Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-20 / 260. szám

Befejezte munkáját a HNF VI. kongresszusa Megválasztották a tisztség- viselőket Lezárult a HNF Országos Tanácsának beszámolója fölöt­ti vita, amelyben 51-en szólal­tak fel. Az elhangzottakat Sarlós István foglalta össze. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa ezt kővetően „A fegyver nélküli világért!” cím­mel nyilatkozatot fogadott el. Ezután a kongresszus egy- hangúlaq megválasztotta a Ha­zafias Népfront 251 tagú Or­szágos Tanácsát. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa megtartotta első ülését, amelyen megvá­lasztotta tisztséqviselőit. A vá­lasztó- eredménvét a plenáris ülésen ismertették. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke Kállai Gyula, alelnökök: dr. Bognár József, Buqár Jánosné, Hantos János, dr. Molnár Frigyes, Nagv Józsefné. dr. Ortutay Gyula. Pethő Tibo-. Rónai Ru­dolf, dr. Szabó Kálmán, Szabó László és Szemök József. A Hazafias Népfront főtit­kára Sarlós István, titkárok: Hegedűs László, dr. Molnár Béla és dr. Szentistványi Gyu- láné. A HNF VI. kongresszusa Kál­lai Gyula zárszavával ért véget. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 260. szám 1976. szeptember 20., hétfő Ara: 1,50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja fi legtakarékosabb kongresszus Félév munkája kél nap alatt Pióker Ignác újra mozgalmat indít? A 19 autóbusz naponta négy­szer végigporzik Budapest ut­cáin. A sort egy-egv kék lám­páiét villogtató rendőrautó nyitja illetve zárja, a pestiek álmélkodva nézik vonulásunkat. Ebből azonban kár azt gon­dolni, hogy naqy a „felhajtás” — minden idők legtakaréko­sabb kongresszusának lehetünk tanúi. A rendezvény, melyre fél évig készült az ország, két nap alatt ’ajlott le. A főtitkári be­számoló alig 1 órán át tartott, a felszólalni kívánok közül is csak minden 4. mondhatta el mondanivalóját. — Az, hogy a kongresszusi vitaanyagokat már a megyei küldöttgyűlések megtárgyalták — mondja Juhász Róbert, a UJ kSspotttaU Ha r m í ncegy Hivatal épül Megoldják négy megye égető gondjait Az elmúlt esztendőben jött a hír: a Pécsi Posta- igazgatóság területén le­hetőség nyílik a postaszol­gálat fejlesztésére, az el­hanyagolt állapotban lévő kisposták rekonstrukciójára, új hivatali épületek létesí­tésére. Négy megye — Ba­ranya, Tolna, Somogy és Zala — égető gondjait oldhatjuk meg, mint azt Varga Sándor, az igazga­tóság vezetője említette. Tőle kérdeztük: miként va­lósul meg a nagy program? Hogy nem kevés húsz­millió forint, azt az igaz­gatóság szakemberei be­bizonyították. Mintegy két hónap leforgása alatt fel­mérték, hogy hol szorít leg­jobban a cipő, — azaz mi­lyen területen kell új kis­postákat épít|ni. Megbe­szélték a helyi tanácsok­kal a beruházások miként­jét. felmérték a kiyitelezői kapacitást. Harmincegy postahiva­tal építését határozták el — húszmillió forint induló­tőkével. S mivel a pénzzel és az idővel takarékoskod­niuk kellett a postaépüle­tek tervezését az igazgató­ság területi tervező irodá­jának dolgozói már meg­lévő hivatali épületek ter­veinek tipizálásával, egysé­gesítésével oldották meg. A felsorolás idekívánko­zik: Baranyában a szalán- tai és a lippói új hivatalt átadták, Véménden és Hosszúnetényben most épít­keznek. Somogy megyében a somogyudvarhelyi kis­posta elkészült, s rövide­sen átadják a karádi, bu- zsáki, scmogyszenlpáli, lap- sonyi, vései, szentbalázsi hivatalokat. Tolnában At­tala, Kéty és Kajdocs épí­tését befejezték, Nagymá- nyok, Váralja, Aparhant, Szckaly, Magyarkeszi, Fel- sőnána és Nagyszokoly van soron. A Zala megyeiek a becehelyi és a zclaszabari hivatalokat átvették, Zala- tárnokon, Miklósfán, Lová­sziban, Bakon, Szécsiszíge- ten, Esztergályhorvátiban, Nagybakónakon és Bagod- vitenyéden most épülnek az új hivatalok. Ezen kishivatalokat a me­gyék mintegy ajándékként kapták, c postai beruházá­son túl, plusz összegből. Természetes, hogy a felso­rolt építkezéseken kívül további fejlesztéseket, kor­szerűsítéseket végez a pos­ta, s további hivatalokat is épít. A kérdés kézenfekvő: va­jon milyenek ezek a tipi­zált hivatalok? Nyugodtan mondhatjuk: a posták mindegyike korszerű, s <J dolgozók számára a ma igényeinek megfelelő mun­kakörülmények biztosítha­tók. Mint azt a postaigaz­gatóság vezetője említette, ezek a hivatalok nemcsak a lakossági szolgáltatás színvonalának emelését se­gítik, hanem alapvető vál­tozást hoznak az ott dol­gozók munkakörülményei­ben, szociális igényeik ki­elégítésében. K. F. HNF Országos Tanácsának osz­tályvezetője, a szervezőbizott­ság elnöke —, lehetővé tette, hogy ne alakítsunk szekciókat. A témához így a kongresszust megelőzően mintegy 10 ezer ember szólt hozzá. — Honnan jött a rövid kong­resszus ötlete? — Úgy tűnt, hogy az idővel való okos gazdálkodással min­den elvégezhető két nap alatt, szabad hétvégén. Valamilyen formában már a negyedik kongresszus szervezésében ve­szek részt, tapasztalatom azt súgja, hogy elképzelésünk be­válik .. . Az elnökség tagjai a szüne­tekben az első emeleti társal­góban tartózkodnak. Interjút kérni tőlük szinte lehetetlen, a szervezők háromszor is meg­akadályozzák bejutásomat. Vé­gül leveszem sajtó-jelvényemet, és elszánt képet vágva Pióker Ignác, a Kossuth-díjos •gjulus oldalán bejutok a terembe. El­sőnek őt kérdezem, mi a véle­ménye a kongresszusról. 1953 óta népfrontos vagyok, így újat nem jelent. Tetszenek az új elképzelések, csak arra kell vigyáznunk, hogy túlzóan ne értékeljünk: amit más szer­vek nem oldottak meg, a HNF sem tudja egy-két szóból meg­oldani. A népfront óriási fel­adata, hogy jusson be az üze­mekbe, legyen még közvetle­nebb. A fiatalokról szólva: sok szülő' úgy látja, hogy amit ő nem ért el, gyermekének feltét­lenül el kell érnie. Kissé lené­zik a fizikai munkát. Új kezde­ményezésünk, Rogy általános is­kolásokat viszünk be a gyárba. Szeretném, ha nemcsak végig- száguldva, egy alkalommal jut­nának oda. Az újpesti iskoláso­kat hívtam meg, és aztán aki érdeklődik a gyár iránt, újra és újra visszajöhet nézelődni. Re­mélem, később az egész or­szágban elterjed ez a kezde­ményezés. Kádár János jólismert sötét­szürke öltönyében messziről láí­szik, körülötte legnagyobb az érdeklődők gyűrűje. Sarlós Ist­ván lép oda: — Eddig minden jól ment — mondja örömmel —, a tíz percet betartják, fi­gyelnek is az emberek. — Mit üzen a pécsieknek? — érdeklődöm Szentistványi Gyu- lánétól? Mosolyog: — Az ember szü­lővárosa mindig is a szülővá­rosa marad. Mit üzenek? Le­gyen olyan nagy város, mint amilyennek Tüskés Tibor meg­írta új könyvében. Szombati felszólalása után Bessenyei Ferenc népszerű em­ber a küldöttek körében. Szín­házi életünk visszásságairól be­szélt keményen, őszintén. — Mindenre jellemző az, amit Kiss Manyi mondott — magyarázza — Kiss habostészta arcával odaállt valaki elé és így szólt: ,,Te kedves, nem mondta neked még senki, hogy milyen tehet­ségtelen vagy? Nemcsak eb­ben; mindenben!" De nálunk itt kezdődik a baj: mostanában ki mondja ezt és kinek?! A sarokban Lázár György őszes szőke fejét látni. A kor­mány elnöke a 80 esztendős Pátzay Pállal beszélget. A szob­rász a kongresszus egyik leg­idősebb résztvevője, de vannak fiatalok, 19 évesek is. A 800 küldött egyötöde 30 év alatti. Mi, dél-dunántúliak büszkélked­hetünk: Tolna megyéből jött a „legfiatalabb” delegáció, át­lagéletkoruk 36 év. Amúgy is van néhány tetszetős szám: a küldöttek háromnegyede ren­delkezik különféle kitüntetéssel, 22-en Állami- vagy Kossuth- díjjal. Mikor a tudósítást diktáltam, még tartottak a felszólalások, de már látható, hogy eredmé­nyes volt a kongresszus. Hatá­rozataiban számos lényeges, a továbbiakra meghatározó dol­got fogad majd el, melyek bi­zonnyal növelik a népfront­munka hatékonyságát. 4 Szántó Péter Fejpárbaj a szekszárdi kapu előtt. Ezúttal is a vendégek já­tékosa a győztes. Arató László felvétele A hazaiak pontot érdemeltek volna Komlói Bányász —Szekszárdi Dózsa 0:l (0:0) Komló, 1000 néző. V.: Bártlai. Szekszárdi Pólyák — Glavatity, Korner, Vágó, Lubastyik — Cserneczky, Varga, Somodi •— Tóth, Orosz, Szőcs. Edző: Jera- bek Jenő. Komlói Bányász: Er- dősi — Tresch, Kovács, Steib, Gyurina — Lahó, Mód, Pál — Kapcsos, Farkas, Radics. Edző: Csaba Gábor. Csere: a 27. percben Glava­tity helyett Meszlényi, illetve a 38. percben Kapcsos helyett Bá­nyász, a 73. percben Gyurina helyett Kelemen. Már az első percben veze­tést szerezhetett volna a Kom­ló. Radics beadását Kapcsos jó helyzetben az 5-ösről a ka­pu fölé fejelte. A hazaiak ra­gadták magukhoz a kezdemé­nyezést. A 7. percben a ven­dégek lendültek támadásba, Szőcs lefutotta a komlói védő­ket, Tresch az utolsó pillanat­ban becsúszó szereléssel men­teni tudott. A 9. percben Lubas­tyik felső sarokba tartó 30 mé­terről ívelt szabadrúgását Er- dősi szögletre öklözte. A 12. percben ismét a komlóiak ve­szélyeztettek, Lahó labdájával Radics kiugrott, jól eltalált lö­vése nyomán a labda alig ke­Tej, kenyér és péksütemény árusítás Pécsett, az Olimpia Étteremnél. (Tudósítás a 2. oldalon.) Fotó: Erb János rülte el a jobb felső sarkot. A komlóiak fölényt harcoltak ki, a szekszárdiak nagy gondot fordítottak a védekezésre, de a támadásokról sem mondtak le, ha erre lehetőség nyílott gyors lefutásokkal próbálkoztak. A hazaiak játékában nem volt elég átütő erő. A 39. percben Kovács labdájával Farkas a ka­pufát találta el. Szünet után a 47. percben Lubastyik és Bányász összecsa­pott, a szekszárdi játékos két perces ápolás után tovább ját­szott. Az 50. percben Somodi 20 méteres kapáslövését Erdősi bravúros védéssel mentette. Ké­sőbb ismét Somodi veszélyez­tette a komlóiak kapuját, a má­sodik félidőben csökkent az iram, a játék színvonala is esett, csapkodó lett a játék. A játék jobbára mezőnyben folyt. A 67. percben Radics elcsípett egy rövid hazaadást, már csak Pó­lyákkal állt szemben, de a kom­lói játékos a kapusba lőtt. A 74. percben Meszlényi révén a szekszárdiak a mérkőzés leg­nagyobb helyzetét hagyták ki. Orosz beadását Erdősi kiöklöz­te, de Meszlényi 5 méterről sem talált be a komlóiak kapujába. A 78. percben eldőlt a mérkő­zés sorsa. Lubastyik szabadrú­gást ívelt a kapu elé, és Orosz a tétovázó komlói védők' között a jobb sarokba fejelt. 1:0 a Szekszárdi Dózsa javára. A gól után a komlóiak erősítettek, de az egyenlítés nem sikerült. A Komlói Bányász ezen a mérkőzésen sem talált magára. A várakozásnak megfelelően az első félidőben a Bányász csa­pat irányította a játékot, a szekszárdiak védőfalát azonban nem tudták áttörni. Helyzeteket teremtettek a hazaiak, a befe­jezések azonban nem sikerül­tek. Szünet után ellaposodott a játék, a szekszárdiak nagy lel­kesedésükkel, egységesebb csa­patjátékukkal a második fél­időben maguknak biztosították a győzelmet. A szekszárdi csapatból Kor­ner, Lubastyik, Somodi és Szőcs teljesítménye emelkedett ki. A komlóiak kapujában Erdősi jól védett, Kovács a szokott meg­bízható játékát nyújtotta, Tresch nem egy veszélyes helyzetben tisztázott, Steib sokat vállalt magára, szünet után vissza­esett, Lahó az első félidőben a mezőnyben jeleskedett. Hegyi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom