Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-26 / 266. szám
1976. szeptember 26., vasárnap Dünantmt napló 3 Szomszédolás Somogybán, Tolnában (2.) Az atomerőmű építése a legnagyobb feladat T ermészetes emberi tulajdonság: szeretnénk tudni mije van a szomszédnak. Amikor a kerítésen átlesve felmérjük gazdaságát, arra is kiváncsiak vagyunk mit tervez. A szomszéd megyék gyarapodását látva hajlamosak vagyunk azt hinni, lám, ők többet kapnak, nekik könnyebb, van miből, c van kivel építeni. Az elmúlt héten Somogybán jártunk, írásunk címéből is kiderült, hogy az ezer szállal kötődő közigazgatási területek fejlődése egyre inkább jól átgondolt, összehangolt tervezéssel képzelhető csak el. Házgyár kell Dél-Dunántúlra — javasol Somogy megye — 16 milliárdos fejlesztési elképzeléseiket ugyanis nincs kivel megvalósítani. Tolnában 40 milliárd forint értékű új létesítményt kell építeni és az építőipari kapacitás náluk is rendkívül feszített, bár nincsenek akkora gondban, mint Somogy, mint Baranya. 40 milliárd forint Császár József, a Tolna megyei Tanács általános elnök- helyettese szerint a megyében hasonló nagyságrendű fejlesztés még soha nem volt. — A negyedik ötéves tervben 10,5 milliárd forinttal gazdálkodtunk, most 40 milliárd a summázott összeg. Az atomerőmű ebből 25 milliárd, az első 880 MW-os reaktor 1980- ban ad áramot. Emellett infrastruktúrát kell létrehozni, Paks fejlesztése, várossá fejlesztéséAz EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára felvételre keres: női dolgozókat gépi alkatrészgyártásra és elektroncső szerelésre. Kétmüszakos foglalkoztatás. Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom utca 13. sz. Munkaügy. Beszélgetés Császár Józseffel, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyettesével nek előkészítése is ennek a tervidőszaknak a feladata. Az atomerőmű egyébként nemcsak hazánknak, Tolna megyének jelent óriási lehetőségeket, a szomszéd megyék, a Duna déli szakaszának ipartelepítési elképzelései kedvezőbb képet mutatnak majd. Ipari léfcesíttnértyek — Az atomerőművön kívül milyen ipari létesítményekkel gazdagodik Tolna? — A szekszárdi vágóhíd, húskombinát 2 milliárdos beruházás, kétezer munkást foglalkoztat felépülte után. Dombóváron befejezzük az ipari park betelepítését, az elmúlt években telepedett itt le a „Láng", a Csavarárugyár, s itt talált helyet a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár egyik üzeme is. Simontornyán befejeződik az egykori olajkályhagyár, ma már a Beloianisz Híradástechnikai Gyár jól működő, telefonközpontokat gyártó üzeme. Augusztus 20-án 70 milliós fejlesztés fejeződött be — rövidesen újabb 140 milliós beruházás kezdődik. Dunaföldváron, az Oxigén és Diossus üzemben cseppfolyós oxigén előállítását tervezik az új üzemrészben, Tolnán a Selyemipari Vállalat gyárát bővítik, Szekszárdon új tejfeldolgozó épül 300 milliós költséggel . .. — Elnézést, hogy így repkedek Tolna megye helységeiben, bennem ugyanis ágazatonként rendszereződtek a várható fejlesztések . . . Bonyhá- don rekonstrukció kezdődik a zománcművekben és a cipőgyárban is. öt esztendő alatt 50—60 százalékkal nő az ipari termelés, 4 ezerrel több munkást foglalkoztatunk az iparban. Szekszárd, Dombóvár, Paks a súlypontok . . . 9400 új tálcás — Kérem beszéljen a lakásépítésről. — Az ötödik ötéves tervben 9400 lakás épül Tolnában. Városokban 3100, falun 6300. — A paksi új lakóteleppel együtt? — Nem. A Nehézipari Minisztérium keretéből 1000 lakás épül ott. A lakótelepeken természetesen felépítjük a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat. Tolna megyében az óvodai és bölcsődei ellátottság jobb mint az országos átlag: a negyedik ötéves tervben a bölcsődéskorú gyerekek 10,2, az óvodáskorúak 87,4 százaléka juthatott be az intézményekbe. A mostani tervidőszak végére 14,5, illetve 87,4 százalékra módosulnak ezek a számok. Azért mondom, hogy módosulnak, mert 590 bölcsődei és 2200 óvodai helyet építünk: ugyanakkor 11 ezer óvodáskorú gyerek helyett 13,7 ezer gyereket kell elhelyeznünk, tehát ha nem is javul az arány, de sokkal több gyerekre ügyelnek majd óvodában. — Az egészségügyi létesítmények közül meg kell említeni a 144 ágyas elmekórház befejezését, Szekszárdon új KÖJÁL központ épül, a szülészetet bővítik, Bonyhádon rendelőintézet épül . . . — Tolna megye nem túl gazdag művelődési- és oktatási intézményekben. A következő években várható változás? — Dombóváron, Bonyhádon, Pakson összesen mintegy 180 milliós költséggel művelődési házak épülnek. Tamásiban 8 tantermes gimnázium 40 fős kollégiummal égetően szükséges. Felépül. Szekszárdon 8 tantermes kereskedelmi szakmunkásképző intézet, Szekszárdon, Dombóváron, Bonyhádon, Pakson általános iskolák kerülnek átadásra. Kommunális építés — Szekszárdon rossz a viz. Tolna megye településein ritka a csatornahálózat. . . —• Szekszárdon 12 ezer köbméteres vas-mangántalanítót, szennyvízderítőt építünk. Tolnában egyébként a lakások 70 százaléka vezetékes vízzel van ellátva, ez jó arány, az ötödik ötéves terv végére tovább javul 83 százalékra. Csatornázásban viszont rosszul állunk. Mindössze 8 százalék az ellátási szint, csaknem megduplázzuk a következő öt évben, de akkor is csak 14 százalék lesz. Az országos szint most 37 százalék. Nem beszéltem még az útépítési programról: rövidesen befejeződik a ó-os út Tolna megyei szakaszának felújítása, Szekszárdon az új ipartelepre 100 milliós költséggel felüljárót építenek, összesen 900 milliót fordítunk útfelújítási programra. Házgyár? — Ki építi mindezt meg? — Az építőipari kapacitásra gondolva kötélen táncol az összes tervünk. Tíz milliárd a megyén belüli építési kapacitás, 21 milliárdos építési igényt számoltunk össze. Az atomerőmű építése ugyanis sínen van. A szerződések szerint 10 milliárd építési igényt megyén kívüli vállalatok kielégítenek. — Lakásépítéssel látszólag nincs gondunk: a Tolna megyei ÁÉV évente 900 lakást készít a panelüzemében, 300 lakást alagútzsalús technológiával. Az utóbbiakat Mohácson, illetve Komlón építik fel. A tanácsi építőipari vállalat 400 lakást képes építeni. Az épülő 9400 lakásból 4200 családi ház — a falak felhúzásával tehát nincs baj. Mégis jobb lenne,' ha egy házgyár üzemelne a közelben, ott sokkal nagyobb készültségi fokkal készülnek a lakások, a szakszerelőipari kapacitás hiánya ugyanis a legnagyobb gond. Meggondolandó, hogy ha túl távol van a házgyár, megdrágítja a költségeket, a lakásépítési normák pedig nagyon szűkreszabottak. — Önök szerint — az elmondottakat is figyelembevéve — szükséges Dél-Dunántúlra házgyárat építeni? — Célszerű lenne ... Lombosi Jenő „Alkotó módon 'a tanultakat” Nászai Zsuzsa, Szabó Árpád, dr. Virágh Károlyné. Hárman a diplomások közöl Hetvenötén vették át a főiskolai érvényű diplomát a napokban Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságán. Helytálltak a napi munkában és utána ültek az iskolapadba, —államvizsgáztak a munkásmozgalom történetétől, filozófiából, politikai gazdaságtanból. Az elmélet után immár a tanultaknak a gyakorlati megvalósításán a sor. 1. A politikai felkészültség feltétele munkánknak A diplomások közül beszélgettünk a „kerékasztalnál" Nászai Zsuzsával, az 500-as Szakmunkásképző Intézet tanárával, Szabó Árpáddal, a Siklósi járási Pártbizottság politikai munkatársával, dr. Virágh Károlynéval, a Volán 12- es Vállalat teherforgalmi és kereskedelmi főosztályának vezetőjével. — A politikai gazdaságtan államvizsgára készülve írtam szakdolgozatomat „A közlekedéspolitikai koncepciók érvényesülése a komplex árufuvarozásban és annak gazdaság- politikai összefüggései Baranya megyében" címmel — mondja. Az ötvenoldalas szakdolgozat - térképekkel és statisztikai táblázatokkal illusztrálva — a közúti szállítás fejlődését, jelenlegi helyzetét és feladatait foglalja össze. Arról beszél, hogy a Volán darabárus járatai megyénkben is eljutnak valamennyi, gépkocsival járható községbe, szállítják a kereskedelem áruit és kielégítik a lakosság darabáru- fuvaroztatósi igényeit is. — A fejlődés útja a konténeres szállítás — mondja. — Jelentős megtakarítás érhető el vele az áruk csomagolásában, könnyebb, gyorsabb szállításuk, ezzel úgynevezett anyag- mozgató kézierő takarítható meg és biztonságosabb is a szállítás . . . — Mi az akadálya szélesebbkor ű elterjedésének? — Van a vállalatunknak elegendő konténere, speciális gépkocsink is. Csak egy példát: Pécsett a belváros üzleteibe — a szűk utcák miatt is — a hagyományos módon eléggé nehéz az árut szállítanunk, — konténerrel könnyebben és gyorsabban menne. Csakhogy ehhez a fuvaroztatók nagyobb segítsége is kellene, igényeljék a szállításnak ezt a korszerű formáját. A közúti szállítási gondokról elmondja többek között: jelentősen csökkenteni lehetne a túlzsúfolt közutakon a teherszállítást. Például: egy falusi italboltba a szeszt, a cigarettát, a sört a Volán szállítja, — de például a bort már a pincegazdaság autói. Történetesen az italbolt mellett levő vegyesboltba pedig a fűszerárut a Belker. Szállító Vállalat gépkocsijai viszik. Egy faluba tehát három cég fuvarozza az árut, — három cég teherautói jön- nek-mennek . .. Nem s'ok ez egy kissé? — További szervezési feladatok várnak még megoldásra a közlekedéspolitikai törvény, koncepció megvalósítása érdekében — mondja, majd azzal folytatja; a most befejezett tanulmányai nagy segítséget adnak ahhoz, hogy az össz- társadalom érdekében, szocialista módon gondolkodjon, cselekedjen és a tanultakat alkotó módon alkalmazza a gyakorlati életben.- Napi munkáján kívül még hol tudja kamatoztatni felkészültségét? — Például a marxista-leninista esti egyetemen, ahol az első évfolyamon vagyok szemináriumvezető. De mint TIT-elő- adó is nagy hasznát veszem tanulmányaimnak. És még egy dolog: az iskola egyik legjelentősebb eredményének tartom; felkeltették a hallgatók érdeklődését különböző ideológiai témák iránt, ami azt is jelenti, hoqy önmagunk további képzésének jó támpontokat adtak. Mert a tanulásnak nincs vége . . 3. 2. Szabó Árpád, a Siklósi járási Pártbizottsáq politikai munkatársa 1972 óta. — A propaganda- és művelődésügyi csoportban dolgozom — mondja. — Pécsett érettségiztem, aztán Budapesten bölcsészkaron a magyar, cseh szakot végeztem, majd a siklósi gimnáziumban tanítottam, innen kerültem a járási tanácshoz népművelési felügyelőnek. Lényegében tehát egész eddigi tevékenységem az oktatással, neveléssel fügq össze. — Jelenlegi munkaterületének egyik legfőbb feladatát a párt- és tömegszervezeti oktatás jó megszervezése képezi. — A járásban a párt- és tömegszervezeti oktatásban körülbelül ötezren vesznek részt — mondja, — Ezt megfelelő számnak tartom és most legfontosabbnak az oktatás színvonalának további emelését tartom. Mintegy kétszáz propagandista vezeti a különböző szemináriumokat, vitaköröket, ők is jó felkészüléssel segítik az anyag megértését. A párt- és tömegszervezeti oktatás eddigi tapasztalatait értékelve beszél arról, hogy egyre nő a hallgatók információigénye politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásban egyaránt. Ez lemérhető a szemináriumokon elhangzó hozzászólásokból, kérdésekből. Mindjobban erősödik az érdeklődés a közügyek iránt. — Nekünk ezt az érdeklődést kell továbbéleszteni és megfelelő válaszokat adni a kérdésekre — mondja. — Tanulmányaim hozzásegítettek munkám hatékonyabb végzéséhez, élesebben és sokrétűbben látom a társadalmi folyamatok okait, törvényszerűségeit, kialakult egy reálisabb szemléletem is. Nászai Zsuzsa az 500-as Szakmunkásképző Intézetben magyart, történelmet tanít. A Debreceni Tudományegyetemen szerzett diploma után most újabb diploma .. . — Itt a pártiskolán az eltelt négy év alat egyrészt felelevenítettem a már tanultakat, másrészt egy sor új témát el- mélyülten tanulmányozhattunk- mondja. — Mindegyik kedvelt tantárgyam volt, de mint magyar-történelem szakosnak a munkásmozgalom története állt legközelebb. Véleménye: a pedagógusnak is nagy hasznára válik önmaga állandó képzése. Szükséges egyrészt a „lépéstartás" miatt, másrészt nap mint nap emberek tanításával, nevelésével foglalkozik, tehát közvetlenül/ tudja továbbadni tudását. — A politikai, szakmai felkészültség feltétele munkánknak — mondja. — Nélküle nem lehet tudatformáló tevékenységet végezni. A mi célunk csak egy lehet: becsületes, munkaszerető és a szakmájához jól értő fiatalokat bocsássunk útnak. Ehhez elengedhetetlenek a pedagógust segítő tárgyi feltételek is, amelyek a mi intézetünkben az utóbbi években mindjobban adottak. Az intézetben a történelmi szakkör vezetője, — és segíti a diákokat szellemi vetélkedők, versenyek felkészítésében is. — Tanulni, - tanítani, tanulni — ez a sor megbonthatatlan egészet alkot — mondja.— Úgy érzem mindannyiónknak sokat adott ez az iskola, többek lettünk tudásban, többet adhatunk tovább... Garay Ferenc
