Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-19 / 289. szám

e Dunántúli napló 1976. október 19., kedd Egy tisztelet­beli óvodás Az ember belenéz vasárnap délelőtt a tévé-műsorba és mit lát? Egy csapat kerekszemű, tátottszájú kisóvodást, akiknek egy kis gömböc, igen vidám ember magyaráz. Jól elvannak együtt. Még vitatkoznak is. Va­lami macskákról, hogy melyik­melyik, a kis gömböc ember nagykomolyan kikéri az ifjúság véleményét, az ifjúság pedig nyilatkozik. S mondom, vitáz­nak is. Ez a kis gömböc, sima arcú, fehér hajú, izgő-mozgó ember „a Kamill bácsi". Ezt ő mondja magáról, de csak a forma ked­véért, mert azt mégsem mond­hatja, hogy Kamillka. Ámbár tulajdonképpen ... A kispajtá­sok így is, úgy is pontosan tud­ják, hogy egy hasonszőrű kis­pajtás áll (vagy ül) velük szem­ben, s nem holmi okoskodó felnőtt. A gömböc kispajtás még selypít is egy kicsit, min­dig is selypített, már ki nem nö­vi, az biztos. De nem baj, enél- kül éppúgy nem lenne az, aki, mint ahogy nem lenne az a csillogó, ártatlanságában is ha- miskás szeme vagy a rózsaszí­nű. örökifjú ábrázata nélkül. Feleki Kamill tehát bevonult a gyerekek közé —• azaz, bo­csánat, az óvodások közé, hat éven alul — olyan természetes­séggel, ahogyan csak egy ilyen javíthatatlan humorú, örök­gyerek, páratlan színész képes. Mesélt nekik. Mesélt arról is, hogy tudja ő, milyen dolog ennyi évesnek lenni, hiszen ő is volt gyerek. Ezt is csak úgy „érintőlegesen", odavetve je­gyezte meg, de lehet, hogy nem is mondta, csak kihallot­tam a szavaiból, a hangjáról, a mozdulataiból. Aztán mesélt nekik egy „igaz történetet", arról, hogy ő egyszer igen ko­moly munkát kapott, őr volt egy macskakiállításon. Akkor jött az a kis vita azokról a megkülönböztethetetlen macs­kákról. Érdekes módon elhit­tem neki, hogy egyszer tényleg megbízták egy ilyen fontos munkával, de ő kishíjón csődöt mondott mint macskakiállítás- őr. A gyerekek is elhihették. Mert nagyon izgultak érte. Ne­hogy letolja valami igazi-felnőtt, hogy összecseréli Ankát Han- kával. Ezért is vitáztak vele. Hogy igenis az a kicsike macs­ka az a Csintalanka. Közös ügqyé vált ez a macska-ügy. Aztán Kamill kispajtás elhív­ta az ő régi kispajtását, Bili pajtást vagy Bilicsi Tivadart, gyerekek és cirkuszok régi ked­vencét. Bilicsi Tivadar elénekel­te azt a kis dalt, amelyre még gyermekkorunkból emlékszünk, de amely, úgy látszik, nem akar velünk öregedni. A dalocskát az elefántról, meg az őt — eset­leg vendégül látó oroszlánék- ról. Azután a két öreg kispaj­tás játékos vetélkedőt is rende­zett. A játék meg a való élet ilyen harmatkönnyű, elegáns, gyerekekre méretezett átfedése csak azoknak sikerülhet, akik teljesen komolyan veszik „kis- pajtási" funkciójukat. A csacs­ka versenyből csalás révén a születésnapját ünneplői?) BŰI pajtás került ki győztesen és a verseny nagy, össznépi cso­koládéevéssel zárult. Láttuk már Feleki Kamillt rengeteg szerepben. Komolyak­ban, érzelmesekben, szatiriku­sokban, humorosakban. Volt elesett kisember, gyarló nagy­ember, volt ravasz, gügye, lele­ményes, ártatlan, szomorkás. De