Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-28 / 268. szám
e Dunántúlt ngplö 1976. szeptember 28., kedd Ismerjük meg töriyenyeinteet A honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmétől Az elmúlt alkatommal a családi segélyről irtunk tájékoztató jelleggel. Ma ismertetésünket a honvédelmi kötelezettséget teljesítőt megillető juttatások közül a lényegesebbekkel folytatjuk. Mérkőzésről mérkőzésre Az előretörő kesztyügyári játékost nem tudja szerelni a bólyi védő. Fotó: Arató László Gádor István Érezhető volt az elmúlt héten a televízióban, hogy Képzőművészeti Világhét zajlott. Hogy miképpen vált a nézők számára világossá e világhét alapgondolata, törekvése egyéb műsorokon keresztül, az más dolog. De hogy a hét egyik ajándéka volt, hogy az ország megismerkedhetett Gádor István keramikusművésszel, méghozzá „személyesen”, az egészen biztos. Gádor mestert méltán sorolhatjuk nagy öregjeink közé. Hihetetlen életművet alkotott, elég, ha azzal kezdjük, hogy ő teremtette meg a magyar kerámiaművészetet és ha azzal fejezzük be a sort, hogy nyolcvanöt éves korában tervezgetni kezdi munkásságának rendezését . . . Ismerjük őt például Siklósról is. Legalább nyolcvan esztendős volt már akkor is, amikor megjelent a fiatalok között és gondolatainak frisseségével, a kétkezi munkában is élenjáró fürgeségével, az új és új ötletek nemcsak felvetésével, hanem szinte azonnali kipróbálásával elképesztette a nálánál egy-két generációval ifjabb művésztársait. Ezt a fehérhajú, derűt sugárzó, figyelmes tekintetű embert láttuk a Zsolnay Gyárban is, ahol valóságos gyermek módjára örvendezett az új lehetőségeknek, tapogatta, rakosgatta, körbejárta a hófehér porcelánszigetelőket, s az anyag, a forma feletti öröméhez rögtön és magától értetődően kapcsolta az elvont gondolatok tiszta összefüggéseit. Gádor István nagy művész, s ez a fogalmazás mégis csikorog, mert nagyságát ez a sztereotip szókapcsolat nem is sejteti. Nagyságát inkább az a folyamat érzékelteti, ahogyan stilusról stílusra, alkalmazásról alkalmazásra, anyagról anyagra vándorol, szüntelen munkában, szüntelen gondolkodásban, vállalván a tévedéseket, a hamvábaholt kísérletek kockázatát, az esetleges vádat, hogy kiteljesítés helyett mindig elölről kezdi. De legesleginkább abban van a nagysága, hogy bármit csinál is, mindig céllal teszi. Nem utólag ráaggatott céllal, hanem valódival. Ez a cél némelykor egyszerűen ennyi: ki kell próbálni, meg kell vizsgálni, hogyan lehet az üveget és a sárgarezet alkalmazni a kerámia díszítésében, Máskor viszont ez a cél határozottan arra irányul: szép környezetben kell élniük az embereknek, s ehhez, íme, itt egy konkrét lehetőség, például a nagyüzemi gyártású szigetelőkből mint „alkatrészekből” összeállított plasztika. Végső soron persze Gádor Istvánnak mindig is ez Volt a határozott és bevallott célja: a maga eszközeivel hozzásegíteni az embereket a szebb, esztétikusabb környezethez. A környezet pedig nyilvánvalóan erősen hat magára az emberre is. Gádor István tehát a maga csendes, mosolygós, igen szívós, fürge módján hatvan esztendeje nem is "Csinál egyebet, mint változtatgatja az embereket. Neveli, vigasztalja, felderíti. Vagyis a legtöbbet teszi, amit csak ember tehet. Most pedig azt mondta, kissé monoton, tárgyszerű, precíz modorában, hogy igen-igen komolyan tervezi már a tevékenységének rendezését. Szellemileg és tárgyakban egyaránt. Nem vesz tudomást arról, hogy hány éves. Dolgozik. Zsigmondy Boris és Czóbel Anna érdeme, a portréfilm készítőié, hogy mindezekről a nézők milliói is képet nyerhettek. H. E. Az 1976. évi I. törvény 49. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Népköztársasáq biztosítja a honvédelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárok megbecsülését, erkölcsi és anyagi támogatását, érdemeik elismerését, valamint érdekeik széles körű védelmét. I. A hadkötelest bevonulása előtt megilleti; a) Szabadság!. A 6/1976. (III. 31.) MT. számú rendelet 70. §-a értelmében a munkaviszonyban és a szövetkezeti tagsági viszonyban álló hadköteles részére — az azonnali bevonulást 'kivéve — katonai szolgálatra történő bevonulás előtt, kérésére 2 munkanap fizelésnélküli szabadságot kell engedélyezni. Ugyanez a sza- badsáq illeti meg azt is, aki 20 napot meghaladó tartalékos katonai szolgálatra vonul be. b) Bevonulási segély! A munkaviszonyban álló dolgozó és a szövetkezet tagja sorkatonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult. A bevonulási segélyt a munkáltató, illetőleq a szövetkezet kötele s jogosult számára a bevonulás előtt kifizetni. A bevonulási segély összege a 6/1976, (III. 31.) MT. számú rendelet 90. §-a értelmében a havi átlagkereset — átlagrészesedés — 50 százaléka. Ha azonban a hadkötelesnek olyan gyermeke van, akinek eltartásáról bevonulás előtt maga qondoskodott, a bevonulási segély összege a havi átlag- kereset, illetve átlagrészesedés. Abban az esetben, ha a behívott személy sorkatonai szolgálatára — bármilyen oknál fogva — nem kerül sor, a bevonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívás esetén azonban bevonulási segélyt nem kaphat. Az előírások értelmében a sorkatonai szolgálatra történt behívás tényét a behívóparancs bemutatásával kell igazolni. Tájékoztatásul itt kell ismertetni, hogy a bevonulási segélyre jogosultság szempontjából eltartónak kell tekinteni azt a hadkötelest, aki vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermekének eltartásáról háztartásában vagy czon kívül a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodni tartozik. Az átlagkereset kiszámítása a Munka Törvénykönyv szabályai szerint történik a munkaviszonyban állónál, míg a termelőszövetkezeti tagok esetében az előző év azonos időszakában a közös munkaszervezetben végzett munka utáni részesedést 'kell figyelembe venni. Ez utóbbi esetben azonban van kedvezőbb számításra is lehetőség az 1/1976. (III. 31.) HM—EiiM—PM. számú rende- 'et 75. § (2) bekezdésében meghatározott módon. A munkabért terhelő vagy egyéb tartozás a bevonulási segélyből nem vonható le. c) Munka /iszonnyal, szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos egyéb jogosultságok: A hadköteles katonai szolgálati kötelezettségének teljesítése alatt, továbbá annak befejezése után — a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint — felmondási védelem illeti meg. A sorkatona közös háztartásában élő feleségének munkaviszonyát felmondással megszüntetni nem lehet. A sorkatona szövetkezeti tagsági viszonyban álló feleségét a szövetkezet — a kölcsönös megegyezés esetét kivéve — nem helyezheti állandó jelleggel olyan munkakörbe, amely reá nézve hátrányosabb. Abban az esetben, ha a dolgozó ellen fegyelmi eljárás indult, és még a fegyelmi határozat közlése előtt katonai szolgálatra behívták, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni; ha azonban előreláthatólag elbocsátás kiszabása szükséges, az eljárást a katonai szolgálat tartamára fel kell függeszteni. Hasonlóan kell eljárni a szövetkezeti taq esetében is. A hadkötelesnek a szolgálati lakásra fennálló bérleti jogviszonya a katonai szolgálat alatt fennmarad, és azt csak a lakásbérletről szóló jogszabályokban meghatározott esetekben lehet megszüntetni. A dolgozó a katonai szolgálata alatt az illetményföldjének használatára jogosult, ha arra már bevonulása előtt jogot szerzett. A mezőgazdasági szövetkezet tagja a katonai szolgálata alatt is jogosult a szövetkezeti tagokat, megillető földjáradékra, továbbá — a bevonulás előtti közös munkája alapján megszerzett mértékben — a háztáji földjének használatára. A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest — a munka- viszony, illetve tagsági viszony szünetelése alatt is — megilletik azok a kedvezmények és juttatások, amelyeket a munkaviszonyra vonatkozó miniszteri rendelkezés, kollektív szerződés, alapszabály, munkarend és munkaügyi szabályzat a dolgozók, illetve szövetkezeti tagok részére megállapít. Ugyancsak megilleti a hadkötelest az átlagkereset arra a kiesett munkaidejére, amely alatt a) megjelenési kötelezettségének; b) polgári védelmi kötelezettségének; A gépkocsi fékberendezésének fontosságáról ugyan minden autós meg van győződve, de többnyire csak szembetűnő zavar esetén kereti fel a javítóműhelyt. Pedig a fékek kifogástalan működése létkérdés és hatékonyságuk ellenőrzése sem igényel különösebb szakértelmet, fáradtságot. Ismerkedjünk meg ezekkel az egyszerű tudnivalókkal. Kezdjük a fékolajjal, helyesen: fékfolyadékkal, mert semmi köze az olajhoz. Szintetikus folyadék, amit két figyelmet érdemlő tulajdonság jellemez: a hőállóság és a nedvszívó hajlam. Az előbbi azt jelenti, hogy forráspontja 250—300 C-foknál van. Ez rendkívül fontos, mert fékezéskor az egyes fékalkatrészek 500— 600 fokra is felhevülhetnek, ami a fékhengerekben lévő fékfolyadékot is alaposan felmelegíti. A nedvszívó tulajdonság kellemetlen, következményei veszélyesek. A fékfolyadék szívesen egyesül o levegőben lévő párával. A vízpára a folyadéktartály szellőzőnyílásán át jut a folyadék felszínhez és ott kicsapódik. A víz forráspontja csak 100 C-fok, ami mennyiségétől függően, csökkenti a fékfolyadék forráspontját. A szennyeződés mintegy eqy—másfél év alatt jut el egy olyan kritikus értékig, amikor a fel- hevült folyadékban gőzbuborékok keletkezhetnek. Amíg a folyadék gyakorlatilag összenyomhatatlan, addig a qőz, akár a levegő összenyomható. Ilyenkor hiába a kétség- beesett tap'Ősás a fékpedálra, csak a gőzbuborék nyomódik össze. A fékrendszerben már nincs nyomás, tehát fékhatás sincs, A jelenség különösen veszélyes. Normális. enyhébb fékezésekkor uayanis nem lép fel olyan magas hőmérséklet, hogy a folyamat kialakulhasson. A vezető tehát eqy üzembiztos fék reményében autózik. A fékfolyadékba jutott víz másik c) honvédelmi oktatásban való részvételi kötelezettségének tett eleget. A szövetkezet tagját a szövetkezettől a most említett esetekben a munkaköri beosztásának megfelelően a kiesett munkaidőre járó ótlagrészesedés illeti meg. Ároknak a személyeknek a részére, akik nem állnak munkaviszonyban, nem szövetkezeti tagok, de a fentebb írt kötelezettségüknek tesznek eleget, a 6/1976. (III. 31.) MT. számú rendelet 86. § (3) bekezdése értelmében a lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve külön rendeletben megálla- oírott térítést fizet a polgári védelmi gyakorlaton való részvétel idejére. Nem illeti meg térítés a polgári védelmi gyakorlaton részt, vevő azt a személyt, aki kereső foglalkozást nem folytat, vagy nyugellátásban részesül, kivéve, ha a gyakorlaton való részvétel ideje alatt mint nyugdíjas munkaviszonyban áll. A jogszabályi rendelkezések értelmében a polgári védelmi gyakorlaton részt vevő egyéni- leq gazdálkodó, kisiparos, kiskereskedő, munkaközösségi tag vagy esetenkénti munkabérből élő más személy részére — munkanapokra számítva — napi 60 forintot, ha pediq a gyakorlat 8 óránál rövidebb ideig tartott, ennek az összegnek az időarányos részét kell térítésként kifizetni. A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy részére e kö- telezettséq teljesítésével összefüggő útiköltséget meg kell téríteni. A sorkatonát, ha szabadságra vagy eltávozásra más helységbe utazik, a meghatározott közforgalmú járműveken utazási kedvezmény illeti meg. Legközelebb a leszerelést követően járó juttatásokról, s egyéb jogszabályi előírásokról adunk tájékoztatást. következménye a korrózió. A főfék- és a munkahengerek tükörsimára munkált belső felületén már az egészen minimális oxidáció is tömítet- lenséget okoz. A hibát csak az alkatrészek cseréjével lehet megszüntetni. A fékfolyadékot tehát 'rendszeresen — egy—másfél évenként — ki kell cserélni. Ennek költségei eltörpülnek a csere elmulasztásából származó veszélyek és kiadások mögött. Ezen kívül természetesen gyakran kell ellenőrizni a fékfolyadék mennyiségét is. Ez nem okoz nehézséget, minthogy a fékfolyadék tartálya a legtöbb kocsinál a motortérben van és átlátszó műanyagból készült. A szintet célszerű a maximum jelzésnél tartani. A használat során mutatkozó mérsékelt és lassú szintsüllyedés nem utal hibára. Ez annak a következménye, hogy az elhasználódott fékfelületek miatt a munkahéngerekben a dugattyúk egymástól távolabb kerülnek, így a munkahengerben több folyadék halmozódik fel. A minimum jelzés alá süllyedt folyadéknál eqy lépést sem autózzunk a tartály feltöltése nélkül. A pótlásra a gyári minőséget használjuk, illetve az eredeti fékfolyadék szabványa szerint készült minőséget. A szabvány jelzése a fékfolyadék tartályán általában megtalálható. Ha a szintsüllyedés gyorsan következik be, a rendszerben valahol szivárgás van. Ennek felderítése viszonylag egyszerű, mert a fékfolyadék jellegzetes 'nyomokat haqy. Az olajfoltoktól könnyű megkülönböztetni, mert nem olajos tapintású és szagáról is felismerhető. A fékek javításával ne kísérletezzünk. Zavar esetén azonnal keressük fel a szervizt I A következő alkalommal a fékel- . lenőrzés gyakorlatával és néhány fékhiba ismertetésével folytatjuk. Búsbarna László Labdarúgó NB III. Pécsi VSK—Enying 3:2 (1:1). Enying, 1000 néző. Vezette: Gozdán. Pécsi VSK: Sulyok — Nagy, Szabó, Engert, Balázs, Grünr/ald, Kaszás, Kresz, Jánosi, Stejer, Jockl. Edző: Rónai István. A lelkesen játszó Pécsi VSK megérdemelten nyert. Góllövő: Jánosi (2), Grünwald, illetve Horváth, Csikesz. Jók: Jánosi, Grünwald, Balázs, illetve Horváth. Véméndi TSZ SK—Lőrinci Fonó 2:0 (1:0). Gyömrői út, 300 néző. Vezette: Bodnár. Vé- ménd: Doszpoth — Kajtár, Törjék, Mécs, Barta, Borovcc.?, Gruborovics, Fiochsz (Gál), Kovács, Rótt, Bencsik. Edző: Szám Frigyes. Az alacsony színvonalú mérkőzésen a szerencsésebb csapat győzött. Senki nem játszott kiemelkedően. Góllövő: Rótt (2). Szigetvár—Kiss János SE 0:0. Szigetvár, 1200 néző. Vezette: Pintér. Szigetvár: Kiss — Varga, Maurer, Tóth l„ Tóth III., Szőllősi, Révész, dr. Tüske, Csőre, Telek, Palotai. Edző: Ka- mondi Imre. Gól nélküli mérkőzésen, változatos jó játékkal igazságos döntetlen. Jók: Maurer, Tóth I., Tóth III., illetve Czabula, Rékósi, Boros, Házi. Mázaszászvári Bányász—Paksi SE 5:1 (3:1). Mázaszászvár, 800 néző. Vezette: Ágoston. Mázaszászvár: Banász — Csáb- rák, Bczsonyi, Kocsis, Katona, Pataki, Kólya (Zsíros), Kovács, Horony, Bíró, Csordás. Edző: Róth Antci. A bányászcsapat nagy akarással, lelkesedéssel, helyenként jó játékkal érte el nagy gólarányú győzelmét. Kiállítva: Kovács (Mázaszászvár) és Kiss G. (Paks). Góllövők: Kólya, Bíró, Kovács, Csordás, Pataki, illetve Váczi. Jók: Bazsonyi, Bíró, Csordás, a paksi csapatból senkit nem lehet kiemelni. Az NB II. további eredményei: Budapesti Építők—BKV Előre 0:0; Ikarus Alba Regia— Sárisápi Bányász 3:2; Dunaújvárosi Építők—Siófoki Bányász 3:0; Pénzügyőr—EMG SK 6:0; Budapesti Spartacus—Perbál 2:2; XXII. számú Volán Szállítók—Barcs 4:0. AZ NB III. ALLASA 1. BKV Előre 8 6 1 1 21- 5 13 2. PVSK 8 5 2 1 22- 9 12 3. Véménd 8 5 2 1 20-11 12 4. Kiss i. SE 8 4 4 — 13- 5 12 5. Szigetvár 8 4 4 — 13- 6 12 6. Volán Száll. 8 3 4 1 10- 7 10 7. D. Építők 8 2 5 1 9- 6 9 8. Pénzügyőr 8 4 — 4 23-19 8 9. Perbál 8 2 4 2 9-12 8 10. Alba Regia 8 3 2 3 10-15 8 11. EMG SK 8 2 4 2 6-11 8 12. Bp. Spartacus 8 1 5 2 9-11 7 13. Bp. Építők 8 2 3 3 6- 9 7 14. Siófok 8 2 3 3 7-12 7 15. Enying 8 1 4 3 12-15 6 16. Mázaszászvár 8 1 4 3 11-15 6 17. Paks 8 1 3 4 14-15 5 18. Sárisáp 8 1 3 4 10-13 5 19. Lőrinci Fonó 8 1 2 5 7-13 4 20. Barcs 8 — 1 7 3-26 1 Megyebajnokság Vasasi Bányász—Universitas PEAC 2:1 (1:0); Siklós—Steinmetz SE 2:0 (2:0); Pogány— Sellye 0:3 (0:1); Kesztyűgyár— Boly 4:1 (1:0); Zsolnay—Sza- lárta 1:0 (1:0); Beremend— Mágocs 0:0. MEGYEI I. OSZTÁLY ALLASA 1. Sellye 6 6 — — 18« 1 12 2. Mohács 6 5 — 1 20- 3 10 3. Beremend 6 4 1 1 9- 3 9 4. Siklós 6 4 1 1 11- 6 9 5. Kinizsi 6 3 2 1 8- 4 • 6. Mágocs 6 3 2 1 7- 6 8 7. PBTC 6 2 2 2 9- 6 6 8. Kesztyűgyár 6 3 — 3 9- 8 6 9. Universitas 6 3 — 3 8- 9 8 10. Boly 6 3 — 3 12-15 < 11. Vasasi B. 6 2 1 3 9- 9 5 12. Zsolnay 6 1 1 4 6-12 3 13. Pogány 6 1 1 4 3- 9 3 14. Szalánta 6 — 3 3 2-16 3 15. Steinmetz SE 6 — 1 5 3-11 1 16. Gázmű 6 — — 6 2-19 — Építkezőknek ajánljuk! BA TÉC RAN1 5LAIF GC fA—TOL ARI VÁL ÍRCSONYI B. 30-as blokktégla pántolt egységrakatban, fuvarvállalással befizethető: 1. SZ. TÜZÉP-TELEP PÉCS, MEGYERI ÚT 61. SZ. NA MEGYEI DÉLDUNANTÚLI LALAT TUZÉP VÁLLALAT Amit a fékekről tudni illik I.