Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-10 / 250. szám

Világ proletárjai, egyeáüijetek! Dunántúli nupio XXXIII. évfolyam, 250. szám 1976. szeptember 10., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kedvetlen túlórázás Volt egy időszak, amikor az új munkahelyet keresők a fel­tételekről érdeklődve szinte ki­vétel nélkül megkérdezték: és mi lesz a túlórákkal? A kérde­ző osztott, szorzott, sebtében kiszámította, mennyire kereke- dik majd a fizetés az ily mó­don hivatalosan is „garantált" túlórákkal, és létrejött az egyez, ség. Ugyanezek a munkaügyi­sek és főnökök akkor élték át az újabb nehéz perceket, ami­kor más alkalommal saját fe­letteseiknek éppen az ellenke­zőjét kellett bizonyítaniuk, mini amivel a belépőket biztatták. Be kellett számolniuk, mit tet­tek a túlórák csökkentése ér­dekében, kimutatásokkal kelleti igazolniuk, hogy az engedélye­zett kereteken belül maradtak. Az iparágankénti és népgaz­dasági összesítés még így is riasztóan festett. A túlórák tö­mege nem egy vállalatnál már önmagában veszélyeztelte o termelés gazdaságosságát. Népgazdasági viszonylatban pedig arra is felhívta a figyel­met, hogy alapvető bajok le­hetnek a belső szervezettség­ben, a munkaidő kihasználá­sában, ha az eredetileg terve­zett idő helyett rendszeresen ilyen nagy mennyiségű „rá­adásra" van szükség. A jobb munkaszervezésre, a hatéko­nyabb gazdálkodásra ösztönző határozatokat, rendeleteket ter­mészetesen nem csupán a túl­órák váltották ki, de ezek is szerepet játszottak benne. A szabályok azóta megtették a maguk hatását — legalább­is a túlórák tekintetében. A rendeletek a közepébe talál­tak egy törvényszerű folyamat­nak, akkor születtek meg, ami­kor az embereknek maguknak sem tetszeti már a mértéktelen túlmunka. Megengedhették ma­guknak, hogy beleunjanak... Az iparban korábban sem volt titok, hogy az állami vállala­tok, túlóra-túltengését nem utolsósorban az állami ipar bérszínvonalának viszonylagos elmaradottsága okozza. A szo­rongató létszámhelyzetben a gyárak a fizetést kipótló túl­órákat tartották az egyik lehet­séges vonzerőnek, ezért tettek kecsegtető Ígéreteket, s ezért is váltották be. A nagyüzemi munkások központi béremelé­se azonban gyökeres fordula­tot hozott. Kiegyenlítődtek a különbségek, több lett a fize­tés, a korábbi lelkes túlórázók is gondolkozni kezdtek, meg­éri-e tovább tartani a tempót. A munkaügyisek ma mórok­kor sem igen mernek előhoza­kodni a túlóra-igényekkel, ha tudják, hogy egyes helyeken mennyire szükség van rájuk. Ha társadalmi üggyé lesz egy- egy vállalkozás, a helytállásra, a munkásbecsületre hivatkozva, mégiscsak megszervezik a nyújtott vagy külön műszako­kat. Idősebbek és fiatalabbak között ez gyakran ellentétet is okoz. A fiatalok nyíltan ki­mondják, hogy szükségük van a szabad idejükre, nincs az a pénz, amiért túlóráznának, az idősebbek pedig, akik ha fá­radtan és kedvetlenül is, de mégis bent maradnak. Ezek a kedvetlen túlórák két­ségkívül kedvezőbb jelek, mint a korábbiak. De ugyanolyan figyelmeztetöek, és ugyanarra figyelmeztetnek: a szervezettség hiányosságaira, a pontatlansá­gokra, lazaságokra. Csak ép­pen a másik oldalról. Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden: a nagyberuházások helyzete, az őszi munkák és a felvásárlás, a balatoni és velencei-tavi program teljesítése A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Einar Augustssonnak, az Izlandi Köztársaság, Joaquim Alberto Chissanónak, a Mo­zambiki Népi Köztársaság és Knut Frydenlundnak, a Norvég Királyság külügyminisztereinek hazánkban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a beszá­molót tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter jelenté­sét az ez évi befejezésre terve­zett nagyberuházások, valamint a gyorsításra kijelölt beruházá­sok kivitelezésének helyzetéről, s utasította az illetékes minisz­tereket, hogy az egyes beruhá­zások kivitelezésében mutatko­zó késedelmek okait szüntessék meg. Az igazságügyminiszter elő­terjesztésére a kormány meg­tárgyalta a tanácstagok válasz­tásáról szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a nyári betakarítási munkák végrehajtásáról, valamint az őszi munkákra és a felvásárlás­ra való felkészülésről. A kor­mány az előterjesztést elfogad­ta, és felhívta az érdekelt mi­nisztereket, az országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a feladatok maradéktalan végre­hajtásához szükséges intézke­déseket időben tegyék meg. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek a zöldség- termesztés helyzetéről készített előterjesztését és határozott a termelés fejlesztéséhez szüksé­ges intézkedésekről. A kormány elfogadta az épí tésügyi és városfejlesztési mi niszternek a balatoni központi fejlesztési program végrehajtó sónak helyzetéről, illetve az V ötéves terv időszakára eső fel adatok irányelveiről szóló elő terjesztését. A Minisztertanács ugyancsak elfogadta a velencei-tavi fej­lesztési program I. ütemének teljesítéséről szóló jelentést. A Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára és az űrkuta­tási kormánybizottság elnöke jelentést tett a kormánynak a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában való együttműködésről kötött „IN- TERKOZMOSZ" egyezmény alá­írásáról. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ma Budapestre érkezik a tanzániai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására pénteken hivata­los látogatásra Magyarországra érkezik Ibrahim Kaduma, a Tanzániai Egyesült Köztársaság külügyminisztere. Magyar-tanzániai kapcsolatok Hazánk és Tanzánia kap­csolatainak fejlesztésében ki- i emelkedő szerepe volt Julius Nyerere tanzániai elnök 1969. októberi magyarországi és Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke 1970-es tanzániai látoga­tásának. Az elmúlt években kapcsola­taink - amelyeknek elmélyíté­sére törekszünk — néhány terü­leten tovább bővültek. 1965- ben kereskedelmi megállapo­dást, egy évvel később műsza­ki-tudományos együttműködési szerződést írtunk alá Tanzániá­val. Exportunkat, amely mosta­náig főként gyógyszerek és tex­tíliák szállítására szorítkozott, gépipari berendezésekkel kí­vánjuk gyarapítani. Törekszünk közvetlen import bevezetésére is, eddig ugyanis csak más or­szágok közbeiktatásával volt behozatalunk Tanzániából. Jelenleg 13 magyar szak­ember dolgozik Tanzániában, elsősorban mezőgazdasági szakértők, de ott tevékenykedik néhány orvos és közgazdász is. Kulturális kapcsolatainkban még vannak kiaknázatlan lehe­tőségek. E téren biztató előre­lépés, hogy az 1976-77-es tan­évben több tanzániai fiatal ta­nulhat ösztöndíjjal magyar egyetemeken. Gáspár Sándor látogatásai az NSZK-ban A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának küldött­sége, amely Gáspár Sán­dornak, az MSZMP KB PB tagjának, a SZOT főtitká­rának vezetésével a Nyu­gatnémet Szakszervezeti Szövetséq meghívására tar­tózkodik az NSZK-ban, csütörtökön, délelőtt , Bo- chumba látogatott. A delegáció felkereste a Krupp-művek bochumi gyá­rát, megtekintette az acél­művek oktatási központját, találkozott és eszmecserét folytatott a gyári szakszer­vezeti tanács és az igaz­gatóság képviselőivel. Gáspár Sándor és a SZOT-delegáció tagjai dél­után Sprock-Hoevelben felkeresték a vasas szak- szervezet oktatási központ­ját és ott Gáspár Sándor előadást tartott a magyar szakszervezetek tevékeny­ségéről. A SZOT-küldöttség és a DGB képviselői közötti hi­vatalos tárgyalásokra pén­teken kerül sor. Ezt köve­tően Gáspár Sándor és Heinz Oskar Vetter, a Nyu­gatnémet Szakszervezeti Szövetség elnöke sajtóérte­kezleten válaszol az újság­írók kérdéseire. Decemberben átadás A Vadász utca félbehagyott hídjával. Erb János felvétele Befejező munkák a 6/A út . és II. szakaszán C Év végéig elkészül a Vadász utca 27-es járat az Engel útig Túl a Szabadság úton, innen a Petőfi utcán, az utóbbi he­tekben elcsendesedett a „csa­tazaj". ütemezés szerint egy­másután befejeződtek az előírt közmű-felújítások és átépítések, s a legutóbbi napokban már be-betévedtek autók is a József Attila utcába. Ez az illegális forgalom senkit nem zavart. A csend kérészéletű, s csak azért adódhatott, mert az Asz­faltútépítő Vállalat pécsi épí­tésvezetőségének — a soron- következő és befejező kivitele­zőnek — az új pécs—harkányi úton kellett a szeptember 1-i forgalomátvételhez szükséges szakasz átadását biztosítania, ez pedig erőinek jelentős ré­szét lekötötte. Az útépítéstől mintegy 40 főt és gépeket át tudott már csoportosítani Pécs­Távfűtési vezetéket építenek a Landler Jenő és Bartók Béla utca közti szanált területen keresztül. re, s ezzel ismét megélénkül a 6/A út II. szakaszán a munka. Az Aszfaltútépítő Vállalat a Szabadság út és Petőfi utca közötti területen a 650 méter csapadékcsatornából még hát­ralévő 300 méternyi szakasszal kezdi a munkát, a Bajcsy-Zsi- linszky út és Szalai András út keresztezésében pedig a távfű­tővezetékhez szükséges védő­csövet helyezi el — ezek az út I. és II. szakaszán az utolsó mélyépítési munkák. Utána már a tényleges útépítés követke­zik: a szélesítés, az alapbeto­nozás és szegélyezés, hengerelt aszfaltburkolat készítése, jelző­táblák elhelyezése és a járda­építés. Mindez időben így ala­kul: a Bajcsy-Zsilinszky út— Szabadság út közötti I. szakasz november végéig, a Petőfi ut­cáig terjedő II. szakasz pedig december végéig készül el. Ez­zel a belvárost elkerülő főköz­lekedési út tehermentesítő jel­lege már érvényesül — Pécset ettől kezdve nem érheti már pincék és üregek miatt megle­petés a Rákóczi út térségében. Van az Aszfaltútépítő Válla­latnak még egy pécsi „adóssá­ga”: a Vadász utca. A város új, Engel János úti iparterüle­tének megközelítésére már ré­gen elhatározás született: a Vadász utcát alkalmassá kell tenni tömegközlekedésre, a Vo­lán pedig a 27-es vonalát hosz- szabbítsa meg a Vadász utcán át az Engel János úti üzemekig. Az Aszfaltútépítő Vállalat a 6/A út mellett a Vadász utcát is munkába veszi. Az átadás ha­tárideje: december vége. A 27-es vonalának meghosz- szabbításával lényegében meg­történik az iparterület bekap­csolása a város tömegközleke­dési hálózatába. Ez viszont nem zárja ki, hogy a jelenlegi 28/Y jelzésű járatot ne tartsák meg továbbra is, minthogy az új üzemekbe nemcsak a 27-es vo­naláról járnak dolgozók. H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom