Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-19 / 289. szám
1976. október 19., kedd Dünantült napló 3 ÚJPALOTA Az iskolák, óvodák, bölcsődék lila, zöld, kék, piros, barna színűek... Harmincötmillió forintos beruházás Új vízmű Szigetváron Háromezer köbméter vizet kap majd naponta a város A lila iskola előtt megszólítok egy embert: hogy tetszik? — Meghökkentő — mondja. Sötétszürke mikádóban van, hűvös az október küzepi este. Marosok József egy nógrádi községből másfél évtizedig ingázott budapesti munkahelyére, fia hamar megunta a napi négyórás utazást, albérletben élt évekig. Az ő jogán jutottak Újpalotán a háromszobáshoz. Marcsok József a 43-as Állami Építőipari Vállalat kőművese, mint a fia. A lila isklából már rajzanak a gyerekek, az unoka még késik. — Szokatlan a falu után ez a város? — A mi házunkban annyian lakunk, mint Kányás összes népe, alig ismerjük egymást.' Csak bemegyek a lakásba, eljövök az unokámért, nézek ki az ablakon . . . rengeteg itt az ember. Megjön az unoka, utánakiált barátjának, hogy jöjjön le a „csoki óvoda" mögé játszani reggel ... Színek, terek A színekre Bondor József építési és városfejlesztési miniszter is azt mondte: talán egy kicsit meghökkentőek, így akarjuk változatosabbá tenni a lakótelepet. Amikor az autóbusszal körüljártuk Újpalotát, s a házak között feltűnt a mélyzöld iskola, a csokoládészínű óvoda, a lila iskola, a piros bölcsőde, az ezüstszínű szakmunkásképző, az óceánjáróra emlékeztető tűzpiros bevásárló- és szolgáltatóközpont én is azt mormogtam: meghökkentő. Mint ahogy Újpalotán minden az. A Szombathely nagyságú (ugyanannyi lakója van: 70 ezer) lakótelep négy esztendő alatt épült. Két fő utcáját 10 emeletes szalagházak övezik. Az ,,X” alakban ölelkező utcák gyújtópontjában 22 szintes önlöttbeton épület áll, amelyben lakások is vannak, de ez a város víztornya is. A képzeletbeli ,,X" külső negyedeiben helyezkednek el a gyermek és oktatási intézmények, a játszóterek, a zöldövezetek. Négyszintes házak zárják be ezeket a tereket. Az ezüst színű, könnyűszerkezetes gimnáziumban beszélgetünk Dalányi Lászlóval, az ÉVM műszaki fejlesztési főosztályvezetőjével. Az iskola belső falai kék, piros színűek, a lépcsőház belső udvarból, (vagy inkább csarnokból, haliból) indul — fányi filodend- ron, körötte székek, padok. Újpalota Budapest központjától 40 perc autóbusszal. Az egyforma gyári házakat — szürke kavics vakolat fedi a külső falakat — csak az erkélyek színe alapján lehet megkülönböztetni. A széles zöldsávval elválasztott utcákon zavartalanul fut végiq a szem, nincs min fennakadnia. Az ember gondolkodás nélkül hajlamos kimondani, hogy a már- már falanszteri látvány az elidegenedés bölcsője. Jobb azonban gondolkodni. Az építészek is ezt teszik. Dalányi László álláspontját (sokaké) végülis el kell fogadnunk. — Az építészet egy adott kor tevékenysége, melyet a kor és az utókor egyaránt megítél. A múltból általában csak az értékes, a pozitív maradt számunkra, s nem is akarunk a többiről tudni. Ezzel hasonlítjuk össze a ma épülő lakótelepeket. A mi korunk építészete annyiban más a régi korok építészetétől, mint amennyire a társadalom más. Nálunk alapvető, hogy az emberekről gondoskodjunk. Sajnos ebbéli törekvésünk közben elkövetünk olyan hibákat, hogy éppen nem gondoskodunk az emberről. Az emberek többsége a családi házhoz, a családias településhez szokott. A régi Óbuda gangos, udvari WC-s, nedves lakásai máig is sok nosztalgiát ébresztenek a távfűtéses, összkomfortos lakásokban élő óbudaiakban. Emberi léptékkel Ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, nem szabadna ekkora tömegekkel szembeállítani, mint itt, egy-egy ház magasabban tornyosul az ember fölé, mint a Népstadion. A négy esztendő alatt Szombathely méretű településsé nőtt városrésztől azt várjuk mint Szombathelytől. Személyes kapcsolat a boltban, meghitt sarkok, ismerős a szomszédban, valamilyen nemzeti jelleg ... Itt pedig 300—400 ember megy ki egy lépcsőházból, a tizedikre és negyedikre költözött falubéliek esztendeig sem találkoznak. — Az építészképzésben a tér, a tömeg, a funkció és szín volt a döntő. A házgyárak forradalmi változást hoztak: most a szerkezet a óöntő. Gondolati kötöttséget jelent. Itt van például ez a könnyűszerkezetes iskola: tiszta, világos, légkondicionált, oktatási funkciójának jól megfelel, gyorsan felépíthető, a nemzeti jelleget is megtalálhatjuk benne: alumíniumból épült. Mégis vitatkozni lehet az esztétikáján. — Dehát csak kell lenni lehetőségnek, hogy a lakótelepek változatosabbak, lakhatóbbak, emberségesebbek legyenek? — Igen. Újpalota például már össze sem hasonlítható a kelenföldi lakóteleppel. Tudom — ott lakom. Változatosabbá lehet tenni az építészetet, de ennek ára van. Az ötödik ötéves tervben 105 milliárdot fordítunk lakásépítésre, ha 25 százalékkal drágábban építenénk, 100 ezerrel kevesebb lakást adhatnánk át 1980-ig. A t szocialista országok között az elsők, Európa valamennyi országát beleértve az élen járunk az 1000 lakosra jutó lakásépítésben. Sajnos a közhangulat ezt nem tükrözi. Mint ahogy azt sem, hogy Magyar- országon 390 pár női csizma árán építünk egy lakást. Az emberek mégis drágállják. — Megértem az önök gondjait, gondolom ezek a meghökkentő színű közösségi létesítmények is a változatosság miatt harsognak a lakóépületek között... A második nemzedék? — Markáns, goromba színek ezek, bizonyos jelzésrendszer, a gyerekek leikéhez közel állnak. Ök már igazi otthonuknak tekintik majd Újpalotát. Megnő a növényzet, a házak kevésbé tornyosulnak majd az ember fölé, az itt lakok ismeretségeket kötnek ... A második nemzedék kevésbé vitatkozik majd .. . Talán igaza van az építészinek. Kiállók a lila iskola elé. Kis- panelból építették. A sötétlila falak díszítése az ablak- párkány felett húzódó közép- kék csík. ötven méterre egy óvoda áll, az középkékre festett és lila csík díszíti. A tanításnak már vége, tucatnyi gyerek játszik az iskola előtt. Találomra megkérdek néhány gyereket, melyik iskola tetszik jobban: az ezüst vagy a lila. Kovács Pali: a lila. Fritz Marika négy esztendővel idősebb mint Pali, ő már nyolcadikos: Újpalotán a legszebb a tűzpiros iskola, de ez a lila is jó. Nekem az tetszik bennük, hogy színesek. Eddig csak olyan iskolákat láttam, amelyekről lekopik a festék, mind olyan színtelen, ezek meg színesek ... Indulunk vissza a belvárosba. Újpalota központjában nagy a forgalom, a Shell kút előtt hosszú autósor, az óceánjáróra emlékeztető bevásárlóközpont lépcsőin százával fordulnak meg az emberek. Két ABC áruház alig száz méterre egymástól: mindkettő tömve. A nap két tízszintes közé ékelődött, ezen az októberi estén olyan színe van, mint a bevásárlóközpontnak. A Mecseki Ércbányászati Vállalat több üzemében jártak a közelmúltban a Magyar Televízió ifjúsági osztályának munkatársai. Dokumentumfilmet forgattak az ércbányászokról. Pomezanski Györggyel, a film rendezőjével arról beszélgettünk, hogy mi ösztönözte a film készítésére, hogy sikerült elképzeléseit megvalósítani.- Mi indított a film elkészítésére? Az okokat felsorolni hosszadalmas lenne, hiszen egy-egy választás mögött nagyon sok tényező áll. A lényeg nagyon prózai: már több éve elhatároztam, hogy filmet készítek a bányászok életéről. Azt is készséggel elárulom, hogy az elsődleges kényszerítő erő a félelem volt. Soha még nem voltam bányában, eddig csak filmekből - többnyire néhány perces híradó anyagokból sejtettem, milyen „félelmetes" is a bánya, s milyen „hősi" erő kell ahhoz, hogy valaki ott dolgozzonFéltem tehát a leszállástól, a körülhatároltságtól, a leselkedő misztikus veszélyektől. Hogy legyőzzem önmagam, le kellett mennem a bányába. Ekkor jött egy olvasmányélmény — László Lajos dokumentum könyve. Bizony érdekes olvasmány volt. Izgalmasan mozgalmas környezetet, embereket írt meg az író. Nagyon kíváncsi lettem: vajon egy másik művészet képviselője ugyanúgy, ugyanazt látja-e mint az író? Az első látogatás igazi élmény volt, de némi kétséget ébresztett bennem: be lehet-e egyáltalán mutatni filmen, hogyan is dolgoznak, élnek az uránbányászok. Nagyon jó filAz elmúlt tervidőszakban bővíteni akarták az 50 éves törpevízmű kútrendszerét Szigetváron: a meglévő három' kút mellé újabb kettőt kívántak furatni, ám a 4-es számú kútból termálvizet kaptak. A 36 C°-os víz összetétele, hőfoka nem tette lehetővé az ivóvízként való hasznosítást. Hogy sokasodjanak a gondok —ekkor gázosodott el a három régi kút vize. A város mindezek hatására döntött: teljesen új műszaki alapokra helyezik az ivóvízellátást, új vízmüvet, új kútrendszert építtetnek. A vízművel nemcsak a kellő víz- mennyiség lakossághoz való eljuttatását, hanem a víz gáz- talanítását és szűrését is megoldanák. Az új, nagy átmérőjű, kavicsszűrős kutak közül három már elkészült, további kettő fúrása, építése visszavan. Az új kutak vizével gazdálkodó vízmű a vártól északra met akartam készíteni, s ezért igazán .nagy nevű rendezőket szerettem volna megnyerni az ügynek. Végül nem sikerült! A témáról azonban semmiképpen nem akartam lemondani, s ezért a szerkesztői és riporteri munka mellé — hiszen én elsősorban szerkesztő, újságíró vagyok — vállaltam a rendezés feladatát is. Szerencsémre olyan munkatársakkal dolgozhattam, akikre ráragadt a téma szeretete, az emberek megismerésének vágya. — A film forgatása alatt sok embert ismert meg, ezek után mi a véleménye az uránbányászokról? — Valóban, nagyon sok embert ismertünk meg munka közben, szórakozva, vagy éppen vizsga alkalmából. Ismernem kellene tehát őket, szilárd véleményemnek illene lenni, milyenek is az uránbányászok. Hát ma, a film vágási munkái közben úgy érzem, hogy olyanok, mint minden más dolgozó ember: emberek, akik becsülettel végzik a vállalt munkát, élnek családiuk- nak, vagy önmaguknak, szőlőjüknek, napi boruknak, néznek tévét, szurkolnak csapatukért, heccelik egymást, és seqítenek egymáson. Nincs „glória" a fejükön, de nagyon keményen dolgoznak. Hősökről bizonyosan nem tudtam volna filmet készíteni. Emberekről, a barátaimról, ismerőseimről remélem, igen! — Mikor látjuk a filmet? — A film most nyeri el végső formáját a bányától idegen környezetben, egy filmvágó asztal mellett, hogy decemberben képernyőre kerüljön, Horváth Jánosné eső területen épül. A teleptől rrV”-alakban helyezkednek el a kutak, azaz a vízmű két ágon kapja a vizet. Ha az egyik ágon átmeneti meghibásodás miatt le kell állni, azonnal belép a másik ág kútrendszere. A telep építését három évre tervezték. A munkákat 1974 decemberében kezdte a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Ez évben újította fel a tanács az 5-ös számú kutat, s a hamarosan elkészült 6-os számú kút vizét az 5-össel együtt a 3-as kúthoz vezették, ahol egy gáztalanító berendezés működik. Pillanatnyilag tehát a három régi kút és az 5-ös, 6-os kút vizét isszák a szigetváriak. Naponta 1700 köbméter víz érkezik a városba, de már most is 2100 köbméterre .lenne szükség. A vízmű építése, felszerelése 35 millió forintba kerül. Az elmúlt évben 6 millió forint értékű munkát végzett el az építő vállalat. Idén 10 millió forint munkára, anyagra váltását tervezték, de az októberi számvetés szeiint ez hétmillióra sikerül. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat műszaki osztályán elmondták, hogy 1977 januárjában tető alá kerül a telep központi épülete. Ezután a társvállalkozóknak adják át a területet a gépek, berendezések szerelésére. Ha a társ- vállalkozók betartják a szerződött határidőket, úgy 1978 februárjában elkészül a vízmű, s naponta 3000 köbméter vizet kap Szigetvár. A vízmű építési határideje 1977. december 31., a komplex befejezésé egy, a vízszolgáltatást már nem befolyásoló automatika felszerelésével 1978 február. A határidő tartása nemcsak a város vízellátásának javulásáért fontos: a Lenin lakótelep építése miatt sem csúsztatható I Török Éva Jutalom a legjobb hulladék- gyűjtőknek Rendkívüli csapatgyűlésre jöttek össze tegnap délután Pécsett a 780-as számú Táncsics Mihály úttörőcsapat tagjai, a Pécsi I. sz. Kertvárosi Iskola tanulói. A Magyar Úttörők Országos Szövetségének elnöksége és a MÉH TRÖSZT által országosan meghirdetett jubileumi hasznosanyag-gyűjtő versenyben 2400 iskola közül a létszámnak megfelelő kategóriában az országos 5. helyet szerezték meg. Áz iskola úttörői 61 ezer forint értékű hasznos anyagot gyűjtöttek az elmúlt tanévben. A jól megérdemelt jutalmat, 7000 Ft-ot és oklevelet a MÉH tröszt vezérigazgatója köszönő levelének felolvasását követően Deutsch György, a MÉH Tröszt osztályvezetője adta át Bors Ágnesnek, az úttörőcsapat titkárának. SchermannZoltánná, az úttörőcsapat vezetője, aki a gyűjtést irányította, szintén pénzjutalomban részesült. Ma délelőtt a Drávasztárai Általános Iskola tanulói1 ünnepelnek. Ök ugyancsak aktív résztvevői voltak ennek az országos versenynek és saját kategóriájukban az országos 4. helyet szerezték meg. Eredményes gyűjtésük elismeréseként ugyancsak pénzjutalomban és oklevélben részesülnek Török Éva Pécsi vállalat beruházások műszaki ellenőrzésében nagy gyakorlattal rendelkező építészt keres # Jelentkezéshez eddigi munkahelye, beosztások felsorolása szükséges. • Jelentkezés: levélben: „BARANYA MEGYE" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Lombosi Jenő Dokumentumfilm az ércbányászokról
