, — kőműveseket, — betonosokat, — villanyszerelőket, — lakatosokat, — ács-állványozókat, — vasbetonszerelőket, — vízszigetelőket, — segédmunkásokat, — festőket, — asztalosokat, — éjjeliőröket (lehet nyugdíjas is) Jelentkezés: B. m. Állami Építőipari Vállalat. Pécs, Szántó Kovács János u. 1. (ÉM-szálló) MUNKAERŰ-GAZDALKODAS. Minden érdeklődő levélre válaszolunk! Levélcímünk: 7601 Pécs, Pf. 147. tettel arra, milyen további kép­zőművészeti kapcsolatok lehe­tőségét látja a két testvérvá­ros: Pécs és Eszék között. — Mindenekelőtt el kell mon­danom, hogy bár a meghívás értelmében egy táblaképet kel­lett volna festenem, két kép szü­letett ott-tartózkodásom idején, s a telep vezetőségével úgy állapodtunk meg, hogy ezt még — a november 29-én meg­nyíló kiállításig — további három képpel kiegészítem. A kiállítást Eszéken ren­dezik meg, s ezzel kapcsolat­ban megjegyzem, hogy egy ka­marakiállítás megrendezésére is fölkértek, amit örömmel elfo­gadtam. Ez az Eszéki Galériá­ban nyílik meg, elképzelésem szerint jövő év tavaszán. — Mint aki több hazai és külföldi művésztelepen dolgoz­tam már, nagy örömmel álla­pítottam meg már ottlétem el­ső pillanataiban, hogy nincse­nek nyelvi nehézségeim. Fölöt­tébb közvetlen, baráti légkör alakult ki a telep lakói kö­zött. Ott-tartózkodásom során az Eszék és Pécs közötti képzőmű­vészeti együttműködés számos lehetőségét észleltem, s ez azért is fontos, mert a két fél köz- művelődési törekvései feltétele­zik a kölcsönös bemutatkozást, kapcsolattartást. — Szívesen elmenne máskor is? — Boldogan. Annál is inkább mert igen komolyan veszem a nemzetközi művésztelepi kap­csolatokat, a művésztelepi rész­vételt — etikai, politikai és szakmai szempontból egyaránt. A magyar képzőművészetet meglehetősen jól ismerem, Ju­goszlávia képzőművészete szá­momra ismeretlen volt, s most, hogy némi betekintést nyer­hettem róla, meglepően kvali­tásosnak tartom ezt a művé­szetet. B. K. délyt kell kiváltani. Amennyiben a régi határátlépő érvényességi ideje csak jövőre jár le, az 1976. december 31-én hatályát veszti. Az új engedély öt évig ér­vényes, minden esztendőben 8 utazásra, s egyenként 10 napi kinntcrtózkodásra jogosít. (Rendkívüli esetben lehetőség van a külföldön tartózkodást további 20 napra meghosszab- bíttctni.) A határátlépési engedélyt az érintett határövezetben levő rendőrségen ingyenesen kapha­tó űrlapon kell kérni. A koráb­bi gyakorlattól eltérően nem szükséges az utazást munka­adóval engedélyeztetni. Az űr­laphoz egy évnél nem idősebb 5x6 centiméteres fényképet kell csatolni. És az utazástól füg­gően 20 forintos okmánybélye­get. Ajánlatos egyszerre kérni a nyolcszori kiutazást, mert öt éven belül is átléphetnek nyolcszor Jugoszláviába. Ha a határátlépési engedély öt év alatt nem telt be, újabb öt esztendőre meghosszabbítható. Az új határátlépési rendszer a kedvezményeken túl lénye­gesen leegyszerűsíti az enge­dély kiváltását is. Fiatal művészek Liszt Ferenc zongoraversenye Pécsett Tegnap délelőtt a Liszt Fe­renc Társaság dél-dunántúli csoportjának rendezésében megkezdődött a magyar zon­goristák Liszt Ferenc találko­zója. A Liszt-teremben nyolc, az ország különböző városai­ból érkezett, már diplomázott fiatal játszotta el 15-20 per­ces, Liszt-művekből összeállí­tott versenyprogramját a zsűri előtt, melyben Wechner Tibor, Nemes Katalin, Lantos István és Bánky József foglalt helyet. Közép, és főiskolás zongo­ristákkal ma délelőtt 10 óra­kor folytatódik a verseny. Az ünnepélyes díjkiosztás és a győztesek gálahangversenye délután 5 órakor kezdődik a Liszt-teremben. Ezen Forrai Miklósnak, a Liszt Társaság főtitkárának vezetésével a tár­saság 80 tagja is részt vesz. Pécsett megrendezett magyar- országi válogatóverseny leg­jobbjai képviselik jövőre ha­zánkat az ifjú zongoristák I. nemzetközi Liszt-találkozóján. Mohácsi és sombereki siker a megyei tűzoltóversenyen Szombaton befejeződött a megyei tűzoltóverseny. Pénte­ken a Baranya megyei Tűzoltó­parancsnokság Engel úti gya­korlótelepén a megyei állami tűzoltóparancsnokságok csapa­tai versenyeztek. Az összetett verseny győztese a mohácsi csapat lett, evvel elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által ado­mányozott díszes csapatzászlót. Szombaton délelőtt az önkén­tes tűzoltók mérték össze tu­dásukat és ügyességüket. A verseny győztese Somberek csa­pata lett, második Mázaszász- vár, harmadik Dencsháza csa­pata. A győztes elnyerte a Ba­ranya megyei Termelőszövetke­zeti Szövetség által adomá­nyozott csapatzászlót, s a me­gyei tanács hatezer forintos pénzjutalmát. Gazdag lehetőségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom