Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-04 / 244. szám

1976. szeptember 4., szombat Dunantmt napló 3 Fórumok a fiatalok életéről, jogairól, kötelességeiről Hárman Komló építői közül TOVITŰNT EGY NEGYED SZAZBD A miniszterhelyettes soha sémi élt Komlón, a bányaváros­ban mégis városépítőnek tekin­tik. Nemcsak a hivatalos, ün­nepi vendégvárásra gondolok: Czéder János például az ötve­nes évekre emlékezve őt említi: hát akkoriban mint a bányász szakszervezet képviselője, a Trethon Feri, meg a Nehézipari Minisztérium főkönyvelője né­hányszor összedugtuk a fejün­ket, mit is lehetne tenni. So­kat köszönhet Komló neki. Viszont jövőre lesz fél év­százada, hogy Czéder János Komlón él, itt született. 1939- ben takarító gyerekként vette át a szilikó-TBC-ben elhunyt apja lámpását, Komló várossá nyilvánításának negyedszázados jubileumán éppen 10 éve veze­tője annak az üzemnek, amely különösen az elmúlt évtized alatt jelentős részt vállalt Kom­ló építéséből. — Bizony gondolkodni kell, hogy amikor elmegyek egy épü­let mellett, mi építettük-e vagy más - az időmben-e, vagy korábban? Négyszázötven lakás, a mecsekjánosi ÉPFU-te- lep, gázcseretelep, szolgáltató­ház . Vízmű. Nem is tudom? Pécsett is renaeteg: iskolák, óvodák... S persze a vállalat saját munkái, évi 10-12 milliós értékben. Putzer Ferencné a várossal egyidős lakos Komlón, 1951- ben jött a 11 tagú család Ka­locsáról, a bánya, az új város építése a nyomorgás megszűn­tének reményét keltette. — Mire emlékszik az első na­pokból? — A vasútról Kökönyös felé kapaszkodtunk új otthonunkba. Az erőmű mellett a sár lehúz­ta cipőmet, azt mondtam, ha mégegyszer vissza kéne men­nem az állomásra, nem indul­nék neki az útnak. Mellettünk lovaskordékkal hordták a föl­det, sártenger volt itt minden. Az orvos, a bányász, a kőmű­ves, az igazgató és a huligá­nok is gumicsizmában jártak. Talán csak ha miniszter jött, az nem húzott gumicsizmát.- ön milyen lábbeliben járt Komlón? Dr. Trethon Ferenc pénzügymi­niszter-helyettes csodálkozva néz, mit akarok ezzel? Balatongyörökön sikerült ta­lálkozni, nemrégiben mindkét csuklóját eltörte, innen jár hé­vízi kezelésre. — Gumicsizmában. Sáros kis falu volt, a kultúrházon, ven­dégszobán, állomáson és a bá­nya irodaházán és természete­sen a templomon kívül semmi sem volt, csak a nyakig sár. Az első járdát az irodaháztól a kultúrházig építették, de olyan keskeny volt, hogy ketten alig fértek el egymás mellett.- Emlékszik Czéder Jánosra? — Hát hogyne! Akkoriban a szénbányák iparigazgatóságá­nak beruházási osztályán dol­goztam, a magyar kohászati bázis (először Mohács, majd Dunaújváros) kiépítésével kap­csolatban került előtérbe Kom­ló fejlesztése. A célkitűzés na­pi 460 vagon — talán jól em­lékszem - kokszolható szén ter­melése volt. Ehhez bányák, a termeléshez ember, a munkás­nak lakás kellett. Sokezer ide­gen szakadt a városra, a jó kereseti lehetőség vonzotta az embereket, olyan nagyságrendű fejlesztés volt ez, mint most a tatai szénmedencében folyik. Komlói látkép. lók végig a munkahelyünkön maradtunk. Én közben még 41-ben beiratkoztam a közgaz­dasági egyetemre. Napközben előadásokat hallgattam, este könyveltem. Arra a hideg szep­temberi-októberi éjszakára jól emlékszem, amikor egy teher­autó szalonnával mentem Kom­lóra. Az