Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-12 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 252. szám 1976. szeptember 12., vasárnap Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világkonferencia Magyar—tanzániai a leszerelésért külügyminiszteri tárgyalások Világkonferencia az enyhü­lésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a leszerelé­sért — ezzel a címmel és szé­leskörű tárgysorozattal ke­rül sor szeptember 23. és 26. között Helsinkiben arra a ta­nácskozásra, amelyet a béke­szerető erők világkongresszu­sának folytató és összekötő ta­nácsa hivott össze. Az idén augusztusban múlt egy éve, hogy aláírták az eu­rópai biztonsági konferencia záróokmányát. Azóta a szocia­lista országok kormányai, tö­megszervezetei, köztük a ma­gyar békemozgalom, továbbá a nemzetközi békemozgalom jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy — mint a záróok­mány is megállapítja — a po­litikai enyhülést katonai enyhü­lés kövesse. Az enyhülés folya­matának visszafordíthatatlanná .tételében jelentős szerepe van azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket az EBK záróokmá­nyának aláírása után kialakult ellenséges támadási hullámot követően a leszerelés előmoz­dítása érdekében tettek. A világ haladó közvélemé­nye abban a meggyőződésben, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése a kapitalis­ta országok dolgozóinak béke­szerető tömegeinek is ugyan­úgy érdeke, mint a szocialista országoknak, eredményesen lé­pett fel a nemzetközi enyhülés­sel szembenálló erők törekvé­seinek elhárítása érdekében. Ennek eredményességét jelzi — egyebek között — az, hogy a Béke-világtanács II. stockholmi felhívását a világ minden tá­ján az I. stockholmi felhívás­nál is szélesebb körben, még sokrétűbben, még nagyobb számban támogatták és támo­gatják. A Magyar Népköztár­saságban eddig több mint hat­millió ember foglalt állást a legkülönbözőbb formákban a felhívásban megfogalmazott célok támogatása mellett. Az elmúlt időszakban a kor­mányközi leszerelési fórumok is növekvő mértékben hoznak új eredményeket. Megállapíthat­juk tehát, hogy újból az eny­hülés légkörének visszafordít­hatatlanná tételéért küzdő erők kezdeményezése érezhető vi­lágszerte — kormányközi és nem kormányközi kapcsolatok­ban egyaránt. A finn fővárosba összehívott világfórum arra hivatott, hogy a nemzetközi közvélemény ere­jével segítse elő az enyhülés visszafordíthatatlanná tételét és a leszerelés ügyét. Néay szekcióban és több munkabi­zottságban vitatják meg a világkonferencia résztvevői — az eddigi jelentések szerint 90 ország körülbelül 500 delegá­tusa, továbbá 100 kormánykö­zi és más szervezet képviselői a következő témákat: enyhülés és nemzetközi biztonsági, nuk­leáris és más, tömegpusztító fegyverek eltiltása, a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentése; a fegyverkezési verseny és a le­szerelés gazdasági és társadal­mi következményei; a lefegy­verzés és a fejlődő országok, e tárgykörbe beleértve a fej­lődés minden problémáját és a világ nyersanyag-készletei­nek igazságosabb elosztását; a lefegyverzés és a társadalmi berendezkedések a változó vi­lágban, nevelés n békére, a tömegtáiékoztatási eszközök felhasználása, a viták békés rendezése. A fórum nyitva áll minden nemzetközi és nemzeti szerve­zet és mozgalom számára, amely az enyhülés folyamatá­nak erősítésére törekszik. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó Ib­rahim Kaduma, a Tanzániai Egyesült Köztársaság külügy­minisztere szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök - emlékművét. A koszorúzáson jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyet­tes, Csehik Ferencné, a fővá­rosi tanács elnökhelyettese és Bíró Károly alezredes, a buda­pesti helyőrség helyettes pa­rancsnoka, valamint J. P. C. Ndobno, a Tanzániai Egyesült Köztársaság budapesti nagy­követe. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások Púja Frigyes és Ibrahim Kaduma között. A tanzániai külügyminiszter szombaton délben a Magyar Külügyi Intézetbe látogatott. Meghallgatta Gyovai Gyula igazgató rövid tájékoztatását az intézet munkájáról, majd Afrika időszerű problémáiról tartott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. 3 A jövő év első felében Általános választások Spanyolországban A részvétéiből kizárták a kommunista pártot Adolfo Suarez, spanyol mi­niszterelnök pénteken televíziós beszédében bejelentette, hogy még 1977. júniusa előtt „ál­talános, titkos és közvetlen" vá. lasztásokat tartanak Spanyolor­szágban. A tervezett választá­sok célja, hogy a jelenlegi par­lamentet, a Cortest, amelyben a képviselők 80 százalékát még maga Franco jelölte ki, szemé­lyesen választott palramenttel váltsák fel, amely egy alsóház­ból (,,A képviselők kongresszu- sa") és egy felsőhózból („Sze­nátus”) állna. A Suarez által ismertetett vá­lasztási törvénytervezet annyi­ban különbözik az Arias Na­varro korábbi miniszterelnök ál­tal előterjesztett alkotmánymó­dosítási javaslattól, hogy a szenátus tagjait is közvetlenül választanák, valamint, hogy a képviselőház is rendelkezne al- kotmányozó hatáskörrel. A spanyol miniszterelnök azt jelölte meg a megválasztásra kerülő parlament céljaként, hogy legalizálja a „politikai csoportosulásokat” a kommu­nista párt kivételével, megsza­vazza a tervezett reformokat és végül, hogy kidolgozza az or­szág új alkotmányát. A Suarez által ismertetett törvénytervezetet a miniszterta­nács már elfogadta és jelenleg éppen a Cortes jóváhagyásá­ra vár. A miniszterelnök beszé­dében nem tett említést arról, hogy a tervezetet a közeljövő­ben népszavazásra bocsátanák. Spanyol politikai körökben óvatosan fogadták a Suarez- féle tervezetet. Kétségbe von­ják, hogy „szabad” választáso­kat lehetne tartani a kommu­nista párt kizárásával. A spa­nyolországi nemzetiségek köré­ben ugyanakkor csalódottságot okozott az a tény, hogy a tar­tományi autonómia kérdésének megoldását „ad acta” tették. A Spanyol Szocialista Mun­káspárt végrehajtó bizottsága által kiadott közlemény leszö­gezi, hogy a pórt mindaddig nem mondhat végleges ítéletet a törvénytervezetről, amíg nem ismeri azt részleteiben. Ugyan­akkor rámutat arra, hogy a ter­vezetet „a rendszerre hagyomá­nyos tekintélyelvi módszere alapján dolgozták ki", azaz nem vették figyelembe a de­mokratikus ellenzék azon köve­telését, hogy biztosítsák a sza­badságot minden politikai szer­vezet és minden szakszervezet számára. Elhalasztották Tito—Giscard találkozóját Mint a Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentette, Joszip Broz Titót, a Jugo­szláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnökét Co- lombóból történt hazatéré­se után alávetették a — szokásos — orvosi vizsgá­latnak és ennek során olycm betegség jeleit állapították meq rajta, amely megfele­lő gyógykezelést és néhány hetes pihenést igényel. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Tito elnök betegsége miatt elhalasz­tották Valéry Giscard d'Es- taing francia államfő jövő hetére tervezelt belgrádi lá­togatását. Púja Frigyes Kubába látogat Púja Frigyes, külügymi­niszter a közeli napokban hivatalos, baráti látogatás­ra a Kubai Köztársaságba utazik Külügyminiszterün­ket dr. Raul Roa Garcia, a Kubai Köztársaság kül­ügyminisztere hívta meg. Sétoutak, szalonnasütők és pihenők váriák a Pécsi tó keleti oldalán az autós kiránduló­kat. A közel másfél millió forintos költséggel épült létesítményt a közelmúltban fejez­ték be. — Szokolai felv. — A10. évforduló jegyében Ismerni a fegyvert, helytállni az építésben Tanácskoztak a megye kiváló munkásőrei és parancsnokai Első alkalommal rendezték meg tegnap Pécsett a munkás­őrség közelgő 20 éves jubileu­ma jegyében a Kiváló munkás­őrök és Kiváló parancsnokok megyei tanácskozását. A ta­nácskozás elnökségében helyet foglalt Nagy György, a mun­kásőrség országos parancsno­kának első helyettese, Rózsa­hegyi István, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetője, Illés István, a Szigetvári járási Pártbizottság első titkára és Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. Vass' István elnöki megnyitó­ja után Valkai József, a mun­kásőrség Baranya megyei pa­rancsnoka tartott vitaindító be­számolót, amelyben összegezte az egységszintű tanácskozások tapasztalatait, tanulságait. A kiváló munkásőrök és parancs­nokok tanácskozásainak alap­vető célja — a beszámoló megfogalmazása szerint — be­vonni a legjobbakat a testület egészét érintő kérdések megvi­tatásába, s ezáltal is mozgási-- tani a munkásőrséget a fel­adatok magasabb színvonalú megoldására. „Ezek a tanács­kozások — állapította meg a megyei parancsnok — a 20 esztendő eredményeiről, fejlő­déséről adtak számot, s ebből kiindulva fogalmazták meg a jövő feladatainak megalapozá­sát szolgáló teendőket. A tes­tülethez való ragaszkodás, a többet, jobbat akarás jellemez­te a tanácskozásokat, azzal együtt, hogy munkásőreink ér­tik és vállalják a megnöveke­dett követelményeket." A továbbiakban az egység- szintű tanácskozások legfonto­sabb, hasznos és megszívlelen­dő javaslatait bocsátotta vita­alapul a megyei tanácskozás elé, s rámutatott arra, hogy a gyakorlat igazolja: a munkás­őrség alkalmas a párt által megszabott feladatok megoldá­sára, fegyvereit jól ismeri és ki­válóan alkalmazza, a szabály­zatokat tevékenységében érvé­nyesíti, s a rendkívüli felada­tokban eredményesen vesz részt. A tanácskozások tapasz­talatait összegezve kijelentette: fel kell használni a legjobb ja­vaslatokat, bátran kell támasz­kodni a kezdeményezésekre, jobban kell bízni a parancsno­koknak a munkásőrökben, s erősíteni kell a szakaszkollektí­vák szerepét a nevelésben, egy­más segítésében, a munkás­őrök felkészítésében. A parancsnoki beszámoló fe­letti vitában a felszólalók ala­kulatuk munkájából vontak le általánosan érvényesíthető ta­pasztalatokat, s tettek javasla­tokat a munkásőrség tevékeny­ségének javítására. Többen foglalkoztak a versenymozga­lom, a kiképzés és a fegyelem kérdéseivel, s javaslat hangzott el a kiváló munkásőrök és pa­rancsnokok tanácskozásainak rendszeresítésére. Rózsahegy! István, a Baranya megyei Párt- bizottság üdvözletét tolmácsol­ta a tanácskozás résztvevőinek és a pártélet időszerű kérdései­ről adott tájékoztatást, majd rámutatott arra, hogy a mun­kásőri tevékenység nemcsak a kiképzésből és a harcra fogha­tóságból áll, hanem igen szer­ves része a szocialista építő­munkának, s az abban való rendíthetetlen helytállásnak. Pi­ti Zoltán a KISZ és a munkás­őrség együttes jubileumából adódó feladatokról szólva rá­mutatott arra, hogy a munkás­őrség egész tevékenysége köve­tendő példaként áll az ifjúság előtt. Nagy György, a munkás­őrség országos parancsnoká­nak első helyettese arról be­szélt, hogy az elmúlt 20 évben nemcsak a munkásőrség fejlő­dött, hanem az a közeg — te­hát társadalmi, politikai és gazdasági életünk — is, amely­ben tevékenykedik. Kiemelte, hogy a munkásőrség ugyan fegyverrel rendelkező szerv, de fontos politikai missziót teljesít munkájával, s ez az erősebb fegyver. A vitában elhangzottakat Valkai József megyei parancs­nok foglalta össze, majd a ta­nácskozás résztvevői megvá­lasztották a nyolc küldöttet, akik Baranyát képviselik majd a kiváló munkásőrök és pa­rancsnokok országos tanácsko­zásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom