Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-21 / 291. szám
1976. október 21., csütörtök Dunantmt napló Pécsi parkok, ligetek? Eszmecsere egy tanácskozás ürügyén 1945 — 119; 1966 — 892; 1976 — 1404... és majd 1980- ban — 2006. Az ezer négyzet- méterben értendő számok Pécs zöldterületének növekedését mutatják. Ma tehát csaknem 10 négyzetméternyi zöldterület jut a város minden lakosára. Soknak tűnik és mégsem az. így érzik a pécsiek és így érzik a szakemberek is. — Horváth József igazgató, Bleyer Albert főmérnök és Kalla Gábor osztály- vezető —, akikkel a város zöldterület-gazdálkodási gondjairól beszélgettünk a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. A Mecsek — más Igen tanulságos beszélgetésünk elején azt kellett tisztázni, hogy a Mecsek erdő borította vonulatai ugyan jelentős zöldterülettel gazdagítják a várost, de ez a lakosság többségének csak esetenként jelent felüdülést. A szervezet regenerálását szolgáló zöldterületnek a lakóhely közelében kell lennie. Ha így nézzük, igazat kell adnunk a pécsieknek, amiért kevesellik a város zöldterületét. Tovább változik a kép, ha az országos normák alapján vizsgálódunk. A területek három kategóriába soroltattak. Az első a lakóépületek környéke, s itt 8—10 négyzetméterben határozzák meg az egy főre jutó kívánatos zöldterületet. Pécsett ez kb. 6 négyzetméter. Ennek kapcsán a régi lakóterületekről ne beszéljünk, az újabbakról azonban igen. íme Új- mecsekalja, a kétarcú városrész, melynek nyugati (tehát „öregebb") fele dús, szinte buja növényzetével kiáltó ellentéte a keleti rész házrengetegének. És a szigeti városrész? Lvov-Kertváros? Igen, tudjuk . . . Drága a közmű, ezért jobb, ha minél közelebb vannak a házak. De ennyire!? Nincs ligetünk A városi parkok vannak a következő kategóriában 6 négyzetméter optimális területtel. Ha ilyesmiről van szó, büszkén említődik a tettyei park, az István tér... Nem, nincs tovább! Pécsett nincs park; abban az értelemben nincs, mint a budapesti Margitsziget, a Városliget, a Népliget. . . Erre szokták mondani a Mecseket. Csakhogy az nem városi közpark, mint ahogy a budai hegyvidék sem az. Egyébként az e kategóriába sorolható zöldterületekből Pécsett egy főre mintegy egy négyzetméternyi jut. Új városrészeink építésénél valahogy mindig elsikkadt a liget, a közpark gondolata. Most a siklósi városrész tervezésénél figyeltek oda erre először. A 24 hektárosra tervezett „városliget" a város jelenlegi teljes zöldterületének egyhatodát teszi ki. Amikor erről a hatalmas, arborétum-jellegűnek tervezett ligetről esett szó, keserűséggel jegyezték meg: szép garázssorok épülhetnek majd e park szegélyein. Persze, ha már kellően megvastagodtak a fák, hogy érdemes legyen kivágni őket. így volt ez az újmecsek- aljai kiserdővel is... Egyébként A város egyik kedvelt parkja, az István tér. Spekuláció kizárva Beépítetlen házhelyek Kozármislenyben Jól jönne a segítség az építtetőknek Még tavasszal jártam a ko- zármislenyi Újtelepen, s akkor szóvá tettem, hogy még mindig vannak olyan — hat éve vásárolt — házhelyek, amelyeken csak gyom és gizgaz honol. A tanácselnökkel való beszélgetésemkor kiderült, hogy jó néhány tulajdonost levélben felszólítottak, de válasz nem jön, sőt, két-három küldeményt a posta „ismeretlen” jelzéssel hoz vissza. Eltűntek volna ezek az emberek? Június 15-ét jelölték meg határidőnek. Nézzük hát meg, a siklósi városrészihez hasonló méretű — 20 hektáros — ligetnek ígérkezett a Kovácstelep nyugati szegélyére tervezett emlékpark. De itt, még mielőtt telepítettek volna, hozzáláttak az irtáshoz. Ma már csak 6 hektár körülinek tudjuk. A harmadik kategóriában az egy óra járáson belül található véderdő van, amiből 30 négyzetmétert kell egy városi lakosra számítani. Nos, ez bőven megvan. De — ismételjük el újra! — ez nem városi, lakóterületi zöldterület. Csak statisztikai adat Szó volt a zöldterületek óvásáról, gondozásáról. A kétarcú Újmecsekaljára hivatkozhatunk ismét. Ahol lazább a beépítés és egy főre nagyobb zöldterület jut, ott kisebb a rongálódás lehetősége, mint a zsúfoltabb beépítésű területen. Más részről a fenntartási keretösszeg emelkedése is jótékony hatást gyakorol, hiszen a gondozot- tabb, ápoltabb, rendben tartott területek a védelemre, a megbecsülésre ösztönöznek. Erre pedig nagy szükség van! A városi zöldterület — társadalmi tulajdon. Erről azonban könnyen megfeledkezünk. Évente mintegy félmillió forint érték megy veszendőbe a rongálások miatt. De jó volna ezt a pénzt hasznosabban elkölteni! De ki vonja felelősségre a rongálót? A kérdésnek nincs jelentősége, hiszen mindmáig nincs érvényes jogszabály arra sem, hogy a városi zöldterületek valamely szerv, pl. a városi tanácsok vagyonában szerepeljenek. Fonák dolog, de így van: a pécsi (és más városi) parkokban lévő padok, játszóterek stb. nyilvántartásban szerepelnek vagyontárgyként, de amit szolgálnak: a fa, a bokor, a fű, a virág — egy szóval a zöldterület — az legföljebb csak statisztikai adat. A számok nyelvére fordítva: nyilvántartják a pécsi parkokban lévő eszközöket, amelyek értékét esetleg néhány százezres nagyságrendben mérhetjük, de a mintegy 300 millió forint értékű zöldterület senki vagyon-nyilvántartásában nem szerepel. Ez bizony rendezésre vár. Vár? Rendezést követel! Ha ez a vagyon nyilvántartásba kerül, talán gazda is lesz hozzá! Mondjuk egy felelős városi főkertész — hatósági jogkörrel. Folytathatnánk még, hiszen e témáról nem lehet eleget beszélni. Mégsem tesszük, mert alkalmasabb fórum lesz erre a III. Zöldfelületgazdálkodási Szakmai Tanácskozás, amelyet ma és holnap tartanak meg Pécsett az ország minden részéből érkezett szakemberek részvételével. Jó tanácskozást! Hársfai István Lehetne jobban is? Mit esznek a pécsi óvodások? Megnőtt a tésztafogyasztás, kevés a gyümölcs és a zöldfőzelék Jó tapasztalatok az üzemi óvodákban Uzsonna az Aradi vértanúk utcai óvodában Seres Éva felvétele ban egyeztetni az igényeket a raktárban lévő árukészlettel még a rendelés előtt. Pécsett, a különböző oktatási intézményekben csaknem 15 ezer gyermek és diák részesül szervezett étkeztetésben. A város 52 óvodájában 5100 gyermeket gondoznak. A tanácsi óvodák gyermekeinek élelmezése kétféle rendszerben történik. Akadozó szállítás A saját konyhával rendelkező óvodák nyersanyagellátásáról az Óvodai Gondnokság keretében működő gyermekélelmezési csoport gondoskodik. Vezetője Szabó Dezsőné. Beszélgetésünkkor elsőként a FŰSZÉRT-re panaszkodott: nagyon sokszor csak a megrendelt áruk felét kapja, a tíznaponként érkező túra szállítással. A zsír, cukor több alkalommal nem számukra megfelelő nagy, hanem a drágább kis tételekben érkezik. A magyarázat: az van raktáron. A zöldségfélét a barcsi Vörös Csillaa Termelőszövetkezettől vásárolják évek óta. Véleményük szerint