utolsó utam volt ez a felszabadulás előtt. Több bá­nyász tdlán ezzel tartott ki a nehéz időkben. — A felszabadulás után, a Magyar Állami Szénbányák RT megalakulása után íróasztalom­mal együtt költöztem új munka­helyemre. Ekkor ellenőrzési te­rületen dolgoztam, s nagyon sokat jártam Komlóra, Szász­várra, Nagymányokra. A sza­márlétra egyetlen fokán sem szakadt meg a kapcsolatom a bányászattal, s tulajdonképpen negyed század alatt munkahe­lyem sem változott. A Szén- bányászati Minisztérium meg­szűnése után a NIM-be kerül­tem. Újból vittem íróasztalom a Markó utcai épület egy má­Putzer Ferencné sik szárnyába. Hetvennégyben kerültem át a PM-be. Visszatér­ve a gumicsizmára, most mi­niszterhelyettesként ha Komló­ra megyek, tényleg nem gu­micsizmában járok, de gondo­lom mások sem ... Putzer Ferencné munkásasz- szony a szénelőkészítőben. A gép mellől jött fel a főmérnök­helyettesi irodába, a nyers ak­naszén fajsúly szerinti osztá­lyozását végzi. Nincs gumicsiz­mában. — Nehéz munka? — Nehéz, de aki gyerek­ként kezdi, az hamar meg­szokja. Nekem például a var­rás nehéz, azzal kell foglalkoz­nom az öltögetés közben, hol is a tű ...? Amikor idekerül­tünk Komlóra, mindannyian a bányánál kerestünk állást. A három fiú bányász. A lányok közül egyik csatlós volt a má­sik apám mozdonyán volt fé- kes. A nővérem volt az első sztahanovista csatlós. Már csak a legkisebb testvérem, a Matyi van otthon, nekünk töb­bieknek külön otthonunk van. Az új szilvási lakásokból most bányásznapra kap egyik nővé­rem új otthont. Sokat kaptunk mi itt Komlón. Igaz, otthon azt tanultuk, ezért tenni is kell va­lamit . .. — Nem nagyon tudom el­mondani, hogy most a negyed- százados jubileum előtt mit is kéne mondani, nehéz megfo­galmazni, amit az ember tu­lajdonképpen el akar monda­ni ... Czéder János apja, nagyap­ja, ükapja is a bányában ke­reste kenyerét, talán a karban­tartó üzem vezetője is a föld alatt maradt volna, ha 1952- ben nincs az az omlás. Hom­lokán ujjnyi hegg árulkodik a súlyos sérülésekről. A százmé­teres mozgalom, az „Előre a 10 000 folyóméter feltárásáért” nem adta ingyen a dicsőséget, megbecsülést. A Magyar Nép- köztársaság Érdemérem (arany), a Munkás-Paraszt Ha­talomért Érdemérem okait a föld alatti bányamunka kiemel­kedő eredményeiben, 56-ban Trethon Ferenc — Nos, a politikai nevelőmun­kában, az érdekvédelemben a szakszervezet akkor különösen nagy szerepet kapott. Czéder Jánossal sokat találkoztam. Sok szakmaszeretet szorult a kom­lóiakba: engem is megtanítot­tak, hogy ha öregszik is az ember, ne felejtse, milyen a bánya, Kollektív szellemet, em­berséget, az egymásért való aggódást sehol másutt nem le­het úgy megtanulni, mint a föld alatt. Máig sem felejtem, hogy milyen bányajárásokra vittek: tizenötször bevertem a fejem, belém is, minisztériumi kollégáimba is jól bevésődött, hogy mennyi segítséget érde­melnek a bányászok . ..- ön mikortól volt kapcso­latban Komlóval, egyáltalán a bányászattal?- Első munkahelyem az érett­ségi után a Komlói Kőszénbá­nyák pesti igazgatóságán volt. Ahogy általában a zöldfülűek kezdik, én is könyvelő voltam. Ez 1941-ben volt. Az elszámo­lás, értékesítés, anyagbeszer­zés, általában minden Buda­pesten történt, csak a műszaki ügyeket, s hát természetesen a termelést irányították Komlón. 1944-ben a főnökök közül so­kan nyugatra mentek, mi fiata­Czéder János a komlói pártház védelmében találjuk. Nem kapott azonban kitün­tetést harminchét esztendei munka hétköznapjaiért. A 12 éves takarítófiú végigjárta a bányamunka minden fokozatát: csillés, segédvájár, vájár, front­mester, csapatvezető. A moz­galmi munkában üzemi szak- szervezeti tisztségviselő, majd a vállalati szakszervezeti bi­zottság titkárhelyettese. Tizenötezer idegen telepelett Komlóra, volt olyan hónap, hogy ötezren is jöttek s ugyan- ennyien utaztak el. A születés­től hallóiig, börtöntől iskoláig kellett egyengetni az emberek útját. Észrevétlenül repültek az évek és változott Komló. — Nem ismertünk lehetet­lent, ma emlékezetemben is nehéz felidézni milyen is volt a falu, a régi Komló. Igaz, ma azt a lelkesedést sem találom, amivel ez a város épült. Mi nem azt kérdeztük, mennyi lesz a fizetés, hanem, hogy mit kell csinálni . .. • Putzer Ferencné ma „város­atya" Komlón, (a tanács vég­rehajtó bizottságának tagja) negyedszázada él a városban, Czéder János itt született, s nem is menne soha máshová, dr. Trethon Ferenc sosem élt a bányászvárosban. Mégis mind­hárman komlóiak, a város épí­tői. Lombosi Jenő Szőlészeti bemutató Villányban A szőlő- és gyümölcsterme­lő szakcsoportok tagjai és az ÁFÉSZ-ek szakemberei részére tegnap délután Villányban szakmai előadással és konzul­tációval egybekötött bemutatót tartottak. A Szőlészeti-borásza­ti Kutató Intézet pécsi állomá­sa és a MÉSZÖV közös bemu­tatóját igen sok érdeklődő te­kintette meg a villányi szak­csoport ezer négyszögöles be­mutató kertjében. Az 1975-ben telepített 40 szőlőfajta között számos új nemesítés most mu­tatkozik be a gyakorlatban. A villányi országos modeliltelep fajtái között találjuk a Kuruc- vér, a Carmin, a Kertészeti Egyetem nemesített vörös faj­táit, valamint azokat a nagy érdeklődésre számottartó sző­lőfajtákat, amelyeket nem kell peronoszpóra ellen permetez­ni. A 180—300 centiméteres sortávolságú telepítés — mint ahogyan ez a tegnapi bemu­tatón is kiderült — lehetővé tette a termékenyebb tőkefor­mák kikísérletezését és ami a jövő és a kistermelők szem­pontjából iqen lényeges, a gé­pi megművelés lehetőségét. Mivel az ültetvény telepítés előtt nagy adagú szerves és szervetlen trágyát kapott — megfelelő talajelemzési adatok alapján — a telepítés koráb­ban termőre fordult és több termés is várható. Kezdődnek az ifjúsági parlamentek Beszélgetés Piti Zoltánnal, a KISZ Baranya megyei Bizottsága titkárával A Minisztertanács határozata értelmében 1976 őszén ismét megrendezik az ifjúsági parla­menteket, a szocialista de­mokrácia új és sajátos ifjúsági fórumait. Az első ízben 1974- ben megrendezett parlamentek a gyakorlatban jól beváltak és eredményesen segítették az if­júsági törvény végrehajtását. Szeptembertől februárig A parlament-sorozat szeptem­berben az úttörőknél kezdődik, ezt a diákparlamentek és o dolgozók fórumai követik. No­vemberben és decemberben a trösztöknél és a nagyvállalatok­nál kerül sor a parlamentekre, januárban és februárban pedig az országos, ágazati parlamen­teket rendezik meg. Az ifjúság életének e fontos eseménysorozata előtt Piti Zol­tánnal, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkárával beszél­gettünk az 1974. évi parla­mentek tapasztalatairól és a mostani fórumok feladatairól. — Az ifjúsági parlamentek megrendezése az állami gaz­dasági szervek feladata. Miben segít a KISZ? — Valóban, a fórumok meg­rendezéséért az illető vállalat, intézmény igazgatója, országos szinten pedig az ágazati mi­niszter a felelős. A parlamentek sikeres megrendezéséhez ugyanakkor feltétlenül szüksé­ges a KISZ- és a szakszervezet együttműködése, segítsége. A társadalmi és tömegszervezetek ugyanis felkészítik a fiatalokat, sőt a parlamenteket megelő­zően a KISZ-alapszervezetek taggyűlésen is foglalkoznak az­zal, milyen problémákat, ered­ményeket mondanak el a fó­rumokon. A parlamenteken ter­mészetesen nemcsak a KISZ tagjai, hanem valamennyi érin­tett fiatal részt vesz. Feladatok, célok — Mi az ifjúsági páriámén- tek feladata, tartalmi célja? — Értékelni fogják az ifjúsá­gi törvény időarányos végre­hajtását, az 1974. évi parla­menteken elhangzott javaslatok sorsát, és ajánlást tesznek a végrehajtás további feladatai­ra. Az ötödik ötéves terv során ránk váró feladatokra is moz­gósítanak, s azt hangsúlyoznám. hogy most nem annyira a jo­gok, mint inkább a kötelessé­gek oldaláról közelítik meg a fiatalok a feladatokat. Szeret­nénk, ha az ifjúsági parlamen­teken felhívnák az állami, gazdasági vezetés figyelmét a KISZ előtt álló feladatokra is, és kérnék a segítségüket. Re­méljük, hogy az idei parlamen­tek tartalmasabbak lesznek a két évvel ezelőttieknél, most már van ugyanis tapasztala­tunk, tudjuk, hogy nem kell csinálni. Hetvennégyben ugyan­is sok helyen termelési értekez­letbe fulladt a parlament... Egyébként a jó tartalmi mun­kát szolgálja az is, hogy idén korábban megkezdődött az előkészítés. Az előkészítést pe­dig ott végzik jól, ahol az esemény előtt két-három hét­tel kiküldik az írásos beszámo­lót. s ennek alapján felkészül­hetnek a fiatalok is a vitára. A parlamenteket az Állami Ifjúsá­gi Bizottság határozata értel­mében szigorúan munkaidőn kívül, illetve szombaton és va­sárnap szabad csak megren­dezni. Százezer fiatal ügye — Baranyában hány fiatalt érint az eseménysorozat? — Közel 100 ezer 14 és 30 év közötti fiatal életéről, műn- kájáról, jogairól és kötelessé­geiről lesz szó az ifjúsági par. lamenteken. Egyébként Pécs lesz a gazdája a jövő év ja­nuár végén az országos diák­parlamentnek, amelyet első íz­ben rendeznek vidéken. — Mi történik a parlamen­tek után, hogyan hasznosítják a tapasztalatokat? — A parlamentet követően a vállalatok, intézmények veze­tői értékelik a tapasztalatokat, majd a KISZ- és a szakszerve­zet javaslatára és egyetértésé­vel — amennyiben szükséges — módosítják az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról kiadott helyi intézkedési tervet. A Mi­nisztertanács határozatának ér­telmében a minisztériumok, a fővárosi és a megyei tanácsok 1977. április végéig összegzik a parlamentek tapasztalatait és a tett intézkedésekről tájékoz­tatják az Állami Ifjúsági Bi­zottságot. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság azután o főbb, több minisztériumot érintő kérdések megoldása érdekében intézke­déseket tesz. (Panics) Sohasem kérdeztük, mennyi lesz a fizetés ___________________________________________________________________________________________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom