Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-03 / 243. szám
1976. szeptember 3., péntek Dunántúli napló 3 Nehéz helyzetben a konzervavár Más években augusztusban napi 25—30 vagon paradicsom érkezett a Szigetvári Konzervgyárba. idén viszont jó. ha napi 4—5 vagonnal szállítanak a qazdaságok. Hasonló a helyzet a többi zöldségfélével és a gyümölccsel is. A zöldborsó kivételével szinte mindenből rossz a termés. A zöldbab és az uborka olyan kevés, hogy uborkából például több mint 100 hektár másodvetést várnak, de az sem lesz elegendő. A paprika is kevesebb a szükségesnél és a gyümölcs is. Rossz a szilvatermés, nem lesz elegendő őszibarack, egyedül almából várnak jó termést. Zöldség-gyümölcs „nyomor" van az országban — fogalmazza Szűcs István főmérnök —, s tudomásul kell vennünk, hogy év végén csak 85—90 százalékra tudjuk teljesíteni a tervet. — Ezek szerint, a télen kevesebb lesz a konzerv, mint más években? — Nem lesz kevesebb, ugyanis elsősorban a belkereskedelmet látják el. Egészében véve kevesebbet fogunk gyártani, a termékskála azonban marad. — A rossz termésért hiba lenne kizárólag az időjárást okolni. — A kevés árunak mélyebbek a gyökerei. A fő ok az, hogy a zöldség- és gyümölcs- termesztés nem kifizetődő a termelőszövetkezeteknek. Sok szövetkezet még az önköltséget sem kapja meg a termésért, ez pediq nemhogy ösztönözné, inkább visszatartja a gazdaságokat. Nem gépesítenek, pedig zöldség-gyümölcs betakarító gépekre nagymértékű állami támogatást élveznek a gazdaságok. A mennyiséget mindenekVárják a másodvetésű uborkát A belkereskedelem konzervellálása biztosítva lesz A kevésből segítik a lakosság friss zöldséggel való ellátását is előtt nagyobb hozamokkal kellene növelni, nagyobb törődésre, több gépre lenne szükség. — A gyár mivel ösztönzi a gazdaságokat? — Ingyen adunk vetőmagot és műtrágyát. De úgy tűnik, ez nem elég. Különben nemcsak a termelőszövetkezeteket, hanem a kistermelőket is támogatjuk. A szigetvári ÁFÉSZ szel közösen kedvezményesen árusítottunk gyümölcsfákat azzal a kikötéssel, hogy annak idején majd a termést nekünk ajánlja fel a termelő. — Nehéz helyzetben van a gyár, mégis segíti a lakosság ellátását is. — Rendelet született, hogy a konzervgyárak idén kötelesek a közellátást is elősegíteni a kereskedelem igényeinek megfelelően, még akkor is, ha a gyár termelésének rovására megy. Persze, nem nagy tételekről van szó, mert amíg mi 20—30 vagonokban gondolkodunk, a kereskedelmi vállalatok csak néhány mázsát vittek el. A pécsi és a kaposvári MÉK, valamint a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat tőlünk szállított az üzleteibe 276 mázsa uborkát, 10 mázsa zöldbabot, 90 mázsa paradicsomot, 43 mázsa almát, 263 mázsa sárgarépát. De mondom, ezek nekünk nem nagy mennyiségek, a lakosság ellátásában viszont jelentősek. Azzal is segítjük a lakosságot, hogy az ÁFÉSZ-szel közösen itt Szigetváron nyitottunk egy zöldség-gyümölcs boltot, amelyet részben mi látunk el áruval. (Panics) Munkáslakások Szigetváron Az állami gazdaság dolgozói lakásépítő szövetkezetét alakítottak Harminc dolgozójának lakásépítését támogatja a Szigetvári Állami Gazdaság. A kétszintes. háromszobás lakásokhoz 87—116 ezer forintig terjedő, kamatmentes kölcsönt biztosít. A pénzösszeget 35 év alatt kell visszafizetni a gazdaságnak. A dolgozók megalakították a Szigetvári Állami Gazdaság Munkáslakós- és Ga- rózsépítési, valamint Fenntartási Szövetkezetét, tagjai tegnap hosszúlejáratú kölcsönre kötöttek szerződést az OTP-vel. A jelentős anyagi támogatósok lehetővé teszik, hogy egy kétgyermekes család 43 ezer forint „beugrót” fizessen. A Szigetvári Építószövetkezet kivitelezésében épülő 14 lakás 1977. május 31-én, 16 lakás pedig ugyanazon év december 31. napján kerül átadásra. H f*a»a!oi« u*eme Termel már a rádiócső- iizem Pécsett Várják az újabb jelentkezőket Az Egyesült Izzó Pécsi Elektronikai Gyárának vevőcső-szerelő üzemében már elkezdődött a termelés. Három csoportban, két műszakban és 80 fővel dolgoznak. Közülük csak tízen a vállalat régi tagjai. — Ezt a munkát legjobban a fiatalok tudják csinálni — mondja Alvári Mihály üzemvezető. — Könnyű munka, nem igényel fizikai erőt, de jó szem, biztos kéz, ügyesség és össze- szedettség kell hozzá. A lányok átlag életkora 16 év, de sokan vannak akik a 8 általános után jöttek hozzánk. A három hónap tanulási idő elteltével teljesítménybérben dolgoznak. A kereset sem rossz, 100 százalékos teljesítésért 2300 forint. Jelenlegi minősítésük: betanított munkás, de vannak tervek a szakmai továbbképzésről és a szakmunkásvizsga bevezetéséről is. A lányokat a budapesti gyár szakemberei tanítják meg a szerelésre, és hegesztésre. A hat-hét centiméter nagyságú vevócsó 24 alkatrészből áll. LeBon ti I a pécsi kesztyű export Évi 100000 baseball kesztyű amerikai kooperációban? A TANIMPEX vezetői Pécsett A TANIMPEX vezetőit a Megyei Pártbizottság épületében fogadta dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. Az állami vállalatok és az ipari szövetkezetek export- tevékenységéről és a bővítésének a feltételeiről folytatott tárgyaláson részt vett Ma/ef/cs Miklós, a Pécs Városi Ipari és Szolgáltató Szövetkezetek pb- titkára és Haász József, a Kl- SZÖV elnöke. Majd Lukács János, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára fogadta a TANIMPEX vezérigazgatóját a szövetkezeti párt- és gazdasági vezetők kíséretében. A külkereskedelmi vállalat vezetői tájékoztatást adtak a Pécsi Kesztyűgyár, a Bőrgyár és az ipari szövetkezetek szocialista. illetve tőkés exporttevékenységéről. A Pécs Városi Ipari és Szolgáltató Szövetkezetek pártbizottsága tegnap koordinációs tárgyalást kezdeményezett a TANIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari, valamint a pécsi Cipőipari Szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői részére. A KISZOV székházában történt megbeszélésen Maletics Miklós, a pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, így az elnökségben helyet foglaló Nyársik Istvánt, a TANIMPEX vezérigazgatóját, Molnár József vezérigazgató-helyettest és Haász Józsefet, a KISZÖV elnökét. A szövetkezeti cipő- és kesztyűipar külkereskedelmi kapcsolatainak bővítéséről folytatott tárgyaláson fontos megállapodás született. A Pécsi Kesztyű és Bőrdíszműipari Szövetkezet elviekben elfogadta a TANIMPEX Külkereskedelmi Vállalat ajánlatát, mely szerint egy amerikai kooperáció keretében évi 7—100 000 darabos baseball kesztyűk gyártását vállalná a későbbiekben egyeztetésre kerülő és mindkét gazdasági partner számára előnyös feltételek biztosítása után. Ennek értéke több mint a szövetkezet egész évi termelése. heletvékony rácsozatok, kötődök, anódok. — A lányok először kicsit félve nyúlnak hozzá és nem is hiszik el, hogy naponta ötszázat tudnak belőle készíteni — mosolyog Horváth Jánosné szakoktató, aki több mint 30 éve dolgozik a szakmában. Huber Julianna 18 éves, június óta jár a gyárba. — A vendéglátónál dolgoztam mint tanuló, amikor olvastam az újságban a hirdetést. Eljöttem, megszerettem, Köny- nyű, tiszta, kellemes munka. Az első nap nyolc csövet szereltem össze, most már háromszáznál • tartok. Bényei Erzsébet még csak 15 éves. Egy hónapja vették fel. Kistótfaluból jár be vonattal. Fél ötkor kel és csak négyre ér haza. Ha délutános lesz, éjjel egykor száll majd le a vonatról. — Mégis úgy érzem, hogy jól választottam. Szép munka, és elég jól belejöttem. Szerettem volna továbbtanulni, de családi körülmények szükségessé tették, hogy dolgozzam. Gondolom itt is lesz majd lehetőség a továbbképzésre. A Felsőmalom utcai gyár egy év múlva kiköltözik György-aknára, ahol megszűnik a szét- szabdaltság. — Jelenleg egy csövet, a „PCL—85"-öt szereljük itt, amelyet minden televízióban, rádióban megtalálunk. Ez a legbonyolultabb szerkezetű cső. Jövőre a tervek szerint még 3-4 fajta csövet fogunk készíteni. De ez már gyerekjáték lesz a lányoknak, hiszen a legnehezebben nevelődtek. — Ha kiköltözünk az új telephelyre, kapunk gépeket is, így a szerelt tömb üvegcsőbe helyezését, végleges kipróbálását is mi végezhetjük majd. Különben még várjuk a jelentkezőket, ugyanis tervezett létszámunk 270 fő. B. A. Hulladékkezelés a nagyközségekben Korszerű berendezésekre van szükség A fejlődő, városiasodó községekben, nagyközségekben sorra magasodnak a többszintes épületek, helyet kérnek kisüzemek, intézmények. A változás külső jegyei az idegen számára is szembetűnőek nem ritkán azokkal a kevésbé tetszetős dolgokkal együtt, melyekkel a helyi tanácsok nem tudnak megbirkózni a település fejlődésével párhuzamosan. Ilyen probléma a szemétgyűjtés, elhelyezés. Drága a szemétszállítás Szentlőrincen a magasházak épülésével kezdődtek az igazi gondok. Az első 28 lakás hetenként „termelt" szemetét még lovaskocsival szállították a faluból. Később már traktorok vontatta pótkocsik kellettek a háztartási hulladék elvitelére. A szemétgyűjtés, elhelyezés mostani gazdája a helyi tanács költségvetési üzeme. Ez év tavaszán vásároltak egy Csepel típusú szemétszállító kocsit, s most hetenként szállítják el a hulladékot a nagyközségtől másfél kilométerre levő szeméttelepre. A telepet egyébként tavaly létesítették a hozzá vezető úttal együtt 150 ezer forintért. A szemétszállítás, elhelyezés tehát nem olcsó mulatság, és a költségvetési üzem rá is fizetett tavaly e szolgáltatásra 50 ezer forintot. A kocsi üzemeltetése, a munkások fizetése jóval többe kerül, mint amennyi pénz a lakossági hozzájárulásokból ösz- szejön. A lakók egyébként 200 forintot fizetnek évente szemétpénz néven. A nagyközség lakóinak egy része — családi házakban élők — a helyi fuvarosokkal, évente egyszer vitetik el a felgyűlt szemetet. Hulladék a ,,senki földjén" A sellyeiek a fonyódi műanyag zsákos módszerre akarnak áttérni a tervidőszakban. Jelenleg az évenként kétszeri nagytakarítással próbálják megszüntetni a községi illegális szeméttelepeket. A legkorábban átadott magasházak mögötti senki földjén — később itt utat építenek — állandóan gyűlik a szemét. A lakóknak kényelmes megoldás a kerítésen átönteni a hulladékot. A szemétgyűjtés, szállítás problémájának rendezése a környezetvédelmi intézkedési terv részeként szerepel és a sellyeiek a csatolt községekben —• Vajsz- ló, Csányoszró — is így oldanák meg a hulladék gyűjtését, elvitelét. Mivel pénzük nemigen lesz a szemétszállító kocsik vásárlására, a költségvetési üzem járműveit használják majd e célra. Siklós ,, kinőtte" a szeméttelepet Siklóson szerződést köthetnek a községgazdálkodási vállalattal a személyi tulajdonú házak lakói, a bérlakásoknál pedig a kezelő — mago a vállalat — gondoskodik a szemét elszállításáról. A személyi tulajdonú házak lakói helyiségenként fizetik a szállítás költségeit. Siklóson nagy gond a meglévő szeméttelep helyett egy másiknak a keresése. A jelenlegi telep kicsi, távlatokban nem elég a nagyközségnek, földút vezet hozzá és szerves szemét tárolására egyáltalán nem alkalmas. A nagyközségekben évről évre épülnek az új lakások, a kapcsolódó létesítmények, bővülnek az üzemek, szaporodik a hulladék is. A gyűjtésre, szállítására és a kezelésére fordítható összeg viszont változatlan marad. További gond, hogy az olcsó, s mégis megfelelő köz- tisztasági berendezésekhez nehezen jutnak hozzá. S ha igen, akkor gondoskodni kell arról is, hogy az új, korszerű jármű ne földúton közlekedjen a szeméttelepre, mert így hamar tönkremegy, jó út építése pedig népi olcsó mulatság. Külön probléma, hogy e foglalkozásnak nincs szakmai becsülete, s így nehéz embereket kapni e munkára. A tipizálás segítene a gondokon A jelenlegi, meglehetősen elszomorító állapotokon való változtatás sürgős feladat. A megyei tanács kérte is a községeket, mérjék fel az ilyen irányú igényeiket, s a település fejlesztésével párhuzamosan gondoskodjanak az újonnan keletkező hulladék gyűjtéséről, kezeléséről. Itc jegyeznénk meg: hogy pór év múlva semmiképp sem lehet ennyire figyelmen kívül hagyni a nagyközségek szemét- szállítási, elhelyezési gondjait, s tán egyszerűsítené is a dolgokat, ha egységesen próbálnák beszerezni —• beszereztetni — a szükséges berendezéseket, eszközöket, illetve ha a leggazdaságosabb, legjobban bevált módszerek példájára tipizálnák a hulladékgyűjtést, szállítást. . . Török Éva