Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-07 / 247. szám

6

Dunántúli napló

1976. szeptember 7., kedd

Csak ülök és mesélek

Gondolom, akik előre tájékozódtak Vitray új, most szombaton induló műsora ügyében, s akik ismerik őt — akad talán, aki nem ismeri? — sejtették, hogy a cím csalóka. De amennyiben mégsem, vélhette az ember és Vitrcy valóban csak ül majd és mesél, hát az is biztosan érdekes lesz Mesélni is tud.

Dehát Vitray izig-vérig televíziós ember, ígyhál. új műsora is ennek a mostanában hangoztetotian kemaszkorát élő műfajnak újebb lehetőségeit kutatja. Képben megidézni mindent amit lehet, de biztosítani a filmszínházban megvalósíthatatlan közvetlenséget, hogv nemondjam családiasságot. Tehát ülni és mesélni — de képben mesélni, a képet kommentálni, akár megszakítani, kettőbe vágni, kiegészíteni, a látottakhoz nem is mindig szóval, hanem újabb filmmel, esetleg eqy fintorral hozzáfűzni valamit.

A szombat este a szórakozásé, ez most már így van, s biztosan mindig, vaqy legalábbis sokáig így lesz. Vitray is ,,leszerződött” a szórakoztató műfajokhoz, amikor tehát leült mesélni, már bizton tudhattuk, hogy ezúttal nem a legeslegkomolyabb dolgokról lesz szó. Ellenben azt is sejtenünk kellett, hogy mégiscsak olyan dolgokról mesél majd nekünk Vitray, amelyek a való életből származnak. S így is lett. Riportokat fűzött föl a tapasztalt riporter, s csodák csodája azokból kerekedett rengeteq kiagyalt humornál humorosabb vidám összeállítás.

Nem mondom, hogy szenzációsan újszerű ötlet ez, amely minden előzmény nélkül, a semmiből keletkezett. Újszerűségét mégsem lehet vitatni. A jó értelemben vett bulvársajtó került itt át egy új szférába — került át a televízió képernyőjére. Az a riport, amely hosszú időn át a lapok úgynevezett színes oldalaira szorult, s ott sem mindig szabadon, színesen, görcs-mentesen jelentkezett. Képi előzményei pediq a filmhíradók, a Parabola és általában a „furcsaságok" címmel, óvatosan bevezetett filmösszeállítások sorában keresendők.

Holott ezeket a valóban furcsa, ritka, különös, szokatlan élet-szeleteket nagyon szeretik az emberek. Honnan máshonnan értesüljenek az élet megannyi vidám vagy meghökkentő jelenségéről? Márpedig a megszokott és a szokatlan éppenhogy kiegészíti egymást, a szokatlan szintén hozzátartozik az élet egészéhez.

Mindent egybevetve Vitray új műsora kitűnő riporteri ötlet, jó kivitelezés, jó szórakozás. 5 hogy mi mindenre képes még, azt a továbbiakban nem más, mint a közönség dönti el, hiszen elhangzott a felhívás: riportalany kerestetik...

H. E.

Ismerjük meg a jogszabályokat

Katonai

Szocialista hazánk védelme minden magyar állampolgár alkotmányban előírt kötelessége. Államunk nem feledkezik meg a katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak nyugodt, biztonságos életéről. A szociális gondoskodás egyik formája a sorkatona hozzátartozóinak segélyezése. 1976. július 1-én lépett hatályba a honvédelemről szóló 1976. évi I. tv., a 6/1976. (III. 31.) MT. sz. rendelet, az 1/1976. (III. 31.) HM—EUM—PM sz. együttes rendelet és a 2/1976. (VI. 17.) HM sz. rendelet, amely jogszabályok tartalmazzák a katonai családi segélyre vonatkozó rendelkezéseket.

A családi segélyre jogosultak körét és a járandóság összegét a jogszabályok olyan mértékben állapítják meg, hogy az biztosítsa az eltartásra szorulók megélhetését és az eltartás gondja ne zavarja a sárkatonát a haza iránti kötelessége teljesítésében.

A jogosultság szempontjai

Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg. A családi segélyre jogosultság szempontjából hozzátartozó: a bevonult felesége, gyermeke, örökbefoaadott és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére. továbbá élettársa, ha az együttélésből gyermek van. Eltartott hozzátartozónak számít a sorkatona feleségének szülője is, ha őt a bevonult a katonai szolgálat megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a sorkatona elvált felesége, ha részére bírósági határozat tartásdíjat állapít meg. A feleség és élettárs egyidejűleg csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a különélő feleség számára a bíróság tartásdíjat állapított meg.

A családi segélyre jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni:

a) azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette,

b) a bevonult feleségét vagy élettársát, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, vagy legalább 6 hónapja terhes, vagy veszélyeztetett terhesnek nyilvánított állapotban van, vagy pedig ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, illetőleg szakmunkás tanuló,

c) azt a nő hozzátartozót, aki 55., illetve azt a férfi hozzátartozót, aki 60. évét betöltötte,

családi segély

• Ki számít eltartott hozzátartozónak?

• Háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani

d) a testvért és a gyermeket 16. évének betöltéséig, illetőleg ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatára vagy kisegítő iskolába jár, annak befejezéséig, legfeljebb azonban 19. évének betöltéséig; ha szakmunkás tanuló, legfeljebb 18. évének, ha pedig érettségizett szakmunkás- tanuló, a 19. évének betöltéséig.

Munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki az előzőekben felsorolt életkor betöltésekor, tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább 1 éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább 1 évig tartani fog. Családi segélyre jogosult az a testvér és gyermek is, aki középfokú iskolai tanulmányait orvosi igazolás szerint betegsége vagy testi fogyatékossága miatt magántanulóként végzi. Középfokú iskolai oktatásban tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középfokú oktatás keretén kívül nappali tagozatban működő és mindennapi rendszeres elfoglaltsággal járó szakiskolák tanulóit is.

Jövedelmi értékhatárok

A családi segély szempontjából eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös vagy külön háztartásban élő munkaképtelen hozzátartozót, valamint azt a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló munkaképes hozzátartozót, akinek keresete, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelme a családi segély meqállapításá- nak alapjául szolgáló összeget nem haladja meg. Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó összes jövedelmét össze kell adni, és a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük, jövedelmük együttes összege nem haladja meg a jövedelmi értékhatárokat. Ha a családi segélyre jogosult hozzátartozók külön háztartásban élnek, keresetüket, jövedelmüket háztartásonként kell figyelembe venni.

katonától külön háztartásban élő hozzátartozó esetén a családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg havi 960,— Ft. Minden további személy esetén ez az összeg személyenként havi 450,— Ft-tal emelkedik.

Ha a sorkatona bírósági határozat alapján tartásra kötelezett, a családi segély összege a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a megállapítható családi segélynek a külön háztartásban élő egy személyre eső összegével egyenlő. A bírósági határozattal megállapított tartásdíj helyett kifizetett családi segélynek megfelelő összeget a sorkatonai szolgálatból lesze- relttől levonni nem lehet.

A családi segély folyósítása iránti kérelmet — amely illetékmentes —- és a szükséges igazolásokat a bevonult vagy hozzátartozója a bevonult személy állandó lakóhelye szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szervéhez nyújthatja be, amely a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül illetékmentes fellebbezésnek van helye.

A családi seqélyt legkorábban a bevonulást követő hónap 1. napjától kell megállapítani, és azt havonta utólag kell folyósítani. A bevonulás után előterjesztett igény esetén a családi segély visszamenőleg legfeljebb az igénybejelentést megelőző hatodik hónap 1. napjától folyósítható.

A segély felemelése

Ha a családi segély megállapítása utón a hozzátartozó kereseti, jövedelmi viszonyaiban olyan változás áll be, amely a seqély felemelését teszi indokolttá, kérheti a seqély összegének a felemelését. Ilyen esetben a változást követő hónap 1. napjától kell a családi seqély összeqét felemelni. A családi seqélyt a sorkatonai szolqálat measzűné- sét követő hónap utolsó napjával, illetőleq a ioqosultsóara vonatkozó bármely eqyéb feltétel meqszűnését követő hónap 1. napjával kell megszüntetni .

Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam ingyenesen gondoskodik.

A családi segély megállapításának alapjául szolgáló ösz- szeg a sorkatonával közös háztartásban élő hozzátartozó esetén havi 1160,— Ft. Minden további személy esetén ez az összeg személyenként havi 550,— Ft-tal emelkedik. A sorA családi seaélvt a SZOT Társadalombiztosítási Főiqaz- gatósáq Nv ,'díifolyósító Igazgatósága foiyósítia. A családi seqélyt háztartásonként csald eav iqényjogosultnak ilehet folyósítani.

Dr. Kopári Karolina

Pécs m. város Tanácsa VB. II. Kerületi Hivatal szociálpolitikai főelőadója

Kerékbeállítás és gumikopás ff.

Mielőtt a rendellenes gumikopás észrevehető méreteket öltene, a kormányszerkezet és a kocsi viselkedése már jelzi, hogy valami zavar támadt a kerékbeállítás körül, vagy magán az abroncson. A leggyakoribb hibát, a helytelen kerékösszetartást, például a kanyarodó jármű túlzott gumisírása jelzi. De jobban érezhető ebben az esetben a kerékre ható útegyenetlenségek hatása is, amelyek a kormányt „lök- dösik”. A kocsi viselkedése is

megváltozik. Iránystabilitása csökken, úszkál az úton és gyakrabban kell a kormánnyal beavatkozni.

A helytelen előnyömmel futó kocsi abroncsain a tartós használat már észrevehető nyomokat hagy. Mégpedig a túlzott összetartás következtében az abroncs külső széle kopik gyorsabban. széttartás esetén u belső. Egészen durva beállítási hibánál már néhány száz km lefutása elegendő ahhoz, hogy

szabálytalan szélű mély kopások alakuljanak ki.

Ugyancsak féloldalas kopást okoz a helytelen kerékdőlés is. Elégtelen dőlésnél az abroncs belső felülete kopik jobban, túlzott dőlésnél viszont a külső. Az első esetben kanyarodásnál a kormány előfordulásra hajlamos. Második esetben a túzott dőlés irányába húz a kocsi. A jármű útladása mindkét esetben romlik... A hibás csap- terpesztés következményei az előzőekhez hasonló. Az után- futás beállítási hibája elsősorban kormányzási és úttartási nehézséget okoz és az előbbieknél lassabban lezajló kopási folyamatot.

Elégtelen utánfutásnál nehezebb a kormányt visszatéríteni és a kormányzás bizonytalanná válik. A kocsi egyenes úton „szitál”. Ez jellemzi a kocsi viselkedését a túlzott utánfutásnál is, de ez nehéz kormányMérkőzésről mérkőzésre

Nagy (balról) előretör a PVSK—Budapesti Építők mérkőzésen.

Arató László felvétele

Labdarúgó NB III.

Véménd—Mczaszószvári Bányász 4:1 (2:0). Véménd, 600 néző. Vezette: Dravecz. Vé- ménd: Doszpod — Mács, Rótt F., Törjék, Barta, Kovács (Gál), Borovácz Gruborovics, Takács, Szabó, Bencsik. Edző: Szám Frigyes Mázaszászvár: Banász

— Kólya, Széles, Kocsis, Katona, Pataky, Kovács I., Horony (Bazsonyi), Bíró, Csordás, Kovars l. (Perényi). Edző: Róth Antol. A megyei rangadón a Véménd tíz emberrel is végig fölényben játszott a küzdelmes mérkőzésen. Kiállítva: Róth F., a 2. percben. Góllövők: Borovácz, Takács. Bencsik, Gruborovics, illetve Kólya (11-esböl). Jók: Borovácz. Bencsik, Mács, Gruborovics, illetve Kovács I., Bíró.

Pécsi VSK—Budapesti Építők 3:0 (3:0). PVSK-pálya, 800 néző. Vezette: Hegedűs. PVSK: Sulyok — Nagy, Szabó, Balázs, Engert, Kaszás, Grünwald, Kresz, Jánosi, Stájer, Jokl (Vígh), Edző: Rónai István. Már az első negyedórában belőtt két PVSK gól eldöntötte a mérkőzés sorsát. Góllövők: Balázs, Nagy, Grünwald. Jók: Balázs (a mezőny legjobbja), Szabó, Grünwald, illetve Vass, Pataky dr.

Szigetvár—Pénzügyőr 4:2 (1:1). Szigetvár, 1000 néző. Vezette: Zsalakó. Szigetvár: Kiss

— Varga, Maurer (Révész). Tóth I., Tóth II., Kövesdi, dr. Tüskés, Szöllősi, Telek, Csőre, Palotai. Edző: Kamondi Imre. A hazai csapat végiq többet támadott, győzelme megérdemelt: Góllövők: Csőre (2), Palotai, Telek, illetve Kiss (öngól), Kudlák. Jók: Tóth I. dr. Tüske, Palotai, Csőre, illetve Murár, Raffael, Fazekas.

További eredmények: Paks— Barcs 7:0; Volán Szállítók—• Siófok 0:0; Kiss J. SE—Budapesti Spartacus 2:0; Sárisáp— Dunaújvárosi Építők 1:1; BKV Előre—Perbál 4:0; EMG SK— Ikarus Álba Regig 2:2; Lőrinci Fonó—Enyingi MEDOSZ 0:0.

Az NB III. állása

1. BKV Előre

5

4

—

1

16- 5

8

2. Véménd

5

3

2

—

12- 5

8

3. Kiss J. SE

5

3

2

—

10- 3

8

4. PVSK

5

3

1

1

13- 3

7

5. Szigetvár

5

2

3

—

8- 4

7

6. Enying

5

1

4

—

7- 4

6

7. Perbál

5

2

2

1

6- 8

6

8. Paks

5

1

3

1

11- 5

5

9. Bp. Spartacus

5

1

3

1

5- 5

5

10. EMG SK

5

1

3

1

4- 4

5

11. Dunaújv. Ép.

5

1

3

1

4- 4

5

12. 22. sz. Volán

5

1

3

1

4- 7

5

13. Siófok

5

1

3

1

4- 7

5

14. Alba Regia

5

1

2

2

6- 9

4

15. Pénzügyőr

5

2

—

3

10-14

4

16. Bp. Építők

5

1

2

2

3- 7

4

17. Lőrinci Fonó

5

1

1

3

6- 8

3

18. Sárisáp

5

—

2

3

4- 7

2

19. Mázaszászvár

5

—

2

3

3-11

2

20. Barcs

5

—

1

4

1-17

1

Megyebajnokság

Mágocs—Zsolnay SE 4:3 (3:2), Boly—BTC 2:3 (1:2), Beremend —Pogány 2:0 (1:0), Siklós—

Kesztyűgyár 1:2 (0:1), Universitas PEAC—Mohács 0:2 (0:0).

A megyei I. osztály állása

1. Sellye

3

3

—

—

9- 0

6

2. Beremend

3

3

—

—

5- 0

6

3. Mágocs

3

2

1

—

6- 4

5

4. Mohács

3

2

—

1

11- 3

4

5. Kesztyűgyár

3

2

—

1

4- 2

4

6. Boly

3

2

—

1

7- 6

4

7. Siklós

3

1

1

1

5- 4

3

8. P. Kinizsi

2

1

1

—

2- 1

3

9. PBTC

3

1

1

1

3- 4

3

10. Szalánta

3

—

2

1

1- 8

2

11. Steinmetz SE

2

—

1

1

2- 3

1

12. Zsolnay

3

—

1

2

4- 7

1

13. Pogány

3

—

1

2

1- 5

1

14. Gázmű

3

—

1

2

2- 9

1

15. Universitas

1

—

—

1

0- 2

—

16. Vasasi B.

3

—

—'

3

2- 6

—

zással és rossz kanyartortással párosul.

A további kopásfajták nem kapcsolódnak ugyan a kerék- beállításihoz, de negatív értelmű jelentőségük nem kisebb az előzőeknél. A kiegyensúlyozatlan kerékre a nelyenként kikopott abroncs jellemző. A kormányzott kerék kiegyensúlyozatlanságára a kormány „szitá- lása" figyelmeztet. Az abroncskopáson túl ez káros igénybevételt jelent a kerékfelfüggesztésre. a kormányműre és a kocsi útfekvését is lerontja.

Az elégtelen lengéscsillapi- tás következményei közismertek. Most csak az abroncson látható következményeire utalunk, amely „kagylós" kopásokat okoz, bár az út- és kanyartartásra gyakorolt negatív hatása ennél sokkal veszélyesebb.

A nem megfelelő túlnyomás az abroncsokban nem kevésbé kellemetlen következményekkel jár. Az elégtelen légnyomás következtében nehézzé válik a kormányzás, a kormány lengésbe jön, a kocsi „úszkál”, úttartása, ke. nyarvi sei kedése számottevően romlik. Ezen túlmenően a gumi felhevül és két külső felületén gyorsabban kopik. A túlzott túlnyomás következménye a „pattogó” kocsi és a középen gyorsan kopó abroncs.

A túlterhelés lépcsősen koptatja az abroncsot, a durva vezetés (hirtelen indulás, erőteljes fékezések) fűrészfogszerűén. Az abroncsokat rendszeresen ellenőrizni kell. Ez ne csak a túlnyomás méréséből álljon. Ujjaink végével tapogassuk le a futófelületet. Ezzel a módszerrel mór egészen jelentéktelen rendellenességet is felfedezhetünk. így időben gondoskodhatunk az esetleges hiba kijavításáról. Ezzé) biztonságot nyerünk és pénzt takarítunk meg.

Búsbarna László