a termelőszövetkezet friss, és a kívánt meny- nyiségű árut hozza. A MÉK-től is próbáltak vásárolni, de mint elmondták, nem volt kielégítő a kapcsolat, mivel a vállalat nem tudta figyelembe venni a sokszor kidekázott rendeléseket, mivel zsákban, ládában szállít. Pedig napi kilenc forint 20 fillérből kell megoldani egy gyermek \iapi ellátását. Az sem mindegy, hogy a kért konzerv helyett másfélét, vagy semmilyet sem ad a FÜSZÉRT. A nagykereskedelmi vállalatnál Brüll Józseftől kaptuk a tájékoztatást, miszerint a tavalyi zöldséghelyzet most a konzerv- ellótásban érezteti hatását, épp ezért lenne jó dolog alaposabÜzemiek, tanácsiak A 11 saját konyhával nem rendelkező óvoda számára a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat szállítja naponta az ételt. A Ságvári Étterem gyermekélelmezési vezetője Schleier Hen- rikné, aki számokat diktált: 1,40 forint a tízórai, 5,80 forint az ebéd és 1,19 forint az uzsonna. Egy gyerek napi élelmezéséhez tehát 8,39 forintot használhat fel anyagbeszerzésre. A 9,20, vagyis a napi norma és a 8,39 forint különbözetéhez „nem nyúlhat”, ez kell a kenyérre, kiflire, zsemlére. így aztán köny- nyen előfordul, hogy egy egész alma sem jut egy-egy gyereknek; el kell felezni, negyedelni, mert ez is ki van dekázva, a forint függvényében. A saját konyhával rendelkező óvodák —, melyek a gyermek- élelmezéstől kapják a nyersanyagot — szinte kivétel nélkül magasabb adagszámot főznek, mint a konyha engedélyezett kapacitása. A KÖJÁL városi élelmezésügyi csoportja vezetőjének, dr. Balogh Júliának véleménye szerint ez olyan örökség, melyet máról holnapra nem tudunk felszámolni, ám az újonnan épülő óvodák kiszolgáló helyiségeinél: konyha, raktárak, szigorúan be kell tartani a létszámtól függő alap- területi követelményeket. Az üzemi óvodáknál jobbak az adottságok, így könnyebb figyelembe venni a KÖJÁL előírásait is. Az üzemi és a tanácsi óvodákat azonban nemcsak a helyiségek alapterülete szerint érdemes összehasonlítani. A tanácsi óvodáknál mindenütt kevesellték a gyümölcsöt, sokallták a tésztaféléket és hiányolták a főzelékek gyakoriságát. Az Építők úti óvoda étlapján az október 9-ig tartó héten mindössze egyszer szerepelt gyümölcs, kétszer tészta. Lehet, hogy ez a kivétel, de az óvónők tájékoztatása szerint ritka példa, hogy egy héten két alkalomnál többször kapjanak a gyerekek gyümölcsöt. Ugyanazon a héten a kesztyűgyári óvodában háromszor, a bőrgyáriban minden nap volt gyümölcs. A félreértés elkerüléséért: az üzemi óvodák ugyancsak napi 9,20 forintból étkeztetik a gyerekeket. Igaz, ők a MÉK-től, nagykereskedelmi vállalattól, üzletekből szerzik be az árut. Norma és lehetőség Pár hónappal ezelőtt már szóvá tettük a lap hasábjain, hogy alacsony az óvodások napi nyersanyagnormája. Azóta — a húsárak emelkedésével egyidőben — napi 1,20- szal felemelték, de ez nem elegendő az ugyancsak megemelt áron kapható cukorra, s a dráguló zöldség-gyümölcs félékre. Az üzemi és tanácsi gyermekintézmények óvónőinek, gazdasági vezetőinek véleménye szerint valóban nem könnyű a napi kilenc forint húsz fillérből megoldani egy- egy gyermek étkeztetését. De: az üzemi óvodák kivételével mindenütt panaszkodtak a kevés gyümölcs, a több tésztaféle, és az ugyancsak kevés zöldfőzelék miatt. A normák pedig azonosak, csak a beszerzés helye, ideje, a kellő nyersanyag mennyisége, tárolása és a feldolgozás módja között van különbség. Mindezek figyelembevételével a normák emelésének kérése előtt talán azt is meq kellene vizsgálni, hogy mi az, amit helyben, úgymond magunk között a tapasztalatok kicserélésével és rugalmas alkalmazásával meg tudunk oldani a gyermekélelmezés jobbá tételéért. Török Éva mi a helyzet szeptember végén. — Azóta megszületett a végrehajtó bizottságnak a határozata, amely szerint azokat a házhelyeket, amelyeknek beépítési kötelezettsége lejárt, s a tulajdonos érvényes építési engedéllyel nem rendelkezik, a végrehajtó bizottság visszavásárolja — mondja Szántó Tibor tanácselnök. — De azóta felment a telek ára... — Ezt az üzletet az ármozgás nem érinti. A visszavásárlás az eredeti, harminc forintos négyszögölenkénff áron történik, de ebből levonunk évenként és négyszögölenként egy forint használati díjat. Eszerint a spekuláció kizárt, a telket tulajdonosa kizárólag a tanács és az OTP hozzájárulásával tudja eladni a magyar államnak. — Volt-e példa már június óta visszavásárlásra? — Hogyne. Akadnak a tulajdonosok között olyanok, akik valóban .valamilyen elfogadható ok miatt nem építkeznek. Ezek jóhiszeműségét nem vonhatjuk kétségbe, hiszen közlik megváltozott helyzetüket, s fel is ajánlják telküket a tanácsnak. Négy házhelyet vásároltak eddig vissza. Hat éppen a napokban van folyamatban. — De van legalább tizenöt ilyen telkünk. Kaptunk mi olyan levelet, amiben a tulajdonos értesít, hoqy a felszólításunk nem érdekli, különben is a telket naár eladta valakinek. Ennek az illetőnek bonyodalmai lesznek, hiszen a telek nem írható át új tulajdonosára. Meglátjuk, mikor jelentkezik. Aztán az ismeretlenek. Szabó Gyula lothárdi lakos hat éve vette a házhelyet, telkén az égvilágon semmi sincs, nem találjuk sehol, még levelezni sem tudunk vele. Van egy pécsi ismeretlenünk is, Németh Lászlónak hívják, a Magyar- ürögi úton lakott valamikor..., A másik ismeretlenünk pedig a komlói Pintér Jenő. Az ő telküket egész egyszerűen visz- szavásároljuk, és újból értékesítjük, persze olyannak, aki komolyan veszi a kétéves beépítési kötelezettséget. Ez az utolsó mondat tűnődésre késztet. 1970-ben minden vevő komolyan vette a kétéves beépítési kötelez*ettséget. Nyilatkoztak, úgy kapták meg a telket. Tudták, hogy építeni kell rá. Azóta is van olyan, ahol megvan az alap, esetleg a lábazat, kétévenként pedig meghosszabbítják az építési engedélyt, kitolják a beépítési kötelezettség határidejét... Van olyan, hogy elfogy az anyagi erő, csökken a lendület, megfárad az építő. De határidő-módosítások helyett nem kéne inkább a segítség különböző módozatain tűnődni? Az anyagi erőt lehet pótolni. A megfáradt lendületet eqy kis friss erővel meq lehet újítani. Akár a munkahelyi szocialista brigádok, akár a szomszédok, akár a barátok, ismerősök segítségével. Hadd épüljenek meg azok a házak! Kampis Péter A jó ivóvízért! Vízzel dúsított kút Dunaújvárosban. A városban elsősorban az év végi Duna-apadás okoz nagymértékű; napi 3000— 4000 köbméter vízhiányt Ilyenkor a Szalki-szigeti Vízmű kút— jai majnem kiapadnak. Ennek orvoslására kezdték el a szigeten a talajvíz dúsítását. Az előkezelt Duna-vizet 120 méter hosszú, 5 méter széles dúsító árokba vezetik. Az árok alján lévő homokréteq megszűri a vizet és >qy már iható állapotban folyik a kutakba. A tervek szerint december 31-én adják át a talajvízdúsítót, amely naponta 3600 köbméter vizet állít elő.
