Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-08 / 248. szám
Átadták az új komlói tanműhelyt % 180szakmunkástanulót oktatnak • Építés határidőre A Magyar Szolidaritási Bizottság kezdeményezésére a következő hetekben hazánkban is szolidaritási megmozdulások lesznek, amelyeken a magyar nép együttérzéséről és támogatásáról biztosítja az elnyomatásban élő népeket. A szolidaritási akció baranyai eseményeinek programját a Hazafias Népfront megyei bizottsága kidolgozta. A Béke és Barátsági Munkabizottság, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőinek részvételével pedig szeptember végén sorrakerül a magyar—bolgár barátsági hét megrendezése is. A szolidaritási akció első eseménysora Chiléhez kötődik. A dél-amerikai országban három esztendeje döntötték meg puccsal a Népi Egység kormányát, s ölték meg Salvador Al- lendét. A szomorú évforduló alkalmából szeptember 11-én, pénteken délután fél 5 órakor Pécsett, a Kossuth moziban szolidaritási nagygyűlés lesz. Másnap — szombaton délután — Komlón, a dávidföldi Allen- de-iskolában rendeznek nagygyűlést, majd megkoszorúzzák a nagy chilei hazafi szobrát. Az eseményen részt vesz Hugo Robles, a Chilei Antifasiszta Bizottság titkára. Este Pécsvá- radon, a szakmunkásképzőben tartanak szolidaritási nagygyűlést. Október 8—11. között a Béke Világtanócs Budapesten rendez kongresszust „Fejlődő világok” címmel. Ez alkalomból Pécsett is előadásokat tartanak. Október 16—22. között a spanyol szolidaritási napok keretében ifjúsági rétegtalálkozókat rendeznek, s ezeknek elsődleges célja megismertetni a mai fiatalsággal a spanyol nép negyven évvel ezelőtti hősi küzdelmét, élet-halálharcát a nemzetközi fasizmussal. Szeptember 27-től október 1- ig magyar—bolgár barátsági hét lesz Baranyában. Ennek keretében sokrétű, színes program ismerteti meg a baranyaiakat a bolgár nép mai életével. Pécsett nép- és ipar- művészeti, grafikai kiállítás lesz, a „Bulgária a fejlett szocialista társadalom építésének útján" című kiállítás pedig a baráti orszáq nagyszerű eredményeit ismerteti meg, Bolyban a bolgár mezőgazdaságot bemutató kiállítás nyílik. A politikai rendezvények sorát a Tanárképző Főiskolán rendezendő barátsági nagygyűlés nyitja meg, ezen dr. Sztojan Radev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatója és Bocz József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára lesz a szónok. Pécs- váradon ifjúsági találkozó lesz, Mózaszászváron a szocialista brigádok részvételével tartanak bolgár—magyar barátsági estet. Az Oktatási Igazgatóságon dr. Sztojan Radev. a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresz- szusáról tart előadást. A magyar—bolgár barátsági hét legjelentősebb eseménye szeptember 30-án Mohácson lesz. A Kossuth Filmszínházban tartandó nagygyűlésen Vladimír Vi- denov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A forgácsoló műhelyben olyan katonás rendben sorakoznak az esztergapadok, ahogyan a szakmunkástanulók várták tegnap az ünnepi pillanatot, amikor birtokukba vehetik korszerű, új tanműhelyüket. Az 501-es Szakmunkásképző Intézet harmadikos műszerész tanulóinak műsorával vette kezdetét az ünnepség, amelynek keretében Suga János,, a MOM termelési igazgatója átadta a tanműhely szépen munkált,, jelképes kulcsát Jakab Gergely harmadéves mechanikai műszerész tanulónak. Az ünnepség vendégei: Hartmann János, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára, Morber János, Komló városi Tanács elnöke, Páva Zoltán* a KISZ Komló városi Bizottságának első titkára, Nagy József, az 501- es Szakmunkásképző Intézet igazgatója voltak. Az átadást megelőzően felújították azt a szerződést, amelyet 1971 őszén, a MOM akkor induló komlói gyáregysége és az 501-es Szakmunkásképző Intézet kötöttek. Az új gyáregység az első időben ugyanis betanított munkásokkal, harmadéves szakmunkástanulókkal kezdte meg a termelést. Mint Bobály János gyáregységvezető elmondotta, az elmúlt öt év sorára az intézetben a kiváló szakmunkások egész sorát oktatták, akik most nagy szakismereteket követelő bonyolult munkát végeznek, ugyanakkor a MOM olyan lehetőségeket teremtett, amelyekkel a szakmunkásképzés színvonalát javítani lehetett. A tegnap felavatott 180 szakmunkástanuló képzésére alkalmas létesítmény valóban kitűnő lehetőségeket ad: az oktatást jól szolgáló forgácsológépek tágas, világos teremben állanak, diavetítőgépek, makettek, oktatási eszközök, műszerek egészítik ki a tanműhely berendezését, korszerű szociális létesítmények szolgálják a tanulókat. Suga János avatóbeszédében szólt arról a hagyományról, amely 100 esztendős fennállása alatt mindig is jellemezte hazánk legnagyobb optikai és finommechanikai eszközöket gyártó vállalatát, a Magyar Optikai Műveket, a szakemberképzés bázisai voltak s a tervek szerint azok is kívánnak maradni. A komlói új tanműhelyben képzett szakmunkások szigorú tűrésű, bonyolult munkát végző szakembereket képeznek, ők és a már korábban képzett, a komlói gyáregységben dolgozók alkalmasak arra, hogy Magyarországot olajfékekkel teljes egészében ellássák, sőt, az Ikaruszokba építve, külföldre is eljutnak a komlói termékek. A közel 6 millió forintos létesítményt, amelyet a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat komlói építésvezetősége épített, Nagy Ferenc, a Komló városi Tanács elnökhelyettese köszönte meg a város nevében: mint hangsúlyozta, Komlóra új iparág honosodott meg, mégpedig úgy, hogy egyszerre szolgálja a város és a népgazdaság érdekeit. mammBBom ám Csehszlovák gyártmányú KNA—250-es típusú rakodógépet vásárolt 3 millió forintért a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat komlói Czeme. A gép egy teljes bányaszint rakodó szükségletét ellátja. Magánerő vagy magángyengeség A magánerős lakásépítés jellemzője Baranyában: egyre kevesebb családi ház épül saját kasszából. Úgy látszik mind többen belefáradnak abba a testi-lelki hajszába, amit egy házépítés megkövetel. A boldog tulajdonos — mondják — sok esetben mire felkattintja a villanyt, s remegő kézzel elolvassa az illetékes helyről beszerezhető lakhatási engedélyt — megőszül, megrokkan. A nehéz terep, melyet befutott, jól ismert. Indul a telekvásárlással, folytatódik az engedélyszerző, anyagszerző, kivitelező után futkosó görbékkel — néha egy-egy kitérővel a körzeti orvoshoz —, s befejeződik a vakolással. Igaz, közben jártas lesz az államigazgatás berkeiben, megtanul habarcsot keverni, falat rakni, forinttal ke- negetni. Kijárja az élet egyik szakosítóját, s ha akad követője, megpróbálja átadni figyelmeztető vagy elriasztó tapasztalatait. De vajon akad-e? Az utóbbi időben egyre kevesebb, bár a IV. ötéves tervidőszak alatt 8364 lakás épült megyénkben magánerőből, amely a felépített lakások 59,7 százaléka. (A többit az állam építette.) A magánerőből épített lakásokból 4773 a községekben, 3591 pedig városainkban áll. Az ötödik ötéves terv magánerős lakásépítési tervszámai még csak részben ismeretesek: mondjuk, jó volna, ha Pécsett 2500, a megyében — Péccsel együtt — 8000 lakás épülne. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, több akadályt kellene átugrani igen makrancos lóval. A megyei NEB részletes vizsgálata — az akadályok feltérképezése után — nem nagyon biztatóan nyilatkozik. Mondják: a magánerős lakásépítés egyik legfőbb akadálya az építési kapacitás hiánya. Kevés a kőművesünk, az állami és a szövetkezeti egységek nemigen vállalnak ilyesmit, a tanácsi építőipari szervezetek is csak tessék- lássék fogadják a magán-rendelőket. (Helyzetük érthejtő, hiszen az építőipari kapacitás hiánya egész megyénket égeti.) A családi házépítések jelentős részét az úgynevezett „láthatatlan építőipar” végzi — azaz magad uram, ha szolgád nincsen. Hozzátenném: a kisiparosok is túlterheltek, s a progresszív adózás, a régi kisipari egységár-gyűjtemény miatt nem is igen vállalnak „erejükön felül". Nap mint nap szóba kerül az építési anyagok és a megfelelő választék hiánya. Figyelmet érdemlő számok: Baranyában tavaly az egy főre jutó építőanyag vásárlás 582 forintot tett ki, Somogybán 925, Tolnában pedig 875 forintot. Ez a feltűnően alacsony építési anyag- vásárlás elsősorban nem az anyaghiány miatt jött létre megyénkben, hiszen egyazon Tü- ZÉP árul a szomszédainknál is. inkább a kedvünk — az építési vágyunk — csappanását mutatja. Mindenesetre nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az építőanyag-kínálat még nagyon a kereslet után bandukol, mintha nem is szeretne felzárkózni. Ha minden együtt lenne, akkor jön a következő akadály, amit lovunk lever: igen kevés az építési telek, a közművesítés hiánya miatt. A NEB vizsgálat tömören fogalmaz: a 8000 lakáshoz a terület 74 százalékára, e 74 százalék közművesítésére a mai napig nincs egy forintunk sem. Honnan fogjuk ez öt év alatt a közművesítést kigazdálkodni? Olyan kérdés, ami csak visszhangozhat, felelet nélkül. (A tanácsok véleménye: a területelőkészítés és a kisajátítás költségei jóval magasabbak, mint amennyiért a telkek értékesíthetők. A nagy kérdés, a különbözet kérdése: ki és honnan fogja fedezni?) Ezután következik a tervezés. Legtöbb gondot a családi házak okozzák: e tervek nagy része nélkülöz minden esztétikai megfontolást, károsítja az épít- tetőket és áttételesen nemzeti értéket pazarol. És mégis ráteszik a bélyegzőt. Nincsenek olyan típustervek sem, a soksok tervpályázat és kifizetett összegek ellenére, amelyet az építtetők hajlandók szélesebb körben megvásárolni. Nehéz minden gondot és buktatót felsorolni, nehéz minden akadályt megmérni. Forog- forog a körben a magáraha- gyott, lakás után álmodozó. S ha nincs szerencséje, úgy jár, mint a Tettyei Lakásépítő Szövetkezet tagjai. Történetük idekívánkozik. Szerződést kötöttek a Pécsváradi TÖVALL-lal, a Nap utcai tömbbelsőt illetően. A kivitelező vállalta, hogy a munkát 1974. április 1-én megkezdi — milyen nap április elseje? — és a 124 lakás építését folyamatos átadás mellett 3 éven belül bevégzi. Majd jöttek újabb megállapodások és az új határidő 1980! Ha elkészül egyáltalán a tömbbelső, — amiről már sokan lemondtak — az átfutási ideje, az előkészületeket nem számítva, 7 év. A magánerős építkezésekre nagy szükségünk van. Nem csak az építtetőnek, hanem mindenkinek, hiszen ezzel a tulajdonos az állam válláról vesz le egy gondot. Az egyre nagyobb méreteket öltő lakásigényt próbálja enyhíteni, s mi több, minden egyes magánhóz átadása a tanácsi lakásügyes számára megkönnyebbülést jelentő sóhajként kell hangzodjon. A kérdés azonban jogos: mennyire lehet és kell magára hagyni a kisembert? Mert ha továbbra sem segítünk jobban, az úgynevezett magánerőből magángyengeség válhat. Fussunk tehát neki az első akadálynak, s adjunk telket — közművel. S ha nem elég a közműre a pénzünk, próbáljunk pénzt szerezni Pestről. Talán akad, aki meghallgatja Baranya gondját. Kozma Ferenc Szolidaritási programok Baranyában Szeptember 27-től október l-ig: magyar—bolgár barátsági hét Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlö XXXIII. évfolyam, 248. szám 1976. szeptember 8., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A MOM lŰŰ éyés hágyőrnáiiya