egysíkú szinte sosem volt, mindig vitt abba a szerepbe még valamit — humorba szo­morúságot nagyképűségbe esettséget, szóval valamit, hogy életszerűbb, teljesebb legyen a kép. Most tiszteletbeli óvodást játszott. Nagyapó volt és „hat éven aluli” egyszerre. Mindket­tőnek tökéletes. H. E. Az eddigiek során főleg a katonai szolgálatot megelő­zően fennálló kötelezettsé­gekről, jogokról adtunk tá­jékoztatást. Ismertettük a katonai szolgálat alatt ad­ható családi segély fonto­sabb feltételeit, jogosultsá­gi szabályait stb. Mai számunkban a lesze­relést követő időszakhoz kí­vánunk segítséget nyújtani egyes fontosabb rendelkezé­sek ismertetésével. A 6/1976. (III. 31.) MT. szá­mú rendelet 70. § (2) bekez­dése értelmében a sorkatonai szolgálatból leszerelt és bevo­nulása előtti munkahelyén to­vább foglalkoztatott dolgozót (szövetkezeti tagot) — ha katonai szolgálatát kiemelke­dően teljesítette —, külön rendkívüli szabadság, továbbá a magasabb munkaköri beso­roláshoz szükséges szakmai vizsgák megkönnyítése érde­kében — kérelmére külön fi­zetés nélküli szabadság illeti meg. A sorkatonai szolgálat tel­jesítése után a bevonulás előtti munkahelyen tovább fog­lalkoztatott dolgozót — a le­szerelést követő évben — az illetékes katonai szerv által ki­állított, az adományozáshoz szükséges feltételt bizonyító igazolás, okirat (katona­könyv) alapján: a) a sorkatonai szolgálata alatt a kiváló szint vagy tiszthelyettesi rendfokozat (őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester), illető­leg zászlós vagy tartalé­kos tiszti rendfokozat el­érése esetén hattól tizenkét munkana­pig: b) élenjáró, osztályos szint vagy tisztes rendfokozat (őrvezető, tizedes, sza­kaszvezető) elérése esetén hat munkanapig terjedő rendkívüli szabadságban kell részesíteni (9/1973. (Vili. 28.) MŰM számú rendelet 2. §-a). A sorkatonai szolgálatot tel­jesített dolgozónak kérelmére — a leszerelést követő két éven belül — munkakörének ellátásához vagy magasabb munkaköri besorolásához szük­séges szakmai vizsgáinak meg­könnyítése érdekében, az egyébként járó kedvezménye­ken túlmenően harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságot kell biz­tosítani. A hatályos jogszabályi ren­delkezések értelmében a ka­tonai szolgálatot teljesített hadkötelest munkaviszony, szol­gálati viszony és szövetkezeti tagsági viszony létesítésénél — egyébként egyenlő feltételek mellett — a leszerelést követő három éven belül előnyben kell részesíteni. A már hivatkozott miniszter- tanácsi rendelet 76. §-a értel­mében a sorkatonai és a tar­talékos katonai szolgálati időt a munkaviszonyra, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályok szerint munkaviszonyban (szövetkeze­ti tagsági viszonyban) töltött időnek kell számítani. Az 1976. évi I. törvény 49. § (2) bekezdése értelmében a honvédelmi kötelezettséget tel­jesítőket a kötelezettség telje­sítése során, illetőleg azzal összefüggésben bekövetkezett betegség vagy rokkantság ese­tén állami ellátás illeti meg. A jogszabályban megállapított esetben állami ellátás Illeti meg a tartásra jogosult hoz­zátartozót is. A törvény értelmében a honvédelmi kötelezettséget tel­jesítő személy (halála esetén hozzátartozója) részére meg kell téríteni az életének, egész­ségének vagy testi épségének sérelméből eredő kárát, ha az a kötelezettség teljesítésével összefügg. A részletes szabá­lyokat a 6/1976. (III. 31.) MT. számú rendelet és az egyéb idevonatkozó jogszabályok tar­talmazzák. Ismertetésünk befejezéseként foglalkozni kívánunk a tartalé­kos katona kereset- (jövede­lem) kiesésének megtérítésére vonatkozó egyes rendelkezé­sekkel. A 6/1976. (Ili, 31.) MT. szá­mú rendelet 100. §-a értelmé­ben a tartalékos hadkötelest 10 napot meg nem haladó ka­tonai szolgálata idejére attól a szervtől, amelynél szolgálatot teljesít, természetbeni ellátás, a munkáltatótól és az ipari szövetkezettől pedig az átlag- keresete, illetőleg a mezőgaz­dasági szövetkezetről az átlag­részesedése illeti meg. A tartalékos hadköteles 10 napot meghaladó katonai szol­gálata alatt, annak idejére il­letmény és természetbeni ellá­tást kap attól a szervtől, amely­nél a szolgálatot teljesíti. Ezen­felül a munkaviszonya alapján a munkáltatótól, a tagsága alapján az ipari szövetkezettől átlagkeresetének mértékéig ter­jedő keresetkiegészítésben, illetőleq tagsága alapján a mezőgazdasági szövetkezettől átlagrészesedésének mértékéig terjedő jövedelemkiegészítés­ben részesül. A bevonulása előtt önálló foglalkozást folytató (egyénileg gazdálkodó, kisipa­ros, kiskereskedő, esetenkénti munkabérből élő vagy munka­Az előző alkalommal emlí­tettük, hogy a biztonság szem­pontjából igen fontos, hogy üt­közésnél oz utas a járművel együtt lassuljon. Nézzük meg, hogy miért? ütközés következ­tében a kocsiszekrény alakvál­tozást szenved, deformálódik. A deformációhoz jelentős erőre van szükség. Ez az erő a defor­málódott karosszéria elemek hosszának megfelelő úton hat. Az erő és út szorzata munka­végzés. A munkavégzéshez energiára van szükség. Ese­tünkben ez csak egy helyről származhat1 a kocsi mozgási energiájából. Amint tudjuk ez a jármű tömegével és sebessé­gével arányos. A deformációs munka tehát ebből az energiá­ból emészt fel valamennyit. A jármű tömege nem változhat, így az energiaveszteség csak a sebesség kárára történhet. A viszonylag merev utastér a bentülőkkel, tehát az ütközési sebességnél mérsékeltebb se­bességgel fejezi be az ütkö­zést. A bekötött utas az övével kitámasztva ezt a viszonylag enyhébb deformációs lassulást teljes egészében kihasználja. Ez adott körülmények között az életet jelentheti. Az öv további hatását az elő­ző közleményben már tárgyal­tuk. De láttuk azt is, hogy a lassulással szemben a szerve­zet tűrőképességének határai vannak. Most arra az izgalmas kérdésre kell választ keresnünk, hogy hol van a határ? A felelet nem könnyű. Túl sok tényező függvénye. így meg kell elé­gednünk általános következte­tésekkel. Annál is inkább, mert ezek a határok ma még nem pontosan ismertek. Nagyon ál­talánosítva és egyszerűsítve: biztonsági övvel, jelentősebb károsodás nélkül, annyi km/h sebességgel történő frontális ütközés viselhető el, ahány cm a kocsiszekrény ütközésből szár­mazó deformációja. Ismét csak közelítőleg és az utóbbi évek­közösségi tag stb.) tartalékos katona, ha foglalkozása köré­ben állandó alkalmazottat nem tart, és hozzátartozója a bevonult foglalkozását (gaz­dálkodást) folytatni nem tud­ja, az illetményen és termé­szetbeni ellátáson felül jöve­delempótló segélyre jogosult. A jövedelempótló segélyt kü­lön jogszabály alapján az egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg és folyó­sítja. A tartalékos hadkötelesnek járó keresetkiegészítést, illető- leq jövedelempótló segélyt, ha a) munkaviszonyban áll: a munkáltató; b) szövetkezeti tagsági vi­szonyban áll: a szövetke­zet; c) állami támogatásban ré­szesülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti szak­ember: az állami támo­gatás vonatkozásában az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve fo­lyósítja; d) önálló foglalkozású: az egészségügyi szakigazga­tási szerv állapítja meg és folyósítja. Lehetőségeink korlátozottak, ezért nem áll módunkban a jogszabályok egyéb fontos elő­írásait részletesen ismertetni. A szükséghez képest azonban visszatérünk az egyes kérdé­sekre, szabályozásokra. ben gyártott kocsikra vonatkoz­tatva: ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy merev tárgynak (pl. kőfal, vastag fa, stb.) történő frontális ütközés, mintegy 50 km/h sebességig az elviselhe- tőség határán belül maradhat. Kedvezőbb a helyzet a gyako­ribb és jellemzőbb jármű jár­művel történő ütközésnél. Itt ugyanis a kocsik deformációja és elmozdulása együttesen je­lentősen mérsékelheti az utasok torhelését. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a lát­szat ellenére két egymással szembeütköző jármű ütközési sebessége nem a két sebesség összege. Az egyszerűség ked­véért tételezzük fel két azonos tömegű jármű összeütközését. Sebességük legyen 70—70 km/h. Ho elhanyagoljuk az alakvál­tozás okozta energiavesztesé­get, akkor mindkét jármű úgy ütközik, mintha saját sebessé­gével rohant volna, mondjuk egy betonfalnak. A deformá­ciókat figyelembevéve azonban még ez is túlélhető az öv vé­delmével ! Gyakoriak a nem tisztán fron­tális ütközések is. Ilyenkor az ütköző járművek egymásról le­csúsznak, lefordulnak és eset­leg egy második ütközés után jutnak nyugalomba. Az öv biz­tosította védelem ekkor na­gyobb sebesség tartományokra tágulhat, ami használatát még indokoltabbá teszi. ^ összefoglalva: A biztonsági öv a passzív biztonság egyik hatásos eszköze. Védelme nagy valószínűséggel a nálunk enge­délyezett sebesség határokig terjed. Ezt bizonyítottuk statisz­tikai és gyakorlati megközelí­tésből is. Elfogadhatjuk tehát, hogy adott esetben az öv éle­tünket menti, súlyos sérüléstől óv meg. És fontoljuk meg: a baleset lehetőségét a legrövi­debb utazásból sem zárhatjuk ki. Búsbarna László Labdarúgó NB III. EMG Sashalom—Szigetvár 1:0 (0:0) Budapest, 200 néző, V. Bodó. Szigetvár: Kiss — Béni, Maurer, Varga, Tóth, Kövesi, Szöllősi, Ré­vész, Telek, Csőre, Palotai (Pich­ler). Edző: Kamandi Imre. Góllövő: Kelemen. Jók: Svorda, Szőke, Kele­men, illetve Maurer, Varga, Köve­si. Szünet után a nagy lelkesedés­sel játszó EMG SK többet kezde­ményezett és egy jó lövéssel a győzelmet is megszerezték. 22. sz. Volán Szállítók—Máza- szászvári Bányász 2:1 (2:1). Buda­pest. V.: Lénáit. Mázaszászvár: Ba- nász — Csábrák, Bazsonyi, Kocsis, Katona, Pataki, Kovács, Nemes, Pe- rényi (Varga), Biró, Horony. Edző: Róth Antal. Gól lövők: Kocsis (ön­gól), Hirbeck (11-esből), illetve Bí­ró. Jók: Köböl, <Vaszilev, Jónás, il­letve Bazsonyi, Biró. Az első félidőben a Szállítók, a másodikban a Bányász kezdeménye­zett többet. Pécsi VSK—Véménd i Tsz SK 2:2 (1:1). PVSK-edzőpálya, 1500 néző, vezette: Hegedűs. PVSK: Sulyok — Nagy, Tallós'r, Balázs, Engert, Ka­szás, Kresz, Jánosi, Jockl, Stájer, Tóth (Vigh). Edző: Rónai István. Véménd: Doszpod — Kajtár, Rótt, Mács, Bartha, Törjék, Borovácz, Gruborovics (Fiochsz), Takács, Sza­bó (Gáli), Bencsik. Edző: Szám Frigyes. Végig nagy küzdelmet, jó iramot, kemény játékot hozott a sa­lakos edzőpályán megrendezett rangadó. A tartalékos PVSK kétszer is vezetést szerzett, de a véméndiek — ha szerencsés gólokkal is — mindig egyenlíteni tudtak és meg­érdemelten vitték haza az egyik pontot. Góllövők: Stájer, Jánosi, ill. Szabó, Tallósi (öngól). Jók: En­gert, Jockl, Stájer, ill. Rótt, Törjék, Bencsik. További eredmények: Ikarus Álba Regia—Siófok 1:0, Dunaújváros— Barcs 2:0, Kiss János SE—Perbál 2:0, Bp. Spartacus—Bp. Építők 1:1, Sárisáp—Pénzügyőr 2:5, BKV Előre— Enying 5:2, Paks—Lőrinci Fonó 3:0. Doszpod, a véméndiek kapusa Jánosi elől öklözi el a labdát. Fotó: Arató László AZ N8 NI. AlLASA 1. BKV Előre 11 8 1 2 29-9 17 2. Véménd 11 7 3 1 26-14 17 3. PVSK 11 6 4 1 31-12 16 4. Kiss J. SE 11 5 4 2 17-10 14 5. D. Építők 11 4 6 1 13-7 14 6. VOLÁN Száll. 11 4 6 1 13-10 14 7. Szigetvár 11 4 5 2 14-9 13 8. EMG SK 11 4 5 2 8-11 13 9. Pénzügyőr 11 6 — 5 31-24 12 10. Alba Regia 11 4 4 3 15-18 12 11. Bp. Spartacus 11 2 7 2 17-14 11 12. Siófok 11 3 4 4 11-15 10 13. Perbál 11 2 6 3 10-15 10 14. Paks 11 3 3 5 23-23 9 15. Bp. Építők 11 2 5 4 7-11 9 16. Enying 11 2 4 5 21-25 8 17. Mázaszászvár 11 2 4 5 14-20 8 18. Sárisáp 11 2 3 6 14-20 7 19. Lőrinci Fonó 11 1 3 7 7-22 5 20. Barcs 11 ■ 1 10 5-37 1 Megyebajnokság Gázmű—Vosasi Bányász 0:3 (0:0). Siklós—Boly 2:1 (0:1), Szalánta— Beremend 0:2 (0:0), Sellye—Má­gocs 4:1 (1:0), Pécsi Kinizsi—Pécsi Kesztyűgyár 1:0 (1:0). A MEGYEBAJNOKSAG ALLASA 1. Sellye 9 9 — — 27-5 18 2. Mohács 9 6 1 2 23-6 13 3. Beremend 9 6 1 2 17-9 13 4. Siklós 9 6 1 2 16-10 13 5. Pécsi Kinizsi 9 4 3 2 11-8 11 6. PEAC 9 5 1 3 12-10 11 7. PBTC 9 4 2 3 14-8 10 8. Vasas! B. 9 4 2 3 15-11 10 9. Mágocs 9 4 2 3 11-15 10 10. Kesztyűgyár 9 4 — 5 11-11 8 11. Pogány 9 2 3 4 5-10 7 12. Bóly 9 3 — 6 16-22 6 13. Zsolnay 9 2 2 5 10-16 6 14. Szalánta 9 — 4 5 3-20 4 15. Steinmetz SE 9 1 1 7 10-16 3 16. Gázmű 9 — 1 0 3-27 1 r^eö­5$ A biztonsági öv biztonságáról ff. Mérkőzésről mérkőzésre A képernyő előtt Ismerjük meg a jogszabályokat A honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelméről

Next

/
Oldalképek
Tartalom