Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-09 / 249. szám
1976. szeptember 9., csütörtök Dtinantuli napló 3 LEHEL—Cserkút együttműködés Cserkút on megkezdődött a sorozatgyártás Nyolc év alatt ezer darab alumínium borszállító és tárolótartályt gyártott le a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat a szőlőtermelő üzemeknek és a boi- iparnak. A soproni borászati napokon a felhasználók elismeréssel szóltak az 50 ezer és 100 ezer literes cserkúti óriás-alumínium tartályokról, ezek fekvő és álló változatairól. A Helvéciái Állami Gazdaságban valóságos toronyerdőt láthatunk a cserkúti tartályokból, Balaton- bogláron az Állami Gazdaságban hossztengelyükkel a földön fekszenek ezek az alumínium tartályok. Az üzemek olcsón oldják meg velük a téli bortárolást, megtakarítva a borhűtéshez szükséges kompresszorok beállítását. Mióta Cserkút tárolótartályaival telítette a hazai piacot, a rekord bortermés esetén sem jönnek zavarba a termelőüzemek. Megoldotta a piacgondot A piac telítődése azonban már-már kezdett gondot okozni a gyártó vállalatnak. Az alumínium tartályt nem kell évente cserélni, hisz évtizedet is kibír egy ilyen tárolóedény. A megrendelés visszaesett, ma csak ötven százaléka amnaik, mint a fellendülés időszakában a gyártás fénykorában volt. Ekkor jött a jászberényi LEHEL Hűtőgépgyár ajánlata, ami újabb 5—10 évre megoldotta a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat piacgondját. Az alumínium tartály gyártás lecsökken, de nem szűnik meg, a cserkú- tiak ma is büszkék erre a profilúkra, mert végülis ezzel érdemelték ki a világhírű — évi 2 milliárd forintos termelést folytató — LEHEL gyár bizalmát. Rozsdamentes acélból Az új termék, amelynek sorozatgyártását — ez év második felében a napokban kezdték meg, igen korszerű lesz. Az alapanyag mór nem alumínium, hanem rozsdamentes acél. Ezeket a dupla falú tejhűtő és tároló tartályokat mégy méretben — 300, 600, 1000 és 2500 literes változatban — Cserkúton gyártják majd, az ezekhez szükséges kompresszorokat pe- diq Jászberényben. S mivel ez a kevésbé szállításigényes, onnan Pécsre szállítják, s itt szerelik majd össze. Az első 20 kompletten felszerelt tartályt október közepén indítjá'k útnak a vevőkhöz Cserkútról. Az idén összesen 67 darabol szállítanak le, jövőre már négyszázat s 1980-ig tehát az ötéves terv végéig összesen 2375 tejhűtő tartályt gyártanak a 200 millió forintos LEHEL—Cserkút közös program keretében. A most induló nagyarányú tejhűtőgép program gazdája a LEHEL Hűtőgépgyár. A gyár áll kapcsolatban a MEZŰGÉP- TRÖSZT-tel, illetve a vevőkkel, a tejiparral és az AGRO- TRÖSZT-tel. A rozsdamentes acél speciális tejhűtő tartályokat — amelyek ma hiánycikknek számítanak — is Jászberényben fejlesztették ki, de a prototípust Cserkút gyártotta. Tavaly a Pécsi Ipari Vásáron mutatták be először, majd az őszi AGROMASEXPO-n. Az új terméket időközben a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet levizsgálta, s a legkisebb a 300 literes tartálynál előírt módosítás után, a sorozatgyártását engedélyezte. A program országos jelentőségű, hisz a tejhűtés és tárolás ma nincs megnyugtatóan megoldva sem a tejipari átvevő- helveken, sem a tejtermelő nagyüzemekben. Még gyakran ott sem, ahol 30—40 millió forint értékű szakosított tehenészeti telepet építettek. Az elavult csörgedeztető tejhűtés és a modern, de vaiutaigényes ALFA LAVAL között szinte alig van típusválaszték. A LEHEL— Cserkút, tejhűtő-család tároló a mai korszerű