Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-07 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanio XXXIII. évfolyam, 247. szám 1976. szeptember 7., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Meddig tart a létszámzárlat? Losonczi Pál és Lázár György fogadta a mozambiki külügyminisztert Lázár György fogadta a mozambiki külügyminisztert A Himnuszt játssza a gyárvárosi úttörőzenekar. Kezdődik az ünne­pélyes tanévnyitó az Ágoston téri iskolában. Fotó: Kóródi Gábor Hatvanezer iskolás Pécsett és Baranyában Vas-, gyémánt- és arany­diplomákat adtak át A z adminisztratív lét­számzárlat átmeneti jellegű kényszerintéz­kedés. Nemcsak haszna, kára is van. Egyformán érinti a szor­galmas és szervezett, valamint az embert és időt pazarló vál­lalatokat, intézményeket. Az íróasztalok melletti létszámnö­vekedést korlátozza, illetve csökkenti. Nagyok még a műhelyekben is a belső munkaerő és mun­kaidő tartalékok. Akkor miért vált éppen az irodai létszám­zárlat szükségessé? Természe­tes, hogy a dolgozók ott he­lyezkednek el, ahol számukra kedvezőbbek a munka- és ke­reseti feltételek. Megtehetik, mivel teljeskörű a foglalkozta­tottság és általános a munka­erőhiány. Vonzó az állandó délelőttös műszak, az időbéres munka, a fehér köpeny, az íróasztal stb. A nagyon hátrá­nyos munkakörülményeket — ahogy az életszínvonal emelke­dik — egyre nehezebb anya­giakkal ellensúlyozni. Különö­sen a fiataloknál figyelhetjük meg az anyagi ösztönzés kor­látáit. Fontos feladat tehát a munkakörülményekben meglévő lényeges különbségek kiegyen­lítése. Egyebek közt a rutin jel­legű irodai munka inter,f'tását is közelíteni lehet a normázott termelő tevékenységéhez, de a sajátosságokból és főleq a vélt presztízsből adódó különbségek azért óhatatlanul fennmarad­nak. Meddig lesz hatályos, mikor fog megszűnni az adminisztra­tív létszámzárlat? Gyakori kér­dés. A válasz szinte magától adódik. A létszámzárlat feles­legessé válik, ha az intézkedés eléri célját, ha az irodákban kényszerpályára kerül az éssze­rű, takarékos és szervezett mun­ka. Az időpontot persze nehéz lenne megjósolni. Valószínűleg nem is jön létre mindenütt egyszerre a kívánatos és elfo­gadható állapot. Akkor pedig a zárlatot sem szabad felolda­ni egyetemes jelleggel, azonos időpontban mindenütt, hanem csak differenciált módon, az adminisztratív létszámmal való takarékoskodás színvonalától függően. S valamennyi esetben az eredményes, jó munka, a hatékony és szervezett admi­nisztráció elismerése lesz majd a létszámstop feloldása, a sza­bad létszámgazdálkodás. Vagyis a vállalatokon, az in­tézményeken a sor: adjanak garanciát, bizonyítsák, hogy megérdemlik a bizalmat. Ne általában a létszámzárlat fel­oldását szorgalmazzák, hanem a hatékony foglalkoztatás helyi feltételeinek megteremtését. Az egyedi elbírálás és a fokoza­tosság lehetővé teszi, hogy a zárlatot ne ott oldják fel majd legelőször, ahol leghangosab­ban protestálnak ellene, vagy ahol esetleg a legnagyobb lét­szám-megtakarítást érték el, hanem ott, ahol intézményesí­tették a jó munkát, ahol a le­hető legésszerűbben szervezték meg az adminisztrációt. Minderről nyíltan szükséges szólni, mivel a vállalatok, a ta­nácsok, az intézmények több­sége máról holnapra él és csupán a létszámzárlat nyomán keletkező réseket igyekszik el­tömni. Akkor is, amikor az át­fogó tevékenységből kiragadva gépesítik például a manuális könyvelési, bérelszámolási mun­kákat. A termelést, a gazdál­kodást, a fejlesztést kísérő tel­jes adminisztráció áttekintése, kritikai elemzése