Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-23 / 263. szám
1976. szeptember 23., csütörtök Dunantüit napló 3 Az egész terület politikai gazdája Tervszerű munkát végez a bicsérdi Bicsérd, Boda és Zók községek lakóinak jelentős része dolgozik a 3200 hektáron gazdálkodó bicsérdi Aranymező Termelőszövetkezetben. Főként a szarvasmarha- és sertéstenyésztés, valamint a kukorica- termesztés a fő profiljuk. Eredményesen gazdálkodnak, —ennek egyik bizonyítéka, hogy míg 1971-ben egy 10 órás munkanapra 98,64 forintot fizettek, 1975-ben már 121,70 forintot. A termelőszövetkezetben és a községekben dolgozó párttagokat három pártalapszervezet tömöríti, — élén a pártvezetőséggel, titkára Szabó József. — Az a véleményem, hogy mind a pártalapszervezetek, mind a pártvezetőség politikaigazdasági tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy eredményes a gazdasági munka és jó a politikai légkör, a közhangulat — mondja. A pártvezetőség már évek óta következetes munkát folytat azért, hogy az alapszervezetek önállóságát, hatékony tevékenységét erősítse. A pártvezetőségnek határozott álláspontja: mindez csak úgy lehetséges, ha a párttagok személy szerint is megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyek elvárhatók a párt tagjaitól. — Az évek folyamán elbeszélgettünk a párttagokkal, hogyan látják saját munkájukat, mivel tudnak a leghathatósab- ban hozzájárulni alapszervezetük, a pártélet erősítéséhez — mondja a pórttitkár. — Volt néhány párttagunk, akik például még taggyűlésre sem jártak, mások pedig a legelemibb kötelességüknek sem tettek eleget. A párttagság nem kötelező, önkéntes vállaláson alapszik. Néhány párttagtól meg kellett válnunk... A pártvezetőség ezekkel az előzményekkel kezdte ez évi munkatervének végrehajtását, aminek egyik legfőbb feladata volt: a tagkönyvcserével kapcsolatos elbeszélgetések lebonyolítása. Ennek tapasztalatairól mondja: — Őszinte véleménycsere volt Számos témáról ejtettünk szót a párttagokkal, köztük természetesen a termelőszövetkezet gazdasági munkájáról is. Hogyan lehetne még jobban, még eredményesebben dolgozni? Magas a malacelhullás százaléka, - gondjaink vannak a tejtermeléssel, nem érjük el az előírt szintet. A párttagok is felvetették ezeket közösen alakítottuk ki gondjaink enyhítését jelentő tennivalóinkat. Az éves munkaterv azt is meghatározza, hogy a pártvezetőség vizsgálja meg az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását, az ifjúság helyzetét. A területen több mint 400 — harminc éven aluli — fiatal dolgozik, Művelődésükhöz, sportolásukhoz, kultúrált szórapártvezetőség közősükhöz jelentős anyagi támogatást kapnak, — a művelődési otthon, az MHSZ, a sportkör nyújt számukra lehetőséget a szabad idejük hasznos eltöltéséhez. Bekapcsolódott a beszélgetésbe Németh István ország- gyűlési képviselő, a bicsérdi általános iskola igazgatója és Nagy Károly, a termelőszövetkezet elnöke — mindketten tagjai a pártvezetőségnek, — Az ifjúságpolitikához tár- tozik: a termelőszövetkezet autóbuszával díjtalanul szállítja Bicsérdre az óvodásokat, napköziseket a környékről — mondja Németh István. — Ezt meg tudjuk oldani — nem így a mezőgazdasági szakmunkásképzést — szól közbe a termelőszövetkezet elnöke, — Az a gondunk, hogy hovatovább nem kapunk fiatal munkaerőt az állattenyésztésünkbe. Pedig nem fizet rosz- szul. Kimutatást vesz elő a keresetekről, azzal bizonyítja. — Itt van például egy lány, most júniusban végezte el az általános iskolát, munkába állt és októberben már 3000 forinton felül keresett. Ehhez hozzájön háztáji.,. És mégsem jönnek. Ezen a területen az utánpótlás nagy kérdőjel. A fiatalok helyzetével, a tanulással kapcsolatban az iskolaigazgató és a téesz elnöke ezt az alkalmat is felhasználják, hogy szót ejtsenek azokról, akik nem. végezték még el a nyolc általánost. Mit lehet tenni? — Ha lesz elég jelentkező, ismét indítunk esti iskolát — mondja az igazgató. — Az elmúlt évek során számosán fejezték be így nálunk a nyolc általánost. Megegyeznek: megvizsgálják, kik jelentkeznének, és ha lesz eléqséges létszám - megszervezik az esti iskolát. A párttitkár előtt a munkaterv, azt forgatva mondja: — Feladatunk a pártoktatós megszervezése, novemberben kezdődik az 1976/77-es oktatási évad nálunk. A beiskolázással rendben leszünk, az előadók is adottak. A bicsérdi pártvezetőség jó politikai gazdája a területnek, a munkatervükben meghatározott feladatokat időben megoldják. Legközelebb mit vizsgál a pártvezetőség? — A községi tanács tevékenységét a kommunális feladatok végrehajtása szempontjából — mondja a párttitkár. A témáról a tanácselnök számol be és megvitatjuk, meghatározzuk a további tenÉrtékelték az ifjú kombájnosok versenyét A KISZ Baranya megyei Bizottsága idén is meghirdette az ifjú kombájnosok versenyét, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozó 30 éven aluliaknak. Kedden értékelték az eredményeket és a száznál is több résztvevő közül 19 személy kapott a helyezések alapján ösz- szesen 26 500 forint jutalmat. A díjakat Kemény Árpád, a KISZ megyebizottság munkatársa adta át a pécsi járási pártbizottság tanácstermében. Három gépkategóriában külön értékelték a tsz-ek és AG-k kombájnosait. A termelőszövetkezetek kom- bájnosainak győztesei: I. kategória: 1. Vókó János, Mágocs, 2. Lovrencsics Lajos, Lánycsók 3. Dudás József, Drávasztára 4. Szemelróth István, Szalónta II. kategória: 1. Szomor József Majs, 2. Golyity Mátyás, Mo hács-sziget, 3. Fekete József Majs, 4. Csizmadia István Nagykozár. III. kategória: 1. Jó zsa Lajos. Baranyahidvég, 2 Horváth Ferenc, Űjpetre, 3 Moldvai István, Véménd, 4. Pá vies Tibor, Szalónta. Állami Gazdaságok kombáj nosainak győztesei: I. kategó ria 1. ifj. Valki Alajos, Bikái, 2. Szalai Ferenc, Bikái, 3. Reisz László, Boly. II. kategória: 1 Mateasics József, Pécs, 2 Plank János, Pécs. III. kategó ria: 1. Glück László, Szentlő rinc, 2. Szabad István, Sziget vár. nivalókat. Munkatervünkben nemcsak a párttagokat, hanem az egész község lakosságát is érintő témák megbeszélése, megvitatása szerepel. A pártvezetőséq jó vagy rossz munkája hatással van az egész közösség életére. Mi jól akarunk dolgozni, így szerzünk elismerési, megbecsülést. Garay Ferenc Gáspár Sándor tájékoztatója Az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatóval egybekötött konzultációt szerdán a Magyar Sajtó házában Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, A lapok, a rádió és a televízió vezető munkatársainak kérdéseire válaszolva Gáspár Sándor részletesen szólt egyebek között a munkahelyi demokratizmus eddigi fejlesztéséről, az 50 kiemelt üzemben, vállalatnál alkalmazott új demokratikus fórumok működésének tapasztalatairól. lilifiSii Exportra is jut a baranyai dohányból Újabb kedvezmények a dohánytermelőknek Perger Zoltánná egy a 140 baranyai dohánytermelő közül, földre terített pokrócon ül új- petrei házuk udvarán. Apjától örökölt 80 centiméter hosszú acéltűvel műanyagzsinórra fűzi a dohányleveleket. — Visszafogta a növekedést az időjárás, jég is verte a növényt, gyengébb minőségű lesz — mutatja a barna foltokat. — Tizenhat mázsát várunk az egy holdról. Vajszínű Wartburg kanyarodik az udvarra. Hazajött Perger Zoltán. A szénbányánál diszpécser, műszak után disznókat hizlal, és hat éve ismét dohányt termel. Bérelt földön. — Miért dolgoznak ennyit? — Elbírjuk — válaszolja. — A dohánytermelés nem nehéz, csak aprólékos munkát igényel. Dohánytermelők voltak Szabolcs megyében Perger Zoltánná szülei, és dohánytermelők maradtak Baranyába költözésük után is, elsőként vetettek dohánymagot az itteni földbe. A dohányt először gyógynövényként, aztán burnótként használták. Ezt a pipázás, majd szivarozás követte. Az 1800-as évek elejétől divatba jött a cigaretta. Olyannyira, hogy Magyarországon 1960-ban egy lakos 240 forintot füstölt el, tizennégy évvel később mór 450 forint vált semmivé. Még mindig nem volt elég, 1975 első hat hónapjában a 431 800 lakosú Baranyában 501 millió darab cigarettát értékesítettek. 1976-ban megyénkben az év első felében 526 millió darab cigaretta került piacra. Sokféle kedvezménnyel kívánják fokozni a dohánytermelők kedvét. Már 200 négyszögöl földre is ‘lehet szerződést kötni. és július elsejétől a szabványt is egyszerűsítették. Körülbelül 40 százalékkal felemelték a fel- vásárlási áraket, a legértékesebb első osztályú havanna anyalevélért mázsánként 7 és félezer forintot fizetnek átvételkor. Baranyában — a statisztikai hivatal adatai szerint — 76 hektáron termelnek, főként havanna és kis részben hevesi dohányt. Az újpetrei, a borjádi, a dunaszekcsői, a mozsgói termelőszövetkezeten kívül 140 kistermelő foglalkozik dohánnyal. A tavalyi 600 mázsával szemben idén 800 mázsára számítanak, bár az időjárás nem kedvezett a ‘leveleknek, kevés csapadékot kaptak. A melegágyban nevelt palántákat május elején ültetik ki a földekre. Háromszor kapálják. Július elején törik a dohány virágát, augusztus végén, szeptember elején az alj-, majd az anya-, legkésőbb pedig a hegyileveleket. Felfűzik, szárítják, csomózzák. Szeptember végén a Nagyatádi Dohánybeváltó üzem pécsi kirendeltsége minősíti és átveszi a száraz dohányleveleket. Ezután a fermentálás (érlelés) következik, ahol elveszíti nyers, csípős ízét, és élvezhetővé válik. Ezután a négy hazai dohánygyárunkba vagy exportra szállítják. A megyében termelt ‘levelek egy részét szocialista és tőkés országba viszik. * — Dohányoznak? — kérdem Perger Zoltánnét. — Én is, a férjem is, amíg itthon voltak a gyerekek, négyen füstöltünk. Horváth Teréz Ötéves az ifjúsági törvény M a öt éve fogadta el az Országgyűlés az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvényt. Másfél évvel azelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozata szabott irányt hosszabb távra a párt-, társadalmi és állami szervek ifjúsággal kapcsolatos tevékenységének. A törvény összefoglalja az ifjúság legátfogóbb jogait és kötelességeit, egyúttal feladatmeghatározó szabályókat, komplex programot adva újabb, az ifjúságpolitikai célok megvalósítását szolgáló jogszabályok, rendelkezések kiadásához. Az ifjúsági törvény a fiatalok eszmei-politikai nevelését jelölte meg legfontosabb feladatként. Az utóbbi években szélesedett a politizáló fiatalok köre. A különféle nagygyűléseken elhangzott felszólalások és a fiatalok munkája azt bizonyítják, hogy az ifjúság világosan látja és magáénak vallja a szocialista társadalom építésének perspektíváját. Egyre több szervezeten kívüli fiatal is bekapcsolódik a KISZ tömegpolitikai akcióiba: a tartalmában bővülő és gazdagodó forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatába, a komlói Kun Béla napokba, a csertetői emléktúrába stb. Szervezettebbé vált a tanácsok és a munkáltatók gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége. Rendszeresen látogatják, segélyezik a veszélyeztetett körülmények között élő kiskorúakat. Javulást eredményez e területen a cigánytelepek fokozatos felszámolása is. A munkahelyi kollektívák sok segítséget adnak az utógondozást igénylő fiatalok beilleszkedéséhez. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka tárgyi feltételeinek javulását jelentette 1975-ben a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet új 70 férőhelyes épületének átadása. A fizikai dolgozók gyermekei tanulásának pedagógiai és anyagi segítése fontos ifjúság- politikai és társadalompolitikai feladat. Az Állami Ifjúsági Bizottság évi 1 millió, a megyei tanács félmillió forint összegű tanulmányi ösztöndíjjal segíti a munkás—paraszt gyermekek középiskolai tanulását. A középiskolákba és az egyetemekre, főiskolákra jelentkezőknek felvételi előkészítő tanfolyamokat szerveznek. A tanulófiatalok munkára nevelésének, a fizikai munka megbecsülésének, a fegyelmezett és céltudatos munkavégzésnek jó formája a nyári építőtábori akciók és az őszi mezőgazdasági betakarítási munkák. 1971-től 1975-iq 14 ezer tanuló vett részt megyénkből önkéntes építőtáborokban. Az ifjúság alkotó tevékenységének kibontakozására és bemutatására meghirdetett „Alkotó Ifjúság" pályázatra több mint 2200 baranyai fiatal készített pályamunkát egyénileg vagy kollektívában. A törvény elfogadásá, de főleg az 1975. évi ifjúsági parlamentek megrendezése óta jelentős szemléletbeli változás tapasztalható a vállalat és intézményvezetők körében a munkába álló fiatalok munkahelyi beilleszkedésének, pályakezdésének segítését illetően. Az ifjúság képviselőit bevonják a fiatalokat érintő döntések meghozatalába. Rendszeres kapcsolatot tartanak a gyermekgondozási szabadságon lévő nőkkel és a sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalokkal. Az ifjúsági törvény hatására fokozódott a fiatalok részvétele az állami és társadalmi életben, az üzemi, intézményi önkormányzatokban. Valamennyi szinten növekedett a 30 év alatti tanácstagok száma az 1973. évi választások idején. A megyei tanács tagjainak 16,6 százaléka fiatal. Az ifjúsági törvény alapján minden ágazatban, valamennyi vállalatnál, szövetkezetnél meghatározták a KISZ-szervezet véleményezési, egyetértési és döntési jogkörébe tartozó kérdéseket. A két évvel ezelőtt először megrendezett munkahelyi ifjúsági parlamenten a fiatalok ezrei nyilváníthattak véleményt az őket érintő kérdésekben, az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról. Szemben a korábbi 20 százalékkal ma mór a tanácsi és vállalati lakások 40—50 százalékát fiatal házasok kapják. A helyzet azonban még így sem kielégítő: a városainkban nyilvántartott lakásigénylők több mint fele fiatal házas. Fokozottabb támogatást érdemelnének az ifjúsági lakásépítő szövetkezetek, és létre kellene hozni a szobabérlő-házak garzonlakásait! A fiatalok pedig jobban élhetnének az ifjúsági takarékbetét-akció — lakáshoz jutást is elősegítő — lehetőségeivel. (Pécsett csak 21, Mohácson pedig mindössze 19 az ezer lakosra jutó ifjúsági takarékbetét.) A negyedik ötéves terv időszakában jelentősen nőtt a bölcsődei és az óvodai férőhelyek száma megyénkben. Sok helyen a fiatalok maguk kezdeményezték az összefogást, felajánlást a gyermekintézmények létesítésére. Jelentős előrelépés történt a fiatalok művelődési, sportolási és turisztikai lehetőségeinek fejlesztésében is. Felépült ° pécsi Ifjúsági Ház, a balokányi ifjúsági park, a szentlőrinci új úttörőotthon, erdei tornapá- lyók létesültek. A Bikali Állami Gazdaság korszerű művelődési házat alakított ki a fiataloknak. A termelőszövetkezetek, vállalatok és a tanácsok összefogásával úttörőváltótáborok létesültek. Megindult a komlói úttörőház építése is. Pécsett megkezdte — az egész megye fiataljainak technikai ismereteit és természettudományos műveltségét fejlesztő — működését az MHSZ oktatóbázisa és a TIT természettudományi stúdiója. Hamarosan elkészül a korszerű pécsi sport- csarnok is. Megyénkben jelenleg több mint kétszáz klub szolgálja az ifjúság művelődési, szórakozási igényének 'kielégítését. Az Állami Ifjúsági Bizottság az elmúlt három évben egymillió forinttal támogatta megyénk klubjait. Jelentős a tanácsok és a vállalatok, szövetkezetek ilyen célú kiadásai is. A Központi Ifjúsági Alapból biztosított kedvezménnyel évente 3— 4 ezer baranyai fiatal lehet rendszeres résztvevője a színházi előadásoknak, hangversenyeknek. Javultak az úttörőtáborozás és az ifjúsági turizmus feltételei. E területen is jelentős az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatása, amelyből különféle táborozási és kempingutalványok formájában részesül n.egyenk ifjúsága. Tovább bővültek és korszerűsödtek az úttörő váltótáborok. Példamutató az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet vállalkozása: 1974-ben 40 fős, jól felszerelt úttörőtábort alakított ki a pécsdevecseri parkerdőben. /V z ifjúsági törvény el- fogadása óta eltelt öt esztendő tapasztalatai igazolták o törvény bevezetésének helyességét, szükségességét. A törvény hozzájárult ifjúságpolitikai feladataink megoldásához, ahhoz, hogy a közélet reálisabb képet alkosson a fiatalokról. Segítette a nevelőmunka hatékonyságának növelését, a társadalmi és az állami szervek munkamegosztásának kialakulását, az össztársadalmi felelősség kibontakozását. Végh József