követelményeknek megfelelő színvonalon oldja meg a falusi tejcsarnokök és a mezőgazdasági tejtermelő nagyüzemek problémáját. A család kisebb tagjait a tejipar vásárolja majd meg, ezek a községi átvevőhelyekre kerülnek. A nagyobb kapacitású tejhűtő tárolókat az AGRO- TRÖSZT forgalmazza majd az AGROKER Vállalaton kcresztú' a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére. Ezek a hűtőtartályok o kifejt 35—36 Celsius fok testmeleg tejet rövid idő alatt plusz 5—6 fokra hűtik le és ugyanúgy, mint a háztartási hűtőgépek, automatikusan akár napokig ezen a hőfokon tartják. így a tej a nyári melegben sem romlik meg s a belőle gyártott termékek minősége is lényegesen jobb lesz. Országos jelentőségű Az árakra vonatkozóan némi támpontot ad a cserkútiak kalkulációja, a legkisebb tartályért 54 000 forintot, a legnagyobbért 141 000 forintot fizet majd nekik a gyár, ehhez még hozzájön a 'kompresszor ára. Egy biztos, dcvizakiváltó program indul most el s a gyártás felfuttatásával párhuzamosan oldódnak meg a hazai tejhűtési gondok. Frei Péter, a cserkúti 1. számú Gyáregység igazgatója kijelentette: a tervet akkor is teljesítik, ha az alumínium tartály gyártás egy részét vagy egészét le kell adniuk más gyáregységnek. Szükség esetén Pécsvárad veszi át ezt a profilt. Még azt is hozzátette, a hűtőgép-program teljesítését nagymértékben elősegítené, ha a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat az 50 milliós beruházással indított 2400 négyzet- méter alapterületű kéthajós — kétdarus — csarnok építését mielőbb megkezdené. A csarnok átadási határideje 1978. január 1. lett volna, de a kezdés késik, féléves csúszással máris számolniak kell. — Rné — Speciális ipari takarmányok A MÉM az elmúlt hetekben nagyszámú ipari takarmány-féle gyártására adott engedélyt. E: zel tovább bővült a választék, amely egyre inkább speciális igényeket is kielégít. A Gabona Tröszt üzemei 200 féle keveréket és tápot állítanak már elő. Az újabb készítmények közül hiányt pótló a Gabona Tröszt malactápja, amely lehetővé teszi, hogy az állatokat 3 hetes korukban elválasszák, miután alkalmazásával meggyorsíthatják az állatok fejlődését. A termék különösen nagy mennyiségben tartalmaz nyers fehérjét és ásványi anyagokat, amelyekre a fiatal állatoknak nagy szükségük van. Hatvan évi termeléshez elegendő a nyersanyag Évenként SO millió cserep Bátaszékről A pala a sláger, értékesítési gondokkal küzd a gyár Római amphiteátrumra emlékeztet a bátaszéki bánya, van is ebben valami római. Az új kazetta nyitásakor két épen maradt római égetőkemence került elő. Tehát nem mi fedeztük fel elsőként a jóminőségű bátaszéki agyagot. A bátaszéki cserép- és vázkerámia gyár bányájának nyitását megelőző fúrások és fnérések szerint körülbelül hatvan évi termeléshez van elegendő agyag. A most megnyitott kazettából mintegy 400 000 köbméter hasznos anyagot kapnak. A 75 fokos dőlésű bányapartról sínpályán mozgó kotrógép szállítószalagra teszi az anyagot. A hatalmas betonteknőből 12 napos pihenő után őrlőbe, keverőbe, majd présbe kerül az alapanyag, onnan pedig a daraboló kés aló. Három hidraulikus présen adnak végleges formát a masszának. Ezután a nyers cserepet válogatják, a sérülteket újra feldolgozzák, a hibátlanokat szárítóban „keményítik”. Ezt követi az égetés. Az 1050 fokos hőmérsékletet is elérő égetőkemencébe 84 000 cserép fér. A melegítés, az égetés és a hűtés összesen 52 órát vesz igénybe. A gyártásközi és végtermékek minőségét szigorúan ellenőrzi a gyár laboratóriuma. A hazai szabvány hajlítószilárdságra, vízáteresztőképességre, fagyállóságra, valamint a mész kipattogzására fordít különös figyelmet. Szabványunk szigorúságára egyetlen összehasonlító adat: Magyarországon 30 vizsgált cserépből huszonötnek kell első osztályúnak lennie, míg az olaszoknál 3 vizsgált cserépből csupán eqynek. Ezért van az, ha valamelyik állam importálni akar cserepet, megadja saját szabványát. A Bátaszéki Cserép- és Vázkerámia Gyárban felszerelt olasz Morandó gépsoron évenként 50 millió cserepet tudnának előállítani. Az elmúlt évben a próbaüzemelés idején 14 millió készüt. Az idén — áprilistól teljes kapacitással dolgoznak — valószínűleg 16 millió kúp- és sajtolt cserepet gyártanak. (Magyarországon évenként 180 millió hornyolt, két-füles, kúp-, sajtolt és hódfarkú cserép készül. Ahány fajta, annyi méret. (Egyre kevesebben keresik azonban, értékesítési nehézségei vannak a gyárnak. Pontosabban az ország majd valamennyi gyárának, mert a pala a „sláger". A bátaszéki üzem nagy előnye, hogy a cserép-gépsorokon tud vázkerómiát is készíteni, ami viszont igen keresett termék. Horváth Teréz Egy széj? mesterség fináléja Ismét divat a cserépkályha „Ezen betsületes ifjú fazekas mester legény nálunk munkában volt három hétig, az idő alatt magát tisztességesen viselte." Csákvár, 1835. Szálkás, dőlt betűkkel írta a „vándorkönyvbe" egy hajdani mester ezeket a dicsérő sorokat Vigan Józsefről, aki a kor szokása szerint világot látni, szakmát tanulni járt néhány évig a segédlevél megszerzése után. Azután Pécsett megalapította — jelenleg az országban is egyik legrégibb — fazekas-kályhás műhelyét. A dédunokák közül a legfia- labb is 63 éves. A kis Márton utcai házon nem hivalkodik cégtábla, alig lehet észrevenni az udvar felé eső falon a feliratot: Vigan Károly kályhásmester. Alapítva: 1832-ben. Annál szebb az utcai homlokzaton négy remekmívű kis cserépkályha makett: pontosan 146 évesek — a dédapa mestermunkája volt az, ami ma talán családi címer is lehetne, hiszen azóta a negyedik generáció folytatja ezt a mesterséget. Többször megcsodáltam már a falon ezeket a kis mázas cserép-csipkéket, s most bent a házban, a műhelyben, másfél évszázad hangulata árad az ősi szerszámokból. A sarokban egy hatalmas, henger alakú, halványkék kályha, leheletfinom díszítésekkel, még a dédapa csinálta. A kemence, amely az apa halálával hült ki végleg, ma már ipartörténeti nevezetesség. A három fiú közül a legidősebb Vigan József, 72 éves. de úgy beszél a szeretett szakmáról, hogy szinte érzem a kemence perzselését, látom csillogni a mélyfényű mázt a kályhacserepeken. — összesen hárman vagyunk itt Pécsett kályhások — mondja a legfiatalabb testvér, Vigan Károly, aki maga is túl van már a nyugdíjkorhatáron, de még dolgozik. Nekem itt a műhelyem, aztán a gyárvárosi Vigan Ferenc, ő a bátyám, aki a fiával folytatja azt a mesterséget. Mi már nem égetünk csempét. Csak kályhát rakunk. De micsoda munka ez is. Nézze csak! Mutatja a kezét, szinte alig van körme. — A kályhások nem vágnak körmöt. Leszedi azt az agyag. Mi mindent kézzel csinálunk. Józsi bácsi nem tudja kinyújtani jobb kezének gyűrűs- és kisujját. fnsorvadás. Ez, és az ízületi bántalmak — szakmai ártalom. — Van munka? — Rengeteg lenne. Divat lett a cserépkályha, de sajnos mi már nem győzzük. Megöregedtünk. A fiatalok pedig nem szívesen csinálják. Nagyon nehéz ez. Kihal ez a szakma? Valószínű. Pedig kár. Nagyon szép, és szükség volna rá. K. Gy. Kétszázmilliós tejhMgépprogram