és újraépíté­se, a funkciók, a célok, a ren­dező elvek megfogalmazása hozhat csak érdemi eredményt. Ennek az átfogó tevékenység­nek szerves része a gépesítés, a szakemberképzés, a személy­zeti munka. Nélkülözhetetlen a rendszer- szemlélet, a vezetési, a szerve­zési, valamint a helyi ismeret, illetve a gyakorlatiasság. A döntések előkészítésének külö­nösen hasznos segítője lehet az élenjáró tapasztalatok ta­nulmányozása. A hasonló adott­ságú, a rokonprofiiú vállalatok összehasonlításakor derül fény ugyanis arra, hogy milyen lét­számtöbbletet igényel például, ha sok az ügyintézéstől mente­sített vezető és titkárnő, vagy ha a gyáregység, az üzem ve­zetőjét nem hozzáértő, intéz­kedni, dönteni képes helyettes, hanem referáló, levelező, az ügyeket gyártó és halmozó ad­minisztrátorok, előadók segítik. A tapasztalatcserék nemcsak a szervezők, a vezetők, hanem az ügyintézők számára is meggyő­zően bizonyíthatják, hoqy lehet másként és lehet jobban vé­gezni ugyanazt a célt szolgáló munkát. S most a létszámstop miatt még attól sejn kell tar­tani, hogy a valóban meggyő­ző erejű tapasztalatcsere kilé­péssel, munkahelyváltoztatással zó rul. A szakszerű, gyors, érdemi ügyvitel és adminisztráció nél­külözhetetlenül szükséges, a létszámzárlat csupán a vad­hajtások, az ésszerűtlen, szer­vezetlen megoldások, a munka­erőpazarlás ellen irányul. Ezért a létszámlemorzsolódás kivédé­se, átvészelése sem lehet célra­vezető, ha hosszú távon nem alapozzák meg a hatékony iro­dai munkát, a korszerű ügyvi­telt, a gyors ügyintézést és in­formálást. Szükséges, hogy a kényszerhelyzet előidézte rög­tönzéseket, az ösztönösséget a tudatosság, az előrelátás váltsa fel. Nem a napi munkában — ott óhatatlanul sok a mecha­nikus és rutinelem —, hanem az adminisztráció egész rend­szerének, keretének, szerveze­tének kialakításában. A létszámzárlatot köve­tően tovább növe­kedtek az irodai mun­ka szervezettségében, hatásfo­kában lévő különbségek, attól függően, hogy hol, hogyan rea­gáltak az intézkedésre. Az ad­minisztratív 'létszámzárlat felol­dásában már csak azért sem engedhető az „egyenlősdi''. Az élenjáró vállalatoknál és intéz­ményeknél célszerű már 1977- től megszüntetni a zárlatot, bi­zonyítva, hogy vannak példa­mutató eredmények, jelezve, hogy a kényszerhelyzet kulcsa a helyi vezetők kezében van. Kovács József Joaquim Alberto Chissano, a Mozambiki Népi Köztársaság Budapesten tartózkodó külügy­minisztere hétfőn a Hősök te­rén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Az ünnepé­lyes tiszteletadáson jelen volt Garai Róbert külügyminiszter­helyettes,. Csehik Ferencné, a Fővárosi Tanács elnökhelyette­se, Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancs­noka. Ezt követően a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a magyar—mozambiki külügymi­niszteri tárgyalások Púja Fri­gyes és Joaquim Alberto Chis­sano között. A tárgyalások so­rán áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, va­lamint a két ország kapcsola­tai továbbfejlesztésének lehető­ségeit. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn hivatalá­ban fogadta Joaquim Alberto Chissanot, a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. Ugyancsak hétfőn Lázár György, a Minisztertanács el­nöke hivatalában fogadta a mozambiki külügyminisztert. Ezt követően Joaquim Alberto Chissanot Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára fogadta hivatalában. Á norvég külügy­miniszter Budapesten Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hét­főn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Knud Frydenlund, a Nor­vég Királyság külügyminisz­tere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pú­ja Frigyes, Nagy János külügyminiszter-helyettes, valamint a külügyminiszté­rium több vezető munka­társa. Jelen volt a fogad­tatásnál Roll I. Jerving, a Norvég Királyság budapes­ti nagykövete és Kárpáti József, a Magyar Népköz- társaság oslói nagykövete. * Knud Frydenlund, a nor­vég Királyság külügymi­nisztere és kísérete hét­főn a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. Az utcákat már reggel ellep­ték a matróz-ruhába, ünnep­lőbe bújt diákok, izgatott te­kintetű szülők és nevelők ren­dezgették a sorokat szerte a tantermekben. Tegnap az ün­nepélyes évnyitóval megkezdő­dött az 1976/77-es iskolaév. Ma már „munkanap” van, napsütötte arcú gyerekek ül­nek a mész-szagú osztályok­ban, egy kissé megilletődöt- ten, komolyan és jóízű elhatá­rozásokkal telve, de minden­képpen azzal a tudattal, hogy felsőbb osztályba léptek, me­gint elmúlt egy esztendő. Negyvennégyezren ülnek az általános iskolák termeiben, nyolcezren a középiskolákban, és nyolcezren a szakmunkás- képzőkben ... Hatvanezer isko­lás zsivaja tölti be a folyosó­kat, közülük egytizednyien kis- elsősök. Mindenütt elhangzott az ünnepi beszéd, elmondták, hogy az iskolában elvégezték a nyári felújitásokat, ennyi és ennyi pénzt költöttek és mind jobb tanulásra buzdították az ifjakat... Mindenütt nem lehetünk je­len. Hogy miért a pécsi Ágos­ton téri általános iskolát vá­lasztottuk, megokolja, hogy szinte újonnan adták át, de az öreg épület hangulatát, pati­nás hírét nem érintette sem a födémcsre, sem a központi fűtés hálózata. Megmaradt, s mindezt boldogan tapasztalták azok az idős pedagógusok is, akik valamikor itt tanítottak. Délután öt órakor kezdődött az ünnepség, amelynek első mozzanata volt, hogy Habó Jó­zsef, a Pécsi Építő- és Tata­rozó Vállalat iagzgatója át­adta a felújított épületet Csor­ba Tivadarnak, a Városi Ta­nács művelődésügyi osztályve­zetőjének, s megígérte, hogy egy éven belül az esetleg .mu­tatkozó hibákat soronkívül fog­ják kijavítani .. . Szívügyük lett az építőknek ez az iskola. Dr. Fauszt Fülöpné, az isko­la igazgatója mondott ünnepi beszédet. Mindaz, ami a fel­újítás idején történt, már em­lék. Emlék a kibelezett iskola- épület, amelynek földszintjéről az égre nézhettünk, emlék már a kisgyerekek örökös utazga­tása, emlék, hogy itt tanítot­tak, ott ebédeltek és amott volt a napközi. Az igazgató köszö­netét mondott mindenkinek — szülőknek, gyerekeknek, taná­roknak, az iskolát támogató szocialista brigádoknak, kiszis- táknak — a közel kétéves helytállásért. Az ünnepélyt szavalatok és az iskola énekkarának kis mű­sora tette színessé. A kezdetet jelző Himnuszt, s az ünnepély végét jelző Internacionálét a gyárvárosi úttörőzenekar ját­szotta. Az évnyitónak külön rangot adott, hogy itt adták át a vas-, gyémánt- és arany­diplomákat. Vasdiplomát ka­pott — tehát hatvanöt éve végzett — Kerényi János, Szti- pánovics Nándorné, Rácz Je­nő és Kiss József. Hatvan éve diplomáztak Kuhn Béla, Beleki Vendel, Pejtsik Béla és Szécsá- nyi Mihályné. ötven esztende­je végeztek az aranydiplomá­sok: dr. Papp Sándorné, Lu­kács János, Kardos Béla, In- cze Béla és Szabó Gyula. A meghitt hangulatú ünnep­ség után az iskola vezetősége és szülői munkaközössége fo­gadást adott az építők és az idős pedagógusok tiszteletére.- kp ­Czente Gyula megnyitja a bányász kulturális heteket. Tudósítás a 2. oldalon. Erb János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom