Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-09 / 249. szám

2 Dunantoit napló 1976. szeptember 9., csütörtök Az iskolai nevelőmunka támogatásáért Társadalmi akció a HNF közelgő kongresszusa tiszteletére Hévmiié Balatonfüredien Vízen a mohácsiak önjáró kompja A „gerinctől az árbocgombig” II hónap alatt elkészül Olvastuk, hallottuk Baranyáról A Népszava munkatársa a siklósi és villányi művésztelepen beszélgetett az ott alkotó mű­vészekkel. Csenkei Éva, a szim- pozion titkára, művésztörténész elmondotta, hogy 1969 óta a Baranya megyei Tanács és a siklósiak jóvoltából hat héten át működik ez a kerámikus-mű- Vésztelep. A művészek szeptem­ber végéig dolgozhatnak. A ke- rámikus tábor egyik évben nem­zetközi, a másik évben csak ma­gyar résztvevőkkel telik meg. A több tucatnyi kő- és márvány- szobor, melyeket a világ min­den tájáról ide érkezett ven­dégszobrászok faragtak ki, már szinte betölti a bánya területét. Különösen gyönyörködtető a vil­lányi szabadtéri szobormúzeum. Pannonhalmi Zsuzsa, az Ipar- művészeti Vállalat tervező ke- rámikusa arról panaszkodott, hogy többségüknek meg kell al­kudnia az igénytelen, a művé­szi irányba oly nehezen moc­canó kereskedelmi ízlésvilág­gal. Ezért a Siklóson töltött hat hét nagyon sokat számít. Kísér­letezhetnek, kereshetnek és re­méli hatnak is. Jelszavuk: ke­rámiát a kertbe, de nem ker­titörpéket. A Kossuth rádió szeptember 4-i reggeli krónika műsorában nyilatkozott a Baranya megyei Szállítási Bizottság elnöke. El­mondotta, hogy idén 120 ezer tonna cukorrépa szállításáról kell gondoskodni, s ehhez sem a MÁV, sem a Volán nem ren­delkezik megfelelő kapacitás­sal, ezért egyeztető tárgyaláso­kat folytattak a vállalatokkal, üzemekkel a várható őszi szál­lítások zavartalansága érdeké­ben. Augusztus 24-én sugározta a Kossuth rádió a pécsi Nagy La­jos Gimnázium férfi vokál együttes bemutatkozását. Kis- pista István a rádió riportere azért látogatta meg az együt­test, mert hasonló kevés talál­ható az országban. A 16 fiú elmondotta, hogy a vegyes kó­rusban is szerepelnek, de ez nem külön nehézséget, hanem külön örömet jelent a számukra. Be­mutatkozás után két dallal bú­csúztak a hallgatóktól. Dr. Misefa József az országos horgász kongresszuson írásban adta be véleményét. A megyei területi bizottság képviselője felhívta a figyelmet, hogy az ivadéktermelés egyik hatékony módszere lenne a mentés, s ezt a munkát a szövetség területi szerveire kell bízni, megfelelő felszerelések biztosításával. Ja­vasolta, hogy a szövetség által tervezett ivadéknevelő bázisok egyikét Baranyába telepítsék, hogy a szövetség egyik legna­gyobb természetes vizének, c Dráva folyó és vízrendszere iva­dékellátása hosszú távra meg­oldódjék. Megállapítja, hogy az egyre növekvő feladatok mara­déktalan ellátása mindinkább egész embereket kíván a MO- HOSZ területi szerveinél, mert azt ma már teljesen társadal­mi alapon nem lehet elvégezni. A Népszava Várnai Tivadar tanulmánya alapján Égervölgy további fejlesztésére és a Ja- kabhegyi erdőrész mielőbbi tel­jes feltárására hívja fel a fi­gyelmet. A Jakab-hegy ugyan­is az időszámításunk előtti év­ezredben központi szerepet töl­tött be Dél-Dunántúl népeinek életében. „A ma sűrű erdővel borított hegytetőn még java­részt feltáratlan földből és kő­ből épül sáncok között edény­töredékek, halom-sírok, csontok találhatók. (Maráz Borbála a Janus Pannonius 'Múzeum ré­gészeti osztályának vezetője szerint a cserepek és bronz­hulladékok arról árulkodnak, hogy a hegy első lakói nem a földvár építői voltak, hanem a késő bronzkori úgynevezett „ur­namezős kultúra” népe talált ott szálláshelyre magának. Még időszámításunk előtt 1000—900 körül." A település feltárása a na­pokban kezdődött és évekig tart majd. Lipoczki József A Hazafias Népfront közmű­velődési munkájában az egyik legfontosabb feladat az iskolai oktatás támogatása, oktatáspo­litikai céljaink megvalósításá­nak elősegítése, az iskola és a család jobb összhangjának megteremtése. A népfrontbizott- ságok — amelyek felelősek a szülői munkaközösségek társa­dalmi irányításáért is — már eddig is sokat tettek azért, hogy iskoláink kapcsolata szo­rosabbá váljék az élettel, a gyakorlattal és a termeléssel, s a szülők nagyobb aktivitással támogassák az iskolák nevelő- munkáját. Tanévkezdés előtt a nép­frontbizottságok országszerte összejöveteleken tájékoztatták a szülői munkaközösségek el­nökeit az új tanév feladatairól. A szülők iskoláján ezúttal is több tízezren ismerkednek meg az oktatás céljával és tartal­mával. Immár hároméves múlt­ra tekinthet vissza a szülők parlamentje: a tervek szerint az új tanévben is számos me­gyében megrendezik az össze­jöveteleket azzal a céllal, hogy az állami, társadalmi és tö­megszervezetek képviselőivel a szülői munkaközösségek veze­tői tapasztalatokat cseréljenek az oktató-nevelő munkával kapcsolatos tennivalókról, meg­vitassák, hogy a család mi­képpen működhet közre a ta­nulás feltételeinek javításában, a gyermek szabad Idejének jobb hasznosításában. A népfront tömegpolitikai te- véKenysége kiterjed arra is, hogy mozgósítsa a felnőtt tár­sadalmat az általános iskolák és napközi otthonok, a szak­munkásképző intézetek és óvo­dák működési, nevelési feltéte­NYOLC SZOCIALISTA VAROS KÉPVISELŐI VETTEK RÉSZT Befejeződött a komlói kulturális tanácskozás Tegnap befejeződött Komlón a résztvevő nyolc szocialista város kulturális vezetőinek ta­nácskozása. Mint beszámoltunk róla, a hétfőn megkezdett há­romnapos tanácskozás időszerű közoktatás- és közművelődés­politikai témákat tűzött napi­rendre. Hétfőn délután közmű­velődési témájú korreferátumok hangzottak el; kedden a köz­oktatás gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak. Molnár Gyula, az Oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője a közoktatás irá­nyításáról tartott előadást. Teg­nap a Komlón folyó iskolai kí­sérletekről, a munkásművelődés dunaújvárosi és leninvárosi tapasztalatairól szóló előadás­sal zárult a háromnapos ren­dezvény. Zárszavában Rácz Sándor, Komló város Tanácsa művelődésügyi osztályvezetője mondott köszönetét a részvéte­lért. A következő hasonló össze­jövetelt jövőre Dunaújvárosban rendezik meg. az Ifjúsági Ismét megindul az élet az Ijúsági Házban! Folytatják mun­kájukat a réteg- és szakklubok, szakkörök, stúdiók és műhelyek. Ugyanakkor — a tavalyi ta­pasztalatok és az év közben felmerült igények figyelembevé­telével — jelentősen kibővül az Ifjúsági Házban folyó tevékeny­ség. A klubok száma kettővel gya­rapodik: a Vitakörvezetők Klub­ja a KISZ által szervezett poli­tikai oktatásban működő körve­zetők felkészüléséhez nyújt se­gítséget, a Fiatal Pedagógusok Klubja pedig városunk közép­fokú oktatási intézményeiben tanító fiatal tanároknak ad ott­hont. A szakkörök száma is bővült: a Vizuális Műhely keretén be­lül megalakult a faesztergályos részleg. Itt a fiatalok szakem­leinek társadalmi munkában való fejlesztésére. S hogy a gyerekek inevelése, fejlődése mindinkább társadalmi üggyé válik, azt bizonyítják az „egy üzem, egy iskola" akció ered­ményei, az oktatási intézmé­nyek szertárainak, kulturális és sportlétesítményeinek önkéntes munkában vállalt gyarapítása. A népfront közművelődési munkája kiterjed a lakóterü­leti művelődési lehetőségek nö­velésére. Az oktatáspolitikai és a közművelődési párthatározat Milyen a jó silókukorica, mi­lyen egy jó minőségű szilázs. Pécstől 60 kilométerre, Tolna megyébe kellett elutazni, hogy megtudjuk. A Pécsi Állami Gaz­daság vezetői megelőztek min­ket, ők nemrég 30 vagon jó­minőségű szilázst vásároltak a Dalmandi Állami Gazdaságtól, még a tavalyi készletből, Hol- stein-Friz teheneiknek és meg­érte elhozni. Tegnap Dalmandon, az ál­lami gazdaságban nyolc siló­kombájn — négy amerikai Hesston, két Mjengele és két NDK silózógép, 34 traktor, köz­tük 4 darab K—700-as silózott úgy, ahogy minden ilyen 8 ezer hektáros üzemben manapság silózni kellene. A lebetonozott palánksilók mellé ostorneont szereltek. A silózás hajnali 4- kor kezdődik és váltott műszak­ban este 10-ig tart a higany­gőzlámpák fényénél. A szervi­zelést a táblán végzik, a szer­Hazban berek vezetésével elméleti kép­zésben részesülnek, valamint a faesztergálásra épülő iparmű­vészeti tevékenységet folytat­nak. Októbertől német és angol nyelvtanfolyam indul. A mai magyar irodalom bemutató IH Pódium sorozata mellett két új sorozat kezdődik: a napjaink természet- és társadalomtudo­mányi kérdéseivel foglalkozó „Korunk világa" és a hazai együtteseket felvonultató „Rock 76—77". (Szeptember 13: Pi­ramis, szeptember 26: Apostol és Bódy Magdi). A tagságukat megújítani kí­vánó és az újonnan jelentkező 14—35 éves fiatalok naponta 14—22 óra között válthatnak igazolványt. Az IH tagjai a be­lépődíjas rendezvényeket ked­vezménnyel látogathatják. megjelenését követően például Békés megye több városában, a járási székhelyeken és szá­mos községben is felméréseket végeztek arról: a gyermekgon­dozási segélyen otthonlévő kis­mamák milyen politikai, szak­mai, kulturális, egészségügyi képzésben vehetnek részt. , A tapasztalatok birtokában más társadalmi szervekkel kö­zösen megyeszelte megszervez­ték a kismamák továbbtanulá­sát. vezés tökéletes. Ilyen erőössz­pontosítással 48 óránként ké­szítenek egy palánksilót, ami­be 400 vagon kiváló minőségű silókukorica fér. A 250 hektár silókukoricából — ennek egy része szójás siló — 2000 vagon szilázst készít a gazdaság. A korábbi években Dalman­don is abrakokkal, takarmány- peletekkel próbálták megoldani a szarvasmarhák takarmányo­zását. Vass István igazgató riasztóan magas takarmány­költségekről számolt be, 1972- ben a mélyponton a takarmány­költség elérte náluk a 90 szá­zalékot, a tejtermelés mégis alig haladta meg a 2000 litert. Mióta áttértek a silóprogramra, a takarmányköltség 72,9 száza­lékra csökkent le, a tejterme­lés pedig 3800 literre emelke­dett. Tervük, hogy 1985-ig a tehénállományt és a tejterme­lést egyaránt megduplázzák. Tegnap az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Fehér­jeprogram Iroda, az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja, a Takarmánytermesztési Kutató Intézet országos silózási tanácskozást és bemutatót ren­dezett Dalmandon, amelyen a nagyüzemek szakemberein kí­vül részt vettek a termelési rendszerek is. A nagyigmándi Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer például, amely 1977- ben zöldprogramot Indít. Ahogy Dalmandon silóznak, az ma a világszínvonal. Először is 100—120 ezer tövet vetnek egy hektárra —, lehetőleg va­lamelyik korai fajtából, 210-től az 510-es FAO számig. Tegnap éppen a BEKE 270-eset silóz- ták. Kerülik az erősen fattya- sodó, kései érésű kukoricákat, megdőlt az a tétel, hogy ezek (Kiküldött munkatársunk tele­fonjelentése) A mohácsi komp keresztelő­jére tegnap Balatonfüredre ér­kezett vendégek igencsak elbi­zonytalankodtak, amikor má­sodszori kísérletre sem törött szét a komp testén a keresz­telő pezsgősüveg. Halasi La- josné, országgyűlési képviselő a jó silófajták — tőszóm sűrí­téssel érik el a nagy zöldhoza­mot, a kukorica csöve nem le­het 70—80 centivel magasab­ban a talajnál, a csövek a szár­hoz simulnak és felfelé állnak. A jó minőség nyitja, hogy a silózást 30 százalékos száraz­anyagtartalomnál kezdik és a fenti fajták rendes években augusztus végén elérik ezt. A titok másik nyitja, hogy a dal- mandiak nagyapáink szecská- zási módszerét nagyüzemre technológizálták. A hosszú szecskából csak rossz silót le­het készíteni. Dalmandon 1,5— 2 centis, tehát igen rövid szecs­kát vágnak, erre ma egyedül a Hesston-féle silókombájn ké­pes, amely tökéletes munkát végez. Az apró szecskát köny- nyű tömöríteni. A falközi silót — láttunk drá­gább beton és olcsóbb fa pa- lánkot is — két napon belül le­zárják, fóliával lefedik, és egy sor szalmabálával beborítják, rögzítik. Az a jó siló, amelyik nem siló szagú, vallják a dal- mandiak. Hidegerjesztésestech­nológiájuk olyan tökéletes, hogy náluk a tavalyi szilázsnak sincs orrfacsaró bűze, kellemes illatú, tápanyagban gazdag takar­mány. Silómaróval bontják meg, két jármű naponta 5 vagon szi- lázst hord szét a tehenészetek­be. A jó siló titka még a jó üzemi infrastruktúra. Dalman­don 30 kilométer beton útháló­zatot építettek ki üzemen belül, itt mindenhová betonút vezet. De ez a beruházás megtérül abban, hogy a szétszórtan lévő állatállományt egy központi te­lepről látják el naponta silóval a legnagyobb télben is, mert jók az útjaik, amelyeket egyéb­ként saját rezsiben, olcsón épí­tettek meg. — Rné — — a keresztmama - nem jött zavarba, Pannónia helyett a Csata nevet adta mohács első önjáró kompjának. A szerda délelőtti ünnepé­lyes balatonfüredi avatón ott volt Borsos János, az MSZMP Mohács Városi Bizottságának első titkára, Fischer János, Mo­hács város tanácselnöke, a Megyei Tanács és Mohács város képviselői valamint a komp építői, akiknek munká­jukért Fischer János tanácsel­nök és Halasi Lajosné ország- gyűlési képviselőnő mondott köszönetét. A kecsesen vízre csúszott komptesten a gépészek veszik át az építők helyét. Beszerelik az elektromos berendezéseket, a fő- és segédmotorokat, a műszerfalat, az úgynevezett Z hajtóművet, ami nagyszerű ma­nőverezési lehetőséget biztosít a csőrendszereken. Mint Pataki János műszaki ellenőrtől meg­tudtuk, nagy különbség van a balatoni és a folyami komp építése között. A folyam és a Duna vízszintje állandóan in­gadozik, ezért a komp testét alacsonyra, lejtős lejáróval kell építeni, a Balatonra készülőt vízszintes lejáróval a magas komptesttel ellentétben. Októ­ber 20-án Balatonfüredre érke­zik a csehszlovák Tesla gyár szerelője, hogy kipróbálja és fölszerelje a radarkészüléket. Eddig nem volt semmi prob­léma, a szerelők remélik a ter­vezett határidőre az év végére befejezik a munkát. A hajó­gyáriak szerint arra még nem volt példa, hogy „gerinctől az árbocgombig" 11 hónap alatt készüljön el egy komp. A mo­hácsiak önjáró kompja az első. Reméljük mielőbb Mohácson köszönthetjük a nagyteherbírá­sú kompot, hogy hidat alkos­son a Duna két partja között. Horváth Teréz Dinamikus fejlődés (Folytatás az 1. oldalról.) szövetkezetek. A tagok száma megközelíti a 9 ezret. Földte­rületük 70 százalékkal, a közös alapok értéke 143 százalékkal nőtt az öt év alatt. A közös alapok értéke megközelíti a 8 millió forintot. A takarékszövetkezetek 86 egységükkel Pécs, Komló, Sáid, kivételével valamennyi baranyai települést működési körzetük­be vonták. A VII. (kongresszus óta eltelt időszak alatt 792 millió forint kölcsönt folyósí­tottak. Megyénkben 17 lakásépítő- szövetkezet működik, összesen 812 lakás építését tűzték ki célul, eddig ebből 428 való­sult meg és 250 lakás jelen­leg is építés alatt áll. Lassít­ják az előrehaladást — külö­nösen Pécsett — a tervezési, a kisajátítási és a közműve- sítési gondok, valamint az épí­tőkapacitás hiánya. A megyei ÁFÉSZ-ek terveik­ben dinamikus fejlődést irá­nyoztak elő. Jelentősen fejlesz­teni kívánják a vonzásközpon­tok, a nagyobb egyesült szö­vetkezetek székhelyén működő szaküzlethálózat színvonalát. Alapvető feladatnak tekintik a szakcsoporti mozgalom fejlesz­tését. A megyei küldöttközgyűlésen megválasztották azt a 31 kül­döttet, akik novemberben a Vili. kongresszuson képviselik megyénk fogyasztási szövetke­zeteit. Eszterhai Katalin Evadkezdes A Pécsi Állami Gazdaságban befejezték a silókukorica betakarítását A legjobb szilázst készítik az országban Silózási bemutató Dalmandon # Apró szecska, tömör kazal 9 800 literrel nőtt a tejtermelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom