Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-13 / 283. szám

e Dunántúlt Tlgplö 1976. október 13., szerda II szentlőrincieké a szó A tanács vezetői válaszolnak Az 1972 decemberében beküldött leveleket még a Szent- lőrinci Községi Közös Tanácshoz címezték a feladók, de a kér­déseikre már a néhány héttel később nagyközséggé nyilvánított szentlörinci tanács vezetői válaszoltak. Néhány sorban elevene- nítsük fel az annakidején hozzájuk intézett kérdéseket. Bogyai Tiborné Munkácsy M. u. 8. A CSÖKKENT MUNKA­KÉPESSÉGŰEK KILÁTÁSAI A Minisztertanács a közel­múltban foglalkozott a csökkent munkaképességűek helyzetével, a foglalkoztatási lehetőségeivel. Nálunk Szentlőrincen is nagyon aktuálissá vált ez a probléma. Miután társadalmi tisztségem­nél fogva már többen is feltet­ték nekem ezt a kérdést, fel­használom az alkalmat arra, hogy a Községi Tanács elé tár­jam válaszadás végett. ÚJ LAKÓTELEP ÓVODA NÉLKÜL A községünkben meglévő gyermekintézmények kapacitása már az „őslakók” igényeit sem tudja kielégíteni, nem is szólva rólunk, az új telepesekről. Kér­désünk: Mikorra tervezik az új lakótelepi óvoda, bölcsőde fel­építését, amihez társadalmi munkával is hozzájárulnánk. Sok aláíró Klór Mihály, a Hazafias Népfront elnökségéből TÖBB SZÁZ NŐ VÁRJA A VÁLASZT Megbízóim nevében az aláb­bi kérdést intézem a község ve­zetőihez. Mikor kap községünk olyan könnyűipari üzemet, vagy a már korábban tervezett ba­romfifeldolgozó kombinátot, ahol több száz munkát kereső nőt tudnának foglalkoztatni? „Idézünk az 56 hónappal ez­előtti válaszokból. 1. Ami a község csökkent munkaképességű lakóinak fog­lalkoztatását illeti, elmondhat­juk, hogy a leendő üzem tele­pítéséhez kijelöltük a közmű­vesített telket. Azonban a meg­valósítását megyei, sőt orszá­gos szempontok is befolyásol­ják. Határidőt ezért nem ígér­hetünk, de a tanács helyi, anyagi lehetőségeit figyelembe- véve nem mond le a probléma megoldásáról. 2. Noha az újtelepi óvoda építése már szerepelt a jelen­legi ötéves tervünk célkitűzései között, mégis el kell halaszta- nunk, mert a községi közmű­vesítés lekötötte pénzügyi ke­reteinket. Az építkezés költségei — tekintettel a 100 férőhelyre — kb. 3 millió forintot tesznek ki, amelyhez a Megyei Tanács a IV. ötéves terv utolsó évére támogatásként 1 millió forintot ajánlott fel. A megvalósításra előreláthatólag az V. ötéves terv elején kerül sor. 3. Ami a községünkbe tele­pült bányászok női családtag­jainak elhelyezkedési problé­máit illeti, ez ügyben o Megyei Tanács illetékes osztályát kér­tük meg, hogy pótlólag tűzzék napirendre a lakossáq nagyon is indokolt üzemtelepítési ké­relmét. A leendő üzem részére már megfelelő területet is biz­tosítottunk. Dr. Hortobágyi Ferenc ta­nácselnök. nem szívesen idézte vissza az annak idején adott válaszait. — Úgyszólván egyetlen konk­rét határidőt sem jelöltem meg bennük, de mentségünkre le­gyen mondva, hogy az akkori problémáink őszinte leitárása után minden időnkkel, erőnk­Szerkesztői üzenet Nagy István pécsi lakos kérdezi; őszibarack oltvány készítésénél me­lyik a jobb megoldás: saját mag­ból hajtatott alanyra vagy keserű mandulára szemezni? Válasz: Az őszibaracknak egyaránt használatos és jó alanya a saját magonca és a keserű mandula. A saját ma- gonc apró gyümölcsű, vadjel- legű, magról kelt őszibarack­fáról származó magvaiból kelt magcsemetét vadalanynak ne­vezik. Száraz, meleg, köves ta­lajokra a keserű mandulát ajánlották korábban, míg a nyirkosabb, mélyebb fekvésű talajokra a vadalanyt. A kese­rű mandulán kisebb korona képződik, gyengébb növeke­déssel. A keserű mandula igen nagy hátránya a ráoltott ne­mes résszel szembeni rossz af­finitása, vagyis rosszul eredő volta. Újabban a nemes őszi­barack-fajták saját magjaiból kelt magcsemete kezd elter­jedni alanyként Ezek közül nagyon jó alany az Elberta és a Shipley magcsemetéje. Egye­sítik magukban a keserű man­dula és a vadalany jó tulaj­donságait, ezért újabban eze­ket ajánljuk alanyként. Az olvasó véleménye A mérleg az óvodások javára billen... Az augusztus 12-i számban megjelent „Újszülötteink vé­delmében" című cikknek utolsó mondata késztetett e levél meg­írására, mely szerint lehetővé kell tenni a második-harmadik gyermek megszületését. Én három kislányt szültem és hátrányos helyzetben érzem az én gyermekeimet az egy, illetve a kétgyermekes családok gye­rekeivel szemben. Ugyanis, aki egy vagy két gyermeket szül, az előbb elmehet dolgozni, és így a gyermekét felveszik az óvodába, valamint anyagilaq is jobban jár. Van két óvodás­korú lányom, akiket csak fél­naposra vesznek fel, mivel a harmadik kislányommal (7 hó­napos) itthon vagyok. Mire le­jár a GYES, addigra iskolások lesznek. így az én gyermekeim nem járhatnak óvodába, mivel van még egy testvérük, akivel az anyjuknak otthon kell lenni. Félnaposra meg nem érdemes kel azon igyekeztünk, hogy va­lóra váltsuk a lakosság jogos kéréseit. Sikerrel járt a fáradozásuk. Például a csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatása ér­dekében már két évvel ezelőtt egy bőrdíszmű részleget telepí­tett községükbe a Fővárosi Kézműipari Vállalat. A 300 fős dolgozólétszámra tervezett — s jelenleg 100 embert foglalkoz­tató — üzem bővítése folya­matban van, ami azt jelenti, hogy a csökkent munkaképes- ségűeken kívül lehetőség nyílik kb. 200 teljes munkabírású dol­gozó elhelyezésére is. Ugyancsak jó úton halad a helybeli nők elhelyezése is. A tanács költségvetési üzemében egy jelenleg 50 nőt foglalkoz­tató ún. gázreduktor javító mű­helyt telepített a Pécsi Gáz­gyártó Vállalat. Ugyanitt 35— 40 nő futball-labda varrással, 27 nő pediq áruházi vásárlóko­csik „gyártásával" foglalkozik. De mindezeken túl a Szigetvári Cipőgyár felkérésére készülő­ben van egy tanulmányterv is, ami szerint a község régi, hasz­nálaton kívüli magtárának át­építésével egy 350 főt — zömé­ben nőket — foglalkoztató mi­nőségi cipőüzemet hoznak lét­re. Itt kap helyet a MECSEK- TEJ 140 embert foglalkoztató tejtermékgyártó üzeme is. Végül az új lakótelepiek nem kis örömére épülőben van már o 100 férőhelyes óvoda is, amely az új 8 tantermes iskolá­val együtt a jövő évi iskolakez­désre nyitja meg kapuit. — S ez még nem minden — mondotta a tanácselnök. — Az építők megígérték, hogy e két létesítménnyel egyidőben adják át a 18 milliós beruházással épülő 1152 négyzetméter alap- területű — nemzetközi verse­nyek rendezésére is alkalmas — új tornacsarnokot, amelyhez hasonlóval jelenleg csak a du­naújvárosiak dicsekedhetnek. P. Gy. SZAKÜZlET=ARUBlTSEG! Itfhllt AZ ELEGANCIA D I V A T S Z,A K U Z L ET A legfrissebb őszi áruiból ajánljuk Önnek! bakfis téliesített farmerkabátok bakfis kapucnis cordbársony kabátok női szövetnadrágok bakfis és jersey blúzok jersey blézerek áron vásárolhatók! Szaküzleteink kényelmes vásárlási lehetőséget nyújtanak kedves vásárlóinak! ELEGÁNSÁN AZ ELEGANCIÁBÓL! 1200 Ft-tól 1250 Ft-ig 1200 Ft-tól 1250 Ft-ig 250 Ft-tól 315 Ft-ig 200 Ft-tól 395 Ft-ig 480 Ft-os Ez most hányas járat? (B. J. Erika u. 1.) Jogi tanácsadó Nagy J.-né pécsi olvasónk la­kója mór fél éve nem lakik a lakásban. Kérdezi, hogy a la­kást mikor lehet elhagyottnak tekinteni és miként veheti igény­be? A lakás elhagyásával kap­csolatos redelkezést az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-a tartalmazza. E szerint, ha a bérlő a lakásból állandó jel­leggel kijelentkezett és azt ki­ürítette, a lakásbérleti jogvi­szony — a szünetelés esetének kivételével — megszűnik. Abban az esetben, ha a bér­lő a lakást két hónapot meg­haladó időre elhagyta, akkor a 94. § (2) b) pontja értelmében a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — a bérbeadó kérel­mére — megszüntetheti. A most ismertetettek szem­pontjából nem lehet a lakást elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot telje­sít; c) a lakóhelyén kívül dolgo­zik; és ott nincs állandó laká­sa; d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés bünte­tését tölti; f) az épület vagy a Jakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésé­vel kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, át­menetileg nem tudja használ­ni; g) üdül, vagy családi, illető­leg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. I B. E. olvasónk ai iránt érdek­lődik, hogy a munkaviszonyban álló dolgozó esetében mennyi a felmondási idő? Az MT. 27. §-a értelmében a felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszony­ban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A jogszabály erre vonatkozóan kötelező elő­írásokat adhat. A jogszabályi előírások ér­telmében a vállalat és a dol­gozó az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megálla­podhat. Abban az esetben, ha a kol­lektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt na­pos felmondási idő a) a dolgozó által munkavi­szonyban töltött fiz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelkedik, b) az a) pontban meghatá­rozott időn túlmenően a veze­tőállású dolgozóiknál négy hét­tel, azoknál a dolgozóknál pe­dig, akiknek jelentős a közvetlen befolyásuk a vállalati eredmé­nyek alakulására, két héttel meghosszabbodik; ez utóbbiak körét a kollektív szerződésben meg kell határozni. A jogszabály lehetőséget ad •arra is, hogy a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a vállalat a dolgozót a munkavégzés alól felmentse. A felmentés tartamára a dol­gozót átlagkereset illeti meg. Abban az esetben, ha a vál­lalat mond fel, akkor új mun­kahely keresése végett a dol­gozó részére a munkaviszony­ra vonatkozó szabályban meg­határozott szabad időt feltétle­nül biztosítani kell. elvinni a gyerekeket, mert nem futja az időből. Ugyanis a gyerekeket meg kell reggeliz­tetni, kettőt felöltöztetni és fél kilencre elvinni az óvodába. Mire hazaérek, 9 vagy fél tíz. Az ebédet sem tudom elkészí­teni mire 11 óra lesz és akkor mehetek értük, ami újra egy órát jelent. Mikor adjak ebé­det stb.? Szerintem minden gyereknek szüksége lenne az óvodára. Nem lehetne ezt mégis bizto­sítani? Vörös Dezsőné Pécsvárad A szerkesztőség postájából Nem vagyok egyedül... Nem gyűjtöttem ugyan alá­írásokat, de biztos vagyok ab­ban, hogy nagyon sok — fő­ként az új lakóházakban élő — embertársamnak meggyűlt a baja a Patyolatba adott sár­ga színű sötétítő függönyök­kel, melyeket ezerszámra lát­hatunk az új lakótelepi házaki ablakain. Ha a lakótársak első fel­háborodásukban netán a Pa­tyolat Vállalatot szidnák, hadd védjem meg őket a magam esetével. Amikor először vet­tem át tőlük a „pipere” tisz­tításra leadott függönyeimet, bizony, enyhén szólva is meg­döbbentem a mindenféle szí­nekben virító függönyök lát­tán. Az üzletvezető azzal „vi­gasztalt" meg, hoqy nem én vagyok az első, de az utolsó sem, aki hasonló állapotban kapta, vagy kapja vissza tő­lük a függönyeit. Amint mondotta, egyelőre ott tartanak, hogy a laltó a Patyolatot szidja, a Patyolat a kereskedelmet, a kereskede­lem pedig a gyárat, de érzé­se szerint ettől továbbra is marad minden a régiben. Leg­alább is addig, amíg a Keres­kedelmi Felügyelőség egészen pontosan nem állapítja meg a „vétkes" címét, kilétét. Forrai István Pécs, Gyöngyös u. 5. Már van reményem a gyógyuláshoz öt évvel ezelőtt végeztem a pécsi „Zipernovszky Károly" Gépipari Szakközépiskolában. Boldogan indultam az életbe, munkát vállaltam a Hőerőmű­nél, majd a Postaigazgatósá­gon. Sajnos, négy évvel ez­előtt megrokkantam, járni nem tudok. Éveken keresztül toló­kocsival közlekedtem édes­anyám és feleségem segítsé­gével. Volt tanáraim és diák­társaim nem tudták, mi van velem. Múlt év őszén véletle­nül találkoztam egyik tanárom­mal. Megdöbbent, mikor meg­látott. A történteket, valószínű, elmondta az iskolában. A volt tanáraim és az iskola KISZ- szervezete egy rokkant-kismo- torkerékpárt tervezett és készí­tett részemre, amivel meg­ajándékoztak. Azóta, így bete­gen is ki tudok járni az em­berek közé. Ez elősegíti gyó­gyulásomat testileg, lelkileg. Lassan-lassan próbálgatom a járást, most már van remé­nyem a gyógyuláshoz. Ezúton szeretnék köszönetét mondani önzetlen segítségükért. Krapecz Tibor IV Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci bőrfeldolgozó üzemé­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom